Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-05 / 54. szám

4. oldal.

Komáromi Lapok

1928 májás &.

tervezeteit úgy az Iparkamara, mint a kereskedelem és földmivelésügyi minisztériumok jóváhagyták, a tervezetek áldásos, sok iparos nyomort elhárító végrehajtását azonban a forradalom megakadályozta. Ezután sok küzdelme volt magában a testületben is, hogy megakadályozza, az akkori szellemből folyó minden köztulajdont elprédálni akaró szándékot.

Folkmann komáromi zsupán ideje alatt minden módon el akarták távolítani a testület elnöki székéből — a gerinces ember nem volt kívánatos — iparostársainak ragaszkodásán és Boldoghy határozottságán azonban ez a szándék is hajótörést szenvedett. Azóta is nem lankadó erővel, kitariáss 1 és hozzáértéssel vezeti az Ipartársulaí ügyeit. S hogy mit jelent a negyed századon át igaz akarattal és önzetlenül folytatott munka, azt csak azok tudják értékelni, akik rövidebb vagy hogy hosszabb ideig a közélet terén működtek s ezt megbecsülni igazán csak koriársai képesek. Ünneplést, köszönetét, dicséretet soha sem várt, de törekvéseinek és munkájánik legszebb jutalma a komáromi Ipartársulat nagy tekintélye és az elismerés, melyet mindenhol élvez, valamint hogy nyugodt

lelkiismerettel elmondhatja, hogy 25 évi önfeláldozó munkája a magyarság és az iparosság érdekében nem volt hiábavaló.

Kún Béla éhségsztrájkot kezdett a fogházban.

— május 4.

Kúo Béla a bécsi országos törvényszéki fogházban éhségsztrájkba kezdett.

A vizsgálatot tovább folytatják ellene, f

Kún Bélának három társát letartóz- g tarta a rendőrség. Házkutatásuk alkal- | mával sok kompromitáló iratot találtak, igy a többi között megtalálták a magyarországi szervezkedésre vonatkozó összes terveket. Kiderült, hogy Kún Béla már fél éve tartózkodik állandóan Bécsben I és azóta állandó összeköttetésben állott | a magyarországi kommunistákkal. Kún | Bála védelmét egyébként Rosenfeld ;; Kurcz dr. német birodalmi gyűlési f kommunista képviselő vállalta el.

Moszkvában retorzióképen letartóz- I tatták az osztrák „Rusatorg“ export- l import vállalat több hivatalnokát, akiket \ túszokként kezelnek addig, mig Kún \ Béla nem lesz Moszkvában,

Bubifrizurát viselnek a lányok meg tanítónőik is, de praktikus gazdasszonyok lesznek belőlük.

Látogatás a komáromi állami női gazdasági iskolában.

— Saját tudósítónktól. —

Van itten Komárom közelében egy igen érdekes iskola. Leányok élnek ott, nagyobbrészt bubifmurások, tizenötévesektől kezdve. Az igazgatónőjük, kedves modorú, lelkes fiatal hölgy és a tanítónőik is bubifrizurát viselnek De egyébként ez az iskola az u n. régi „házi“ nevelésnek a legszebb \ otthona. A főként gazdálkodással fog lalkozó férfiak, akik majd takaros gazdaasszonyt kívánnak hazavinni a házukba életük párjául, bátran válaszhatnák feleségüket, azok közül a lányok közül, akik ezt az iskolát kijárták. Bizonyos, hogy az ilyen férfiak vagyont érő feleséget találnának majd a gaz- \ daságukban.

Az iskola neve „állami női gazdasági j iskola“. Pár lépéssel odébb van attól ! a földmiveiési iskolától, melyet még ! néhai Darányi Ignác volt magyar föld- í mivelési miniszter alapított és amely j most az egyetlen magyar nyelvű ilyen . iskola a csehszlovák köztársaság terű- \ létén. A női gazdasági iskola, mely » 1921-ben épüli fel a csehszlovák föld- i mivelésügyi minisztérium intenciói alap- j ján, tulajdonképen szlovák iskola, de j

— május 4.

osztva hetenkénti felváltással, aminek az a2 előnye, hogy a lányok a váltakozással még élénkebb érdeklődést mutatnak a tanitás iránt.

A napirend nagyjában a következő: reggel 6 órakor felkelés azután a főző csoport elkészíti a reggelit, 7 órakor reggeli, uíána a takarító csoport rendbehozza a szobákat; 8 — 10 óráig elméleti oktatás mind a három csoportnál, 10 tői a főző csoport hozzá fog az ebéd főzéséhez, a második csoport kézimunkázik, nagyobbrészt fehérnemüekei készítenek, a harmadik csoport pedig elvégzi a gazdasági munkálatokat. Délután 1 órakor ebéd, ami után a főzőcsoport elrnosogatja az edényeket, a gazdasági csoport megeteti a baromfiakat és az egyéb állatokat, a harmadik csoportnak pedig szabad foglal kozást engednek. Azután 2 órától kezdve 5 ig 6 ig megint elméleti oktatás következik. Vacsora után fél 9 órakor lefekvés. A lányoknak, annak ellenére, hogy mindig el vannak foglalva, sok szabad idő is áll rendelkezésre, amit sportolással, zongora ássa!, olvasásai, tornával stb. töltenek el.

évenként három-négy magyar \ leányt is felvesznek,

akik, mint Balsanka Anna igazgatónő megelégedetten mondotta, nagyon szép ! eredményt érnek el. Az iskola egy éves, < a tanitás szeptembertől kezdődőleg július közepéig tart. Az igazgatónővel együtt három tanítónő, egy gazdasági, egy kézimunka és egy főző-szaktanitónő J tanítja a lányokat, akik a tanítónőikkel úgy élnek itt, mint egy nagy család tagjai, Balsanka Anna igazgatónő sze- j rint, aki nagy buzgalommal és szívvel > lélekkel vezeti az iskolát, a lányok az év végén szinte nehéz szívvel válnak ■ el és későbbre is mindig kellemesen emlékeznek vissza az itt töltött iskola évre. A tanitás három csoportban tör- í ténik. Egyik része főz, másik része ; takarít és kézimunkázik, a harmadik j csoport pedig gazdasági munkálatokat végez. Az iskolában mindjárt internátus is van, és a hozzátarto/ó gazdaságban tanulják el a gyakorlati ismereteket. A leányok állandóan a tanítónőik felügyelete alatt vannak, akik egyúttal lelki nevelésben is részesítik őket Megemlítésre méltó, hogy

az iskola dija aránytalanul nagyon 1 olcsó azzal szemben, amit nyújt.

Az évi tandij egész évre csak 50 korona és 10 korona beiratási dij. Az internátusbán pedig havi 210 koronáért lakást és kosztot kapnak a lányok, ami ugyancsak igen olcsó, mert hiszen jóformán ha otthon élnének a szüle iknél, akkor is többe kerülne eltartásuk.

A tanítási rendszernek megfelelően a lányok három csoportba vannak

Az iskola 24 növendék részére van berendezve, de modern felszerelése minden igényt kielégítő. A hálószobák hófehér ágyaival kellemesen hatnak, a hálószobák mellett nagy fürdőszoba van, ahova reggelenként elsőnek ve zet a lányok útja, A tantermekben a padok mellett varrógépek. A konyha is a legmodernebbül van berendezve, mellette az étterem, a virágos asztalokkal. A nagy udvaron vannak elhelyezve az ólak a baromfiak, nyúlak és disznók részére, amelyeket a lányok etetnek és gondoznak. Külön kis tejgazdasági üzem is van, ahol vajat, túrót, stb. készítenek. Az iskolához tartozik még a kert is, ahol a kerti gazdaság minden tudnivalóját elsajátítják a szakszerű oktatás mellett. Az

8|30 HP RENAULT

a kis francia haicylinderes

HKONASIX

Nieyieljesitőáépesség, nyugodt menet, gazdaságos, elegáns és kényelmes —

286 500 Ke útadó.

Szállítja:

M. J. Cerny, Bratislava

Bognár-u. 1. Telefon 21—39

egész iskola épületével, berendezésével, személyeivel kitűnő benyomást hagy az emberben és kellemes érzéssel veszszük tudomásul, hogy

leányok részére kevés ilyen őszinte, kedves és minden tekintetben hasznos, praktikus iskolát láttunk, mint a komáromi állami gazdasági iskola,

amelyen kivül Szlovenszkóban csak három ilyennemü iskola van még, egy Árvamegyében, egy Rimaszombat mellett, egy pedig Magyarszakolcán.

Mégegyszer az uszodaügy.

Ha a városnak nincs módjában uszodát állítani, a magánvállalkozás kapjon hozzá kedvet. —

Kis tutajokkal kezdjék el. — Külön fürdőt az ifjúságnak. — A gyermeknevelés és a közös fürdők.

Komárom, 1928 május 3.

— Saját ludósitónktól. —

Az már szomorú és befejezeti lény, hogy a város nem tudja fel állítani a városi uszodát, tehát nagy az eshetősége annak, hogy az idén megint uszoda nélkül leszünk. Minden áltól függ, hogy van e a komáromiakban egy kis élelmesség ? Annyian vágyódnak az uszoda iránt, hogy erre már lehelne építeni a magánvállalkozásnak. Nem is kellene valami nagy befektetés, mert nincs másról szó, mint arról, hogy egy tutajt kikölcsönöz az illető és arra épít szintén kölcsön deszkából pár kabint és a tutajról egy lépcsőt a vízbe és aztán készen van az egész. Kezdetleges dolog ez, de édes istenem, kezdetnek ez is elég Hiszen a legtöbb fürdőzö nem vágyik többre, mint arra, hogy legyen ahol levetkőzik és felöltözik és legyen egy kis tutaj rész, ahol süthérezhetik a napon és legyen egy lépcső, amelyen lemehet a vízbe. Aki a fürdőzést nem fényűzésnek tartja, hanem az egészség megóvásának fontos és elengedhetetlen kellékét látja benne, annak ez a primitiv alkalmatosság is elegendő. Aki flancolásnak tekinti a fürdést, vagy szórakozásnak, ahol udvarlóival kedélyeskedhetik, az ne menjen uszodába. A női fürdőzők közül, tisztelet a kivételnek, egy nagy százaléka a fürdőhelyet a hódítás egy újabb terrénumának tekinti és ezeknek úgyis strandfürdők felelnek meg inkább és azoknak a puritán uszodák úgy sem alkalmasak arra, hogy aktjaikat minéi többen megcsodálják. Szóval az általam ajánlott kezdetleges uszoda csak azok előtt bir értékkel, akiknek a viz a levegő és az áldott napsugár kell és nem a hancúrozás, visítás és az illem szabályait nagyon is túllépő évelödés, pajtáskodás Azt hisszük, hogy az első kezdetleges uszodának nagyon sok látogatója lesz úgy annyira, hogy a tulajdonosnak hamarosan hozzá kell csatolnia egy másik tutajt.

A gáncsolók ugyan azt mondják, hogy ez az uszoda nem is uszoda, mert hiszen nincsen az úgynevezett kosárral ellátva, ahol gyerme kék is és az úszni nem tudók is fürödhetnek A tutajt a Vágdunán olyan helyen is el lehetne helyezni, ahol a víz lassan mélyül és amin a városi strandon is is alkalmazzák, jelzőrudakkal figye meztethetnék a nem úszókat, hogy eddig és ne tovább !

így aztán minden veszedelem elkerülhető

Igaz, hogy a nagy iskolai szünidőben a vidéki tanuló ifjúság nem fürdik itt, de nagyon sok helybei: tanuló van Komáromban, akik ré szére az iskolák összeállván, nagyon is forgalmas külön diákuszodát tudnának létesíteni, ahol a tanulóság csekély dij mellett fürödhetne. Sok kicsi sokra megy, ezek , az alacsony dijak is nagy összeget < tennének ki és abbót igazán nagyon jól felszerelt diákuszodát lehetne készíttetni.

Bizonyos mértékben a vidéki tanulóságra is lehetne itt számítani, mert hiszen a nagy vakáció előtt és után, május, junius, szeptember hónapokban legtöbb esztendőben már, illetve még lehet fürdeni A tanuló ifjúságnak a külön uszoda létesítése több szempontból volna fontos.

Először is a tanuló uszodában minden óvintézkedést meglehetne tenni, ami a kezdő úszók életbiztonsága szempontjából nagyon is fontos.

A nagyok uszodájában ezek az óvintézkedések legtöbbször feleslegesek.

A fiatalság fürdőzése és bukdácsolása a vízben bizony a leglár másab foglalkozások, illetve szórakozások közé tartozik A vízben ficánkoló gyerekeknek bizony nagyon nehéz megtiltani, hogy ne visítsanak Egy ilyen fürdőzö gyermek csoport nem egyszer lefözi az indiánok harci üvöltéséi. Hát ez ellen nem is szabad szólni, mert hiszen gyermekkorunkban mi is ilyenek voltunk és mi is igy visítottunk. Hadd örüljön az ifjúság az életnek, később úgy sem talál benne sok örülni valót. Igen ám, de az idősebb fürdőzők, akik már nagyon is túlvannak a hancúrozások boldog gyermekkorán, azok pihenni mennek ki a napfürdőre és ott szívesen merülnek a legédesebb álomba, a napon való szendergésbe. De hát édes Istenem, szeretném én azt a mormota természetű emberfiát látni, aki nemcsak hogy aludni, de egyszerűen pihenni iudna akkor, amikor mellette az ifjúság örül a fürdőzés örömeinek, hangos szóval és fülsiketítő visítással Aki ott pihenni tud, az mini vasember mutogathatja magát belépő dijak mellett és az ideg szálaiból drótkerítést fonathat.

De a legfontosabb érv, hogy a tanuló ifjúság csak fürödjön külön, az most következik. A fürdeni akarók közölt nemcsak fiatai gyerekek és a pihenésre vágyó öregek vannak, e két kor között vannak már a gyermekkorból kinőtt fiatat urak és a hölgyek, akik szintén örülnek még az életnek. Sőt vannak, akik e korhatáron is túlvannak, de azért még szívesen eldévajkodnak egymással. Ami a visítást illeti, egy cseppet se maradnak el nem egyszer a gyerekektől. Tisztelet a ki tételnek, de nem egyszer túlhajtott az az évelödés, az a pajfáskodás a fürdőzö két nem között, amely jótékony hatással a nagyokkal együtt fürdő gyerekre semmiképpen sem lehet. Ä gyerekszem ilyen korban élesebb, nagyobb a kíváncsiság és jobban felcsigázódik a gyerekek érdeklődése és igazán kár mindezeknek tápot adni a nagyok fürdöbeli évelődéseivel.

Ha az ifjúság nevelését irányítók óva figyelnek arra, hogy a gyerekek ne járjanak a nagyok báljaira, táncmu'atságaira rte menjenek a kávéházakba, vendéglőkbe és bárokba, akkor nagyon csodálkozunk azon, hogy a nagyok és a kicsinyek együtt fürdőzését minden korlát nélkül megengedik és nem szorítják ezt csak azokra a fürdőkre, ahol a nagyok viselkedése nem árt az ifjúság nevelésének Sajnos, ezt minden fürdőre nem lehet elmondani.

De talán itt el is tértünk a tárgyunktól, mert hiszen mi a komáromi uszoda kérdéséről akartunk csak írni és már a gyermeknevelés vizeire eveztünk Erről majd máskor.

Akik hívei a fürdőzésnek, ne hagyják elaludni a kérdést és egyes csoporiok álljanak össze és ha a vállalkozási szellemben nincs annyi élelmesség, hát maguk, egyes csoportok alkossanak egy ilyen kezdetleges uszodái. Aki szereti a vizet, levegőt és a napfényt, az az ilyen egyszeri tutajon is pompásan főt ja érezni magát. Az ilyen módon alkotott kis fürdő társaságok talán felvillanyozzák a magánvállalkozásokat és kedvet kapnak a további fejlesztésre.

Még húsz évvel ezelőtt is voltak ilyen magán fürdőhelyek a Vágdunán egy kis tutajon és emlékszem rá, hogy milyen pompásan fürödtünk azokon a kis tutajokon Hát e/t a pár évtizedes mullat kell viszszaidézni és akkor meg lészen oldva az uszoda kérdése. Nautilus.