Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-05 / 54. szám
1928 május 5. Komaromi Lapok 3. oldal. I Állandó raktál* Komárom és környéke részére fakereskedő és építkezési vállalkozó cégnél, Komárom, Rákóczy ut 40. Állandó raktár Kürt és környéke részére fakereskedö ©égnél, Kiirt. I válik a megállapodás a folyószabályozás fontos kérdésében. Szomorú valóság, hogy ezek az érdekeltségek a legmerevebben zárkóziak el és bár indoiaiíanui, egyre azt hangoztatták, hogy nem óhajtanak részt venni a munkálatokban és nem járulnak hozzá a munkálatok költségeihez. 1923-tól több esetben folytatólagos ankétra hívták meg a fenegyerekeskedő érdekeltségeket, az eredmény azonban ugyanaz maradt, sőt mi több az újabb tárgyalásokra az érdekeltek nagy része meg sem jelent. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy áz alsó- és középszakasz kitart nevetséges álláspontja mellett, közölték vele, hogy a törvény rendelkezése értelmében nélkülük, illetve reájuk való tekintet nélkül fogják keresztülvinni a munkálatokat, me>y esetben az esetleges károkért csupán saját magukat tehetik felelőssé. Ez az utolsó figyelmeztetés is eredménytelen maradt. Tekintettel arra, hogy az érdekeltség önös érdekeiért nem kockázhatók az érdekei azoknak, kik hajlandóknak nyiiztkoztak kivenni részüket a munkálatokból, na gyón természetes, hogy a megye mű szaki ügyosztálya a kidolgozott teljes terveken kivül elkészítette a részletes terveket az egyes folyószakaszokra is és most nem marad más hátra, minthogy fokozatosan megkezdődjék a folyó szabályozása Nyitrátóí észak felé. A minisztérium a közeli napokban fog dönteni a beérkezett pályázatok ügyé halk mosoly libbent meg, mintha függönyt rántottak volna meg egy szomorú, becsukott, öreg házon. — No, mi az? Tőle kérnek valamit, a halálraítélttől, aki fölött beborult az élet szikrázó napjától terhes kék ég ? Érdekes, izgató ez az utolsó kaland az élet színes, meleg valóságával. — Negyven éve szolgálom a vállalatot, vezérigazgató ur . . . a fizetés bizony kicsi. .. nagyon kicsi ... a család pedig nagy, nagyon nagy . . . Öt gyerek . .. Iskola, ruha ... rengeteg kell, vezérigazgató ur .. . a kollégáim mind elhagytak . . . Nekem van a legkisebb gázsim . . . Mindig csak a fiatalok lépnek elő .. . Egyszer talán én is .. . Gondoltam, a holnapi közgyűlés, vezérigazgató ur .. . talán rajtam is lehetne segíteni.. . Segíteni?... Egy emberen segíteni, mikor egy részvénytársaság pusztul el!... Érdekes!.. . Eddig mindig szürkének, jelentéktelennek találta egy apró ember sorsát... Ha eléje került néha, mindig talált rá száraz, üzleti szavakat, amelyekkel elhárította magától a szegénység rákapaszkodó könyörgését. Nem is értette, hogy lehet valaki szegény?... De most, mint csöppnyi meleg balzsam, hullott a szivére ez a kérés. — Hm... Rendben van... Belátom, önnek igazán régen van szüksége egy kis előléptetésre... Nagy a család ugy-e?.,. Halljuk, hányán is vannak, az előbb mintha mondta volna ? . • . Valami kéjes, melegen fürdető érzést váltott ki belőle most a nyomor, a szegénység eléje csöppent ize. Úgyis mindegy már minden, miért ne merüljön bele most ennek az alázatos emberkének a nyomorába. ben és e döntés szerint gdják ki a munkát a vállalkozónak, aki köteles lesz azt haladéktalanul megkezdeni Egyelőre a Reginamsjor—Nyiira szigeti folyórész kerül szabályozás alá. A munkálatokat a legmodernebb gé pékké! és mintegy kétszáz munkással végzik és előreláthatólag hat hónapon belül befejezést nyernek. A Sziget mellett a folyómeder patkóaiakban fogja körülölelni a mostani Sligetet, természetesen nem ront a természeti szépségeken. A Zoborhegy alatt a távolabbra kerülő országutat hatalmas betonhiddal kapcsolják össze. E munka elvégzése után a repülőtér teljesen mentesül az árvizveszedelem alól és Így Nyitra visszakapja az ideiglenesen Pöstyenbe helyezett repülőezredet is A város nagykiterjedésü ériékes éoiiőtelkekhez jut s így a város fejlődése ügyében valóságban uj korszakot fog nyitni a folyószabályozás. A közép é3 déli szakaszbeli érdekeltségei számára csupán egyetlen megoldás marad: részt venni az alkoió munkában, annál is inkábz, mert csakugyan be fog következni a további folyószakaszok szabályozása után, hogy a vizsziníje egyre jobban fog emelkedni és a felső szakasz teljes szabályozása utáni időben komolyabb veszedelem is fenyegeti a ma meggondolatlan érdekeltségeket. Szem elő! téveszti, hogy a kölcsönös húsz százaléknyi hozzájárulás az árvizmentesülés után rövidesen — Heten vagyunk, feleséggel.,, gyerekekkel együtt... És itt elsorolta a kis család tengernyi baját. Szűk, dohos lakás . . . lyukas czipők . .. Éhes szájak .. , Apró összegecskék alázatoskodtak elő vánnyadt, remegő ajkán .. . Olyan összegecskék, amik mosolyt keltettek az emberben, hogy ilyenek is ráborulhatnak egy emberéletre kinzó problémaként. A vezér felemelte tekintetét, amelyben most szokatlan mosoly fénylett. — És valami különös kívánsága, vágya nincs, kedves Glöckner ? Mondjuk .. . egyszer lerándulni nyáron, izzó, szép napsugaras nyáron a tenger mellé . . . Jót tenne a beteges feleségének a tengeri levegő (eléjebukkant az ő asszonya otthon, aki jókedvű, ép tüdővel annyit kacagott a nyáron udvariéi társaságábao a tenger mellett) vagA színház néha ... a lányainak, könyv a fiuknak . . . kultúra Glöckner ur, egy kis kultúra . . . Glöckner ur feje leyuhant a mellére. — Nem is merek minderre gondolni vezérigazgató úri De aztán meg minek is ez a sok bolondság! . . . Egy kis fizetésjavitás ,. . mondjuk . . . — Nos, mondjuk ? ... Mondjuk ? — hörgött fel a kíváncsiság a vezérből. •. Mennyi lehet az az összeg, amivel ön meg volna elégedve ? Csak mondja ki bátran, ma igazán adakozó kedvemben vagyok 1 Az ajka keserű, száraz nevetésre nyílt. — Csak mondja! — Hát mondjuk ,.. havi.. . havi... Valami nagyon nagyra tartott összeget mondott Glöckner ur. Utána ijedtörleszthető lesz. Vagyis: a folyót szabályozni fogják, nélkülük, vagy velük, ahogy akarják. itiTrii''riiiwiiBiiwiiiiiw~ni"íwiii in iwi' 'wiiiii Huszonöt év a kisiparosság szolgálatában. Komárom, — május 4. A mai idők nem parádéra valók — e szavakkal hárított el Boldoghy Gyula, a komáromi ipartársulalnak immár 25 éven át elnöke, mátcius elején minden ünneplést. Ebben a mondatban kifejezésre jut puritán egyszerűsége, őszinte, sokszor tatán majdnem nyers nyíltsága, mely ha talán nem is szerzett mindig barátokat neki, — hisz az emberek sokszor félnek az igaz szótól s inkább finoman becsomagolva veszik be a mérget — de a kőzbecsülésí juttatta neki osztályrészéül. Ha Boldoghy el is hárított magától minden ünneplést, a magyar társadalom nem térhet ki az elől, hogy meg ne emlékezzen arról, aki 25 even át becsülettel, nagy kötelességtudással szolgálta nemzetét, úgyis mint magyar és úgyis mint iparos. Boldoghy Gyula ács és építőmestert 1903 március hó 1-én választották meg a komáromi ipartestület elnökének. Erős kézzel fogott hozzá a testületi ügyek rendezéséhez' és az iparos öntudat emeléséhez. 1903 ban már a testület zászlóavató ünnepélyét rendezte, mely felejthetetlen napja volt nemcsa a város, hanem a megye lakosságának is. Ugyanezen évben a győri kereskedelmi és Iparkamara közgyűlési tágjává választották, ahol a legsúlyosabb kérdéseknél is feltűnt nagy szaktudásával. Rövidesen ezután bevonták a kereskedelemügyi minisztérium tanácsadó testű■ Jetébe. Tevékeny részt vett az Országos \ iparegyesület tanácskozásain, mely al- I elnökévé is választotta. Számtalan or• szágos iparügyi kongresszuson vett \ részt, melyeken felszólalásaival mindig becsülésí és tekintélyt szerzett a komáromi ipartestületnek. 1912 ben megtervezte és fáradságos munkával a társulati elöljáróság támogatása mellett a nehéz gazdasági viszonyok dacára, létrehozta a testület jelenlegi székházát, j Komárom város ma is egyik legmoder- i nebb épületét. Ezzel is maradandó alko- I tást végzett a testület és tagjai javára, i Ugyanekkor rendeztetek az Iparoskör- I nek ma is egyesületi helyiségül szolgáló ‘ épületrész. A világháború nehéz viszonyai között fáradhatatlanul, anyagi áldozatokat sem kiméivé megtartotta a társulat tekintélyes vagyonát, mely munkájában odaadó segítőtársat talált Czike Dénesben, a társulat akkori pénztárosában. A háború utolsó idejében nagyon szép működést fejtett ki, mely azt célozta, hogy a hazatérő iparosok az uj élet megkezdésére szerszám és pénzbeli segélyeket kaphassanak. Erre vonatkor^ ten szisszent meg. Istenem, a vezérigazgató úr most azonnal fel fog ugrani, széles, vastag nyakán kidagadnak az erek, ahogy az történni szokott, ha valami nem ment rendben a bankban, ordít, üvölt, hogy ez a magányos esti iroda vizhangzik a bömböíésétőí . . . Hogy lehet valaki ilyen mérhetetlenül szemtelen! . .. A vezér elcsodálkozó arca gúnyos, lenéző mosolyba halkult. — Ennyi az egész? . . . Meglesz !... Meglesz, kedves Glocknerkám ! . . . Ezúttal igazán nem feledkezem meg magáról 1 .., Mert ön kiváló tisztviselő! . . . Megérdemli ezt a csekélységet ! . . . Lesz gondom rá, hogy amit kért, megkapja . .. Isten önnel! Töltse jól a mai éjszakát otthon, örvendeztesse meg a családját a biztosan elkövetkező fizetésjavitással,.. Rendezzen nekik ma karácsonyi éjszakát. .. Odakünn ugyan már rügybe pattannak a fák, a tavasz nyújtózkodik, de az ön számára és a családja számára ez a mai éjszaka lesz a karácsony ... Gondom lesz rá, hogy feltétlenül megkapja a kért javítást . . . Vezéri szavamat adom rá . . . Hosszú, sovány kezéken megremegtek az alázatos, csontos ujjak, mint didergő, kis verebek. — Fel is írom magamnak ... Első dolgom lesz holnap, hogy az ön javításának ügyét elintézzem! Az előtte váló fehér papírlapra rásuhantak az óriási betűk: „Glöckner fizetésjavitás, okvetlenül... Szorgalmas, derék ember! Megérdemli.“ Glöckner mélyen meghajtotta magát. Odakünn ájult örömében ráborult a szolga vállára. < — József! Hogy milyen ember a vezér! Milyen ember! V. Otthon boldogságra gyújtotta a hírrel a családot. Ezen az estén nem voltak büszkébb, megelégedettebb szegény emberek a városban, mint Glocknerék. Hogy mi mindent terveitek ki abból a javításból, amelynek napja holnap fog főiragyogni a fejük fölött! Talán ki se tellett belőle. De ők úgy érezték, hogy kitelik abból még a mesebeli kincs is. VI. Éjjel egy órakor megdördült a részvénytársaság nagy palotájának zöldpárnás ajtajú vezéri szobájában a kis nevető revolver. VII. A lapokba az öngyilkossággal kapcsolatban bekerült a következő közlés is: „Hogy milyen nemesielkü főnöke volt alkalmazottaink, bizonyítja hogy még az öngyilkosságot megelőző perceiben is tisztviselőinek juttatandó fizetésjavitás gondolatával foglalkozott. Az asztalán cédulát találtak e néhány sorral: Glöckner fizetésjavitás, okvetlenül ... Szorgalmas, derék emberi... Megérdemli!...“ A temetésen bokros közgazdasági érdemei mellett különösen ezt a nemes emberi vonást emelték ki a búcsúztató szónokok.
