Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-05 / 54. szám

1928 május 5. Komaromi Lapok 3. oldal. I Állandó raktál* Komárom és környéke részére fakereskedő és építkezési vállalkozó cégnél, Komárom, Rákóczy ut 40. Állandó raktár Kürt és környéke részére fakereskedö ©égnél, Kiirt. I válik a megállapodás a folyószabályo­zás fontos kérdésében. Szomorú való­ság, hogy ezek az érdekeltségek a leg­merevebben zárkóziak el és bár indo­­iaiíanui, egyre azt hangoztatták, hogy nem óhajtanak részt venni a munkála­tokban és nem járulnak hozzá a mun­kálatok költségeihez. 1923-tól több esetben folytatólagos ankétra hívták meg a fenegyerekeskedő érdekeltsége­ket, az eredmény azonban ugyanaz maradt, sőt mi több az újabb tárgya­lásokra az érdekeltek nagy része meg sem jelent. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy áz alsó- és középszakasz kitart nevetséges álláspontja mellett, közöl­ték vele, hogy a törvény rendelkezése értelmében nélkülük, illetve reájuk való tekintet nélkül fogják keresztülvinni a munkálatokat, me>y esetben az esetle­ges károkért csupán saját magukat te­hetik felelőssé. Ez az utolsó figyelmez­tetés is eredménytelen maradt. Tekin­tettel arra, hogy az érdekeltség önös érdekeiért nem kockázhatók az érdekei azoknak, kik hajlandóknak nyiiztkoztak kivenni részüket a munkálatokból, na gyón természetes, hogy a megye mű szaki ügyosztálya a kidolgozott teljes terveken kivül elkészítette a részletes terveket az egyes folyószakaszokra is és most nem marad más hátra, mint­hogy fokozatosan megkezdődjék a folyó szabályozása Nyitrátóí észak felé. A minisztérium a közeli napokban fog dönteni a beérkezett pályázatok ügyé halk mosoly libbent meg, mintha füg­gönyt rántottak volna meg egy szomorú, becsukott, öreg házon. — No, mi az? Tőle kérnek valamit, a halálraítélttől, aki fölött beborult az élet szikrázó napjától terhes kék ég ? Érdekes, izgató ez az utolsó kaland az élet színes, meleg valóságával. — Negyven éve szolgálom a válla­latot, vezérigazgató ur . . . a fizetés bizony kicsi. .. nagyon kicsi ... a család pedig nagy, nagyon nagy . . . Öt gyerek . .. Iskola, ruha ... rengeteg kell, vezérigazgató ur .. . a kollégáim mind elhagytak . . . Nekem van a leg­kisebb gázsim . . . Mindig csak a fia­talok lépnek elő .. . Egyszer talán én is .. . Gondoltam, a holnapi közgyűlés, vezérigazgató ur .. . talán rajtam is lehetne segíteni.. . Segíteni?... Egy emberen segíteni, mikor egy részvénytársaság pusztul el!... Érdekes!.. . Eddig mindig szürkének, jelentéktelennek találta egy apró ember sorsát... Ha eléje került néha, mindig talált rá száraz, üzleti szavakat, ame­lyekkel elhárította magától a szegény­ség rákapaszkodó könyörgését. Nem is értette, hogy lehet valaki szegény?... De most, mint csöppnyi meleg balzsam, hullott a szivére ez a kérés. — Hm... Rendben van... Belátom, önnek igazán régen van szüksége egy kis előléptetésre... Nagy a család ugy-e?.,. Halljuk, hányán is vannak, az előbb mintha mondta volna ? . • . Valami kéjes, melegen fürdető érzést váltott ki belőle most a nyomor, a szegénység eléje csöppent ize. Úgyis mindegy már minden, miért ne merül­jön bele most ennek az alázatos em­berkének a nyomorába. ben és e döntés szerint gdják ki a munkát a vállalkozónak, aki köteles lesz azt haladéktalanul megkezdeni Egyelőre a Reginamsjor—Nyiira szi­geti folyórész kerül szabályozás alá. A munkálatokat a legmodernebb gé pékké! és mintegy kétszáz munkással végzik és előreláthatólag hat hónapon belül befejezést nyernek. A Sziget mel­lett a folyómeder patkóaiakban fogja körülölelni a mostani Sligetet, termé­szetesen nem ront a természeti szép­ségeken. A Zoborhegy alatt a távo­labbra kerülő országutat hatalmas betonhiddal kapcsolják össze. E munka elvégzése után a repülőtér teljesen men­tesül az árvizveszedelem alól és Így Nyitra visszakapja az ideiglenesen Pös­­tyenbe helyezett repülőezredet is A város nagykiterjedésü ériékes éoiiőtel­­kekhez jut s így a város fejlődése ügyé­ben valóságban uj korszakot fog nyitni a folyószabályozás. A közép é3 déli szakaszbeli érdekelt­ségei számára csupán egyetlen meg­oldás marad: részt venni az alkoió munkában, annál is inkábz, mert csak­ugyan be fog következni a további fo­lyószakaszok szabályozása után, hogy a vizsziníje egyre jobban fog emelkedni és a felső szakasz teljes szabályozása utáni időben komolyabb veszedelem is fenyegeti a ma meggondolatlan érde­keltségeket. Szem elő! téveszti, hogy a kölcsönös húsz százaléknyi hozzájáru­lás az árvizmentesülés után rövidesen — Heten vagyunk, feleséggel.,, gye­rekekkel együtt... És itt elsorolta a kis család ten­gernyi baját. Szűk, dohos lakás . . . lyukas czipők . .. Éhes szájak .. , Apró összegecskék alázatoskodtak elő ván­­nyadt, remegő ajkán .. . Olyan össze­gecskék, amik mosolyt keltettek az em­berben, hogy ilyenek is ráborulhatnak egy emberéletre kinzó problémaként. A vezér felemelte tekintetét, amely­ben most szokatlan mosoly fénylett. — És valami különös kívánsága, vágya nincs, kedves Glöckner ? Mond­juk .. . egyszer lerándulni nyáron, izzó, szép napsugaras nyáron a tenger mellé . . . Jót tenne a beteges feleségé­nek a tengeri levegő (eléjebukkant az ő asszonya otthon, aki jókedvű, ép tüdővel annyit kacagott a nyáron ud­variéi társaságábao a tenger mellett) vagA színház néha ... a lányainak, könyv a fiuknak . . . kultúra Glöckner ur, egy kis kultúra . . . Glöckner ur feje leyuhant a mellére. — Nem is merek minderre gon­dolni vezérigazgató úri De aztán meg minek is ez a sok bolondság! . . . Egy kis fizetésjavitás ,. . mondjuk . . . — Nos, mondjuk ? ... Mondjuk ? — hörgött fel a kíváncsiság a vezérből. •. Mennyi lehet az az összeg, amivel ön meg volna elégedve ? Csak mondja ki bátran, ma igazán adakozó kedvemben vagyok 1 Az ajka keserű, száraz nevetésre nyílt. — Csak mondja! — Hát mondjuk ,.. havi.. . havi... Valami nagyon nagyra tartott össze­get mondott Glöckner ur. Utána ijed­törleszthető lesz. Vagyis: a folyót sza­bályozni fogják, nélkülük, vagy velük, ahogy akarják. itiTrii''riiiwiiBiiwiiiiiw~ni"íwiii in iwi' 'wiiiii Huszonöt év a kisiparos­ság szolgálatában. Komárom, — május 4. A mai idők nem parádéra valók — e szavakkal hárított el Boldoghy Gyula, a komáromi ipartársulalnak immár 25 éven át elnöke, mátcius elején minden ünneplést. Ebben a mondatban kifeje­zésre jut puritán egyszerűsége, őszinte, sokszor tatán majdnem nyers nyíltsága, mely ha talán nem is szerzett mindig barátokat neki, — hisz az emberek sokszor félnek az igaz szótól s inkább finoman becsomagolva veszik be a mérget — de a kőzbecsülésí juttatta neki osztályrészéül. Ha Boldoghy el is hárított magától minden ünneplést, a magyar társadalom nem térhet ki az elől, hogy meg ne emlékezzen arról, aki 25 even át becsülettel, nagy köte­lességtudással szolgálta nemzetét, úgyis mint magyar és úgyis mint iparos. Boldoghy Gyula ács és építőmestert 1903 március hó 1-én választották meg a komáromi ipartestület elnökének. Erős kézzel fogott hozzá a testületi ügyek rendezéséhez' és az iparos ön­tudat emeléséhez. 1903 ban már a tes­tület zászlóavató ünnepélyét rendezte, mely felejthetetlen napja volt nemcsa a város, hanem a megye lakosságának is. Ugyanezen évben a győri kereske­delmi és Iparkamara közgyűlési tágjává választották, ahol a legsúlyosabb kér­déseknél is feltűnt nagy szaktudásával. Rövidesen ezután bevonták a kereske­delemügyi minisztérium tanácsadó testű­­■ Jetébe. Tevékeny részt vett az Országos \ iparegyesület tanácskozásain, mely al- I elnökévé is választotta. Számtalan or­­• szágos iparügyi kongresszuson vett \ részt, melyeken felszólalásaival mindig becsülésí és tekintélyt szerzett a ko­máromi ipartestületnek. 1912 ben meg­tervezte és fáradságos munkával a tár­sulati elöljáróság támogatása mellett a nehéz gazdasági viszonyok dacára, létrehozta a testület jelenlegi székházát, j Komárom város ma is egyik legmoder- i nebb épületét. Ezzel is maradandó alko- I tást végzett a testület és tagjai javára, i Ugyanekkor rendeztetek az Iparoskör- I nek ma is egyesületi helyiségül szolgáló ‘ épületrész. A világháború nehéz viszonyai között fáradhatatlanul, anyagi áldozatokat sem kiméivé megtartotta a társulat tekinté­lyes vagyonát, mely munkájában oda­adó segítőtársat talált Czike Dénesben, a társulat akkori pénztárosában. A há­ború utolsó idejében nagyon szép mű­ködést fejtett ki, mely azt célozta, hogy a hazatérő iparosok az uj élet meg­kezdésére szerszám és pénzbeli segé­lyeket kaphassanak. Erre vonatkor^ ten szisszent meg. Istenem, a vezér­­igazgató úr most azonnal fel fog ug­rani, széles, vastag nyakán kidagadnak az erek, ahogy az történni szokott, ha valami nem ment rendben a bankban, ordít, üvölt, hogy ez a magányos esti iroda vizhangzik a bömböíésétőí . . . Hogy lehet valaki ilyen mérhetetlenül szemtelen! . .. A vezér elcsodálkozó arca gúnyos, lenéző mosolyba halkult. — Ennyi az egész? . . . Meglesz !... Meglesz, kedves Glocknerkám ! . . . Ezúttal igazán nem feledkezem meg magáról 1 .., Mert ön kiváló tisztvi­selő! . . . Megérdemli ezt a csekélysé­get ! . . . Lesz gondom rá, hogy amit kért, megkapja . .. Isten önnel! Töltse jól a mai éjszakát otthon, örvendez­tesse meg a családját a biztosan el­következő fizetésjavitással,.. Rendez­zen nekik ma karácsonyi éjszakát. .. Odakünn ugyan már rügybe pattannak a fák, a tavasz nyújtózkodik, de az ön számára és a családja számára ez a mai éjszaka lesz a karácsony ... Gon­dom lesz rá, hogy feltétlenül megkapja a kért javítást . . . Vezéri szavamat adom rá . . . Hosszú, sovány kezéken megremeg­tek az alázatos, csontos ujjak, mint didergő, kis verebek. — Fel is írom magamnak ... Első dolgom lesz holnap, hogy az ön javí­tásának ügyét elintézzem! Az előtte váló fehér papírlapra rá­suhantak az óriási betűk: „Glöckner fizetésjavitás, okvetlenül... Szorgalmas, derék ember! Megérdemli.“ Glöckner mélyen meghajtotta magát. Odakünn ájult örömében ráborult a szolga vállára. < — József! Hogy milyen ember a vezér! Milyen ember! V. Otthon boldogságra gyújtotta a hír­rel a családot. Ezen az estén nem voltak büszkébb, megelégedettebb sze­gény emberek a városban, mint Glock­­nerék. Hogy mi mindent terveitek ki abból a javításból, amelynek napja holnap fog főiragyogni a fejük fölött! Talán ki se tellett belőle. De ők úgy érezték, hogy kitelik abból még a mesebeli kincs is. VI. Éjjel egy órakor megdördült a rész­vénytársaság nagy palotájának zöld­­párnás ajtajú vezéri szobájában a kis nevető revolver. VII. A lapokba az öngyilkossággal kap­csolatban bekerült a következő közlés is: „Hogy milyen nemesielkü főnöke volt alkalmazottaink, bizonyítja hogy még az öngyilkosságot megelőző per­ceiben is tisztviselőinek juttatandó fizetésjavitás gondolatával foglalkozott. Az asztalán cédulát találtak e néhány sorral: Glöckner fizetésjavitás, okvet­lenül ... Szorgalmas, derék emberi... Megérdemli!...“ A temetésen bokros közgazdasági érdemei mellett különösen ezt a nemes emberi vonást emelték ki a búcsúztató szónokok.

Next

/
Thumbnails
Contents