Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-05 / 54. szám
2. oldat. Komáromi Lapok 1928. májas 5. Sport- és modern szekrény-gyermekkocsik nagy választékban — olcsó árban ELBERT-nél Nádor-o. 19 Ugyanott dús raktár női és férfi fehérnemű, apach selyemkendő, ritikül, utazó bőrönd, gyermek-trikó és sokkerli, esőernyő, sétabot, nyakkendő, zsebkendő, selyem ingnadrág, mosó selyemharisnya stb. — Szabott árak! — Tisztviselőknek és munkásoknak 6% engedmény. a kormány valósággal taktikázik ebben a kérdésben. Hasonló eljárást tanusit a kormány a kongrua törvény végrehaj tása körül is. A 122. sz. kongrua törvény, amely a lelkészek államsegélyét legalább úgy ahogy, de mégis rendezte, még 1926 január 1 ével lépett hatályba, azóta már két év és négy teljes hónap múlt el, de a kongrua törvény végrehajtási rendelete még mindig nem jelent meg, noha a félhivatalos kormánylapok úgyszólván hétről-hétre Ígérgetik a közzétételt. Igaz, hogy bizonyos előlegeket folyósítottak a lelkészeknek, azonban ez a régi jövedelmi összeírás szerint történt és nem lehet tudni, hogy az uj végrehajtási rendelet nem fogja-e ezeket is visszavonni. A kongruára vonatkozó végrehajtási rendelet késedelmes megjelenése a legnagyobb bizonytalanságban tartja a nyomorgó lelkészi kart, amely harmadfél év óta hiába várja helyzetének jobbra fordulását. Srobár éles támadása Hodzsa ellen. A liptószentmiklósi szociáldemokrata munkásság — mint ismeretes — 1918 május elsején nagyszabású népgyülést tartott és a gyűlésen hozott rezolucióban foglalt követelések közé fölvették azt a pontot is, amely „a csehszlovák faj magyarországi ágának“ önrendelkezési jogot követelt. . A rezoluciót Srobár dr. szövegezte, aki a gyűlésnek egyik szónoka volt. A rezolució tiz éves évfordulója alkalmából a Robotnické Noviny külön számot adott ki, amelyben Srobár dr. is megszólalt és cikkében éles hangon támadja meg régi politikai ellenfelét, Hodzsa dr. minisztert, aki a Slovensky Dennikben megjelent egyik cikkében irta,hogy mind az, ami azon a nevezetes napon Liptószentmikióson történt, a manifesztáció, a rezolució az ő kezdeményezésére történt volna. Srobár kijelenti, hogy Hodzsának semmi befolyása nem volt a liptószentmiklósi ülésre, nem is tudott arról, hogy mi van készülőben, mert ha tudott volna a létrejött manifesztációról, ellene foglalt volna állást, egyrészt azért, mert félt a Szlovenszkóban várható perzekucióktól, másrészt, mert másként képzelte el magának a világháború likvidálását az osztrákmagyar monarchiában. Ez a cikk a csehszlovák táborban nagy szenzációt keltett és az agrárpártban nagy felháborodás keletkezett nyomában. Az agrárpárti lapok megállapítják, hogy Srobár támadása egyéni akció, amely mögött egyetlen más agrárpárti sem áll, az ügy érdemében pedig utalnak arra, hogy Hodzsa a háború alatt szorosan együtt működött az osztrák parlament cseh törvényhozóival, különösen azok vezérével, Stanek képviselővel és éppen Hodzsa javaslatára kapta Srobár a cseh mattiától azt az uiasitást, hogy a csehszlovák államegység mellett hozzon létre valami szlovák manifesztőciót és igy Srobár nem saját kezdeményezésére cselekedett. Srobár cikkével újra kirobbant az ellentét közte és Hodzsa között. Közgyűlés. Irta Illy János. I. A nagy részvénytársaság irodáiban a szemet gyilkoló, fehéren szétporzó villanyfényben izzadt, sápadt arcok hajoltak az óriás könyvek fölé. Az írógépek contbiilentyüi zakatolva locsog ták a száraz üzleti titkokat. A megszokott munka monoton egyhangúsága darálta robotját, mintha misem történt volna. Egy örök, megállíthatatlan folyónak tetszett a munkának ez a zajgó továbbcsobogása. Pedig szörnyű beteg élet rohant végig a részvénytársaság főütőerén. A bukás közeli bekövetkezése, amelyről azonban a részletmunkának ezek a kis, apró rabszolgái nem tudtak. II. A vezér zöldpárnás ajtaja még hét órakor sem nyílt ki az angol bőrbutorokkal ásító, dohányszagu fogadószobába. Az egyenruhás „szolgák másfelé pislantottak. Mi az ? Ok csak azt látták, hogy a vezér ma szokása ellenére, még hét után is itt marad az irodában. A hivatalnokok egymásután elszállingóztak. Ki haza, ki más szerény cseppnyi életörömhöz. Csak egy pár tul-Radlóhoz használható akkumulátor üvegtartók, vezeték és lemezek eladók! Cím a kiadóhivatalban. A Nyitra folyó szabályozása és a mi vidékünk veszedelme. Kinek van hát igaza ? — A nyitraiak azt állítják, hogy a felső szakasz előzetes szabályozásának nem issza meg a levét az alsó folyás melléke és környéke. — Audiatur et altera pars. Komárom, május 4. — Saját tudósilónktól. — Amilyen mértékben riválisa Komárom Érsekújvárnak, éppen olyan mértékben állnak minden kérdésben egymással szemben Érsekújvár és Nyitra. Nyitra például nem jó szemmel nézi Érsekújvárnak azt a törekvését, hogy a komáromi törvényszéket Érsekújvárra akarjak minéi előbb vinni. Éi nem puszra irigység Nyitra részéről, hanem a saját jól felfogott érdeke is, hogy a komáromi törvényszék csak maradjon továbbra is Komáromban, mert ha azt elviszik Érsekújvárra, aknor a nyiírai törvényszékhez tartozó területet alaposan megnyirbálják és azt is Érsekuj várhoz csatolják és akkor Nyiira nagy területet vészit, A két város: Nyitra és Érsekújvár között a második üitsöző pont a Nyitra folyó szabályozása. A nyiiraiak minden áron azt akarják, hogy a Nyitra folyót előbb ott Nyitra körül szabályozzák, mig ellenben az érsekujváriak és a Nyiira alsó folyása melletti vidék a vizszabályozások törvénye mellett agitál, hogy előbb az alsó folyást kell szabályozni, mert a szomorú tapasztalatok és a józan ész emellett szólnak. E tekintetben mi is az érsekujváriak pártján állunk, mert hiszen a Nyitra alsó folyása iit van a kertünk alatt és a veszedelem Komárom vidékét is te nyegeti. Megindult tehát a vita közgyűléseken és a sajtóban Nyitra és Érsekújvár között. Az érsekujváriak véleményét, amely azonos jórészt a mienkkel, már volt alkalmunk meghallgatni, az audiatur et altera pars elvénél fogva azonban most hallgassuk meg a nyitraiak véleményét is. A sok nyitrai ellenérvelés közül itt adunk egyet közzé: Most, amikor a Nyitra szabályozás tervei már jóváhagyva várják a végrehajtást, a folyószakasz alsó és közép érdekeltségei kifogásokkal, katasztrófáról regélő rémképekkel állanak elő, akciót indítanak, nogy megakadályozzák az évtizedes «érv keresztülvitelét. I Szem élői tévesztik, hogy gazdasági SANATORIUM Dr. Hugo Selye Komárno, Deák F. utca 3. Sebészeti és nőbetegek részére un, Quarz. Diaiiia. Telefon 68. 484 buzgó óvatos maradt ott, szorongó remegéssel tekintve a zöldpárnás ajtóra. Hátha még szüksége lesz valamelyikükre a hatalmas vezérnek és akkor éppen őt találja itt. Milyen gyönyörű felhejnalodó reménye lenne egy előléptetésnek, vagy fizetésjavatásnak. De bizony a stréberek is megunták lassan a várakozást, mert már félkilencre járt az idő és a zöidpárnás ajtó még mindig makacsul haligatott. Már a szolgák is eltávoztak egymásután, csak a vezér saját külön embere maradt ott és egyetlen tisztviselője a vállalatnak. Kopasz, görnyedt vállu, pápaszemes kis emberke, a legelmaradottabb, a legjobban sarokba lökött kis régi emberleltára a nagy részvénytársaságnak. Buzgón, szinte éhes, mohó munkadühvei hajolt a könyv fölé, amely a nagy számok hazugságait szórta a világ szemébe, III. Odabenn a vezérigazgató eifehéredett arccal, szorongó lelkiismerettel ült az előkelő mahagóni Íróasztal előtt. A szárnyas kalapu kis merkur-bronzszobrocskát bámulta. Viziós képekben elvonut előtte a holnapi közgyűlés botránya. Be kell majd számolnia bünlajstromáról. Az elhibázott üzletekről, amelyek a bukáshoz jutatták a részvénytársaságot és saját magát is. Mert neki is elúszott minden pénze a nem sikerült üzleteken. Már hallotta a feléje tátongó szájak gyülöletkapujának ordító zengését : Ki vele!... Gazember 1 ... A hatalom trónja recsegve ropogva inog alatta, lezuhan vele a mélybe, az elfeiedésbe, talán nyomorba, züllésbe. . . Nemi Ezt nem várja be! Ne hallja meg a bukás szörnyű dördülését, amelybe bélésükétől a szív, az ész és minden csöppnyi idegszál, amely még ehhez az élethez füzil Kivette a kis nevető revolvert a fiókjából. Már régen meg van töltve. Próbálta a ravaszt. Egészen egyszerűen, csöndesen fog eltávozni az összeomlás rázuhanó átka elől. Felmegy a kaszi nóba vacsorázni, utána bejön ide, ebbe a csöndes, huilaszagu irodába és végez magával. A feleségétől el se búcsúzik. Minek ? Volt-e csak egy csöppnyi igaz meleg szál is, amely egybefüzte őket. Inkább barátnője, kitartott csecsebecséje volt, mint asszony, vele érző, örülő, szenvedéseiben, szomorúságában vele siró feleség!... Hiszen, ha elárulta volna neki, hogy mi zug-zakatol itt fejében már hónapok óta, milyen szörnyű bukás veti előre árnyékát, ez a mosolygó, életörömök dús pompázásában csillogó fiatal nő egyszeriben elfutott volna tőle, mint egy ijedt pillangó a megzőrrenő szempontból, mily felbecsülhetetlen értéskel bír a rakoncátlan, szeszélyes folyó megfékezése. Hivatalos statisztikai adaton bizonyítják, hogy a tavaszi és őszi áradások alkalmával vízzel borított területeken évenkint mintegy hatvan milliónyi kárt okoz az árvíz. Nem veszik figyelembe, hogy az állam hetven, a megye tiz százalékos hozzájárulást biztositolt, s igy az érdekelt községek és magánosok mindössze húsz százalék erejéig kell, hogy viseljék a szabályozás következtében felmerült költségeket. A saját érdekűket is szolgáló hozzájárulás helyett kíméletlen harcot kezdtek, hogy elgáncsolják a tervet. A kifogások nyíltan a részleges folyószabályozás ellen hangzottak el, kézenfekvő azonban, hogy a támadó kifogások éle magát a folyószabályozást vette célba. Mar most is megal api ható, hogy az alaptalan és merőben jogtalan elgáncsolási Kísérlet megfeneklett, mert hiszen feltételezni sem lehet, hogy az illetékes hatóságok az also- és középszakasz érdekeltjeinek lidércnyomását méltányolják és egy tollvonással megsemmisítsék évtizedek hosszú, nehéz és óriási összegeket felemésztő munkáját. Érdekes, hogy az akadékoskodók még szakértői véleménnyel is Kísérelték megokolni abbeli félelmüket, hogy a részleges folyószabályozás különösen az alsóbb szakaszokon évenkint megismétlődő árvízveszedelmet idéz elő. A szakértő véleménye azonban nem kedvezett, mert megállapítást nyert, hogy mindössze pár centiméteres vizszinemelkedésről lehet szó. Mégis megindult az aknamunka a folyoszzbáiyozás ellen, s hogy előreláthatólag milyen sorsra fog jutni, az kitűnik az alábbi nyilatkozatból, melyet a legilletékesebb helyen tettek munkatársunk előtt a nagyszabású ügyre vonatkozólag: — Még 1920 ban történt az első kísérlet, mely azt célozta, hogy a közép és alsó folyőszakaszi érdekeltséggel sikerüljön megteremteni azt az alapot, melynek keretein belül lehetővé bokorról. .. Ettől búcsúzzon ő? Aztán itt van az a majomképü, hencegő fráter, a vállalatnak „tehetséges, fiatal“ igazgatója, ahogy a részvényesek becézik, akinek soha még egy értékes gondolata nem volt, aki holnap együtt ordítana feszitsdmeget reá ... A felesége melegen, mély pillantásokkal néz erre az emberre,.. Émelyítően ostoba dolog, amiről már az egész társaság tud . . . Nincs más ut, csak menekülni, rohanni ebbői a ferde, lehetetlen életből, amely csak botrányt, zuhanást tartogat számára. Megsimogatta a kis revolvert a fiókban. Nevetett rá, mint egy kedves, megértő jóbarátra, akivel titkosan összevillanó gondolatai vannak. IV. A zöldpárnás ajtó lassan kinyílt. Az apró, pápaszemes, kopasz kis hivatalnok állt meg benne. Csüggedt kézzel, alázatosan hajlongva, mint egy szomorú, kínlódó kis denevér, amelyet a sors szögeit ki a részvénytársaság kapujára. A vezér fölriadt tépelődő magányosságából. — No mi az, Glöckner? — Megbocsát, vezérigazgató ur . . , — bukdácsoltak elő az alázatos, földreroskadt szavak a tisztviselőből, — egy tiszteletteljes kéréssel jövök . . . A vezér fonnyadt, befelénevető száján Központ: Bratislava. Alaptőke: Ke. 70,000.000-— Tartalékok: Ke. 51,000.000-— Slovenská Banka Momárnói Fiókja Lebonyolít mindennemű bankügyletet, 87 fióküzlet Szlovenszkőn és Podkar. Rus.-ban.
