Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-21 / 48. szám

6. oldat

Komáromi Lapon

1928. április 21

Itt Gúlán is láttunk csónakokat, amelyeket egy fából faragnak ki. A gutái vár helyőrsége mindössze 130 emberből állott Fruhwurdt Mátyás parancsnoksága alatt.

Gutáról Farkasdra, onnét Sellyére mentek. Ettől félmérföldre látható egy lyuk. amelyből mint kráterból kénköves tűz tör elő.

Brown megemlíti a komáromi halászatot is és a Duna nagy halböségét. A dunai halak közül fölemlíti a pisztrángot, a süllőt, a pontyot, a fehérkeszeget, a durbinlsot a sügért, a kecsegét, a kárászt, a lazacot, a csikót, a csukát, a harcsát, a tokot, a vizát stb.

Ortelius Hieronimus német iró (születeti Ausburgban 1543 ban, meghalt 1616 ban) is megemlékezik rólunk. Bécsböl evangélikus hite miatt kiűzték. Nürnbergben irta meg főmüvét (Ungarishe Cronologie) amelyben a török-magyar háborúk történetét adja elő 1395—1607-ig. Könyve uj kiadásban is megjelent a Majna melletti Frankfurtban 1665-ben Meyer Márton folytatásával. Ortelius e müvében leírja Komáromot és Tatát. Komáromról azt Írja, hogy nagyon erős vár a Csallóköz csúcsán és

ták bevenni. Á magas bástyáról sok török várat és nagy darab török földet be lehet látni. A Dunának itt található két ágán sok, katonákkal megrakott csónak jár fel és alá, ezek a vízi előőrsök. Szükség esetén a Vágdunán sokszor vernek hidat és őrhelyet állítanak a hid végére. Itt mindig kétszerannyi a katona, mint másutt. A katonák német és magyarok. Most — írja Ortelius — Buchaim Adolf a várparancsnok. Majd leírja a török tárna dások hosszú sorát Komárom ellen.

Tatáról azt Írja Ortelius, hogy régi vár és egy mocsár közepén fekszik, ötödfél mérföldnyire Győrtől, azzal éppen szemben. Valamikor itt szép város volt, ma már csak a vár van meg, amely körül a régi magyar királyok kertjei voltak, de már ezek is elpusztultak. Közel a várhoz van egy domb, ahol fehér és vörösmárványt vágnak. Ez a domb veszélyes a várra, mert onnan könnyű a várat ágyuzni. Majd leírja Ortelius Tata viszontagságos történetét a török-magyar háború idején, A nagyon sok érdekes epizódokban bővelkedő leírást, sajnos nincs terünk leközölni.

múltak és nagyon közeledett az az utolsó perc, amelyben az operációt a siker reményével lehetett megejteni.

A fiatalember, a beteg lány barátja, ekkor merész lépésre szánta el magát. Bekopogott Neumann professzorhoz, a klinika igazgatójához, bemutatkozott s kiderült róla, hogy a régi Bécs egyik sokat szereplő hires közéleti nagyságának a fia. Arra kérte a tudóst, hogy mentse meg barátnőjét. Neumann professzor kijelentette, hogy már régen megakarta oprárálni, de nem teheti meg ; a beteg beleegyezése nélkül, mert : nem teheti ki magát annak, hogy i egy esetleges kártérítési pörben ; meghurcolják olyasvalamiért, ami j ennek a műtétnek úgyszólván terj mészetes velejárója Hanem lelkére j kötötte a fiatalembernek, hogy igyekezzék rábírni barátnőjét, hogy a blankettát írja alá és adja beleegyezését az operációhoz.

! ...Közben dél lett, délután, a j klinika elcsendesedett és a profeszszort félhatkor érte a telefonos érj tesítés, hogy megtörtént a nagy s eset, a beteg szépleány megadta í hozzájárulását az operációhoz és ' vállalja a következményeket, ha a : műtét következtében megcsúnyulna ■ az arca. Neumann professzor azonnal otthagyta a rendelőjét, autót fogadott, kihajtott a klinikára és I megoperálta a beteget. Kiderült, hogy a leány senkinek a kérésére nem akart az operációba beleegyezni és csak este negyedhatkor vállalta a műtét esetleges következ] ményét, amikor barátja kötelezte j magát arra, hogy feleségül veszi, ha netalán az operáció következtében megcsúnyulna.

I Minden sikerül, de a házasság elmarad

hogy ezt a várat még sohasem tud(Folyt. kör.)

Az uj lakástörvény

Dr. Kovács Gyula fordításában és magyarázataival

1ZZ megjelent!

Ára 22 Ke.

Kapható: a Spitzerjéle könyvesboltban Komárom, Nádor-u. 29.

Halál, szerelem és — házassági ígéret játéka

egy bécsi klinikáé.

Egy fiatal bécsi szépség csak akh mikor vőlegénye írásban ígérte meg, leségül veszi. — Az operáció s

A bécsi törvényszék a legközelebbi időben egy rendkívül érdekes, elvi jelentőségű kérdésben fog dönteni, amelynek eredménye elé nagy érdeklődéssel tekint az egész bécsi jogászvilág; de kétségtelen, hogy még nagyobb az érdeklődés a dolog emberi oldala iránt, amelynek elbírálása talán nem is a bírák mérlegére. hanem egy Schnitzler Artúr íróasztalára volna való.

Élet, halál és egy blanketta

Az eset a maga egyszerűségében a következő:

Néhány héttel ezelőtt a bécsi egyetem második számú fülklinikájára, amelynek dr. héthársí Neumann Henrik egyetemi tanár, világhírű orvos az igazgatója, este hét és nyolc óra között behoztak egy eszméletlen fiatal nőt. Az inspekciós orvos megvizsgálta és azonnal megállapította róla, hogy középfülgyulladásból támadt agyhártyagyulladása van, amelyet huszonnégy órán belül okvetlen meg kell operálni, különben a beteget a legnagyobb veszély fenyegeti. Másnap reggel a klinika igazgatója, a hírneves professzor is megvizsgálta a beteget és hasonló diagnózist csinált, egyben elrendelte az előkészületeket az operációhoz. A páciens feltűnő szépségű fiatal nő volt, huszonegyéves, a legelegánsabb bécsi belvárosi női szabó cég próbakisasszonya, mannequinje. A klinika személyzete, mielőtt az operációhoz fogtak volna, azzal a szokásos blankettával közeledett hozzá, amelyet minden kórházban, minden klinikán alá szoktak írni és amelynek tartartalma röviden az, hogy a beteg aláveti magát a klinika igazgatósága rendelkezéseinek és vállalja a felelősséget a műtét esetleges következményeiért is. Mikor az operáció előtt álló beteg elolvasta ennek a blankettának a szövegét, megkérdezte a körülötte álló asszisztensektől, hogy mi ennek az értelme? Megmagyarázták neki, hogy operációra feltétlenül szükség van, de miután nem lehetetlen, hogy a műtét folyamán érinteni kell az arcideget is, a beteg ki van téve annak, hogy a műtétnek valami nyoma lesz az arcán, miután felgyógyul bizonyos hegek fognak maradni. A

or egyezett bele megoperáltatásába, hogy megcsúnyulása esetében is fekerült, de a házasság elmaradt.

próbakisasszony irtózattal tolta el magától a blankettát és sikoltozva kiáltozott, hogy elcsúfításába semmi körülmények között nem egyezik bele, inkább meghal, mintsem, hogy megcsunyuljon és arra kérte az orvosokat, hogy adjanak neki revolvert, hogy azonnal véget vethessen életének.

Ha feleségül vesz,..

Neumann professor, aki már minden előkészületet megtett az operációhoz, ilyen körülmények között úgy rendelkezett, hogy a beteget vigyék vissza a szobájába, mert nem vállalhatta azt a felelősséget, hogy a beteg felgyógyulása után esetleges megcsúfitásért perrel támadja meg, akár őt, akár a klinikát, egy olyan operáció miatt, amelyben az arcideg átvágása úgyszólván elkerülhetetlennek látszott. Egy óra múlva a mannequin betegágyánál megjelent az anyja is, egy egyszerű bécsi külvárosi asszonyság, akinek azonban szintén nem sikerült leányát arra bírni, hogy a kérdéses blankettát aláírja. A lány semmi áron sem volt hajlandó beleegyezni abba, hogy az operáció esetleges külső nyomaival éljen tovább, bár fájdalmai egyre nőttek és láza egyre magasabbá vált. Most már csak nagyon kevés idő volt hátra, hogy az operáció a gyógyulás reményével egyáltalában is sikerüljön.

A déli órákban két rendkívül elegánsan felöltözött fiatalember jelent meg a klinikán, hogy a beteg hogyléte felől érdeklődjenek; az ápolóné odavezette őket a betegágyhoz és mikor az egyik inspekciós orvos arrament, a beteg így szólította meg:

— Látja doktor úr, ha ez az úr — és ekkor az egyik látogató elegáns fiatalemberre mutatott — kötelezné magát arra, hogy feleségül vesz engem akkor is, ha megcsu* nyúlok, rögtön aláírom a blankettát és hajlandó volnék megoperáltatni magamat.

A megmentő igen

A fiatalember, akiről kiderült, hogy három év óta a lány barátja, ilyen kijelentésre nem nagyon mutatott hajlandóságot. Az órák

5

l ... Másnap reggel a szokásos vizit alkalmával Neumann professzor asszisztensei seredétől kisérve, be; lépett a betegszobába, megnézte a pacienst és az első pillantásra megállapította, hogy az operáció kitünően sikerült, a leány nemcsak meggyógyul, hanem az arcidegéhez sem kellett hozzányúlni és ha egészséges lesz: vissza fogja nyerni régi szépségét, a műtétnek nem marad : semmi nyoma.

I A professzor, akinek tudásánál : csak emberszeretete nagyobb, tük| rőt vett elő és átnyújtotta a beteg leánynak:

— Látja kisasszony. — mondja neki — kár volt volt vonakodnia, az operációnak semmi következménye nem lesz, az arcán nem marad semmi nyom, ön éppen olyan szép ; lesz, mint volt azelőtt, j A leány belenéz a tükörbe és föl- i döntúli boldogságban mondja:

\ — Egyszerre két nagy boldogság

; ér: az egyik az, hogy visszanyerem \ az egészségemet a másik az, hogy feleségül vesz a barátom.

.. . Azóta eltelt három hét, a leány teljesen felgyógyult, kivonult a klinikáról és régi szépségében visszaállt a helyére, az előkelő nőiszalón hölgyei előtt mutatja be a legújabb párizsi modeleket. A számítással azonban valami baj van. A fiatalember, a régi barát, aki a betegség egész tartama alatt szerető gondossággal látogatott el hozzá és halmoztael ajándékokkal, a gyógyulás után kijelentette, hogy a házasságból nem lesz semmi, a lány az operáció után ép oly szép, mint volt azelőtt, tehát nem szorul arra, hogy a fiú beváltsa az ígéretét, amelyet csak emberiségből, könyörületességből tett, hogy lehetővé tegye az operációt, hogy megnyerje a lány beleegyezését a műtéthez, amely megmentette életét. A leány ezzel szemben azon az állásponton van. hogy a barátja minden feltétel nélkül ígérte meg neki, hogy feleségül veszi és ragaszkodik az Ígéret beváltásához.

Mi csak a dolog emberi vonatkozásai miatt írtuk meg ezt a történetet : a bíróságra azonban, amely elé az ügy legközelebb kerülni fog, annak a szenzációs kérdésnek az eldöntése vár: vájjon köteles-e valaki feleségül venni egy nőt, ha hajlandó őt feleségül venni abban az esetben, ha megcsunyul és nem

hajlandó akkor, ha továbbra is oly gyönyörű marad, mint amilyennek addig ismerte ?! ..

8|30 HP RENAULT

a kis francia hafcylinderes

MONASIX

Nagy teljesítőképesség, nyugodt menet, gazdaságos, elegáns és kényelmes —

286 500 Ke útadó.

Szállítja:

M. J. Cerny, Bratislava

Bognár u. 1. Telefon 21—39

l Hogyan lehet magszaba! dúlni a vőlegénynek a menyasszonyától ?

\ Egy ravasz német vőlegény veszedelmes példaadása.

Komárom. —április 20.

Szegény lányokra ugyancsak rájár a rúd l A rossz gazdasági viszonyok miatt ; amúgy is nagyon kevés fiatalember | teheti meg azt a fényűzést, hogy beszél l a mamával. A háború okozta nyomoruí ságos helyeiben igazán örül a férfi,

’ ha egyesben meg tud élni es nem is i gondolhat a páros életre, amelyből persze hamarosan lehet hármas és né| gyes étet is, ha az Ég gyermekekkel áldia meg a házasságot.

És hä már valaki eljutott odáig, hogy ? a helyi sajtó minden külön értesítés ; helyett ieközli a boldogító hirt, hogy X. Y. ur eljegyezte mondjuk Kotlts Zirzabella kisasszonyt, még akkor is rengeteg akadály támad és nem egyszer örökös mátkaságban epskednek el a szerelmesek, mert a biztosnak Ígért ál, lás, kinevezés, előléptetés csak n»m akar . megtörténni. Hiába csak nagyon sok az i eszkimó és a fókák már az áhatkertekí bőt is kezdenek kiveszni!

Bizony nagyon nehéz az élet, pedig 5 a nőfeneK és a férfiaknak is az volna a rendeltetésük, hogy a házasság kerefé! ban találják meg a földi boldogságukat, s Nem egyszer bánja meg a férfi, hogy i egy gyenge pillanatban " ellágyult és t igeretet tesz a kislányak, hogy te leszel I a feleségem és a kis lány boldogan | mondja rá a választ, hogy én a hitves séd leszek, de sztán jön a sivár, kérj lelhetetien, rideg valóság és a férfi í napról napra jobban érzi, hogy nagyon jj könnyelmű volt, amikor azt a kis lányt * lekötötte magához a bizonytalan jövőre.

| Egyedül csak megküzd az élet viharál val, minek a süiyedő hajóhoz még mást is odaláncolni? Vannak, akik őszintén bevallják a szomorú valóságot és békésen feloldják egymást a tett ígéret alól. A kis városban pár napig erről beszélnek, de aztán napirendre tér a kávétraccsok közvéleménye az eset felett.

Az adott ígéret alul való menekülés sok inkorrekt cselekedetet elkövettetett már a férfiakkal, hogy a szegény leányt a faképnél hagyhassák. Az alábbi eset is ilyen furcsa cselekedet, amely azonban még egészen uj és igy az újdonság ingerével hat addig, amig a szorult helyzetben levő férfiak nem teszik mindennapi eszközzé.

Egyre terjed az az okos felfogás^ hogy a házasságot kötni akarók előbb vizsgáltassák meg magukat az orvossal és csak ha az orvosi vizsgálat kielégítő, akkor gondoljanak arra, hogy kimondják a holtomiglant, holtodiglant. Nem egy amerikai államban életbe lépett “ már ez az üdvös szokás és amint értesülünk, már Németország néhány városában is meghonosították ezt, igy többek között Berghausen városában is. Itt történt az alábbi furcsa eset. Egy bírósági tisztviselő el akarja venni egy kereskedő leányát. Az előre látó apa, mielőtt az esküvőt megtartották volna, meg akarta tudni, hogy leendő veje ura egészséges-e, nem lappang-e benne valami gyilkos kór? Tudta, hogy a leendő vejének ki a házi orvosa, elhatározták tehát, hogy másnap titokba« elmennek az orvoshoz és kikérdezik mindenről. Akármilyen titokban is tar-