Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-04-21 / 48. szám
1988 április 31. Komáromi Lapok 6. oldal. A pénzügyi bizottság megváltoztatta a tanácsnak az 1928. évi költségvetésre vonatkozó javaslatát. A kegynri kiadások és egyházak segélye cimén fölvett összeget a szegény alaphoz javasolja csatolni. — A szociális alapot 300000 K-ra emelte föl. Saját tudósítónktól. — A hétfőn tartott városi pénzügyi bizottsági ülés kimondotta, hogy csütörtökön, április 19 én folytatja ütéseit, amelyen az 1928. évi költségvetést veszi tárgyalás alá. A bizottság tagjai a törvényes időben szabályszerűen összehivattak, azonban az ülésen a bizottság tagjai közül az elnökön kivül négyen jelentek meg, ami nem valami nagy kötelességtudásra mutat. A város költségvetése nagyobb érdeklődést érdemeli volna meg és elsősorban adózó polgári elemet képviselő bizottsági tagok magatartása hívja ki a legjogosabb kritikát, akik távollétükkel tüntettek épen akkor, amidőn a város polgárságának legfontosabb érdekéről van szó. így azután nem lehet csodálni, hogy a munkáspártok képviselői a költségvetésen olyan változtatásokat tettek, amelyek nagyon is befolyásolhatják a polgárság terheinek mérvét. A pénzügyi bizottsági ülést Fülöp Zsigmond elnök határozatképesnek jelentvén ki, azt megnyitotta es a bizottság azonnal tárgyalás alá vette az 1928. évi költségvetést, amelyre vonatkozó tanácsi javaslatot Sándor Ernő főszámvevő terjesztette elő. A bizottság a költségvetés szükségleti részét általánosságban és részleteiben a következő változtatásokkal véleményezte a közgyűlésnek. A tanácsnak a háziszemét fuvarozása és utcák tisztántartására vonatkozó bérbeadási javaslatát, a gőz és kádfürdőnek bérbeadására vonatkozó javaslatot 3 szóval 2 ellenében nem fogadta el a bizottság. Dénes Emilnek az első helyettes városbirö részére havi 1000 K tiszteieidij megszavazására irányuló javaslatát a pénzügyi bizottság egyenlő szavazatok következtében nem véleményezi. A róm. kath. egyház kegyurasági kiadásaira és a többi felekezetek segélyére vonatkozó 116167 K összegét Dénes javaslatára 3 szóval 2 ellenében a városi szegényalapra véleményezi fordítani a bizottság, Gáborek Károly helyettes vároabiró indítványára a szociális célokra beállított 100000 K-t 300000 K ra javasolja jölemelni. Komárom, — április 20. A fedezetre vonatkozó tanácsi javaslatot a bizottság elfogadta, hasonlóképen a városi gázmű, vizmü és csatorna alap költségvetéseit is és megállapította, hogy az 1928 évben várható kiadások a következőképen oszlanak meg: Házi pénztár szükséglete 4,706.937 62 K Gázmű „ 1,812.024— „ Vízmű „ 295000'— „ Csatornaalap „ 290 000— „ Összes szükséglet kitesz 7,103.961‘10 K E szükségletre fedezetül előirányoztalak a következő bevételek: Házi pénztári bevételek 1,912.490'10K Gázmű „ 1820.015 — „ Vizmü „ 295 000 — „ Csatornaalap „ 290 000 — „ 4,317.505- -K Közs. pótadóból (200°/«) 1,209.710 — „ Községi adóhátralékból az államtól, (hátralék ca 2000000 K.) 576.746 52 „ Államsegély a 76/927. sz. törvény alapján 1 000 000 — „ Összes fedezet 7403,961 62 K Majd foglalkozott a bizottság azzal a zsupáni leirattal, amely az 1918—1922. évről szóló zárószámadások letárgya- Iását és jóváhagyási záradékkal való ellátását rendelte el. A pénzügyi bizottság jelenlevő tagjai a tanács javaslatát nem tartották kielégítőnek, mert a zsupáni leirat a számadások letárgyalását kívánja, ami pedig csak féielről-tételre való előterjesztés utján történhetik meg. A bizot ság a főszámvevő, az elnök, Csizmazia városbiró Dénes Emil, Gáborek Károly, Talcsik Károly felszólalása után Fülöp biz. elnök javaslatát fogadta el, amely szerint a számadásokat viszszaadják a tanácsnak azzal, hogy az a zsupáni leirat értelmében hozzon megfelelő uj javaslatot. A bizottság ülése nyolc órakor ért véget. A pénzügyi bizotlság véleményezése szerint összeállított 1928. évi költségvetést 14 napig a számvevőségi hivaalban közszemlére tették ki. Komáromi furcsaságok. Elmúlt végre a téli szezon. A tiszteletjegyek tömege lassanként elfogyott az íróasztalom márvány nyomtatéka aló). Ugyanis én igen rendes ember vagyok. Ahány jóravalő egyesület létezik a városban, az mind megtisztel engem tiszteletjeggyel! — extra adomány reményében, amelyet a legtöbben azonnal óhajtanak bekasszálni a mellékelt iv szabad elvezetése mellett, amit azonban én következetesen — már évek óta — nem teljesítek mondván .köszönöm a megtiszteltetést és ha lehet el is megyek az estélyükre, meg is váltom a tiszteletjegyet, ahogyan illik, de ne vegyék rossz néven, a pénzen vett tiszteletből nem kérek*. Érdekes, hogy azóta kevesebben .tisztelnek*. A legfurcsább azonban az, hogy nekem, mint rendesen fizető tiszteletjegy tulajdonosnak még sohasem volt tisztelethelyem, ahol ülhettem volna. Végig szoktam állni az estélyeket a karzaton, ha van hely, mert olyan huncut még nem vagyok, hogy a tiszteletjegyen felül még egy elsősorba való jegyet is vegyek magamnak és azután az előadás megkezdése előtt egy-két sor pótszéket rakjanak elém a demokrácia legnagyobb dicsőségére. Azt hiszem, ilyen konok magatartás mellett lassan lassan, de egészen biztosan kileszek „vörösceruzázva" az egyesületek „tiszteletjegy névjegyzékének^ fekete könyvében. És én ezt a tiszteletcsökkenést aligha fogom kibírni. Más. Aki városunk életét figyelemmel kíséri, az meggyőződhetett arról, hogy itt mindent két balkézzel csinálnak. Valamiképen úgy van ez minálunk, hogy a város szekerét a sok generális inkább megköti, mint előre viszi. Biztatnak, beszélnek sok szépet, de a kocáit húzni egyik se akarja. Nincsenek közkatonáink, csak generálisaink. Mondhatom, hogy a leghelyesebb volna ezt a sok tehetséget, energiát Szlovenszkóra városonként kiutalni, nagyon sokat nyerne vele Szlovenszkó de Komárom is. Ha itt építenek, akkor az bizonyosan az utcarendezés rovására történik, ha csatornát építenek, mondjuk a Kisérsoron, akkor a csatornavíz nem a rendes irányban folyik, hanem befolyik a „Panda-tóba". Ha rabbit választanak, megjelennek a karabinerek és obstruálnak. Ha egy városi állás betöltéséről van sző, abból a különböző reménytelen és rosszindulatú felebbezések folytán az tengerikigyó lesz és következéspen „inter duos litigartes Dr. Tertius gaudet". A Klapka teret is szépíteni akarják és a parkirozással egy nagy bakot lőnek művészeti szempontból. (Milyen lenne a velencei Sz. Márk tér parkírozva ?) Ez a kis terünk olyan kompakt egészet alkot, olyan patinával bevont, különösen mióta a verebek otthonát bezárták illetve kivágták, hogy minden nap, de különösen holdvilágos éjjel gyönyörködöm benne. A takaréképület, a Zichy ház, de különösen maga a Városháza most nagyon kiemelkedik. Szegény Klapka is bizonyára örülne annak, ha azt a dicstelen és szomorú szedeifákat eltávolítanák mellőle, amely a gyermekek és verebek gyomorrontására került oda. De minek is a Klapka teret parkírozni ? Hiszen ka a városházán bármilyen esemény vagy választás fog történni, a nép, az istenadta nép úgy ellepi, hogy ott ff nem nő többet. No meg milyen jó lesz, ha ott a téren nem lesznek fák, ha például nagyobb történelmi események forgatagába kerülne Komárom 1 Tessék jól meggondolni kérem 1 Sőt ajánlom az újonnan beültetett fákat is mielőbb eltávolítani 1 Dr. Úgyis Tudod Komáromban nincsen titok. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranya? Józseí. (Folytatás) Akinek kedve van mindenféle hadi gépeket és eszközöket látni — írja Brown — az csak menjen Komáromba, mivel sehol a világon nem láthat annyit egy rakáson. Itt látható a „hajnal csillag" nevű eszköz, amelyet az őrök ostrom alkalmával vagy a rés védelmére használnak. Vannak itt lőporral és egyéb hasonló anyaggal megtöltött fazekak, amelyeket az ellenségre hajigáinak. Azután vannak itt vas szögekkel födött palánkok, amelyeket a védmüveken kivül helyeznek el és vékony földréteggel fednek be. Ezzel a mit sem sejtő ellenséget veszedelmesen megsebesítik és zavarba ejtik. Használatban van itt az u. n. hajiíógolyó, amelyet mindenféle gyúlékony anyaggal megtöltenek s az ellenségre dobják, ahol azok mindent felgyújtanak. A friziai lónak nevezett eszközt az utakon helyezik el, a lovasság előnyomulásának megakadályozására. (Valószínűleg hasonlatosak voltak a mai spanyol lovakhoz.) Végül láncos golyók és számtalan ilynemű eszközök láthatók Komáromban és Győrött. Komárom a Csallóköz keleti szögielében fekvő igen szép és rendkívüli erős város és vár. Parancsnoka ez időben Hofkircher ezredes voll. Komáromot a Vág és a Duna veszi körül. A „Tekenösbéka" erődöt (Tortoise) szerfölött erős helynek tartják, ezt azért nevezik igy, mert némileg a teknős békához hasonlít. Szimán basa Győr bevétele után a várost 60 hajóval nagy török és tatár hadsereggel ostrom alá fogta, azonban céltalanul, mert a tatárok majd mind megöleltek. Komárom városában három régi sirt láttam, amelyeket Szönyből hoztak ide. Ott hßjdan hires római város állott. Valaki meglátott, a mikor a római szargófágok feliratait feljegyeztem. Azonnal kíváncsiskodtak, hogy mit fogok a feliratokkal csinálni? Másolatot kértek tőlem. Ezen felül megigértetlék velem, hogy ha valami fontosat találnék azokban, azonnal tudósítsam őket. Legújabb időben jobban megerősítették Komáromot. A Dunálól a Vágig hnzott vonal által még nagyobb térséget zártak be és négy uj bástyát építettek. A Duna túlsó partján Komárom átellenében van Szőny falu. Itt rendkívüli sok régiség található. Az ottani biró segítségével számos régi pénzhez, közöttük néhány aranyhoz jutottam. A szőnyiek ezeket pogány pénzeknek nevezik. Mivel Szóny helyadót fizet a töröknek, eddigelé még nem nagyon sokan kutattak itt régiségek után, miért is a nevezetességek még mind megvannak Gruter feliratai közül csak egykettő szőnyi, A nép alaptalanul azt állítja, hogy hajdan Apollónia római város állott itt. (Szóval Brown iít jártakor 1669—70-ben a brigetiói emlékek még teljes pompájukkal gyönyörködtették az angol utazót.) Tata mintegy 4 mértföldnyire fekszik Komáromtól. Várát egészen árok veszi körül. Közeliben természetes fürdők vannak Gróf Csáky volt akkor a várparancsnok, aki mindennemű udvariassággal elhalmozolt. Soha sem felejthetem el, hogy ez országban a katonák társasága a legtisztességesebb, mivei ők mindenkit dicsérnek és becsül(Hotel Central) Budapest "VII., Baross-tér S3. (ft Keleti p. u. szomszédságában) egészen átépítve teljesen újonnan berendezve megnyílt! Szobák fürdőszobával, telefónnal (Inter urban), központi fűtés, állandó hideg-meleg folyóviz, lift, elegáns hall, irószoba, autógarage, rádió. Mérsékelt árak M Orosz Ödön (az Ostende-kávéház tulajdonosa) és fia Köves Imre szállodások. 336 nek. Általában véve mindnyájan nagylelkű bálor emberek és csaknem mindnyájan beszélnek latinul, ílamandul, vagy olaszul. Ök is nagyon szeretlek velem beszélgetni, mivel mielőtt ez országba jöttem, már Európa legnagyobb részét beutaztam és tőlem igen sokat megtudhattak. Komáromból 24 evezős hajón folytattuk utunkat. A hajón egyik oldalán német, a másikon magyar evezősök voltak. A várat távozáskor két ágyulövéssel üdvözölték. Szőny, Neszmély, Radvány mellett elhaladva Dunamocsra értünk. Itt találkoztuuk a török kiséretünkkei. Innét aztán tovább eveztünk lefelé. Nagyon féltek a kóbor katonáktól és az olácigányoktól, de a félelem alaptalan volt, semmi bajuk sem történt. Ellenben sok bajuk volt a farkasokkal és a kutyákkal. „Midőn egyszer éjfélkor mentem be Komáromba, itt is sok zaklatást szenvedtem a harapós kutyáktól, amelyek oly dühösen ugalíak és oly állhatatosan szaladtak utánunk, hogy kénytelenek voltunk az őrszobába menekülni, amig lakást kerítettek számunkra.) Komáromban időzvén, kedvem kerekedett a magyarországi aranyezüst-rézbányákat megtekinteni. Mivel azt hittem, hogy nem kell még egyszer Pozsonyba visszamennem, sokkal rövidebb utat választottam, jóllehet ezt kevesen akarják használni. A Csallóköz pariján, azon helyig haladtam, ahol a Vág a Dunába ömlik. Először is a legutóbbi háború óta épiteit és nagyon jól megerősített Gúla városát érlük el. Ez a Duna, Vág és a Dudvág összefolyásánál, posványos helyen fekszik és Érsekújvártól csak egy mérföldnyire van A gutái templom tornyából igen jól megtekinthettük Érsekújvárt, sőt az egyes házakat is megkülönböztethettük, Többek között a pasa házát, vagyis palotáját is láttuk, amely ezelőtt a pozsonyi érseké volt. Láttuk ezenkívül a város közepén Lev« templomot, a mecset tornyát és több I nevezetesebb épületet.
