Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-04-19 / 47. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1928. április 19. Női és leányka tavaszi felöltő újdonságok oly nagy választékban van az alanti cégnél raktáron, hogy mindenki Ízlésének megfelelőt biztosan talál. Az árak ren<lkivü.i olesók. Kertész J. Jenő úri- és női divatáru üzletében Komárno (Komárom,; Nádor-u. 25. Úri és női divat, kötött és szövött áruk és minden egyéb raktáron levő cikkek mélyen leszállított árban lesznek kiárusítva. A komaromi ref. ünnepe. Nagy Nándor egyházmegyei gondnok beiktatása. Saját tudósítónktól. í, Ünnepi keretek közölt, lélekemelő mozzanatokban gazdag rendkívüli közgyűlésen, április 17 én iktatta be a komáromi református egyházmegye köz tiszteletben álló uj gondnokát, Nagy Nándor nemesőcsai földbirtokost. Az egyházmegyéhez tartozó egy házközségek túlnyomó többsége az elköltözött Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár lemondása folytán megüresedett világi elnöki tisztre ; olyan férfiút emeltek az uj gondnok j személyében, akinek eddigi egyházi és közéleti működéséből joggal lehet arra következtetni, hogy neves elődeinek méltó utóda lesz és munkálkodása javára szolgál az egész egyházmegyének. Errepredesziinálják őt puritán jelleme, nemes gondolkozása, a közügyekben való önzetlensége és egyházához való példás hűségű ragaszkodása, — amely ritka és becses erények nagy befolyással voltak megválasztására is, A komáromi református egyházmegye uj gondnokának beiktatása örömünnepe volt az összes érdekelt egyházaknak, amelyek szeretettel és reményteljes bizalommal vették körül az uj vezért. A beiktatási ünnepélyről a következőkben számolunk be. A gondnok és az egyházmegyei képviselők fogadása. Az uj egyházmegyei gondnok Gyalókay László esperessel kedden reggel a 7 óra 28 perckor Dunaszerdahely felől érkező vonattal érkezett a vasúti állomásra, kíséretében voltak az egyházmegye csallóközi képviselői nagy számban. Nagy Nándort a komáromi református egyház részéről Galambos Zoltán lelkész Fülöp Zsigmond főgondnok.,és Páti Nagy Sándor aigondnokkal az élén a presbitérium tagjai fogadták, az egyház presbitériumának és híveinek üdvözlését Fülöp főgondnok tolmácsolta meleghangú beszédben. Nagy Nándor köszönő szavai után kocsikon vonultak az egyházmegyei elnökség és képviselet tagjai a Kollégium épületébe, amelynek emeleti termében gyülekeztek a 9 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre. Az ünnepélyes beiktatás a ref. templomban. Az egyházmegye e rendkivüii közgyűlésén, dacára az esős időjárásnak, az érdekelt egyházközségek képviselői igen nagy számban vettek részt, ami kifejezésre juttatta az uj gondnok iránt érzett nagy tiszteletet és szereteted A közgyűlésre a Kollégiumból vonultak át az egyházmegye tagjai a templomba, a lelkészek zsinati kabátban és palástosan, ami nagy mérvben emelte az ünnepély méltóságát. A templomban a szószék előtt felállított asztal körül az egyházmegye elnökségének tagjai és íanácsbirái foglaltak helyet, itt foglalt helyet a komáromi egyháznál látogatóban tevő dr. V. Hepp amsterdámi egyetemi tanár is. A közgyűlésen többek között megjelentek Balogh Elemér püspök. Gyalókay László esperes, Nagy Nándor Komárom, — április 17. gondnok, Soós Károly egyházmegyei főjegyző, tanacsbiró, Csekes B:la aljegyző, Boross Kálmán, Csiba Imre, Fekete Síndor, Gilfy Géza, Galambos László, Mórocz Mihály. Rácz E emér, Sándor Benő Íelkészi, Fülöp Zsigmond, Füssy Kálmán, Giál Gyula dr., Kiss Jenő dr., Kenessy Kálmán dr., Mohácsy János dr,, Zsindely Ferenc világi sanáC3birák, Vágó Ede, Mészáros Károly egyházmegyei számvevők, Gyalókay Miklós egyházmegyei mérnök, Beke Kálmán, Czike Já ^os, Dukon Bia, Földes Lsjos, Galambos János, Galambos Zónán, Káinay Károly, Kóczán Mir, Kúr Géza, Marisa Sándor, Mokos Kálmán, Nemes Kálmán, Pap Árpád, Parais Árpád, Sedivy László, Tóth Kálmán (Nagykeszi), Tóth Zsigmond, Tuba Károly, Vargha Dezső lelkészek, Lelkes Ferenc s. lelkész, Kovácr Alajos, Soós Károly, Papp Elemér, Soós Imre dr., Bartha János, Igó Endre, Lakatos Károly, Mészáros Dénes, P, Nagy Sándor, Kőrös Imre, Tóih István, Pethes Béla, Osztényi József, Nagy Lajos, Végh István és más egyházmegyei képviselők, a komáromi egyházpresbitéríuma testületileg és nagyszámú közönség. A rendkívüli közgyűlés Gyalókay László esperes és Gall Gyula dr. tanácsbirő elnöklésével kezdődött, amelyet az egybegyülték éneke (XC. zsoltár 1 versa) vezetett be, mely uíán az ifjúsági egyesületek vegyeskarának éneke következett Tóth István karnagy kitűnő vezetésével. Majd Soós Károly egyházmegyei főjegyző lépett a szószékre és a sziveket az áhitat szárnyaira emelő gyönyörű imát mondott, áldást kérve az uj gondnokra és az egyházmegyére. Az imát a komáromi egyházi iparos és gazda énekkarok szép közös éneke követte, mely után az esperes megnyitotta a rendkívüli közgyűlést és mindenek előtt lendületes beszédben üdvözölte Hepp dr. professzort, aki messze földről jött meglátogatni az egyházat, hogy megerősítse azokat a kapcsokat, amelyek a magyar és holland nemzet között fennállanak. Utalt a holland testvéreknek a magyarok iránt érzett szeretetére és áldozatos támogatására, amelyek legfényesebb történelmi példája De Rujter admirálisnak a magyar gáiyarabok kiszabadítása körül tanúsított magatartása. Hepp dr. hálásan köszönte meg az üdvözlést és megragadó hatású beszédben fejezte ki a kálvinizmusnak a szentirással igazolt világhivatását azokkal a különböző materialista világnézletekkel szemben, amelyek a világ megváltását hangozta!]ík, pedig tulajdonképen megölik az emberi lelket. Örömét fejezte ki afféléit, hogy az egyházmegye ünnepélyén részivehet és Istennek áldását kérte az uj vezetőre és az egyházmegye valamennyi tagjára. Majd Soós Károly egyházmegyei főjegyző terjesztette elő a gondnok választásról szóló jegyzőkönyvet, amely után Nagy Nándor egyházmegyei gondnok a törvényes esküt letette. Mindenekelőtt Gyalókay László esperes emelkedett szólásra, hogy uj elnöktársát szívből jövő szavakkal üdvözölje, akiben az egyházmegye vallásos érzületű, egyházát szerető s azért mindenkor tenni kész vezetőt nyert. Gondolatokban és költői fordulatokban gazdag beszédében megkapó módon ecselelte az uj gondnoknak az egyházhoz való viszonyát és rámutatott azokra az ősi tradicionális von okozásokra, amelyek N3gy Nándoit az egyházhoz fűzik. Meleg szeretettől áthatott szavakban körvonalazta feladatait és működési körét, A mélyhatásu beszéd után felhangzott az ifjúsági egyesületek vegyeskarának gyönyörű éneke, amelyet Tóth István karnagy vezetett nagy precizitással és ennek végeztével Nagy Nándor egyházmegyei gondnok tartott székfoglaló beszédet. Nagy Nándor székfoglalója. Az uj gondnok Isten gondviselő kegyelmében való megnyugvással mond háiás köszönetét azért a megtisztelő bizalomért, amellyel az egyházmegye közönsége kiiüntette és gondnokká megválasztotta. A megválasztást nem kereste, de a presbitériumok elhatározása előtt tisztelettel meghajol és Istentől adott tehetsége szerint, mindenkor a legteljesebb jóakarattal fog az egyházmegye érdekében munkálkodni. Tudatában van annak, hogy az egyház mai súlyos helyzetében az egyház vezetése igen nehéz feleditok elé állítják azokat, akiket a bizalom az egyház különböző szerveinek élére szólít, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a kormányzatnak és a hatóságoknak rendelkezései nem kedveznek az egyháznak, sőt helyzetét súlyosabbá teszik. Az adott helyzet arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy nagyobb gondot fordiisunk egyházi ügyeinkre, hassa át az egyházmegye tagjait az egyház iránti szeretet és ébredjen minden vezetésre elhivolt férfiú kötelességének tudatára, hogy őseinek egyházát a reá nehezedő terhektől megszabadítsuk, alapjaiban megerősítsük és jövőjét biztosítsuk. A Íelkészi karhoz fordul mindenekelőtt, amely elsősorban van hivatva az egyház vezetésére. Elismeréssel adózik az egyházmegye lelkészeinek működéséről és buzgalmáról, de hangsu'yozni kívánja, hogy a súlyos problémák csak úgy lesznek megoldhatók, hogyha lelkészek és világiak egyetértő szeretettel munkálkodnak nemes hivatásukban. Ma nemcsak igehirdetőkre van szükség, hanem olyan lelkipásztorokra, akik a rájuk bízott lelkeket igazi kálvinista lelkerké formálják ki és az egyházhoz ragaszkodó, hűséges tagok számát gyarapítják. Az egyház helyzetét csak súlyosbítják azok a sérelmek, amelyek a lelkészi kart érintik közelebbről, mint az állampolgárság ügye, amelyre nézve miniszteri ígéret is történt. Az egyetemes egyház törvényeit a zsinat nagy áldozatokkal készítette ei újra, ez áldozatokat autonómiánk rovására kellett meghozni, de reméljük, hogy végre valahára törvényeinkéi legfelsőbb helyen is jóváhagyják. Ha ez megtörténik, reméli, hogy a lelkészek állampolgári ügyét is el fogják intézni. Hiszi, hogy ezzel kapcsolatban a teológia kérdése is megoldást fog nyerni. Igen sérelmes és megalázó lelkészeinkre nézve a kongrua törvény is, amely papjainkat deklasszifikátja és az államsegély elnyerésére nézve is nehézségeket támaszt. Minden erőnket latba kell vetni, hogy ezen segítsünk és felsőbb egyházi hatóságainkat állandóan figyelmeztetnünk kell, hogy a bajok orvoslását az illetékes helyen szorgalmazzák. Teljes megértéssel van a lelkész- és fanitóözvegyek nyugdíjügye iránt, akiknek szomorú helyzetét átérzi. A fájdalmas ügyön szintén a törvény volna hivatva segíteni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nagy nehézségek uralkodnak ezen a téren is. Meg kell tennünk mindent, hogy az özvegyek sorsa elviselhetőbb legyen. Rendkívül nagy fontossággal bir egyházunkra református felekezeti iskoláink sorsa, amely sok gondot és aggodalmat okoz s amelyre külön is fölhívja az egyházmegye figyelmét. Olyan időket élünk, amikor felekezeti iskolákra van Eredeti írógép állandó raktára SPITZ ER-f álé könyvkereskedés Komárom, Nádor-utca 29. szükségünk, mert csak így menlhetjük meg egyhazunkat és magyar nemzetiségünkéi. A kálvinista egyház minden időkben eivilaszthatatlanu! öäsze volt forrva a magyarsággal, amelynek a ref. egyház egyik legerősebb tamasztáka ma is. Az iskola minden áldozatot megérdemel és az egyháznak el is keli követnie mindent, hogy iskolái megmaradj anus és fejiődosüs biztosítva legyen. Együttes akarattal, egymást támogató munkával minden alkalmat fel kell használnunk kulturális és nemzeti jogainknak, egyházi iskoláink keretén beiül vaio megóvására. Midőn az egyházmegye gondnoki szákét elfoglalja, Köszönetének megismétlésével Kijelenti, hogy egyháza érdekében Kifejtendő működésében az egyházi törvények és törvényes szokásos fogjak irányitan.. Munkájában az egyházmegye házteletremeltó, kipróbált vezére, Gyalókay László esperes atyai támogatását kéri, akinek gazdag tapasztalatai és bölcs tanácsai csak javára szolgálhatnak az egyházmegyének. Az itt csak tömör összefoglalásban ismerteiéit székfoglaló beszéd igen mély benyomást tett az egyházmegyei közgyűlés tagjaira, akik a gondnokot lelkesen megéljenezték. Az egyházmegye nevében Boross Kálmán, a legidősebb egyházmegyei lelkész-tanác3biró, kamocsat lelkész üd! vözőlte az uj gondnokot, az ő ismert , ékesszó!á3áyaí. Beszédében rövid visszapillantást vetett az egyházmegyei gondnoki székben volt neves elődökre, akiknek sorában Beöthy Zsigmond, Darányi Ignác dr., Kálmán Rudolf, Szily I János dr. és Erdélyi Pál dr. voltak és i azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az uj gondnokban elődeihez méltó utódot választott az egyházmegye, akire Isten áldását kérte. A szép üdvözlő beszéd után Gyalókay esperes húsz percre felfüggesztette a közgyűlést, a templomi közönség pedig ; a XC. zsoltár 7-ik versét énekelte el. Életrajzi adatok. j Nagy Nándor születeti 1881-ben í Nemesócsán, édesatyja Nagy Antai, köztiszteletben álló földbirtokos volt. Tanulmányait a pozsonyi evang. líceumban, a budapesti tudományegyetemen és a magyaróvári gazdasági akadémián végezte, mely utóbbi főiskolán gazdász-okleveleí nyert. Szülei birtokán l gazdálkodott, amely az ő szakszerű jjj kezelése mellett mintagazdasággá fejlő-3 dőlt s amelyről a szakférfiak ma is nagy | elismeréssel szóinak. I A háború kitörésekor 1914 augusztus | 1-én a 19. vadászezredbe mint hadnagy vonult be hadiszolgálatra, amelyet 1918-ig megszakítás nélkül az orosz, román, és később az albániai fronton teljesített, úgyszólván megszakítás nélkül, csupán mikor megsebesült, került pár heti szabadságra haza. Ritka kötelességtudása és bátor magatartása több kitüntetést szerzett számára és a háború végén századosi rangot nyert. Közéleti működését 1916-ban kezdte meg, amikor az alsócsallóközi és csilizközi ármentesitő társulat választmányi tagjai sorába választotta. A társulat 1920 ban alelnökévé, 1927-ben pedig Bartal Ferenc halála után elnökké vá-
