Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-19 / 47. szám

1928. április 19. Komáromi Lapok 3. oldal. Az uj lakástörvény Dr. Kovács Gyula fordításában yyj p j p 1 p tlff és magyarázataival ellátva ill t-ÍC/tí • Ára 22 Ke. Kapható: a Spitzer-}éle könyvesboltban Komárom, Nádoru. 29. laszfotta meg egyhangú lelkesedéssel. 1917-ben Komáromvármegye törvény­hatósági bizottságának leit tagja, amely tisztében az államfordulatig nagy buz­galommal működött. Eredményes működést feji ki a ki­sebbségi pírtéíetben, előbb mint az országos kisgazda és kisiparospáitnak, jelenleg mint a magyar nemzeii párt­nak tekintélyes tagja, amely 1923-ban a megyei választmány tagjává választ meg. Mint vallásos puritán kálvinista csa­jág tagja, midenkor szeretettel csüngött egyházán, amelynek éveken át pres­bitere vob, majd 1923 ban egyház­­megyei tanácsbirővá, 1925 ben egy­házkerületi képviselővé választották. A távozás folytán megüresedett egyház­­megyei gondnoki tisztre 1927 őszén túlnyomó nagy szótöbbséggel válasz­tották meg. A közgyűlés folytatása. Társasebéd. Az egyházmegye képviselői átvonul­tak a Kollégium nagytermébe, ahol Gyalókay László esperes és hagy Nándor gondnok együttes elnöklete mellett folytatták a közgyűlést. Az elnöklő esperes örömmel hozta tudomására a közgyűlésnek, hogy Nagy Nándor gondnok az egyházmegyének alapítvány képen 10.000 Ke t adomá­nyozóit, amit a közgyűlés riadó éljen­zéssel és köszönettel veti tudomásul, hasonlóképen örömmel vette tudomásul Nagy gondnoknak a komáromi reformá­tus egyháznak Isten dicsőségére szolgáló egyezer korona adományát. A közgyűlés ezután rátért a tárgy­sorozatra, amelynek során őrömmel fogadta Erdélyi Pál dr. kösiönő iratát tiszteletbeli gondnokká történt meg­választásáért. A közgyűlés Borza Zol­tán dunaradványi, Vegh Kálmán lak­­szabállasi, Parais Árpád somorjai és Földes Lajos cs. aranyosi lelkészeket uj állásukban megerősitelíe. Több kisebb jelentőségű ügy elinté­zése után a rendkívüli közgyűlés déli 1 órakor ért végei. Az egyházmegyei kőzgyü!és tagjai a közgyűlés után a Dósa féle Vigadó nagy termében társasebédre gyűltek egybe, az uj gondnok tisztelői sorából istöb ben résztveltek. A 120 terítékű sikerült banketten több pompás fölköszönlő hangzott el, ame­lyek során Balogh Elemér püspök az új gondnokot, Gyalókay László esperes a püspököt, Kenessey Kálmán dr. a lelkészi kart köazöníőiíék Hl. Sikerült 1 felköszön őt mondtak még Boross Kál­­' mán, Soős Károly és Gáífy Gáza. kilépő egyéneket megidézte, és érdek­lődött náluk, melyik másik egyházba szándékoznak most már belépni. Kérdi, kinek a felhatalmazásából teszi ezt a helyettesjegyző. Csizmazia kijelenti, hogy egyszer­­kétszer fordult ez elő, mint tudomást szerzett róla, de akkor is csak az anyakönyvvezetés ügykezelése miatt érdeklődött Daru!a, akinek mint bizto­san tudja, eszeágában sincs a leikiis­­meretbeli szabadságot, amelyre törvény is van, korlátozni. A képviselőtestület Csizmazia válaszát tudomásul vette. 4 katonaság részére ki kell üríteni a 6-ik erődöt, Csizmazia polgármester bejelenti, hogy a katonai parancsnokságtól fontos átirat érkezett a városhoz, amelyben arra szólítják fel a várost, hogy a 6 ik erődből, ahol mintegy negy­venen laknak, a polgári lakókat ki kell telepíteni. Ilyen átiratot már 1924-ben is kaptak, akkor sikerült kieszközölni, hogy to­vább lakjanak a munkások az erő­­dökbeo, amit most is meg fog kísé­relni. De tudomása van arról, hogy szeptemberben elköltözik Komá­romból a Schindler és Jedlin kö­­leshántoló cég. Indítványozza, hogy a város vegye meg a raktárépületeket, amelyeket kis átalakitási munkálatokkal lakhatóvá lehet tenni. Evégett Geöbel dr, Broczky István, Fried Miksa, Zilincsán és Dénes tagokból alakult bizottság szemlélje meg az épületeket, aztán ha alkalmas­nak találják, vegye meg a város azt. Geöbel dr.: Nem járul hozzá Csiz­mazia javaslatához, mert Éjfélig húzódott el a sok felesleges szóvita miatt a keddi képviselőtestületi közgyűlés, amelyen azonban városfejlesztési szempontból fontos határozatokat is hoztak az egyesült magyar pártok indítványaira. — Saját tudósítónktól. — Komárom, április 17. A keddi városi képviselőtestületi közgyűlésen a szünetben valaki ezt mondotta: — Csak színházépítést ne indítvá­nyozzanak, mert amúgyis kész színház van ebben a teremben. Egyik képviselőtestületi tag pedig felszólalásában úgy nyilatkozott, hogy | jő lenne, ha a képviselőtestületi tagok 1 többször jönnének egybe gyűlésre beszélöenergiájiik feleslegének levezeíé■■ . sere. ; Mindezekből megállapíthatjuk, hogy j a képviselőtestület mennyire komoly- j -lián. Erre legjellemzőbb példa volt az, j m'kor egy javaslatot a közgyűlés egy- , ha. gulag elfogadott, eközben tíz percre : kellett felfüggeszteni a gyűlést, olyan nagy volt a lárma a sok fecsegés miatt ; Mert SZÓ: az van annyi a képviselő- ! testületi gyűlésen, hogy akármelyik parlament is megirigyelhetné Pedig ) nem szóval kell cselekedni, de 1 tettekkel kellene most beszélni, hogy ennek a szomorú sorsú városnak a mosolya ne legyen ilyen torz, mint ] amilyennek a képviselőtestületi gyűlésen láthatjuk. Nem ártana, ha kevesebb elfogultság lenne a képviselőtestületi tagok közt egymás politikája és világ­nézete iránt, de tudjanak találkozni abban a gondolatban, hogy elsősorban a város lakosságának > összérdekét lennének hivatva szol- ! gálni. nács által elhatározott szakértői szemle a mai napig sem történt meg. Csizmazia polgármester : A Csáky szalmáját a város egész vagyonára értette-e a bizottsági tag ur ? Geöbel dr. : Kijelentem, az egész városi vagyonra vonatkozik, mert a város vagyona közt nem lehet diffe­renciát tenni. Csizmazia kijelenti, hogy a bizott­sági tag ezt majd a törvényszék előtt bizonyítsa, mire nagy lárma tört ki mindkét oldalon. Koczor Gyula közbekiált: Előbb a tanács határozatát tessék végrehajtani, azután tegyen felje­lentést Geöbel dr. ellen. Geöbel dr.: Ott majd bizonyítjuk. A nagy lárma miatt, amelyben alig hallani egymás szavát, Csizmazia polgármester tiz percre felfüggeszti a gyűlést Csizmazia válasza Geöbel dr. napirend előtti fel­szólalására. A gyűlés folytatásával Csizmám azt válaszolja, hogy három héttel ezelőtt hozott tanácsi határozat után Zsilincsáa helyettes városbiró javaslatára, hogy a bizottságban egy specifikusan aszfalt­­szakértő mérnök is legyen, átirt a pozsonyi mérnöki hivatalnak egy szak­értői mérnök kiküldésére. Az utat kü­lönben nem vették át, az uí mint olyan még a vállalkozóé, egyébként is be­szüntette a további fizetést, Ekkor talán kevesebb felesleges sió áradat előzne meg olyan közérdekű indítványok elfogadását, amelyekről józan ésszel előrelátható, hogy amugyis egyhangúlag fogadják el azokat. Fél év után bajok van­nak a« uj aszfalttal! A délután 5 órakor kezdődött gyűlés napirendje előtt Geöbel Ká­roly dr. magyar nemzeti párti bizott­sági tag szóvá teszi, hogy a város vagyonát Csáky szalmájaként kezelik, a vagyon felett nincs elegendő ellen­őrzés. Több milliós beruházások tör­téntek utcarendezésekre s az aszfaltburkolat alig fél esz­tendő után súlyos defektusokat mutat. Felhívja a polgármester figyelmét arra, hogy az aszfalt alépítménye rossz és igy mulasztással tehát őt nem lehet vádolni. Az alapépítményre vonatkozóan vizs­la gálát folyik, beidézték a munkásokat, hogy kihallgassák őket. Később a további fizetéseket letiltó rendelkezését ’ a tanács feloldotta. Hogy az aszfalt körül mulasztás történt eddig ismeretlen okból, azt elismeri, de hogy ezért ki a felelős, azt majd a szakértői bizottság állapítja meg. Geöbel dr. nem veszi tudomásul a í polgármester válaszát. Lehetetlen, hogy az, aki ellenőr­zéssel van megbízva, ugyanaz vezesse le a vizsgálatot. Hivatalosan is megállapították, hogy az alapépítménynél a kelleténél kevesebb cementet használtak. a város több tízezer koronával megkárosulhat. j Sürgősen két-három napon belül kell | intézkedni. Ismételten leszögezi, hogy Kérdi, mi az oka annak, hogy a ta- ' olyan mulasztás történt itt, ami a városnak súlyos tízezrekbe fog kerülni. Etu!árt úgy határoztak, hogy a szak értői bizottság jelentéséről illetve a tanács határozatának végrehajtásáról a legközelebbi képviselőtestületi gyűlésen történik beszámolás. Fgy félreértésen alaptUÓ felszólalás. Gaborek Károly helyettes városbiró kommunista bizottsági tag arra vonat­kozóan interpellál napirend előtt, hogy Daruia Jakab, helyettes állami jegyző az egyházi adók miatt az egyházból ha megvesznek egy régi üpületet, nem kapnak állami támogatást. Javasolja, hogy a képviselőtestület fogadja cl azt az indítványt, ame­lyet az egyesült magyar pártok \ tesznek meg modern munkásbér­­ház építésére vonatkozóan, amely ház 60, higiénikus szempontból tökéletes lakást fog nyújtani. Az az előny, amit a város állami se­gélyként kaphat, ha uj házat épít, nin­csen arányban azzal a megoldással, amelyet csak végső esetben fogadja­nak el, hogy a város megveszi a rak­tárokat. Az egyesült magyar pártok nagyszabású építkezési programját a közgyűlés előbb viharos nézeteltéréssel fogadta, de mégis egyhangúan szavazott mellette. | Ezután Koczor Gyula magyar nem­­| zeti párti bizottsági tag felolvassa a ■’ napirend előtti következő indítványt, | melyet az egyesült magyar pártok ji­­f vasoltak: Indítvány, | A város képviselőtestülete határo­­l zatiiag kimondja: | 1. A plébánia épület helyén a kör-I nyező épületekre való tekintettel — l egy kétemeletes épület emelését, mely- I nek földszintjén üzletek volnának, az | első emelet egy részét a plébánia mai helyiségeinek megfelelően a plébánia foglalná el, a többi rész pedig 2 és 3 szobás, a beosztás kedvéért esetleg 4 szobás lakásokból állana. | 2. A Széchenyi utcai városi ház (24. 1 sz.) Jókai utcai üres telkén egy három- I emeletes bérház emelését, melynek t földszintjét üzlethelyiségek, emeleteit Í pedig két, a beosztás kedvéért legfel jebb háromszobás lakások képezik. 3. A szegényház helyén egy 3 eme­letes bérház építését, melynek föld­szintjét három, emeleteit kétszobás lakások foglalnák el. A szegényház az eddigi Vásártérre építendő ki. Ezen határozat alapján a képviselő­­testület utasítja a tanácsot: SÍ, Az előmunkálatokat azonnal haj­tassa végre, a tervpályázat kiírását sürgősen foganatosítsa s ennek kiírá­sáról a legközelebb tartandó képvise­lőtestületi ülésnek jelentést tegyen. 2. Azonnal vegye fel a tárgyalásokat a körülbelül szükséges kölcsön megszer­zése végett. Indokolás, Fenti építkezésekre most van a leg­kedvezőbb idő, miután a város 30 évi adómentességet kap s mint jövedel­mező befektetésre, kölcsön szerzése sem ütközik nehézségekbe. A kölcsönt illetőleg a város polgár­­mestere különben már több Ízben ki­jelentette, hogy az biztosítva van s felvétele semmi akadályba sem ütközik. A városra az építkezésekkel semmi teher nem hárul, mert a bérjövedelem nemcsak a befektetés kamatait, de an­nak amortizációját is meghozza s igy 30—40 év alatt a város tekintélyes vagyont mondhat magáénak. Ha a város csak a telekérték és köl­csön kamatait és az amortizációt szá­mítja is lakbérül, úgy közvetve ház­­bérfiiiér és csatornadíj alakjában tekin­télyes jövedelemhez jut. Emellett az indítványozott házak felépítése két év tartamára munkát biztosit városunk mindennemű lakos­ságának, igy a munkásnak, iparosnak, fuvarosnak és jövedelmet a kereske­dőnek. Fentiek alapján kérjük indítványunk elfogadását és a végrehajtását illetőleg a vonatkozó utasítások sürgősségének kimondását. (Aláírások) Gaborek (kommunista): örül az in­dítványnak, ha — Kállay dr. (közbekiállt): — nem mi tettük volna — Gaborek; — nem látná benne a kortesfogást. A választások előtt, mi­kor az utak járhatatlansága miatt ők álltak elő indítvánnyal, kortesfogásnak nevezte Fieischmann képviselőtestületi tag a törekvésüket. Fieischmann (zsidópárli): Most is azt mondom. (Derültség.) Gaborek: Nincs ellene az indítvány­nak, de azzal a módosítással kívánja megszavazni, hogy a 150 kérvényező,

Next

/
Thumbnails
Contents