Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-04-07 / 42. szám
1928. április 7. Komáromi Lapok üroidal. I Állandó raktár Komárom és liörnyélte részére fakereskedó és építkezési 'vállalkozó cégnél) Komárom, Rákóczy ut 40. I Állandó raktár Kürt és környéke részére 207 fakereskedó cégnél, Kárt. 1 A magyar elem kárára végbemenő eme változások újból csak azt bizonyítják, hogy az „ezeréves elnyomás* rém regénye mennyire a képzelet szüleménye. Nem a magyar faj tört előre a szlovánoklakta északi megyékbe, hanem ellenkezőleg a szlovák ncp nyomult előre diadalmasan a Duna és a Tisza sikja felé. És lerjeszkedese rém szorítkozott a XVIII. századra és XIX százsd e ső felére, de folytatódott az eimult évszázad utolsó évtizedeiben is, amikor — a magyar nemzeti ál ameszme fénykorában ! — számos, eddig magyar községben a szlovákok kerültek 'öbbségre. Ha valaki ezek után is azt ánitaná, hogy a magyar rendszer a végeípusztuias veszélyével fenyegette a gzlovák népet, hivatkozzunk ezekre a tényekre és mondjuk meg neki, hogy a magyar Ságnak soha eszrágában sem volt cél tudatos akciót indítani az „eliótosodotl* terület visszahatására, hanem még a legvérmesebb nacionalisták is legfeljebb a szlovák előnyomulás elleni védeke zést, nem pedig az ellentámadást sürgették. A második tanulság, amit a fentebb vázolt eseményekből levonhatunk, az, hogy a szlovák népi erő szivósabb a magyarnál. Régi Írásokban fái vagyon jegyezve, hogy ahol egy-két szlovák család került valamelyik községbe, ott hamarosan a falu egyéb népe is megtanulta nyelvüket, miglen két három nemzedék mu'va a szlovák nyelv vált uralkodóvá és ma is azt tapasztaljuk, hogy nem a szlovák béres vagy cseléd tanulja meg a magyar gazda nyelvét, hanem megfordí va. E tények előtt nem lehet és nem szabid szemet hunyni. Nem türelmetlenség, de a nemzet éleiösztönebói fakadó önvédelem és a nemzeti bő tokállomány megmentésének szüksége késztette annak hangoztatására, hogy a nyelvhttáron végbemerő folyamatokat, változásokat és eltolódásokat kisérjük gondos figyelemmel és kövessü ik el mindert, hogy a m-gyar harangok az ott fekvő községekben eine némuijanak. Minden csalad, amety a nyeivhatár közelében lakik, egy-egy őrszeme a nemzetnek és szent kötelessége, hogy ébrentartsa a nemzeti érzés íüzét. Mint az utolsó népszámlálás adatai is bizonyítják, a hatalom éppen erre a vidékre vetette rá magát é» a mesterkélt statisztika segítségével azt a látszatot igyekszií keheni, mintha a nyeivhatár még délebbre vonuma, mint amennyire a valóságban terjed. Nekünk is nyilván kellene tehát tartanunk a veszélyeztetett községekben élő magyarokat, hogy a valótlan tényállásukat pontos adatok biitokában megcáfolhassuk. Nemzetvédő munkánk sikere érdekében szükségesnek tartoltam közönségünket e fontos szempontokra figyelmeztetni és meg vagyok róla győződve, hogy e figyelmeztetés nem fog süket fülekre találni. A komáromi betegsegélyző pénztár adatai szerint az eimult évben sem abszolút összegekben, sem aránylag nem nyújtott annyit a tsgoknak, mint éppen az elmúlt esztendőben. Látogatás a komáromi betegsegélyző pénztárban Pluhár igazgató nyilatkozata a betegsegélyző pénztár elleni támadóso&i ól. Komárom, — április 5. A komáromi betegsegélyző pénztár ellen az utóbbi időben egyes újságok támadó éllel cikkeket és tudósításokat hoztak, amelyek főként Érsekújvárról eredtek. Az érsekujváriak elégedetlensége a betegsegélyző pénztárral szemben egészen valószínűen abból az okból is adódik (ulajdonképen, hogy a Komaromban müsödő beiegsegélyző pénztárt Érsekújvárra helyezzék áf. Köztudomású ugyanis, hogy Érsekújvár a komáromi betegsegélyző pénztár kerületébe tartozik s minden erejét igénybe vesz, hogy az itten működő péztárt Érsekújvárra helyezzék át, ami természetesen súlyosan érintené az Érsekújvár rohamos fejlődésével éppen éilentétben sorvadó Komáromot. Az érsekujváriak esetleges jogos panaszai a betegsegélyző ellen, még mindig könynyebben orvosolhatók, aminthogy Komárom volna kénytelen állandóan panaszkodni. A betegsegélyző pénztár ellen intézett sajtótámadásokkal kapcsolatban munkatársunk felkereste Pluhár Mátyást, a komáromi betegsegélyző pénztár igazgatóját, hogy felvilágosítást kérjen a támadások okairól. A pénztár igazgatója érdeklődésünkre a következőket mondotta : — Valami nagyon népszerű nem volt a munkásbiztositás intézménye 1926 julius 1. előtt sem és előrelátható volt, hogy 1926 julius után ezt a kis nép-Jegyezze meg magának rELBERT divatáruMza Nádor-utca 19. tavaszi szenzációs uj árait! PouppHn divat Ing 2 gallérral 3fc'— Munkás zephir ing 16' — la Kemény dupla gallér s'80 la Félkemény « » 4-80 Kötött divatzokni 2*60- 3'— Kötött divat aelyemzokni 6'50 la Köpper alsónadrág hosszú 12 50 Rövid alsónadrág zephir 13'hO Selyem magánkötő 850 Gumi nadrágtartó 7 '50 Selyem haúsnya 11*— Mosó Berber selyemharisnya 21—24 Selyem alsónadrág la *2 60 Gyermekzokni G^ermektrikó 5-— Gyermek tr kóalsóuadrág 5'— Manzsettás cérnakeztyQ 12 — Rádió gy-rmekha'isnya 3' — Tavaszi dlvstputover 70 — Flór harisnya női 10'— Dús választékban szekrény- és sport-gyermekkocsi, selyem férfi ing, színes nadrágkomb'ne, bőr rétikul, flór férfi harlsrya és sokni, francia batiszt zsebkendő, sétabotok stb, 242 szerűséget is elveszti. Ennek intézményes, kö'gazdasági, társadalmi és politikai okai vannak. — Az intézményes okok magában a törvényben rejenek, főképen pedig a törvénynek azokban az in'ézkedéseiben, amelyek újabb terhet rónak a betegsegéiyző intézetre (uj segélynemek behozatala, a portómemességi kedvezmény megszüntetése), másrészt pedig a jövedelmet csökkentik (a betegsegélyző járuléknak 5% ra való leszállítása, a járulékszámításnak a tényleges munkanapokra való korlátozása). — Minden be'egsegályző intézet önálló, korlátolt teljesítménnyel biró gazdasági egységet képez és igy minden köz ntézményi jellege mellett itt is érvényesül az a szabály, hogy kiadások csak a jövedelem keretében eszközölhetők. Ez a jövedelem azonban a juru lékku'C3nak 50/° ra való leszállítása következtében Vs-ával csökkent, ami a komáromi betegsegélyzőnél vagy 800 000 K ra tehető és hozzávéve a vasár- és ünnepnapokra fel nem számítható kő rülbelül 500.000 K t, a komáromi betegsegélyzőnek mintegy 1,300.000 K val, azaz több mint V* éve kevesebb jőve delme van aránylag, mint lett volna az 1926. julius 1. előtt. — Természetes, hogy kevesebb jövedelemből több szolgáltatást nyújtani nem lehet s miután segélyeket fizetni kell, beáll a deficit, amely a legtöbb pénztárnál máris jelentkezik. — A deficitek azonban felemésztik azt a kis tartaléktőkét, amellyel egyikmát ik pénztár esetleg rendelkezik s igy a beiegsegélyző intézetek kényszerűvé vannak felhasználni minden jogos eszközt, hogy jövedelmeiket szaporítsák, másrészt pedig, hogy a jogosulatlan kiadásokat megakadaiyozzák. — S itt bukkanunk rá a pénztár iránti ellenszenv közgazdasági és társadalmi okaira. — A munkaadók, miután a jelenlegi gazdasági hely et mellett az 5%-os járu ésot is nehezebben viselik, mint azelőtt a 6% osat, annál is inkább, mert a bettgsrgeiyző járu'ékon kivül még a rokkantoiztosiió járulékot is fizetniök kell, a terheken a munkaviszony be nem jelentésével igyekszenek enyhíteni, a pénztár pedig az üzemek szigorú e lenőrzés-vel nyomást gyakorol a munkaadó érdekeltségre és kész a konfliktus. A munkaadó nem akar, vagy esetleg nem is tud fizetni, a betegsegélyző intézetnek azonbin a segélyeket fizetni kell, amit csak úgy tehet meg, ha a járulékhátralékot a munkaadótól behajtja, s megint csak a be egsegélyző intézetnek nincs igaza a nyilvánosság szemében. — Nemkülönben van ez a biztosítottakkal A nagyméretű munkanélküliség arra kényszeríti a biztosítottat, hogy kereset hiányában a pénztátból igyekezzék megélni, ami jogosulatlan táppénzköveielésekre vezet s állandó súrlódást okoz a pénztár és tagok között. — Egyébként a zárszámadási adatokból összeállítottam ezt az alábbi kimutatást: Költség 1923 °/o 1924 01 / 0 1925 % 1926 °/o 1927 % Kő h Kő Ih Kő | h Kő | h Kő | h Sfgeiyetí 1178414 92 38.92 1272215 78 38.01 116566461 31.98 1571599 67 37.13 1905738172 46.11 Orvosi kö'tség 511667 80 16.93 408463 91 12.02 414043 17 11.36 44529889 10.63 53576944 12,96 Gyógyköltség 386892 27 12.79 413741 96 12.36 365872^3 10.04 516887161 12.28 74895285 18.12 Kórházi költség 315286 70 10.42 253489 68 10.56 306986 34 8.44 410294 35 9.76 54744422 13.24 Fürdő és szanatórium 56197 60 1.87 49393 98 1.49 47763 15 1.32 61000,79 1.45 12775667 3.09 Keielési költség 648319 54 21.43 603955 05 18.04 614883 82 16.87 818909 15 19.42 90261153 21.84 Járulék elöirás 3102649 99 — 3347083 91 — 1 364421742 — 4232531|74 — 413 2397|01 — — Ebből a kimutatásból világosan látható, hogy a pénztár az összes elmúlt években sem abszolút összegekben, sem aránylag (százalékban kifejezve) nem nyújtott annyit a tagoknak, mint éppen az elmúlt esztendőben. Elég rámutatnom a segélyek, a gyógyköltség, a fürdő és szanatórium abnormálisán magas összegre. A betegsegélyző csaknem az egész járulékbevételt a tagoknak természetbeni és készpénzbeli segélyezésére forditotla. Nem állja meg helyét tehát az a vád, hogy a betegsegélyző a tagok rovására takarékoskodik. — De nincs alapja annak a vádnak sem, hogy a betegsegélyző az adminisztrációban nem takarékoskodik. A közölt kimutatásból látható, hogy a kezelési költség az elmúlt évben 21 84 %-ot tesz ki, tehát nem sokkal többet, mint az előbbi években, jóllehet a betegsegélyző évi átlagos taglétszáma
