Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-07 / 42. szám

4. oldal. Kbmárbjöii Lapok iÖiiö. április 7. ÁPRILIS 1 V G. 6. Palmarum 2 H Paul F. hv. ÍJ K Rikárd pk. 4 Sz Izidor pk. 5 Cs Nagycsütörtök 6 P Nagypéntek 7 Sz Nagysiombat 8 V G. Husvétvas. 9 H Húsvéthétfő 10 K. Ezekiel ll Sz 1 Leó pápa 12 Cs Gyula p. 13 P Hermeneg vt. 14 Sz Jusztin vt. 16 V G. 1. Quasimod. 16 H Labr. B József 17 K Anicét pk. 18 s* Apollonius vt. 19 Ci Emma 20 p Tivadar hv. 81 Sz Anzelm 22 V G. 2. Miseric 23 H Béla pk. vt. 24 K György 25 S Húzások kezdete 26 Cs dilit és Marc. 21 P K. Péter eg. t. 28 Sz Kereszt P. hv. 89 V G. 3. Jubilate 30 H Sienai Kát. Amint értesültünk a 18.osztálysorsjálék4.osztályának Ke 100.000-ás főnYereinénYe a Knapp Szerencsebanknál, Komáromban vásárolt 77841 számú sorsjegyre jutott és egyébb nagy nyereményekkel együtt lelt a szerencsés nyerőnek kifizetve. r Ez bizonyítja, hogy a „Szerencsebank“ cím hasz* nálata teljesen jogos. Azonnali rendelés esetén még kapható néhány sorsjegy az 5. osztályra, amely­ben majdnem Ke 50.000,000 kerül kisorsolásra. •­cca 3500 al emelkedett. Megjegyzem azonban, hogy a betegsegélyző most a központi biztosítás teendőit is végzi, amiért a központ 212000 K t megtérí­tett. úgy, hogy a kezelési költség csak 700611 K 13 fillért tesz, vagyis abso­lut számokban is kevesebbet, mint az előző években és százalékban is csak 1695 % ot mutat. Nem is beszélek arról, hogy a betegsegélyző kezelősi költsége 1923 előtti némely esztendőben 43 % ot *8 kitett. — Végül a politikai okokról: Köztu­domású. hogy a jelenlegi szociális biz tositási törvény politikai harcok közölt jött létre és politikai harcok közepette készül a módosítása is. Az országban szerte-széjjel lejátszódó tüntetések nem is annyira az egyes pénztáraknak szói­nak, hanem a szociális biztositás ter­vezett módosítása ellen irányulnak. Ha a helyi érdekeltség ezt a mozgalmat helyesen fogná fel, nem fordulna az egyes pénztárak elten, amelyek a jelen­legi állapotokért nem hibáztathatók. — A konkrét sérelmek elintézésének pedig más módja van! * A beiegsegélyző pénztár igazgatója bemutatta az ügykezelést és az orvosi rendelőt. Mindenesetre tényként konsta­tálható, hogy rend és tisztaság ural­kodik az épületben. Különösen a tel­jesen modern gyógyeszközökkel felsze­relt orvosi rendelő kelt igen jó benyo­mást. feltámadásra. Irta: Székely (JTuszbek) Sdndor. fl feltámadás szent estélye Flekem egy régi színes álom — Hagy elnéztem, mint apró gyerek flz örvendező körmenetet: én Istenem, még ma is látom!. . . fl kis falu, ahal születtem Szegényes, csöndes, apró oáros De nagyszombatnak esteiére Kigyult minden kis ablak fénye, S világos lett!. .. Óh! mily világos... fl düledező templomocskát Gyertyávol rakták telistele ... Virág is került innen-onnan, Harang is szólt a kis toronyban S az fllleluja szólt ég felé! S én kipirulva hajdonfővel mindig a zászlók mellett voltam .., 5 mig énekeltem nyakra-főre, flz utszéli göröngybe, kőbe, Istenem, hányszor elbotlottam! 5 hogy világtalan lett.az este, nagyporosan kocogtam haza... S mint aki dolgát jól kijárta, álomra hitt az ágy, a párna, S csodákat láttam az' éjszaka! ... Óh! Uram, Isten ! Lesz e egykor Ilyen feltámadásban részem?... Amit akkor ragyogva láttam, flz életgondok viharában nem masódik-e el egészen!?... megérem-e hogy valamikor, fl Szűz máriás zászlók alatt feltámadáskor a menetben, Kis szőke, buksi gyermekemben, megismerem majd önmagamat ?... fog-e ő is úgy énekelni, Ahogy én akkor énekeltem ? Göröngyre, kőre lép-e lába, S lesz-e olyan szép édes álma, mint nekem: mikor hazamentem ! ? ... fog-e ő is rajongni, hinni, Úgy, mint hajdan az apja szegény I?... — és megáldja-e a múltakat, Ha ez a vers kezébe akad fl feltámadás szent esteién !?..-. Komárom és Érsekújvár küzdelme — nyitrai szem* üvegen át nézve. Városok versengése. — Komátom, Nyílra, Érsekújvár, mint ellenlá­basak. — Vita a komáromi tör­vényszék körül. — A két küzdőfél mellett a harmadik örülni szokott. Az érsekujvári törvényszék ügye kútba esett. — Mit ir rólunk a ■ nyitrai sajtó? (V,:; Komárom, — április 5 Hogy Komárom £s Érsekújvár hadi- : lábon állanak egymással, az már régen tudott dolog, de azt csak most tudtuk meg, hogy ezt a mai hadilábon való í állásunkat Érsekújvárral szemben éber I figyelemmel kiséri Nyitra városa. A nyitrai sajtó ránk figyelése érthető is, \ mert amint most megtudtuk, Érsek uj- ? vár nem csak reánk, komáromiakra 5 szegezte vala az ő szemeit, hanem ; Nyitra városára is, amit úgy kell érteni, hogy nemcsak mitőlünk, komáromiak- ! tói kívánt el egyet, mást, hanem a ■ nyitraiaktól is. Sjóval Érsekújvár ide is kacsintgat Komáromra, de közben Nyitrára is rásandit. Eddig azt hittük, í hogy Érsekújvár csak Komáromnak a ! riválisa, ir.ost azonban megtudtuk azt j is, hogy Nyitrának is éppen olyan el- « lenlábasa, mint nekünk. No tessék, í ilyet kellett hallanunk a szomszédról, j Mindez kiviláglik a Nyitravármegye ; cimü laptársunk legutóbbi számában < leközölt „Városok versengése“ cimü f cikkből, amelyből azt is megtudjuk, j hogy a komáromi törvényszéknek Ér- % sekujvárra való áthelyezésének Nyitrán ; se örülnek valami nagyoD, mert az a , nyitrai törvényszék területének a meg- | nyirbálását jelentené. Eddig azt hittük, hogy a mi bána­tunkban nem osztozkodik senki, pedig a törvényszék kérdésében együtt érez velünk Nyitra városa is. Az alábbi j cikkből az is kitűnik, hogy egyenlőre ! nem kell aggódni a komáromi törvény- j szék miatt. De hát beszélje e'1 ezt \ mindet szépen sorjában maga a cikk, l amelyet itt közlünk a Nyitravármegye cimü laptársunkból. Téved, aki azt hiszi, hogy most ta­nulmányt fogok írni a városok versen­géséről, Homérosz óta, aki tudvalevő­leg hét város követeit a magáénak. Még Róma és Kartágó idejéig sem mászom vissza, sőt Kecskemét és Nagykőrös régi rivalitását sem ókum­­lálom, mi több, Zsolna és Turócszent­­marton legújabb ellenlábasságát sem óhajtom firtatni. Előttem ez a három szomszédos város hever : Nyitra, Ér­sekújvár és Komárom, melyek sorsa sok-sok tekintetben egyezik, amelyek BUDAPESTI NEMZETKÖZI vásár u?*ár~ 28 tói máj. 7 1*. Külön csoportok j a) útépítés b) községfejlesztés c) hő és energiagazdálkodás d) agrárexport és e) rádió számára A MAGYAR IPAR BEMÜTATÓJA Számos külföldi kiállító. — Vámszabadraktár. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK: 25°/o a csehszlovák vasutakon, 50% a magyar vasutakon és a D D. S. G.( vslamint. a M. F. T. R. hajózási vonalain, úgy az oda- mint. a visszautazásnál. Vízummentes határátlépés I A vásár igazolvány arai 24'—Kő. Felvilágosítások és vásárigazolványok kaphatók: Budapesten: a Vásárirodánál, V. Alkotmány utca 8. Komárno: Boldoghy Gyula ipartestületi elnök. Nové-Zámky: Freund Benő vasnagykereskedő.________213 voltakép egymásra lennének utalva és most, ehelyett, hogy örülnének, ha egyiknek-másiknak közül jobban megy a dolga, a nyilvánosság elölt való sá­­pitozással, óbégatással mutatják se­beiket. Nyitrát voltakép ki kell hagyni közülük, mert Nyílra nem irigy, nem törődik azza!, ha másnak jól meg, Nyitra csak védi érdekeit, eddigi hely zetét. Nemrég egy érsekujvári újságban nyílt levelet olvastunk a zsupán nevére címzetten, panaszkodva, hogy a vár­megye bősegszeruja mindig csak Nyit­rára önti kincseit. Jóllehet mi nyiiraiak vajmi keveset érzünk e támogatásból, csak természetesnek találjuk, hogy a vármegye elsősorban a megyei közép­pont fellendülését csigázza A zsupán fáradtságot vett magának, aprólékos részletességgel megcáfolta a nyilt lé vél minden székaszát és a végén ki­derült, hogy Érsekújvár csak azért ment ei üres iszákkai a nagy lakomából, mert az ő képviselői nem kértek sem­mit és igy nem is kaphattak valamit. Komolyabb ütközőpont volt az ér­sekujvári törvényszék ügye, Törvény mondta ki ugyanis, hogy Érsekújváron uj törvényszéket kerekítenek, mely te^ rületét a mai komáromi és nyitrai ^törvényszékektől kapja. Persze, óriási 'zenebonát keltett ez Komáromban, Nyitrán, mert a komáromi törvényszék 'teljes megszüntetését, az amúgy is ösZ- szeszoritott nyitrai törvényszék újabb megcsonkítását jelentette Érsekújvár uj törvényszéke. Az állami költségvetés egy ideig évenkint nagyobb összegek­kel is gondolt erre az igazságügyi re­formra, hiába volt Komárom, Nyitra tiltakozása és a hozzávaló sallangok: a feliratok, deputációk, cikkek, hatá­rozatok — mikor egyszerre csak nagy csönd támad, az újvári külön törvény­szék lekerült a napirendről és ma már nem is beszél róla senki. Igen jó for­rásból tudjuk hogy az érsekujvári igazságügyi palota felépítésének nagy költségén kívül egyéb fontos szem­pontok is hosszú időre kitolták az uj törvényszék kialakítását, amit ez óva­tos formuiázásból igy forditatuok le : az érsekujvári törvényszék ügye a kútba esett. Legújabban még egy efféle város­­közi csetepaté dördült el az újságok hasábjain. Hosszú küzdelem után tud­valevőleg sikerült elérni, hogy a Nyitra­­folyót szabályozni fogják, nemcsak pa­píron, hanem a valóságban is. Termé­szetes, hogy ezt a rengeteg munkát nem lehet egy s us/ra megcsinálni, ha­nem? csajt fokozatosan, egymás után és azon sem kell megütköznünk, hogy Nyitránál kezdik. Már most még nem is fúródott az első kapu Nyitra mellett a földbe, már megindult a jajgatás, hogy a Nyitra részleges szabályozása „ka­tasztrófával“ fenyegeti Érsekújvárt és környékét. Hiába jelentette ki Böhm János, a Vágbalparti Ármentesiíő Tár­sulat igazgatója, hogy veszedelem nincs, már kongatják Újváron a vészharangot, már is azon dolgoznak, hogy beieköp­­jenek Nyitra levesébe és megakadá­lyozzák a nyitrai rész szabályozását. Nyugodtak vagyunk benne, hogy ez éppúgy fog nekik sikerülni, amint si­került minden eddigi, Nyitra ellen való agyarkodásuk. tauasz sugallat. Ki fognak tárulni a bnzakalászos mezők, áldást szórnak oz életre, kitakarodnak a paraszt házikók nyitott kapuján az ökrök bőgne köszöntik a föld születését, kibújik a száraz leoélhalottak közül a lila élet, az ibolyácska, az elfáradt oándor áldna gondol oerejtékes homlokkal a farrá napsugárra, sürgés forgás lesz mindenhol, meleg, életes, bőbeszédű, mosolyog a nap, a hold és a méla pásztor, mező, a kék ég, és én is érezni fogom a legszebb enyémet: az ifjúságomat. Erdőházy Hugó. Uj ragályos betegség Németországban. Viharok hozták tengerentúlról a bacilusokat? —április 6. Néhány hét óta a hatósági orvosok­nak több megbetegedési esetei jelentet­tek be, amelyek egy eddig ismeretien fertőzésre vallanak, A beteg nyakmiri­gyei megdagadnak, nagy fejfájás lép fel, a nyelés fajdalommal jár és a láz 40 fok fölé emelkedik, de két nap alatt hirtelen elmúlik. Akkor aztán halavány­­rózsaszinü foltok mutatkoznak a testen, a foltok néhány nap alatt a fejtői a lábig terjednek le és ha megszűnt a kiütés, a beteg nagy kimerültséget és izornrenyheséget érez Különösen súlyos tünetek között lép fel ez az infekció felnőtteknél, akik jobban szenvednek miatta, mint a gyermekek. A tünetekből következtetve arról a beíegségről van szó, amelyet Dukes angol orvos 25 évvel ezelőtt a brit gyarmatokon fedezett fel és negyedik betegségnek nevezett el. Ez a fertőző baj a kontinensen eddig még sohasem s fordult elő. Az orvosok úgy vélekednek, jj hogy a szokatlanul száraz időjárás és i a hatalmas viharok hozták el ennek az ° infekció» betegségnek csiráit a messze j tengereken túlról Németországba. Újságírók j megrendszabályozása. Komárom, — április 6. Romániában a külügyminisztérium tudtára adta a külföldi lapok tudósí­tóinak, hogy az abban az esetben, ha a külföldi sajtó képviselői a jövőben kedvezőtlen hiteket adnak le Romá­niáról lapjaiknak, Románia kénytelen lesz felmondani részükre az eddig él­vezett vendégszeretetet. A bécsi Neue Freie Presse bukaresti tudósitójával szemben már is alkalmazták ezt az el­járást, felhiván őt arra, hogy 24 óra alatt hagyja el az ország területét. A béke kilencedik évében, ime, ilyen eset is előfordulhat, amikor a sajtó­­szabadság nagyobb dicsőségére a ma­gát demokratikusnak nevező román kormány részéről határozottan megintik

Next

/
Thumbnails
Contents