Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-05 / 41. szám

^ *ITyveuliilencedlk évfolyam, 41. szétüt. Csütörtök, 1928. április 5^ Sl6Si»«té*i ti esshcslOT&k értékbe«: Sslyben 6» vidékre poitai Métküldéwel! **fas éne 80 I, (élén* 40 K, negyedén« 30 £. — íftiföldön 150 Ki. nyel «sárra árai i 80 fülér. ALAPÍTOTTA? TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Sxerkeaxtőiég é* kiadóhivatal: Nidor-u. Bl>, Megjelenik hctenkint hiromuoi: kedden, csütörtökön és szombaton, POLITIKAI' SZEMLE Poincaré a lelkek köze' Meséről és a szivek kibéküléséről beszél. Komárom, —ápril 4. Nem is kell nagyon megerőltetni memóriánkat, csak visszagondol­nunk 1925-re, nem is előbbre, ami­kor minden francia polgár hétfőn reggel tejeskávéja mellé szervírozva kapta Poincaré beszédét a német boche-okról, a háború bűnöseiről, akik az utolsó sous-ig mindenért felelősek és ha vért izzadnak is, mindent meg kell fizetniük. Fran­ciaországban ekkor leplezték le a háborús emlékműveket, minden vasárnapra jutott belőlük egy Poin­caré számára, aki azulán a néme­tek ellen mennydörgőit, a legtöbb­ször nem'a művelt franciához iliő utszéli tónusban. Alig múlt el azóta három esz­tendő és Franciaország újból vá­laszt Ugyanaz a Poincaré most azt fuvolázza Németország felé: az a szándékunk, hogy közreműköd­jünk a lelkek általános közeledé­sében. Akkor bekövetkezik a szivek kibékülése is. Nagyszerű, hogy Poincaré is rájött, mert rá kellett jönnie arra, hogy a boche-ok em­legetését már megunta a francia nép, amely a legnagyobb boche­­ozás idejében szenvedte a frank katasztrofális süiyedését. Most már Franciaország a bizalom légkörében akar élűi, amiben eddig Í3 élhetett volna, ha akarta volna. Most már a Dawes-féle törlesztési annuitást is hajlandó megvizsgálni és nem követeli a háborús bárok megtérí­tését az utolsó sous-ig. A dolognak azonban hamarosan rájövünk a nyitjára. Németország parlamentje fel van oszlatva és nemsokára elkövetkeznek a német választások is. A mézes madzagot át beli huzni a német jobboldal száján, hogy az a megindult béke­­folyamatot ne veszélyeztesse. Hogy a német jóakaraton sok fordul meg, azt látja az egész világ és igy Poincaré, a ravasz ügyvéd is. A legutóbbi, kudarcba fűlt leszerelési konferencián Franciaország fordult legélesebben ellene a szovjet-lesze­relési javaslatnak. Mikor azonban a módosított javaslat került napi­rendre, amely egész jól kivihető módozatokat ajánlott Genfen ke­resztül az európai államok figyel-Komárom, — április 4. Ivánka vérével védelmezi meg Szlovenszkót. A csehszlovák nemzed demokrata párt ifjúsága Prágában kongresszust tartott, amelyen felszólalt Ivánka Milán dr. is és nagy nacionalista beszédeben azt hangoztatta, hogy a köztársaság­nak nemzeti érzésű ifjúságra van szük­sége. Természetes, hogy Magyarország ellen is kirobant és többek között azt mondotta, hogy a magyar szomszéd készen áll arra, hogy minden pilla­natban megtámadjon (?) bennünket. Határ kiigazításról szó sem lehet — folytatta, — legkevésbé sem olyan mó­don, amint azt Benes megengedné. Azt mondják, hogy a magyarok meg­elégednének azz l hogyha átengednék nekik Csallóközt. Ez nem igaz, mert a magyarok akkor sem volnának meg­elégedve, ha megkapnák egész Szlo­­venszkó'. Mi nem engedhetünk át Szlo­­venszko földjéből egy tappodtat sem. Szlovenszko integritását, ha kell, vé­rünk árán is megvédjük. S ükséges, hogy rendesen föl legtünk fegyverezve, a magunk erejére kell* támaszkodnunk, nem a népszövetségre. A népszövetség feladata volna ugyan, hogy őrködjék a békeszerződések megtartásán, de azt látjuk, hogy a népszövetség tekintélye nincs akkora, hogy a magyarok respek­tálják... H.ivek az interparlamentáris unióról. Az Interparlamentáris unió tanácsa Prágában ülést tartott, amelyen meg­állapították, hogy az unió teijes ülését augusztus 23 án Berlinben fogja meg­tartani. Megállapították a konferencia programját is, ezenkívül adminisztratív és pénzügyi kérdéseket intéztek el és jóváhagyták az 1925. évi pótköltség­vetés. Ugyanazon napon alakult meg Prágában a kisantant interparlamentáris szövetsége, amelynek programja a kis­mébe, akkor Németország, igen természetesen az orosz j t vaslat mellé állt, — bár tudta, hogy az nem egyéb, mint bomba a nép­szövetség ellen. Ebből az állásfog­lalásból sokat láthatott Európa, ne­vezetesen láthatta azt, hogy kik azok, akik nem akarnak leszerelni. Ezek élén áll Franciaország, a lel­kek közeledésének és a szivek ki­békülésének a nagy propagálója. Az uj dallam, amelyet Poincaré intonál, a francia középpártokra és a német jobbo'dalra akar hatni első sorban. Poincaré hangsúlyozza, hogy munkája nem ért véget, sőt azt csak esztendők alatt tudja be­fejezni, ez azt jelenti, hogy még hosszú ideig akar Franciaország antant államai közötti politikai, gazda­sági és kulturális összeköttetés kimé­­lyitése és tarlós nemzetközi együtimü Ködés. A közös alapszabályokat az egyes államok képviselői aláírták és ezzel a diplomáciai hivatalos kisantant mellett életbetép az interparlamentáris kisantant is. Kárhoztatni kell mindazokat, akik a vacuum jurist hirdetik — irja Tomanek Florian szlovák néppárti képviselő lapjában és általában har­colni kell mind a belső, mind a külső ellenségek ellen. M?jd azt hangoztatja, hogy a szlovák néppánban tömörült papság tudja kötelességeit a szlovák nép iránt, a szlovák néptől csak azt kívánja, hogy legyen hü papjához, tisz telje, de kerje papjait, hogy vallják magukat szlovákoknak s harcoljanak azok ellen, akik Magyarországra ka­csintgatnak, akik vacuum jurist hirdet­nek, akik azzal a reménységgel töltik Berlinben, a birodalmi külügy­minisztérium félhivatalos szócsöve, Stresemann külügyminiszter napilap­ja, a berlini „Tägliche Rundschau“ érdekes beszélgetést közöl Jorga Miklóssal, amelyet a lap párisi tu­dósítója folytatott az ismert román tudóssal és politikussal. Hosszabb bevezetés után, amelyben a tudósítás szerzője ismerteti Jorga jelentőségét, következnek a feladott kérdések és feleletek, a következő reprodukcióban: kormányának élén állni, amelynek egy szerencséje van és ezt Aristide Briandnak hívják. Hiszen ha a Poincarékon fordult vo'na meg a világ békéje, el nem lehetett volna kerülni az uj háborút. A békeíuvola sokkal szebben hallatszik, mint a harci kürt, ame­lyet még nem régen megfuvott minden vasárnapon a francia pre­mier. Az euripai koncertbe e fu­vola szólama il ik bele most job­ban, mert annak a hangjai a régi árkádiai kor pásztoréletének szép­ségeit juttatják eszünkbe. Persze a Poincaré-féle fuvolások nem egé­szen tisztán játszák a béke me­lódiáját. meg a magyarokat, hogy a csehszlovák köztársaságnak nem szilárd az alapja. A papnak, mint papnak feladata védeni a vallást, de mint embernek és szlo­váknak kölelessége védeni szlovák nem­zetiségét, Szlovenszkót és a csehszlovák köztársaságot. Tomanek atya eme cik­kével éles támadást intéz Tuka dr. ellen, akinek újévi cikke még mindig izga­lomban tartja a szlovák közvéleményt. Megindult a harc a szociális biztosítás novellázása ellen. A szociális biztosítás reformja tár­gyalása alatt már több ízben kifejezték a szcciáii8ta pártok azt a véleményüket, hogy a noveilázás ellen a munkásság széles rétegei tiltakozó akciókat fognak indítani. Kedden úgy Prágában, mint Pozsonyban nagy tiltakozó gyűléseket tartottak és pedig Prágában a szocia­lista pártok, Pozsonyban meg a mun­kásság. A tiltakozó gyűlések mindkét helyen rendben folytak le, kisebb incidens csak Prágában játszódott le, ahol kövekkel dobálták meg a rend­őrséget, amely egy be nem jelentett kommunista gyűlést akadályozott meg. — A jelenlegi román kormány nem rendelkezik alkalmas személyiségekkel, akik képesek lennének az uj Románia uj eszméit képviselni. Bratianu Jonel nem volt tisztában az ország lehetősé­geivel. Fivére, Vinlilaö, a jelenlegi miniszterelnök, aki alapjában véve sok­kal tehétségesebb, mint külföldön hi­j szik, ma saját stabilizációs rendszeré­nek foglya. Romániát a gyilkoló apáthia veszélye fenyegeti. Az országnak uj vá­lasztások utján meg kellene venni a kapcsolatokat. A választási lista-rend­szer ellen vagyok azért, mivel igy nem jöhet létre kapcsolat a román parasz­tok egészséges, egyszerű fejei és a képviselők között, valamint azért is, mivel nem az egyéniségek, hanem a pártok játszák a listarendszernél a ve­­zelőszertpet. — Milyen feltételek mellett venné át a kormányt? — kérdezte az új­ságíró ezután Jorgát. — Abszolút ur akarok lenni, ami azt jelenti, hogy egyedül akarom munka­­fársaimat kiválasztani. Nem akarok pártalakitássa! foglalkozni. A párt csu­pán ugyanazon eszmék hü szolgáinak csoportja. Mi hasznom lenne abból, ha végül is, amint ez mindig bekövetkezik, saját pártom foglya lennék. A kormány­zás alkotást, naponkénti alkotást jelent. Erre nálunk még sohasem volt olyan nagy szükség, mint most. Azt akarom, hogy a románok végre tisztában legye­nek egzisztenciájukkal és törekvéseikkel. „Botorság a kisebbségektől elvenni kultúrájukat!“ Jorga Miklós érdekes nyilatkozata a román kormány helyzetéről, a kisebbségi kérdésről, a Magyarországgal való barátság szükségességéről és Károly volt trónörökösről HOFBAl'ER ANDOR bútoráruháza = Jókai Mór-utca 16. Komárno. óriási vála szték: háló», ebédlő-, úriszoba- és szalonberendezésekb en. SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltételeli-Értesitem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermékkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeibő' Megtekintés vételkényszer né)’’

Next

/
Thumbnails
Contents