Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-31 / 39. szám
1928 március 31. Komáromi Lapok 5. oldal. Jegyezze meg magának ELBERT divatáruMza Nádor-utca 19. tavaszi szenzációs uj árait 1 Pouppiin divat ing 2 gallérral 3R’— Munkás zephir ing 16'— la Kemény dupla gallér 4 80 la Félkemény « » 4‘80 Kötött divatzokni 2*50—8'— Kötött divat selyemzokni 6'50 la Köpper alsónadrág bosszú 12 50 Rövid alsónadrág zepbir 13’Í.O Selyem magánkötd 8 50 Gumi nadrágtartó 7'50 Selyem harisnya 11*— Mosó Berber selyemharisnya 21— 24 Selyem alsónadrág la Gyermekzokni Gyermektrikó Gyermek trikóalsóuadrág Manzsettás cérnakeztyü Rádió gyermekhansnya Tavaszi divatpulover Flór harisnya r.ői *260 12 3 70 10' Dús választékban szekrény- és sport-gyermekkocsi, selyem férfi ing, színes nadrágkombine, bőr retikül, flór férfi haiisrya és sokni, francia batiszt zsebkendő, sétabotok stb, 242 m BUDAPESTI NEMZETKÖZI Kfilön csoportok a) útépítés b) községfejlesztés c) hő és energiagazdálkodás d) agrárexport és e) rádió számára vásár űrjeit A MAGYAR IPAR BEMUTATÓJA Számos külföldi kiállító. — Vámszabadraktár. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK: 25% a csehszlovák vasutakon, 50°/o a magyar vasutakon és a D D. S. G., valamint a M. F. T. R. hajózási vonalain, úgy az oda- mint a visszautazásnál. Vízummentes határátlépés! A vásárigazolvány ára: 24’— Kö. Felvilágosítások és vásárigazolványok kaphatók: Budapesten: a Vásárirodánál, V. Alkotmány utca 8. Komárno: Boldoghy Gyula ipartestületi elnök. _________Nové-Zámky: Freund Benő vasnagykereskedő.________213 adványát tárgyalta a közgyűlés, A beadvány 17 poniban foglalja össze mindama kívánságokat, amelyeket a munkanélküli kommunisták te jesbendőhnek tartanak. Polifikai, szociális és népjóléti kérdéseket vegyesen akar megoldásra juttatni a beadvány amely követeli a szivükhöz nőtt fő vágyuknak, Szovjeíoroszcrszágnak elismerését, azon • nali munkaní-Hüli segélyt, a genii rendszer megváitózlatását, a népkonyha állandó fenntartására évi 300,000 K nak előirányzását, a munkahiánynak a városi építkezések és utca kövezések azonnali megkezdésével való megszüntetését, a Zsák-utca megnyitását, a be'egsegáiyző autonómiájának visszaállítását, a szociális biztosítás rosszab bátételének megakrdáhozását és más egyebeket. A kommunisták vezérszónoka, Gabo rek a tanács javaslatával szemben a teljes javaslat elfogadását ajánlotta. Csizmazia városbiró és Geöbel Károly dr. pedig a tanács javaslata melled foglaltak áliáét, amely a politikai kérdéseket meliőzte, a 300000 K-t nem javasolja, egyes, a munkanélküliség enyhítésére irányu'ó indítványt azonban elfogadandónak tartott. A közgyűlés tagjai ennél a javaslatnál már idegeskedtem a két oldal egymás felé íöpitgelte megjegyzéseit, de végül is a tanács javaslata lett határozattá emelve. Mihola János és társai nyugdíjaztatásának ügye Az 1926. évi április havi közgyűlés által nyugalomba helyezett várost tisztviselők és alkalmazottak ügyében az érdekeltek felebbezést adtak be a felsőbb hatósághoz és végső fokon az év elején döntő t a zsupáni hivatal e kérdésben, elutasítván a felebbezést és a közgyűlés határozatát jóváhagyva. A leiratot Sándor Ernő főszámvevő ismertette, aki a leírat rendelkezése szerint a nyugdíjazott hét tisztviselőnek és alkalmazottnak illetményére nézve javaslatot készített. A tanács a zsupáni leirat tudomásul vételét javasolta, amit a közgyűlés elfogadott azza', hogy a tanácsot mrgbizta javaslat készítésével arra nézve, nogy melv állásokat tartja megszüntetendőnek. E javaslat a legköze'ebbi közgyűlés elé terjesztendő. Az egyes nyugdijak megállapítására nézve előterjesztett tanácsi javaslatnál Geöbel Károly dr. figyelmeztette a közgyűlést, hogy a törvény rendelkező e értelmében a közgyűlés nem hozhat határozatot, mert azt három nappal előbb kellett volna összehívni, azonban a közgyűlést kitűző hatóság ezt elmulasztotta. Mimhogy pénzügyi kérdésről van szó, a törvény e tekintetben szigorúan betartandó, nehogy a képvise ő testület tagjaira nézve súlyos következmények háramoljanak. Az egyesült magyar polgári pártok nem vállalhatnak felelősséget az esetleges határozatért és ismételten hangsúlyozza, hogy a mai közgyűlés nem határozhat a kérdésben. Csizmazia kijelenti, hogy azért nem lehetett a közgyűlést egy nappal későbbre kitűzni, mert akkor péntekre esett volna, amivel pedig a zsidó f tgokat'nem akarta megjelenésükben akadályozni. Fülöp Zsigmond kijelenti, hogy Geöbel dr.-ral egy véleményen van és szükségesnek tartja a törvény vonatkozó rendelkezésének szigorú betartásét. Nem tudja elképzelni azt, hogy a közgyűlés tagjai ne éreznék e kérdésben a felelősséget, épen azért indítványozza, hogy a közgyűlés halassza el döntését a kővekező, pontosan háromnappal előbb Összehívandó közgyűlésre, A közgyűlés április 15 ig megtartandó és természetes, hogy az érdekelt nyugdijatok április 30 ig hivatalukban ma- 1 radnak. A napid!jasokra ez a halasztó határozat nem terjed ki Gáborek addig akar várni az üggyel, míg az uj szervezeti szabályzat jóvá lesz hagyva. A közgyűlés a halasztás melkt! fog- j Iáit állást, Fülöp Zsigmcnd javaslatát egyhangúan elfog-dta és az ügy elintézésére április 15 ig uj kö?gyűlés ősz- ; szehivását határozta el. A város uj jo£Í képviselője, l Mcjd áttért a közgyűlés a szerződés ! lejárta következtében esedékessé vált • tiszü főügyészi állás betöltésére. Az \ állásra hét pályázat érkezett a város- I hoz: Zsombor Miklós dr, Ghyczy Já- \ nos dr„ Raáb Mihály dr„ Mihola Fe- j rerc dr., Mohácsy János dr, Barta í L-jos dr. és Kendi Zoltán dr. ügyvé- ; deké. A pályázók közül időközben Mo- : hácsy dr. és Zsombor dr. pályáza ukít ! visszavonták és így öt pályázó maradt, i A titkos választás elrendeltetvén, a közgyűlés tagjai Ezívaziakés az eredmény a következő: Besdafott 36 érvényes szavazat, ebbő! Ghyczy János dr. 15, Raáb Mihály dr. 11 és Kendi Zoltán dr. 10 szavazatot nyert. Eszerint a vá- i ros jogi tanácsosává Ghyczy János dr, \ választatatt meg, A közgyűlés limon- | dotfa, hogy a választás a kőpviselőles- j tűiét mardá'umának lejártáig szó*. Városi közszáVitások. f A városi közszéllitásokra a városi ) tanács árlejtést hirdetett, amelyeket a \ közgyűlés intézett el végérvényesen. A város 1928. évi nyomtatványszükség- 1 leiére beadott ajánlatok kőiül a közgyü- ! lés Spitzer Sándor könyvnyomda'ulsjdo- j nosnak, mint a legolcsóbb ajánlattevő- 1 nek ajánlatát fogadta el. A közkerház i 1928 évi marhahús szükségletének szállításával Weisz L'pői mészárost, a sertéshús és zsirszáHitásával Galgőczy József hentest és füszerszáliitással Blau és Franki nagykereskedő céget bízta i meg. A kórház liszlszükségletének szál- j litásával Nagy Sándor molnárt, a ke- j nyér- és sütemény szállításával Raab \ Gyulát bízta meg a közgyűlés. Két órás vita a kórházi : iejszálliiás körül. A közgyűlés legizgalmasabb és leg- \ lármásabb jelenetei abban a vitában | folytak le, ame’y a kórházi tejszállitás körül keletkezett. Kát ajánlatról volt szó. A Központi Tejcsarnok ajánlatáról és az Első Komáromi Te!c?arnok sjánlatáról. Az előbbi Ivánfy Géza tulajdona, és a múlt években ő szállította a tejet a kórházba, az utóbbi FleischmannHerman tejkereskedő tulajdona. A meghirdetett első árlejtésen Ivánfy 1'50 K, Fieischmann pedig 1 60 Kárajánlatot tett literenként Azonban a tanács az első árlejtés eredményét nem tartotta kielégítőnek és egy második árlejtést hirdetett, amelyen Ivánfy a régi 1 K 50 fillér árral, azonban akkor már Fieischmann is 1 K 50 f- re! szerepelt. A tanács erre ismét a Központit bízta meg a közgyűlés döntéséig a kórházi tej szállításával. Ezt a határozatot Fieischmann megfelebbezte a közgyűléshez, felebbezésében a kereskedelmi életben szokatlan kitételekkel illetvén a szállással megbízott céget és ő is felajánlotta az 1 K 50 f árat. A közgyűlésnek a tanács a Központi megbízatását javasolta, e javaslattal szemben a kommunisták és szociáldemokraták zajos jelenetek közben követelték Fieischmann ajánlatának el-' fogadását. A hangot ebben a vitában Dénes Emil vitte, aki Ivánfy tejszáiiitását kritizálta és azt állította, hogy megtörtén az az esel is, hogy a kórháznak két r.fpig nem szállított tejet és a betegek bablevest kaptak. Majd helytelenítette a vállalkozónak a várostól egy Ízben kapott előlegét, amelyet ravaszul úgy állított be, mintha csak előlegek fejében lett volna hajlandó a tejet szállitan«. Majd azt firtatta, hogy mikép kerüit a város egykori tejüzeme annak idején Ivánfy tulajdonába. A sok közbeszólással kisért felszólalás Fried Miksát arra indította, hogy szigorú kérdést intézzen a városbirr hoz, hogy ki adta cdía a város nevében Ivánfynak a tejüzemet, meri fe fogása szerint az akkori tarács sem b hetett arra felhatalmazva, hogy a város vagyonával akképen rendelkezzék. A városbiró hivatkozott az akkori tanácsra és fölkérte a főszámvevőt, hogy az erre vonatkozó iratokat ismertesse. Erre aztán hosszabb felolvasás következett, amelyből a közgyűlés megállapító ta, hogy a város tejüzemét Ivánfy az azt illető összes terhekkel vette át, vagyis a városnak fennálló összes kötelezettségeit magára vállalta, ami több ezer koronát tett ki. A tanács az átadásnál figyelembe vette Ivánfynak a város élelmezési üzemében éveken át kifejtett vezető munkásságát és azt, hogy bár rendes tisztviselője volt a városnak, végkielégítésben nem részesült. Az akták felolvasása nem történhetett csendben mert, azt minden oldaltól türelmetlen közbeszólásokkal zavarták, de végre is befejeződött, amit azután a kórházi igazgató főorvos jelentései követtek Ezekből megtudta a közgyűlés, hogy Fíeifchmannt arnak idején, amikor tejet szállított a közkórháznab, meg kellett büntetni, mert több Ízben előfordult, hogy a fej zsírtartalma a kikötőt 3 százalékon jóval alul (2—2Va %) maradt. Viszont az Ivánfy által szállított tej pedig a feltételül kikötött 3 százaléknál nagyobb, 3 Va százalék zsirtarla’ommal birt. GáDorek, mindezek dacára Fieischmann mellett ágált, Fried Miksa pedig újból tiltakozott a tanácsnak a városi tejüzem átadásánál tanusi tott eljárása ellen. A lármás vita végén Kállay Endre dr. állóit föl szólásra és az elhangzottak után megállapította, hogy Ivánfyt a tejszáliitásban a felhozott esetben vis major akadályozta meg és azt a bizonyos kifogásolt 5C00 korona előleget sem kapta ajándékba a várostól, hanem előlegképen, amelyet a hó végén az elszámoláskor lefogtak tőle. A tejüzem átvétele sem volt ajándék, meri az összes fennálló terheket átvette. De meg kell állapítani, hogy Fieischmann a második árlejtésnél leit csak 10 fillérrel olcsóbb, első ízben 10 fillérrel drágább ajánlatot telt. A második árlejtést, mint amely ellenkezett a közszállitási szabályrendelettel, ivánfy megftlebbezte, azonban az elintézve* nem lett mai napig sem. Min hogy a tanács később rájött, hogy eljárása szabálytalan volt, Ivánfynak adta oda a tejszállitást, a felebbezésre pedig ráírták hogy tárgytalan. Ha most elejtik Ivánfynak szabályszerű ajánlatát, a felebbezést el ke!) intézni. A közgyü lés, véleménye szerint, csakis az Ivánfy ajánlatát veheti tekintetbe, mert az volt a 8zabálysze:fl. Ajánlja a tanács javaslatának elfogadását. A beszéd alatt izgatott volt a hangulat, a kommunisták állardó közbeszólásokkal akarták zavarni a szónokot, azonban emberükre falábak, mert Kállay alapos érvekből aláfámaszioít beszédében igen talpraesetten riposztozott a nagy hangú, esetlen megjegyzésekre. De mivel a lárma az elnöki csengőre sem ült el, öt percre felfüggesztette a városbiró a közgyűlést. Ekkor már kilenc felé járt az idő s amikor a szünet véget ért, Stern Barnát azt javasolta, hogy mivel a két ajánlat közül egyik sem felel meg, adja ki a közgyűlés a iejszállitást a harmadik pályázónak, Sir ger Andor földbirtokosnak. Minthogy három javaslat volt, háromszor szavazott a közgyűlés. A tanács javaslatát 10 ellen 2Ó szóval elvetették, Stern javaslatát 18 szóval 13 ellen leszavazták s végül is Fieischmannt i8 szóval 10 el’enében a közgyűlés többsége mrgbizta a kórházi tejszállitás-al. Most újabb vita keletkezett. Fleischmann S3mu, aki mellesleg a megbízott tejvá laikozó közeli rokona, azt követelte, hogy azonnal adják át a tejszállitást unobafivérének, Gáborek szintén e mellett van, akinek e kérdésben kórusban szekundáltak a kommunisták és a szocialisták. Sándor Ernő főszámv.vő bejelenti, hogy a határozat ellen 15 nap alatt felebbezés nyújtható be, tehát a megbízás csak a jogerőre emelkedéstől számíthat. S ern B:rnát erre azt javasolja, hogy a közgyűlés április 1 tői bízza meg Fieischmannt ideiglenesen a tejszállitássa! s ha a határozat jogerőre emelkedik, akkor meg már úgyis övé a megbízás. Ezt a ravasz kis'javaslatot a közgyűlés 21 szóval 9 ellenében elfogadta. Amint értesülünk, a határozatot megfelebbezik. Kórházi été!hulladék és telekeladás. Még egy zajos vita kezdődött a kórházi moslék bérbeadása körül, amely alatt a kommunisták ugyancsak leszedték a keresztvizet a kórházi alkalmazotakró! és súlyos bírálatban részesítették a betegen élelmezését. Szabó, Vökön, Vidák vitték a szót, Csizmazia városbiró alig tudta megvédelmezni a kórházat, amelynek jó hirneve messze földön ismeretes. Geöbel dr. figyelmeztette a kommunistákat, hogy ne vádaskodjanak, Dénes meg az élelmezést dicsérte. Végre is a moslékot szótöbbséggel a kórház személyzetének juttatta a közgyűlés, kikötötte azonban, hogy a kórház területén disznőhiz'alót felát'itani nem szabad. A telkek eladásánál a közgyűlés kimondotta, hogy az Erzsébetszigeíen városi telket nem adnak el, mindaddig, amig az állam idevonatkozó kisajátítási terve ismeretes nem lesz. A kiséri és más telkek eladásánál a közgyűlés Kállay Endre dr. indítványára kimondotta, hogy esetleges teleküzárkedés meggátiása céljából a város tiz évre kiköti a visszavásárlási jogot. A hátralevő illetőség: és községi Kötelékbe való felvétel iránti kérvényeket en biok intézte el a közgyűlés,amelyet késő éjjel, háromnegyed 11 órakor zárt be a városbiró. Fel lehet jegyezni, hogy még 23 tag volt jelen, akik mindvégig becsülettel kitartottak. Kultsár István emléke. Komárom, 1928. márc. 30. Ma száz esztendeje halt meg. Koporsóját a naggyá leendő Pest és az európaivá leendő Magyarország állotta körül. Az Akadémia alakulását intéző választmánynak Pestre gyűli tagjai üléseztek ekkor és a még meg nem alakult Magyar Akadémiának kinevezett tagját és első halottját ők kísérték ki. De Kulisár már látta a felkelő nap fényes korongját. A nemzeti kuVurának kellő
