Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-31 / 39. szám
6 . oldal. Komáromi Lapok 11*28. március 31 napját s azok a szavak, melyekkel a szimbolikus Akadémiát üdvözölte, pompásan találnak az egész bontakozó nemzeti művelődésre. „Nem mi öregek vagyunk hivatva az új kornak ez institutióját megtermékenyíteni: ez ifjú ivadékra néz a teher és becsüle*; ne felejtsétek, hogy az csak úgy fog reálok is díszt sugározni, ha tőletek kap. Én nem foglak együtt látni; de lelkem irigység nélkül fogna titeket ott látni, hol én és az én kortársaim tétlen vendégek volnának/ Mennyi apostoli {élek szól ezekből a mondatokból l Azt lehetne hinni egész élete programját sűrítette beléjök, hitét a jövendőben, szózatát a jövendőhöz, tehát a jövendő eszményi prófétálását, mely apostoli munkán, az ő és társai apostoli munkáján épül. író, újságíró, könyvkiadó, szinházpártoló, művészetet támogató, könyvtárt gyűjtő, társadalmi feladatokra buzdiló, maga köré rokonleikeket csoportosító élete — elejétől végig oktató, tanitó, eszméket kellő és szolgáló, buzdító és péidaadó, lelkesítő és áldozatot tevő élet, tehát valósággal apostoli munka volt. Ha a bibliai parabola a mustármagról valaha csodát teremteff, Kulisár volt ez a mustármag s a miénk, elsősorban a miénk. Nem pusztán a véletlen ajándékaként, hogy Komáromban születelt, tanult és itt szívta leikébe a jövendő igéit és itt fejlesztette talentumát, hanem főképpen azért, mert szive utolsó dobbanásáig komárominak érezte magát s ennek ékes tanúságát adta, mi dőn könyvtárát Komáromvármegyének fölajánlotta, — „egy Komáromban közhasínálásra megnyitandó bibliotheca fölállítására.“ „Mélíóztassék a Tek. N Vármegyének nemcsak ajánlásomat, hanem annak felsőbb célját is tekintetbe venni“ — írja tovább s egész élete munkásságával mindig csak a maga fensőbb célját tartotta szeme előtt és szolgálta minden cselekedetével. Kultsár valósággal a cselekvő hazaszeretet hőse és példája. Mert kivételes jelenség, hogy valaki, . akinek kiütik a kenyerei kezéből, ka- j láccsal kínálja embertársait s lelkének soha kinem fogyó olajos korsóját hagyja a jövendőnek — nemzete nagysága biztosítására. Pályája és munkássága akkor virágzik ki a maga csodálatos teljességében, ha tőle, mint kiinduló ponttól nézzük százesztendős haladásunkat Mivé lett Magyarországon e száz esztendő alatt, a színház, a művészet, a közműveltség, a könyvtári tudomány, az irodalom, a társadalmi élei s főként a zsurnalisztika? Igazán csoda ez a mustármag, de még nagyobb csoda az az eredmény, amely belőle fakadt, izmosodott és m3i pompájában előttünk áll. Kicsiben itt van például Komárom, Kultutházávai s abban Kultsár könyvtárával, múzeumával, Jókai Egyesületével, tudományos, irodalmi, művészeti tevékenységéve', Íróival és műkincseivel, hírlapjaival és szellemi világának képviselőivel, Jókaival, Konkoly Miklóssal, Beőthyekkel, Beliczay Gyulával, Schmidthauer Lajossal, Feszty Árpáddal és régebbi és fiatal nemzedékek kitűnő tagjaival. ^Az évforduló napján azonban ne csak emlékezzünk, hanem cselekedjünk is. Nem elég fennen hánytorgatni kitűnő és hálás fiunk és föidink dicsőségét, ezt a dicsőségét érezhetővé, péidaadóvá, lelkesítővé, szóval csak cselekvő szellemmé kell átteremteni Kultsár Istvánnak emelendő emlékkel. Szemünk elé kell állítani alakját, vagy testben érzékeltetni szellemét. Hadd legyen az egyfelől el nem múló hálánk jele, másfelől kétségtelen bizonyságtétel arról, hogy álmai megvalósításához mi is segítettük. Ő a külföld emelkedését nagyrészben közkönyvtárai után mérte és magyarázta. Ma más után is mérik és magyarázzák: szobrok, emlékművek, ily céh szolgáló művészi alkotások után. Ha városainkat, azok jelentőségét vizsgáljuk, ne csak kereskedelmi, ipari, termelési viszonyait keressük föl, hanem közművelődési alkotásait is. Mert azok, szolgálván az anyagot, az anyag múlandó természetének vannak alávetve; ezek azonban szolgálván a széliemet, azzal együtt élnek túl nemzedékeket, labilis alakulatokat, időket é3 anyagi dicsőségeket. Péida megint Komárom. Virágzó gabona , fakereshedelmünket elvesztettük, vueinkj halbőségben, rónánk gyümölcsben megfogyatkozik; de Páczeliák és Komáromi tudós meg kell társaság halhatatlan. S ha Komárom minden fiának, aki reá dicsősége! árasz tot', emléket rak, olyan várossá lesz, amilyent keveset találunk. Arról, hogy az emlék milyen legyen, hogyan jöjjön léire s hol álljon: gondolkodni ráérünk, de arra, hogy az emlékmű létesítését elhatároztuk, nem érünk rá Ezt haladéktalanul tenni. Tekintetünk a Jókai Egyesületre irányul Jól iudjuk, hogy ez a nemzedék bő ven el van látva tennivalóval s heg; tehetősége korlátozott. De ha a szegény ember garasának nagyobb értéke van ott közei, mint a tékozló forintjának, ezt a garast már most le kell fenni. Az a garas magáiéi fog nőni, gu-u'ni fog benső erejétől és saját erejen. El fog jutni a színházakhoz, tartsatok egyegy előadást az árva magyar színészet első pesti patronusa emlékére. Az újságok és sajtóintézmények kapuján be gurul: ősööket neh gyjátók emlékleíe nül. Elmegy a művészekhez: adjatok eszmét és formát lelkes barátotok viszszaidázésére. Fölkeresi a társadalom intézményeit és vezelői': szaporítsátok kis tőkémet nehány garassal ti is. Megállítja a könyvfárbalépőt: csak egy fillért a könyvtáralapitó szobrára azért az élvezetért és tanulságért, amit onnan ingyen kaptok. Egy ilyen cíodatévő garas gurulását ki tudná kiszámítani, hátha oda gurul vissza, mint a mesebeli garas, ahonnan elkerült: Kultsár utódai szí /éhez, hazaszeretetéhez. Vajha oda találna I Borsai. 33 Vasaljon villannyal 1 óra = Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay József. (Folytatás) 1609-ben és 1610-ben perzsa követség vonul keresztül Komáromon. Ajándékokat is visznek a kirá'ynak: egy keresztet Salamun király (?) jeriyzsálemi templomából, egy indiai királytól darab fái, amelyből hacsak egy parányit is be vesz az ember, a gyomrot megerősíti, egy követ, amely használ a pestis ellen Ezenkívül még meg nem nevezhető pikáns ajándékokat is vittek Bécsbe a királynak Neitzschitz Krisióf 1634. január hó 16 án d. u. 3 órakor indul el Bécsből, jan. 18 án reggel 4 órakor 24 evezős sajkán Győrből Komáromba jutottak, ahol azt remélték, hogy az előbb elindul! követet még utolérik, de csalódtak, az már nem volt Komáromban. Reményeikben csalódva jan. 20-án d. u. elindultak hajókon Komáromból és este 6 órakor Nyer gesuj faluba érlek. A XVII. század negyvenes évében átvonuló tatárkövetséget is lát Komárom megye. De ezek olyan rongyosak voltak, hogy előbb fel kellett őket öltöztetni, csak azután mehettek a király elé. Az első tatár követségnek egy dominikánus szerzetes volt a vezetője. A sok-sok köveíjárást felsorolni szinte lehetetlenség 1644-ben Czernin követsége indul Komáromból a portára. Külön diszhajója van a követnek. A pince, éléstár, konyha, ruhatár, stb. mind külön hajón van elhelyezve. A lovakat, kocsikat dereglyéken szállították. A követség legénysége 124 emberből állt. 1645 ben 120 főből álló török követség érkezik Tatára, de onnét nem Komáromba megy, hanem Győrbe. E követség ellátásában szerepel először a kávé. Schermin Hermann gróf portai követ 1644-ben maga Írja le azt az érdekes találkozást a török követekkel a Zsilva torkolatánál. Meghivta a Duna közepén horgonyzó hajójára a török béget és ott pazar ebéddel vendégelte meg Amint Balogh Elemér tudós pozsonyi ref püspök írja: Pozsony városának főterén az 1871. évben a rendkívüli törvényszék egyik borzaszló ítéletét hajtották végre. A hóhér Drabik Mártonnak, a 83 éves, rajongó lednici poszlókereskedőnek vágla le jobb kezét, majd a fejét ütötte le pallosával; azufán az aláhállol! fejből kivágta a nyelvet és a biíófára szegezte. Ez még nem volt elég. Drabik holttestét fejével egyőtt a dögszekéren kiviüék a város végére s olt máglyán elégelték nemcsak a holttestet és a fejet, hanem Drabik Mártonnak azt a könyvét is, ami a vesztét okozta. Ennek a könyvnek „Lux in íenebris“ (világosság a setélségben) volt a cime, tartalma pedig az ö jóslatainak gyűjteménye, amelyekben a Habsburg ház végső romlását s az erdélyi fejedelemség nagy hatalomra jutását helyezte kilátásba (Folyt, köv.) SZÓMBA T. Az óceánon dühöngő vihar miatt a „Bremen“ hajónak ismét el kellett halasztania az indulást. Dublini jelentés szerint Kohl kapitány már készen volt a startra, a Bremen több mint kétezer liter benzint vett fel és a német pilóta Hünefeld báróval együtt úgy tervezte, hogy csütörtökön reggel 5 óra 30 perckor fog utnakindulni, Egy kalandos hír szerint Kohl kapitánnyal nem báró Hüoefeld teszi meg az utat, de Frigyes Vilmos volt német trónörökös. * Budapest lesz Középeurópa legolcsóbb tőzsdéje szombattól kezdve, mert a pénzügyminiszter most kiadott értékpapír forgalmi adó leszállítására vonatkozó rendeletben a halasztó ügyietek után az adót még alacsonyabb szintre szállította le, mint ahogy eredetileg kérték. Békében a halasztó ügylet adótélele egyezett az egyéb ügyletek adáterhével, most pedig az u. n. prolongációs üzlet után épen az adótételek felét kell majd fizetni. így a budapesti tőzsde lesz a legolcsóbb a középeurópai piacok között, sokkal olcsóbb lesz a bécsi tőzsdénél és azon a szinten fog állni, ahoi a prágai tőzsde, amelyről köztudomású, hogy a legolcsóbb tőzsdéje Európának. * Véres diáktüntetéseket rendeztek Przemysliben egy öngyilkos gimnazista diák temetésén a napokban, akit a sir fölött az egyik osztálytársa mint az iskolai ifjúság mártírját magasztalta. A temetés után a diákok kövekkel betörték az iskola minden ablakát és a tantermek berendezését öss'ezuzták. A lengyel közoktatásügyi miniszter hivatalos vizsgálatot rendéit el. * Hatvány Lajos bíró szabadlábra helyezéséről pár nap múlva dönt a budapesti ítélőtábla. A törvényszéki ítélet most került az iratokkal együtt a táblához, ahol már ki is osztották az ügyet és a napokban fognak foglalkozni a szabad lábrahelyezési kéréssel, ami után kitűzik a táblai főtárgyalás terminusát is. * A római Auguter színházban Fieischer Antal megyar hangversenyt rendezett most. Kizárólag magyar szerzők müveit vezényelte ezen a h ingversenyen. E'őadták Liszt, Bartók és Dohnyáni müveit, a Hunyadi László nyitányát és Radnay Miklós kisebb darabjait Berlioz Rákóc. i indálója zárta le a hangversenyt. Az olasz közönség nagy ünneplésben részesítette FieLchert és a magyar szén ők müveit, * A szlovenszkói Cobrug birtokok megvásárlásáról számol be a Pr&ger Presse legutóbbi száma. Ezek a hírek a különböző szíovenszkói érdekeltségeknél, akik Cyril herceg örökösödési perének szerencsés végzésére számítottak, most nagy nyugtalanságot váltottak ki mivel az ítélet és az állami birtokvásárlás megsemmisítették Cyrill herceg örökösödési kilátásait, úgy hogy azok a pénzintézetek, melyek nagy összegeket hiteleztek Cyriil hercegnek a kilátások reményében, üres kézzel állnak a bírósági döntés és az állami vásárlások előtt. G <D JQ ND NI CD-j—» u. ND CO L U CT > N K* a S NI CO — VCD Ö N * «" co TI .5, u G N G u C (j :C Ö3 £ O u u <3 > A Csehszlovák Vörös Eereszt Egyesület kosáron» fiókja. —március 30. Komárom városnak sok szociális egészségügyi problémáját lesz hivatva megoldani a Csehszlovák Vörös Kereszt Egyesület komáromi fiókja, melynek megalakulása érdekében serényen folynak az előkészületek. Hezey János dr. főorvosnak és Kalvariszky Jenő dr. gyermekorvosnak, mint a mozgalom megindítóinak, sikerült az előkészítés munkájára Komárom város társadalmának jelentősebb egyéniségeit nemzetiségre és felekezetre való külömbség nélkül megnyerni. Az előkészítő bizottság körlevelet bocsátott ki szlovák és magyar nyelven | a város minden fórumához, egyesületéhez, testületéhez, vállalatához stb. azzal a kéréssel, hogy a fiók részére a taggyüjtést indítsák meg. A tagsági dijak olyan szerények — az egyesület az összes társadalmi erők együttműködésére számit — hogy kivétel nélkül mindenki megtalálja majd a munkában való részvételre a lehetőséget. A taggyüjtő ivek visszaérkezése után még április hónapban megtörténik a fiókegyesület hivatalos megalakulása és ezzel kapcsolatban azonnal megindul a kománromi Anya- és Csecsemővédő intézet működése is. Az előkészítő bizottság tagjai: Alapy Gyula dr. népjóléti központ einöke, Bartos Frigyes bankigazgató, Boldoghy Gyula ipartársulati elnök, Csepy Daniné ; városi jót. nőegylet elnöke, Csizmazia György városbiró, Fried Jenő kereskedők test. elnöke, Fried Miksa izr. szegényház bizott. einöke, Galambos Zoltán ref. lelkész, Gidró Bonifác gimnáziumi igazgató, Göndör Ábris dr. városi orvos, Grünfeld Mórné izr. jót. nőegylet elnöke, Horky Rudolf dohánybeváltó hiv. igazgatója, Jánossy Lajos prot. lelkész, Jávor Jenő áll. főjegyző, Jezo Márton tanfelügyelő, Kalvariszky Jenő dr. gyermekorvos, Kascsak Albin pénzügyig, kirend. vezetője, Krausz Mór congr. izr. hitk. rabbija, Kunovianek E k h (L> C1 a ^ NU t bJO a u aj > N cn <v > SCO • ¥■ k 1 c T S W O •#* tí o h .Síi.
