Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-31 / 39. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1928, március 31. Női és leányka, tavaszi felöltő njdonságok oly nagy választékban van az alanti cégnél raktáron, hogy mindenki Ízlésének megfelelőt biztosan talál. Az árak rendkívül olcsók. Kertész.I..lenő úri- női divatáru üzletében Komárno (Komárom,) Nádor-u. 25. Úri és női divat, kötött és szövött áruk és minden egyéb raktáron levő cikkek mélyen leszállított árban lesznek kiárusítva _________________________________é bajait, kívánságait. A mostani vezetőséget hidegen hagyja ez a kérdés, mert őnekik kijár hivatalból a kocsi és nem egynek van már autója, fogata. Ezeknek teljesen mindegy, hogy állandó-e a hajójárat, vagy sem és hol köt ki a hajó és hol nem. Előzőleg egyik ütköző pontja az volt ennek a kérdésnek, hogy azért nem köt ki a hajó több helyen, mert a kikötő felállítása és annak jókarban tartása szintén sok pénzt felemészt. Ez a kérdés is megoldható, ha a magán vállalkozásnak adják át az építést, amint ez Dunamocson igy is volt. Az illetők valami dijat szedtek a ki és beszállóktól. Ezt meg lehetne tenni a többi községekben is. Nem is lehet e kérdést levennünk a napirendről, mert hiszen minket komáromiakat ez a kérdés nemcsak abból a szempontból érdekel, hogy Komárom idegenforgalma e vidékkel nagyon emelkedik, mert ennél van ránk r ézve sokkal fontosabb oldala is a kérdésnek. És ez Komárom közélelmezése. Komárom piacának élelemmel való ellátása, amely a dunamocsi és komáromi part menti hajózással szorosan összefügg különösen akkor, ha több helyen is kiköt a hajó. Az említett vidék terményeit szívesen hozza a komáromi piacra, ha arra alkalma van. Baromfi, tojás, tejtermékek, zöldség, gyümölcs és dinnye, azok az élelmi cikkek, amelyek bőségesen jönnének erről a vidékről, ha megvolnának a kellő közlekedési eszközök Komárom mindazon csaiádait, amelyek a piacról János akkor megmarkolta a poharát és a fenekét hozzákoccintotta az asztalhoz. — Hajjátok-e I — mondta keményen. ■— Az imént valaki kupán vágott, hát altul szaladtatok el valamennyien. De aszondom, hogy ezután idebent rend legyen, mert a miivész ur az én vendégem. Ti megmutattátok, hogy verekedni tudtok, ő megmutatta, hogy birkózni tud. Mindegyik jól végezte a dolgát. Igyátok meg a békepoharat. Amazok azonban húzódoztak, — A békepohár eltörölt 1 — mondta Miska s a többiek neveltek. <— Akkor mink szépen elmegyünk 1 — mondották a komédiások és fölálltak az asztal mellől. Miska azonban utánuk kiáltott. — Héj, a kiskésit neki, igaz, hogy földhöz teremtett, de én is jól kupán vágtam! — Abbir-ony, úgy k ötlött fölmosdatni! — mondta János. Ezen még jobban nevettek. A komédiások oldalogtak kifelé. Miska most eléjük ugrott — Maradjanak hát nol Nem vagyunk mi emberevők 1 Chztán ha a békepohár eltörött is, majd hozatunk másik poharat Most a kicsi Miska dugta be a fejét az ajtón és vékony cérnahangon kiáltotta: — Sógorom! — Megnyerte-e kend a száz pengőt? János elmosolyodott és boszusan vállat vont. — Nem pílyázok én arra! Magyar ember verekedni tud és nem birkózni! Osztán meg magyar ember pénzért nem verekszik ! — mondta és kevélyen emelte föl a poharát koccintásra. így alakult ki a közvélemény a birkózás irányában. élelmezik magukat, nagyon is szorosan érinti ez a kérdés és mivel iiyen piacról élő család nagyon sok van Komáromban, nagyon is közérdek, hogy a hajójárat menetei szaporitassanak és a többi partmenti községek is belekapcsolódhassanak a forgalomba. ■wiwigMainrrrMwnr—nnr^rn-rf— Úgynevezett „határincidens“ a komáromi vasúti hídon. — Saját tudósitónktól. — Komárom (Magyar), —-márc, 30. Egy cseh kőnyomatos lap nyomán csaknem minden lap átvette a komáromi „határincidens“-ről szóló hirt, amely szeiint a komáromi vasúti hídon közelharc folyt volna le egy magyar katona és két cseh pénzügyőr közö't. Úgy a hir, mint minden hozzáfűzött kommentár azonnal öszszezsugorodik, ha azt a tényálláshoz híven közük, amely a következő: A szóbanforgó katona március hó 23-án került Komáromba katonai szolgálattétei céljából. Ez volt pénteken. Vasárnap a katona egész nap ivott és szemtanuk ál itása szerint annyira tökrészeg volt, hogy azt sem tudta, hol van a kaszárnyája, ahova haza kell mennie. Ehelyett részeg fejjel Győrbe akart utazni ismerőseihez. Hogy milyen tökrészeg volt, azt a szemtanuk is megerősítik, akik látták és feltűnt nekik, hogy a katona szemeinek pupillája teljesen mozdulatlan és rezgés nélküli volt, ami az alkoholmérgezés közismert tünete. A pályaudvaron este több vonat indul és a katona tévedésből, mert nem volt ismerős a helyzettel, a prágai gyorsvonatra szállt fel. Mikor a vonat a dunai vasúti hídon át haladt a csehszlovákiai Komárom felé, a vonaton szolgálatot teljesítő határpénzügyőrökkel szóváltásba keveredett, akikre oldalfegyverét rántotta ki. A katonát letartóztatták és mint katonai foglyot kezelik, A szóban forgó katona, akiről most katonai támadás meséjét költik, teljesen intelligencia nélkül való ember, aki irni és olvasni is alig tud. Mivel egyes cseh lapok, amelyeknek álandó rovatuk a kémfogdosás, ezt is ennek akarják feltüntetni, de teljesen hiábavaló, mert kémek nem részegednek le teljesen tehetetlenné és nem járnak sem katonai formaruhában, se oldalfegyverrei. Illetékes magyar-komáromi hatóságoktól arról értesülünk, hogy csehszlovák katonák is többször tévedtek magyar terüle re. Egy Ízben egy csehszlovák alezredessel és egy főhadnaggyal esett meg ez a malapropos, akiket a magyar katonai hatóságok egyszerűen visszaküldték, anélkül, hogy azokat kémek gyanánt kezelték volna, A határíncídens tehát nem egyéb, mint egy részeg magyar katona incidense, akit akármelyik iskolás gyerek is ’(efegyverezhetett volna, mert teljesen magán kívüli állapotban volt. A támadásokról és a kémkedésről való mesék, mint azt mondani szokás, minden komoly alapot nélkülöznek. fejjel háromnegyed tizenegy érakor ért véget a város képviselőtestületének közgyűlése Zajos, lármás, izgatott jelenetek, éles és derűs szóesaták a tárgyalás alatt Hosszadalmas vita a közkórházi tej szállítás körül. — A nyug di jazandó tisztviselők ügyében április 15 ig összehívandó rendkívüli közgyűlés jog véglegesen dönteni, — A város uj tiszti főügyészének Ghycxy János dr. t választották meg. — Nagy építkezési program a város előtt. — Saját (udósitónkiól. — A város képviseiőtes üiete márc us 29-án megkezdte érdemleges működését, ami a csütörtökön megtartott közgyűlésen különösen abban merült ki, hogy a képviselőiagok egy része hoszszadalrnas vitákat provokált, amelyek nem voltak mentesek az indulatok szó beli kirobbanásától sem, aminek a temperamentumosabb városatyák folytonos lármában, kiabálásban adlak kifejezést. Ebben a komarunista újdonsült képviselők jártak elől követésre épen nem méltó példával, azonban a vita heve, — ha nem is oly frivol mértékben, — egy-egy ügynél időnként a többi pártokat is elragadta, úgy, hogy a viharos szóesaták alatt alig lehetett megérteni a szónokokat, Az elnöklő városbiró kérő, figyelmeztető szava és úgyszólván állandó csengetése a zajba futledt s ha a kedélyek néhány percre iecsendesedtek, utána újból elementáris erővei tört ki a lárma, amit híven reprodukálni e referádában nem is lehet. A sok szónoklásnak és vitának tehet köszönni, hogy a képviselőtestület köz gyűlése csak éjjel háromnegyed 11 órakorért véget, amikorra az egesz napirendet elintézték. A tárgysorozat pontjai közül különösen a kommunisták által benyújtott munkanélküliek beadványa, a nyugdíjazandó tisztviselők ügye és legfőkepen a kórházi tejszáilitás, valamint a kórházi moslék bérbeadásának ügye körül folyt hosszadalmas vita, ez utóbbinál a kommunisták oldalán éles kritika hangzott el a kórházi betegek állítólagos hiányos élelmezése miatt. A munkanélküliek beadványának csak részben adóit helyt a közgyűlés, amely a hét nyugdíjazandó tisztviselő ügyének végleges elintézését a törvényszerűen ápriiis 15 ig egybehívandó rendkívüli közgyűlésre halasztotta. A közkórházi iejszáliiiásnái s?emélyes elfogultság is megnyilatkozott és olyan régi elintézett dolgokat hánytorgaiiak a szocialisták és kommunisták, amelyek tisztán csak arra szolgáltak, hogy tz ügyel felfújják. Napirend előtti felszólalás alakjában Broc/.ky István építőmester, tanácsig igen figyelemreméltó indítványokat terjesztett elő, amelyek az építkezések rendszeres és tervszerű keresztülvitelét célozzák s amelyekhez egyhangúan hozzájárult a közgyűlés Ellenben Gáborek helyettes városbirónak ama in diiványa, hogy a közgyűlés a jelenleg börtönben elzárt Steiner Gábor kommunista nemzetgy. képviselőt üdvözölje, csak a kommunisták és szocialisták részéről nyert támogatást, a többség az indítványt elvetette. A köz y üiés részleteiről munkatársunk a következőkben számot be Broczky István indítványai a lakásínség megszüntetésére. A közgyűlést délután öt órakor Czizmazia György városbiró nyitotta meg s bejelenretie a távolievő kepviselőtesíüteti tagok helyettesítését, A rokkantak által előterjesztett kérelemre tagságától megfosztott Farkas Péter helyett Lsngschádi Gyula épitő került a képvi .előtestü'e'be, aki az esküt letette. Napirend eiőft Broczky István emelkedett síóiásrr! és beszédében foglal kozott a városban uralkodó lakásínséggé! és az ennek korlátozására megindult kíséri és Siivaíiyute’epi építkezésekkel. Ezek, véleménye szerint, nem felelnek meg a kitűzött célnak, mert a nevezed talajvizes és mocsaras helyeken csak egészségtelen kis lakások épi heiők. Rámutat arra, hogy a lakásínség egyik legfőbb oka s vidék munkásságának Komáromba való rohamos beCzönlése, ami a közeljövőben teljes kiépítésre kerülő dunai kikötő munkálatainak megnagyobbodása folytán csak foko-Komárom, -mátc. 29. zódni fog. Mindez keli, hogy gondolkozóba ejtse a a város vezetőségét abban az irányban, hogy a lakásépítést kidolgozott terv és rendszer szerint lehessen a fokozódó szükséghez képest keresztülvinni és ezért, mint szakember javaslatot „terjeszt a város képviselőtestülete elé, amelyeknek elfogadását kéri. A javaslatok a következők: 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy a város birtokában levő szabályozási tervekből kikeresi a legkevesebb költséggel megnyitható 5—6 utcát megnyitás céljára és ezeken*a vonalokon“^ telektulajdonosokkal azonnal megkezdi az egyezkedési tárgyalásokat, de ugyanekkor időnyerés céljából megindiíja a kisajátítási eljárást is. 2. Mondja ki a közgyűlés, hogy a Kovács utca folytatásaképen megkeresi a katonai hatóságot, Komárom városát és az érdekelt polgárokat és tárgyalást kezd a Kovács utcától kezdve, beleértve az itt útban levő várerődöt is, a földműves iskola irányában terjedő mintegy száz hold terület megvételére, város építés céljára. Ugyanekkor időnyerés céljából ezen területekre is megindítja a kisajátítási eljárást. Ha ezen két javas’atot magáévá teszi a képviselőtestület, 3. Rendelje el a közgyűlés uj városépítési szabályrendelet készítését, rendelje el a közgyűlés, hogy a meglevő városszabályozási tervek közül a legjobb jóváhagyásra sürgősen felíerjeszressék s rendelje el a közgyűlés, hogy ezen nagy épiiesi program keresztül viietére a városi épi'ési hivatal megfelelőiig átszerveztessák, végül, hogy ezen javaslat építészeti része megfontolás végett a városi épiiésztti bizottsághoz áttétessék azzal, hogy arról a legközelebbi közgyűlésnek véleményt adjon. A közgyűlés az előterjesztett javaslatokat egyhangúm magáévá tette és azoknak az épitőbizotlság és a tanács által leendő sürgős előkészítését erenrendelíe. Kommunista javaslatok. Gjborek helyettes városbiró azon javaslatot terjesztette a közgyűlés eié, hogy üdvözletét küldjön Sieiner Grbor nemzetgyűlési képviselő, városi képviselőtestületi tagnak, aki je'enleg a börtönben üli le nyolc hónapra terjedő büntetését. A szokaiian indítványt vegyes érzelmekkel fogadták, sokan mosolyogjak rajta, többen boszankodtak|s végül is 19 szóval a kommrnisíák és szocialisták 14 szsvaza a ellenében a közgyűlés ez indítványt elvetette. A közművelődési bizottságba polgári részről Alspy Gyula dr. ny. főlevétiárost, Hajdú Lukács dr. és Vásárhelyi Károly főgi imáziumi okleveles tanárokat hozták javaslatba, azonban a köz gyűlés 16 szóval 15 ellenében a kommunisták jelöltjeit: Dénes Emilt, Csengett és Vokont választotta meg tagokul. A magyar polgári pártok azon az álláspon'on voltak, hogy a közművelődési bizottságba oly férfiakat kell megváfasztani, akik ku! urális kérdésekkel vagy népnevdéssei hivatásszerűen foglalkoznak. Minthogy pedig a képvise!őtesíület tagjii között ilyenek nincsenek, a képviseiőteslüieien kivüi állókból kivárta a három választott tag helyéi oelöüeni A polgári pártok e helyes Álláspontját Fülöp Zsigmond, aki az indítványt tette, a közgyűlés előtt ismertette is, azonban az osztályalapon álló kommunisták és szocialisták teljesen laikus párlembzrt (Vökön) akartak a bízó íságba beválasztani, amit a polgári pártok elvi okokból sem fogadtunk el. A munkáspártodnak jelöltjeit a ro kaniak és nyugdíjasoknak képviselője támogatásával választották meg. Majd a helybeli munkanélküliek be-
