Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-17 / 33. szám
2 oldal. 1&28 március 17. Komáromi Lapok Régen bevált gyógyvíz vese és hólyagbajoknál, anyagzavaroknál, terhességnél, valamint szoptatós anyáknál. — Vértiazlító és savoldó. — Legkitűnőbb Ízű frissítő asztali viz. 81S szenátor, tekintettel arra, hogy közben a sztrájk megszűnt, azt indítványozta, hogy a szenátus fejezze be a vitát az expozé fölött, Heller dr. német szociáldemokrata szenátor azonban állást foglalt az indítvány ellen és bizalmctlunságáí nyilvánította a miniszterrel szemben, akinek jelentését nem veheti tudomásuk Prosek agrárius szenátor Spinát védelmébe vette, majd elrendelte az elnök a szavazást és ennek eredményeként a szenátus 64 szavazattal 34 szó ellenében Spina expozéját tudomásul vette. Tűk a ügye és a szlovák néppárt. A Narodny Dennikben Ivánka Milán dr. hosszú folytatásokban megjelent cikkekben támadta Tukát, a néppárti professzornak újévkor megjelent híres cikke miatt. A támadásokban Ivánka éles hangon bírálta Tukát, nyíltan irredentának nevezte őt és túlságosan terjengős cikkeiben a legerősebb kifejezésekkel illette. A szlovák néppárt a napokban klubülést tartott, amelyen a párt egy része igen erélyesen követelte, hogy a párt kényszerítse Tukát arra, hogy Ivánkát cikkeiért a bíróság előtt vor ja felelősségre. Az ülésen viharos jelenetek játszódtak le, ami Bársony István, Irta Lőrinczy György. Valamikor, régen I . . . Persze, hisz minden régesrégen volt, ami jó, ami szép, ami kedves Ezernyolcszáznyolc vanhatot irtunk akkor, annak a régesrégen nek boldog idején. Fürge külön vonalunk orgonaillatos tavas.i éjszakán vidám kirándulótársasággal robogott lefelé, Dunántúlon, a Quarneróhoz, a magyar Quarneróhoz. Nagyon nevezete^, emlékezetes, sőt felejthetetlen utazás volt; akkor láttam életemben leg először a Balatont, a tengert és — Bársony Istvánt, Együtt barangoltuk be a Quarneró szigetvilágát s partjainak r-ges csodáit, de ő akkor még alkalmasint azt se tudta, hogy én a világon vagyok. Már akkor Bársony Istvánnak neve volt a magyar belletrisztikában, sőt ami akkor, a magyar saj ó nagyságának zenithjén még annál is többet jelente t; a zsurnalisztikában is A legtekinté lyesebb magyar lapnak, az Egyetértés szerkesztőségi kötelékébe tartozott, ahová a honvédségtől lépett át, had nagyi rangjából lovasitott népfölkelő századossá előléptetve. Az Egyetértés hasábjain tűnt fel legelső, szenzációs vadásznovelláival s természeti és hangulatrajzaival. Természetes tehát, hogy világosan megmutatta, hogy Ivánka cikkének az a hatása mégiscsak megvolt, hogy Hlinka pár jában egyenetlenséget szított és csak a párt jó.a nabb elemeinek lehet köszönni, hogy a szlovák néppárt végre is egyöntetű álláspontot foglalt el a kényes kérdésben, Minthogy a párt már egyizben állást foglalt ebben a kérdésben, amit a parlament ülésén is nyilvánosságra kozott s ezenkívül a kormány is állást foglalt az ügyben, amikor a szocialisták interp-Nációjára válaszolva megállapította, hogy a Tuka ellen indított vizsgálat negativ eredménnyel végződött, — a néppárti törvényhozók közös klubü és azt a határozatot hozta, hogy Tukának szabad kezet adnak annak a kérdésnek eldöntésére, hogy bíróság elé állitsa-e Ivánkát, vagy sem. Heller Szilárd emléke. Komárom, márc. 15. Rohan felettünk a mindent elfeledtető idő és ebben a rohanásban, sajnos, nem érünk rá visszanézni a múl bi tanulságokért és erőt meriieni a jövő küzdelmeihez. így némán tűnt el felettünk egy centennárium, a város egyik a Quarneró vidám argonautái, a falánk és hálás olvasók, úgy tekintettek rá, mint az Eiffel-toronyra, aki mindenkinél nagyobb Kü ö.ben is daliás szép féifi volt Bársony István akkor is. Akkor különösen, a diák és férfikor fordulatánál. Mikor még az illúziókkal játs ik, de már ideálokat keres a legény. Veszedelmes korszak, magunkra nézve éppúgy, mint környezetünkre. S a nők bolondulnak — a veszedelemért. Az Egyetértés tői a H uánk, az első magyar agrárius napilaphoz, majd a zseniális H >rváih Gyula tüzes újsághoz a Magyar Hírlap h >z lépett át s végre a hivatalos lap, a Budapesti Közlöny főszerkesztői révében kötött ki 1907- ben s azóta is ott horgonyoz, mint a a halhatatlan érdemű Vadnay Károly hasonló u'óda. Minden lapjának erőssége, minden szerkesztőjének nemcsak jobbkeze, de benső bizalmasa is volt, a Magyar Hirlap-nak nemcsak tárca-, hanem vezércikkírója is, évek hosszú során át, Mmt írót már régen ismertem akkor, mikor mint vadásszal sokkal később, a komáromkörnyéki lápokban, a C epy Dani nádasai között, meg a Vértesekben, a Fcszty Lajos őserdőiben találkoztam és kergettem vele együtt a nyulat, őzet, szarvast. Puskával a vállán, a vadász-szenvedelem izgalmas éráiban is mindig ugyanaz maradi; magyar ur és magyar iró. Egyéniségének nagy nagy jóllevőj4é, Hefler Szilárdé. Csak a város régi polgárát emlékeznek még vissza azokra az időkre, amelyekber Hefler vezető szerepet vitt ennek a városkának a közéletében. Keze elnyúlt mindenhova, ahol csak jót kellett és lehetett tenni, 1857 ben bekövetkezett halála után felbontott végrendelete mu'atla csak meg, hogy ki volt Hefler Szí áid, ebbői az okiratból egy nemes lelek képe domborodik ki előttünk. H flert magát négy évtized aiatt Komáromban talán el is feledek, amin talán nem is csnd Jlkozha'unK, ha seregszemlét tanunk a negyven év mgy lakosság-hullámzást felett és a világit .borúi követő államfordutat váiio ásait vess?ük figyelembe, amely a város őslakosságának nagy részét arra birta, hogy innét elköltözzék. E ek helyett ujiK telepedtek te, folyton újabb és uj'bb rajok jöinek, akis a várót iránt tejesen id genek, azzal nem sokat törődnek és kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a város egyik jemevőjét ünnepeljék. így múlott el nyomtalanul felettünk haldiának negyveneves évforduójt is a műt esztendőben. Pedig Hefer Szilárd igazán megérd-mii, hogy róla em é kezzünk, mert ht más jót se tett volna mint azt, hogy hatalmas házát és kertj t a városra testálta, h így abban egy arvaházat iétesi sen, mar örökre beiria nevét ennek a városnak a történetébe. H f er Ferenc nagy p nos volt és foglalkozásához k, pest rendkívül széles látókörrel és nen mindennapi műveltséggel rendelkezett. Köélgyáttó volt es ezt az iparágat magasra emelte, egész gyár.zeiüii g rendelkezett be s a komáromi gyártmányoknak távoli piacokon is tó hírnevet szerzett. H.fier igazi típusa a városi pohárnak a szó nemesebb értelmében. N.m azt a po gárt érem az alatt, akiről ál- i tatában beszélni szoktunk abban a vonatkozásban, hogy itt lakik, azt sem, aki szemben a szervezett munkással az o>ztá)yhncnak a céltáblája, de azt is átérzi, hogy az itt szerzett vagyon milyen kötelezettségeket ró reá Htfier Sziláidhoz «Z én emlékezésem szerint rengeteg városi szegény járt, akis tőle hivonta, akkor nagy összeget jelentő pár forint segélyt kaptak, de felkereste azokat a szegényeket, akik nem áibattak a koldulok sorába, mert ezt az akkod t^rs dalmi fe f tgások nem n‘zezt a két alkotó elemét minden munkásságában és cselekedetében, szavában és Írásában, még a pohárcsengés és a muzsikaszó kő/ ben is megőrizte, pedig egy időben mindkettőre jobban és töb bet hallgattunk, mint a harangszóra. A A Pósa-Asztal felejthetetlen vidám es téin (hogy éjszakákat ne mondjak), Pósa volt a zord magyar, aki Argus ként őrködik a tiszta erkölcsön, mely „ha megvés7, Róma ledől s rabigába görnyed“; S'pulusz a szakadatlan derű, Feszty Á pád az arisztokrata bohém, akinek palettáján találkoott Kaukázus és Velence; Ambrus Zoltán a finnyás francia, — de a magyar ur dacos mél tósága Bársony István volt, aki nemcsak akkor maradt ur, mikor muzsikáltatott, hanem akkor is, mikor 5 muzsikált, A hegedűvel éppen olyan bravúrral bánik, mint az irótollal. Ü .nép volt mindig, mikor a fülünkbe húzta. Sőt nemcsak a mienkbe, a Jókaiéba is. Azon az emlékezetes banketten, amit a Jókai tiszteletére rendezett a Pósa Asztal, mikor Jókai kimaradt, vagyis kibukott a képviselőházból, Bársony István muzsikáit — Jókainak és Jókai dalolt Bársony Istvánnak. Idestova bizony felszázadnyi idő, aminek tarkabarka emlékei szétszóródnak és összetorlódnak a szivemben és az elmémben, valahányszor Bársony 1st vánra gondolok, vagy alkotásaival és PoziGDyi Seeboter növény balra sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomor baj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ké. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK< védi“gyre-Készíti: VÖRÖS RÁK gyógyszertár BRATISL&VA. ték volna el nekik Jótékonysága szinte kimerithetetlennes la.szott. Halála u án, mikor f lbonto'ták végrendeletét, abban Komárom minden egyesü elérői megemlékezett, de legfontosabb hagyománya rnt'g's a városi árvaházat létesítette, mely nemes nevét viseli és megőrzi a késő nemzedékek számára is. Csaknem egy évtized mu'* el, amikor végt-ktra'áf teljesítették. A Heiler Á vaházat 1896 ban nyitó ta meg a viroí és abban azóta állandóan 1 i árvagyereket névén**1'. Eső gondnoka az intézetnek Bíró (R enter) Lajos volt, aki hosszú időn keresztül istápolta az árvákat. Eihunvta utm Szendrei Imre, majd Biró G?ula voltak az árvahaz gondnokai és példás buzgósággal kalolták fel az árvák ügyét. Ez dő szerint J kab István várod tisztvhelő az árvaháznak gondnoka, a ki a kis árvákat valóban ctaiád^gok gyanánt gondozza és neveli. Ennek legszebb tanulsága az, hogy a régi növend kék esztendők nu'va is szívesen keresik fel régi onh .nukat és annak gondozóját. Hdler Szilárd alkotása már korán szűknek bizonyul és 1903 évben kibővítése vált szüks gesse. A jóiét lelkek, mint a Komáromi Jótékony Nőrgvlet hö gyei is, gyakran segítették az intézményt, mig a megizmosodás útja felé haladt. A város ezen jótékony és emberbarát intézménye minden időkben kedves volt a varos közönsége előtt, amely adományaival sütüen kereste fel a múltban. Komárom városa a nagy alapitó atckép:t megfestette tanácskozó terme szamára, mely ma is a kisebb tanácss'obá' díszít. Hefler S.iátd az> nbsn jóltevőji volt Komárom varos más intézményeinek is. Az Iparos Ifjúság Egyletének hagyományozta magyar könyélet pályájával foglalkozom. A fiumei kirá dulás után néhány esztendővel, a kilencvenes évek éltjén, Bársony Istvánt már a legelső magyar beiletristák között tartolták számon. Mint vidéki lapszerkesztő, abba a nagy fába vágtam a fejszémet, hogy kisvárosom primitiv kultúráját belekapcsolom az akkor minden tekintetben ragyogó Budapest szeli-mi életébe s ezt a törekvésemet azzal kezdtem meg, hogy irodalmi és művészi estéket rendeztem, amelyeken budapesti, vagyis országos nevű és érdemű Írók és művészek is részt vettek. Az egyik ilyen szerkesztőségi müvészestén fölolvesásra Bársony Istvánt és Kiss Jó/sefet nyertem meg. Persze, az este kitünően sikerült, a 1 gömöri S'ép leányok és szép asszonyok nagyon jól mulattak, még pedig nemcsak a koncert alatt, hanem a koncert után is, ami alatt a hires gömöri csárdásokat kell érteni, amikhez Bársony István nem kevésbé értett, mint a többi mesterségéhez, az Íráshős a vadászathoz és a muzsikához A „Kivilágos kiviradtig* akkor még nem kongó frázis volt, hanem magá ól értetődő valóság, tffele realizált iluió, ami mind-n igazi mulatság természetes földrajzi határa, Zíróra, amit nem a rendőrség engedelmez, hanem maga a jó Isten. Hazaparancsolja éjjeli bakterét, a holdvilágot és elküldi hozzánk Ho* HOFBAGER ANDOR bútoráruháza S Jókai Mór-utca 16. Komárno. Óriási választék: háló», ebédlő-, úriszoba,- és szalonbereu dezések ben. SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomaarolás. Kedvező lizetési feltételek-Érlesitem a t. közönséget, hogy üzletemet megnagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül
