Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-17 / 33. szám

1928 március 17.

Komáromi Lapok

3. oldal.

v«it és füzeteit, mellyel könytárának alapjait vetette meg, a Kereskedő Ifjúság Egyletének pedig német könyveit hagyományoz'a szekrénnyel együtt.

H-.fler Szilárd vo't alapitója Komárom egykor nevezetes szerepet vitt pénzintézetének, a Komárom Vidéki Takarékpénztárnak is, amelynek első igazgatója volt s amely félszázadnál tovább volt ennek a város gazdasági életének fontos tényezője. U óljára era Li jük fel, hogy ez a kiváló férfi megalapi oíta Tuba Jánossal a Komáromi

Lapokat is, amelynek az első tulajdonosa volt Foghtüy Dénessel együtt, utóbb pedig egyedül egész 1885-ig. Mindez beszédesen bizonyítja azt, hogy Hefter Szilárd igazi polgára volt Komáromnak a szó valódi nemes értelmében; és méltó arra, hogy kegyelettel őiizze meg emlékét az utókor. Nevét megőrzi alapítása s a városnak kötelessége ezt a nevet a feledés mohától megtisztítva régi ragyo gásában követendő például állítani mai lakosai elé. Memor.

Nyomdászaink jubileuma

1903—1928.

Komárom, —március 16.

Komáromban husvét ünnepe az idén elég mozgalmasnak ígérkezik. Április -8—9 napjain tarja a komáromi grafi kai munkások egyesülete negyedszázados fennállásának ünnepét Az ünnfp nek programmját már összeálli ották és annak körvonatai nagyszabású eseményt rajzolnak elénk. Nen csak a helyi csoportnak ünnepe ez, hanem az egész Sz'ovenszkó nyomdai munkásságáé, amely ezen a napon a leghivatottabbak kai lesz váróiunkban képviselve. Eljönnek a pozsonyi központi egyesüld összes vezetői, asik az ünnepen fel is szólalnak, itt tesz a pozsonyi nyom dászok hírneves T> pographenbund cimü dalárdája is, amelyet a vasú i állomáson a he yi Egyelt r ('s Mu: kásdalárda köszönt jeligéjét e!< eléntk'ésével.

Nem csupán a nyomdászoknak szűkén elhatárolt ünnepe lesz a húsvéti ünnep, hanem a magyar lutturáé is. amelynek a komáromi nyomdászok szervesen összefüggő részéi alkotják. A nyomda, a nyomtatott betű jelenti a hirt, a dicsőséget és a hatalmat a lel kék felet; jelenti az üzleti forgalmat és annak pótoihatlan esziözet, jelenti a nyilvánosságot, a publicitást a s&jióban és jelenti a tudományi és az irodalmat a könyvben. A nyomdászok ünnepe tehát az egész társadalomnak ünnepévé szélesül.

Erre nyújt alkalmat az első napon, husvét napján este rendezendő művész estéiy, amelyen szerepelni fog a po zsonyi vendig énekkar és a komáromi „Egyetértés“ Mur kásdalárda is. A mű

vész estén ezenbivül több szám fogja gyönyörködtetni a megjelenteke*, utána pedig táncvigalom fejezi be a szép ■ ünnepnapot.

A jubiláris ünnepnek főrésze az ün- j népi közgyűlés keretében zajlik le a j komáromi városházán, aho! a szlovén- j szkói grafikai munkások központi szer- j vezete nevében Schulcz Ignác titkár j fogja üdvözölni a jubiláns egyesületet, 1 amelynek történetéi Czill Ferenc, a $ helyi szervezet elnöke olvassa fel. Az j ünnepi közgyűlés keretében Alopy ) Gyu’a dr. muzeum és könyvtárigazgató j fogja a nyomdászatrak a társadalom- j hez és az irodalomhoz való viszonyát j rövid előadásban ismertetni Az ünnepi közgyűlést a Typographenbund és a helyi Munkásdalárda énekszámai fogják emelni.

A közgyűlés után százteritékü társasebéd lesz a vendégek tiszteletére a Dózsa-féle Vigadóban amelyen résztvesz az összes nyomdászság. íme, rövid dióhéjban az ünnepnek programja.

A negyedszázados működés emlékére Werner Rezső, a „Slovenska Grafika“ szerkesztőjének gyűjteményei, valamint a Jókai Egyesület könyvtárának és múzeumának a komáromi nyomdászat történetére vonatkozó nagybecsű emlékei lesznek egy kiváló kulturális bec&ü kiállítás keretében közszemlére téve, amely minden müveit embert éfdekelheí és tájékoztat a könyvnyomdászat történetéről és a modern technika viv- j mányairól egyaránt.

HOFHERR-SCHSANTZ-CLAYTON-SHUTILEWORTH

Tel.fon 17—85. BRATISLAVA Urinokspu u. 12.

aján'ji világhírű

gőz- és motorcséplőkészleteit,

valamint elsőrangú

WALUS TRAKTOROKAT

(20—30 HP, súlya kb. 18C0 kg, kezelése egyszerű, petróleumfogyasztása csekély).

Úgyszintén eredeti EBERHARDT traktorekéket s traktor után akasztható eszközöket és ezek alkatrészeit.

lliili rigóit m swiii dologi.

A \ár sor utcabeliek is megmozdultak. — Városatyák, itkimsetek ezekre a szegény adózó polgárokra is,

Komárom, március 16.

A sok elhanyagolt utcák között első helyen áll a Vársor utca, amelynek elkeseredett lakói az alábbi, akasztófa humorral tele levelet iniéziék hozzánk:

Igen tisztelt Szerkesztő Ut I

Az Operenciín innen, a Nádor-ufca sarkán jobbra fordulva, a park és tiszti kaszinó mellett terül el és 12 házban merül ki s:

Várscr-utca.

Komárom legszebb helyén, a park és Duna melleit, a legforgalmasabb helyen van; hiszen a katonaság gyakorlatozni

ki — és vissza, ezen masíroz, a sok és súlyos katonai autó itt töii be az u'cai csatornázást. — Minden hencegő

nagyzás nélkül elmondhatjuk, hogy amit egész Komárom gyomra bevesz, rajtunk a Vársoron megy keresztül, mert hiszen a piacra szánt áiut is erre viszik.

A huszadik század a felfedezések kora. Sok mindent felfedeztek már, de sajnos, a Vársor utcát még nem. Legalább is a város vezetősége é3 a városi tanács r,em ismerik azt még. Néhi ugyan ideveíődik onnét egy hajótörött, akarom mondani adóvégrehajtó, de az dolgát végezve, kézzel lábbal igyekszik, az idénynek megfelelő sár, avagy porfészek Vársor-u cából elmenekülni.

A Vársor 12 hazát többnyire idősebb emberek lakják Ők még a régi világban étnek, a régi közmondásban hisznek. Rendületlenül hitiek ezen közmondásban is: „A türelem rózsát terem“.

Türelemmel szenvedtük át a tél- és tavasz feneketlen sarát, igazi birkatürelemmel türtük, hogy a régi időkből megmaradt bútoraink és a méreg és bosszúság által már nagyon megseny-K3

meros rózsaujju hajnalát, hogy harmata és napsugara c-okolja meg a homlo kunkat: na, gyerekek, jól viseltétek magatokat 1

Nem sokkai e; után, 1894-ben a Petőfi- Társaság; majd 1898-ban a Kisfaludy- Társaság választotta rendes tagjai közé Bársony Istvánt, ami akkor még az írói pálya kos orujának és emelkedésének felelt meg. De Bársony István ugyanaz maradt, ami kezdető! fogva volt; az ő pályáján rangfokozatokat nem taiá lünk, de tapogatózást, vagy kísérletezést tehát gyöngeséget, vagy ingado. ást és — hanyatlást sem. Mint kész, kiforrott iró lépett az irodalom arénájába, e saját maga talapzatára állott és ott áll rendületlenül mindrnaiglan. Mikor odatoppant ugyanaz volt, ami ma : a saját maga ideáljainak, igazságainak és erejének eíősziklája. Már gyerekkorában is atléta és mint szobor is gyermek, a lelke szerint, mint minden igazi költő.

Abban az időszakban, mikor a Deákféle bölcs kiegyezés minden irányú üdvös hatása már erőteljesen kibontako zott a fölpezsdült magyar szellemi életben is, a magyar irodalom nemzeti tradíciói ellen vehemens ostrom indult. A trikó és budoirok kultusza nemcsak a színpadon, általában a belíetrisztikában is predomináns szerephez julott, Cinikusan és brutálisan tették gúny, nevetség és lenézés tárgyává a nacionalista és moralista ideológiát, azokkal együtt, akik attól elszakadni nem tudtunk vagy nem akartunk.

Fölötte érdekes, hogy a frivol játék, melyet nemzetünkkel az idegen szellem ágensei űztek, Bársony Istvánt is megkísértette, sőt egy pillanatra meg is ejtette.

De akkor, mikor legelső könyve,

a „Százszorszép“ című pikáns novellák gyűjteménye megjelent, Bársony István még csak játszott az életfilozófia igazságaival. A Százszorszép-et nagy elismeréssel fogadták a lapok és ujjongó örömmel az olvasók. A siker fényében

ringatózott, de a kapós könyv sikerétől egyetlenegy ember ijedt meg: maga Bársony István. Nem is energikusan, de radikálisan rúgta e! a lejtőt irótoila elő!: maga semmisítette meg a Százszorszép minden megmaradt példányát. •Heroikus lélek kellett hozzá. Kitagadta legelső gyermekét. Nem az igazi volt! Költészetének igazi, töívéoyes és győ nyörü gyermekei azután születtek. Siázszorszép meghalt. Ezerjó érkezett a helyér«*.

írói ideálja, a Természet templomában, melyhez régi vadász szenvedelme egyengette az utat, megtalálta irói ambícióját, tiszta tollának méltó va dászterületét. Párhuzamosan az Egyet értés, majd a Hazánk, később a Magyar Hírlap, A Hét és az Uj Idők hasábjain sűrűén megjelent tárcáival, novelláival és regényeivel, egymást követték mű veinek gyűjteményes kötetei, melyek óriási hatását csak most láthatjuk igazában, mikor az elmúlt khaotikus időkre visszatekintünk.

Srabad ég alatt cimcn jelentek meg kötetben összegyűjtve a természetből vett gyönyörű képei s ezek között A proletárok cimü remek természetfestése is, melyet az Ország Világ pályázatán az első d.jjal tüntettek ki, mig a második dijat nem kisebb iró, mint Ambrus Zoltán nyerte.

Azután már gyorsan, folytonosan és megszakítás nélkül, egymásután jelentek meg szebbnél-szebb könyvei. A rab király szabadon, az egyetlen igazi magyar állatregény, mely arra vall, hogy Bársony a természetimádás nagy istentisztelete közben az álatial is sokat foglalkozott, még pedig az állat karakterével, lelkivilágával. Szemrehányást is tesz az íróknak : nem ismeritek az állatot! Az erdő könyve már esemény volt. Nem is az erdő könyve, hanem az erdő költészete. Majd a Csend cimü albumszerű könyv, melyet Neogrády Antal pompásan illusztrált és sok más ugyancsak albumszerü illusztrált diszmü. A

róna és az erdő gyönyörű illusztrációi j köpött van az a némaságával is tragikus hatású tájkép is, melyet Fesdy ! Árpád festett, hires triptichonjának első i terveképpen. Tartalmára és külső köntösére né. ve egyaránt ünneplés az Erdőn-Mezőn, mely méltó albuma annak a szines világnak, amit címében hordoz s mely Ujváry Ignácot, Pataky Lászlót, Mesterházy Kálmánt hű és mesteri il'us2trációkra ihlette. Ugyancsak albumszerü könyve a Magyar földön, Olgyay finom képeivel, melyek éppoly halkan és éppoly szépen mesélnek, mint maga a könyv. Majd ezeket követte: a Magyar természeti és vadászképek, aztán Vadásztáska és Szól a puska, tele a vzdászélet kalandjaival, meséivel, adomáival és humorával, mind a természet rajongójának, kutatójának és ismerőjének, a Bársony István ihle tett lelkének forró és változatos emlékei.

De vénája és nyugtalan fantáziája átcsapong az emberi lélek komplikált területeire is. Hiszen olyan robusztus irói erő amilyen Bársony István vénája, lehetetlen, hogy érzéktelenül nézhesse az emberi szerelem izgalmas miszíéti urnát 1 Ingovány, A királytigris, Szelek utján cimü három szép regénye, aztán tömérdek novellagyüjteménye: Visszhang, Négyszemközt, Ecce homo, Keresd az asszonyt, Egy darab élet, Tarka mesék, Szerelem könyve s legújabb könyve, mely a Petőfi Társaság jubileumi könyvsorozatának egyik legértékesebb kötete és a többi, amit elsorolni sem győzünk, negyvennél több könyv, mind erőteljes bizonysága a Bársony tiszta és nemes, világos és nyílt, őszinte és költői világszemléletének és sokoldalú irói művészetének.

Az Este cimü kötetet egyik legkedvesebb s a Dinárait cimü novelláját, melyről egyik könyvét el is keresztelte, a legerősebb novellájának tartja és mi nem akarjuk ezt az önitéletét cáfolgatni, mert mi valamennyit a magyar irésmüvészet büszke példájának tartju

A tudós mély tekintetével, a természetimádó rajongásával s a vadász ingatott tüzévei nézi és vizsgálja természet szövevényes háztartását, csodálatos rendjét, annak vígjátékaival, drámáival és tragédiáival. Olt neki semmi sem kicsiny, semmi sem jelentéktelen.

Aki őt szereti, az mind a természet szerelmese Meri Bársony külön irodaimi műfajt csinált a természetszemléletnek. A vadászat irodalmának és a leiró, szófestő művészetnek uj, egyéni, sajátosan srínes formákat adott, amikbe a maga lelkét tudta átönteni. S a hálás olvasó azonosul vele és azonosítja vele Írásait. A vadászat és a természet szépségeinek ezt a nevet adja: Bársony István.

Még otthona is azzal a világgal van tele, amivel a könyvei. Nemcsak könyvtár, hanem muzeum is: trófeák gyűjteménye. Szobáinak, még halijának széles falai is tele vannak szarvasagancscsal, őz-, muflon- és dámvadszarvval, kitömött vizi szárnyassal, többnyire abban a helyzetben, ami a vad életét vagy halálát jellemzi Szin'e érzi az ember a közelségét a Bársony vadásztársainak is és ezek között a legnagyobbnak, Zichy Géza grófnak, akivei annyi erdőt-mezőt összekalatidozott vadászat közben.

De itt van, a vadász és az iró gyűjteményében jóformán az egykoriMagyarország csaknem minden vadászterülete, karakterének emlékeivel. Az ecsedi láp, ahol Bársony a vadászat művészetét megkezdte és tanulta; a velencei tó, a szülőföld nádiak óival. Hont, Bars, Nógrád, Nyitra; a fönséges Vesztenie s a fejedelmi Mocsonok, a nyitrai püspök vadgazdag uradalma, a komáromi lápok, nádasok, ingoványok tarka világa, amin három négy folyó: a Duna,, a Vág, a Nyitra és a Zsitva szüntelenül pőrlekedik: Érsekújvár, Andód (Ciuczor Gergely szülőfaluj *), Szimő, Bajcs, Anyala, Imely, Naszvad, a kis magyar Alföld, Csallóköz és a s óldje jegenyés, párás távlat.-