Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-03 / 27. szám II. kiadás

4. oldal. Komáromi Lapok 1928. márciu Megérkeztek a tavaszi női- és leányka kabátok igen nagy választéhban Kertész J. Jenő Ari- és iiői divat Arii üzletében Komárno (Komárom,; Nádor-u. 25. esetre kell bizonyos időpontot tartal­mazni. amelyben a burkolat szakértők közbenjöttével átvétetik. Ezek a szak­értők bizonyára tudni fogják annak idején kötelességüket és gondosan át­nézik az utcák burkolását. A közönség érdekében hívjuk fel a város figyelmét arra, hogy az aszfalt­­burkolás rém felel meg a várakozásnak, a belé fektetett milliók tehát rém lát­szanak igy jó és hasznos befektetésnek Azonban kétségtelen az is, hogy a vá ros is nagy mulasztást követett el, ami­kor az u'caközlekedést nem szabályozta és engedte azt, hogy a katonai rulók harminckilométeres sebességgel, továbbá a vidék malmainak teherautói a 40-50 métermázsás megterheléssel védő gumi­abroncs nélkül száguldozzanak az asz­falton anélkül, hogy kövezetvámot fizet­nének. Msga a katonaság annyi kárt tesz az aszfalttal burkolt u'cákon, hogy egészen helyénvalónak látszik a katonai kirca­­tárnak bizonyos kártérítéssel való meg­terhelése. Ezeket a teherautókat és a deszkákkal, fenyőkkel megrakott szeke­reket ki kell tiltani a Nádor-u'cábój, ahol semmi keresltük s'ncsen, mert egészen jól elvonulhatnak a Dunaparton vagy az Eötvös- u'cán is. A Nádor utca aszfaltja ma már meg­állapíthatóan olyan karban van, hogy annak helyreállításáról gondoskodni kell, Mivel pedig a városnak is kötelessége lenne intézkedni a burkolat megkimé­­léséről, a közönség joggal elvárhalj1», hogy rendőri utón olyan határozatot hoz a városi tanács, amely a teherautókat és a teherkocsikat az aszfaltról eltiltja. A magyar képviselőház melegen ünnepelte Horthy Miklóst kormányzóvá választásának nyolcadik évfordulóján. — március 2. A magyar képviselőház csütörtökön, március 1 én ünnepi ülést tartott, ame­lyen Horthy Miklós kormányzóvá történt megválasztásának nyolcadik évforduló­ját ünnepelték. Az ülésen a kormány támogató pártok tagjai teljes számban megjelentek, kép­viselve volt a baloldali ellenzék is, csupán a szocialisták maradtak távol. A kormány tagjai közül megjelentek Bethlen István gróf miniszterelnök, Vass Íózsef, Búd János, Pesthy Pál, Hermann liksa és Mayer János miniszterek. Az ülést Zsitvay Tibor képviselőházi elnök a következő szavakkal nyitotta meg: — Hálával, hűséggel és reménység­­gel tekintünk fel ezen a napon, amikor vissza emlékezünk Horthy Miklósnak nyolc évvel ezelőtt történt kormányzói megválasztására. Ez a reménység a magyar jövő felé fordul, amelynek Horthy kormányzóvá való megválasz­tása óta fáradhatatlan munkása. Az ő példájából új erő és új hit fakadt a megpróbáltatásokban edzett lelkekben. A nemzet hívására jött, hogy a káosz­ban rendet terem1 sen, a cs? ggedöknek hitet, életkedvet, a szenvedőknek vigaszt, a munkának megbecsülést, jogot, bé­kességet és igazságot, a nemzetnek pedig új életet adjon. Oly hatalmas munkatervvel jött, amelynek méreteit valódi nagyságban cak a történelem emberöltős távlatából lehet majd fel­becsülni, de amelynek eddigi eredmé nyeit máris háládatos szívvel ismeri el minden magyar ember. Ez ünnepi órákban örök hálával gondol a nemzet első választottjára. Az elnök szavait, amelyeket a kép­viselőház tagjai állva hallgattak meg, lelkes taps és éljenzés kisérte. A kormányzó délben 1 órakor ki­hallgatáson fogadta Wlassics Gyula báró felsőházi elnököt és Zsitvay Tibor képviselőházi elnököt, kik a parlament szerencsekivánatait fejezték ki a kor­mányzónak a neves évforduló alkal­mából. Sinautéjárat indul meg Komárom és Pozsony között. Az elhagyott Caállóhoz is belekerül a világforgalomba. A sinautók gyorsvonat! sebességgel fognak haladni Egyéb tervek és kívánságok A világ összes vicinális vicceit el­mondták már a szegény csallóközi vasútra, de bezzeg ezek a viccelődök nem tudják magukat visszaképzelni abba a muMba, amikor még nem volt meg ez a s ázszor leszólt csallóközi vicinális. mért ha tudnák, hogy a vasút nélkül Csallóköz olyan elzárt országhoz hasonlított, mint Tibetország és a Csallóköz közepéből beutazni Komá- * romba, vagy Pozsonyba nem tartozott a kis feladatok közé még annak sem, akinek volt lova, kocsija. Hit mit szól- j hatottakkor a vidék értelmisége, a pap, j tanító, és hasonlók, akik közül kevés * dicsekedhetett azzal, hogy van fogata | és akkor ül kocsira, amikor tetszik. | Eleknek a fogat nélküli falusi lako­soknak egy egy pozsonyi, vagy komá­romi ut terve valóságos megfrjthetet len keresztrejtvény nehézségével nyomta igen sokszer a lelkűket, mert hiába volt az illetőnek pénze fuvarra, aki ismeri a falu gazdasági életét, az na­gyon is jól tudja, hogy vannak idő­szakok a faluban, amikor a falusi gazda a világ minden kincséért be nem fogna. I Aki Pozsonyba, vagy Komáromba akart menni, annak valósággal szimatolni kellett, hogy melyik gazdának lesz ' múlhatatlanul szüksége a városba való | bemenetel, mondjuk törvénybe lévén ' beidézve. Ehhez hasonló alkalmatos-I ságra kellett lesni s aztán megkérni a gazdát, hogy ha valahogyan felférne a kocsira, hát egy kis helyet szorita-Reumatikus és izomfájdálmskat, valamint végtagok szakítását a lej jobban csi'lapi’ja a Dl. MIM MII Pl fllli Óvakodjunk utánzatoktól 1 Valódi essk a «RICHTER“ névvel és „VuRÖS HORGONNYAL" ellátott. Ára: Ki 20'—, 12’—, ?t50. Ahol nem kapható, közvetlenül kü>di: Dr R.chter gyógy- 1078 szertár, Prága 1, Revoluóní 5/5511 nának neki. Etért a kegyért aztán bő­ségesen meg kellett vendégelni a szi­ves gazdát bent a városban. Ez az adózás nem egyszer többe került, mintha rendes fuvart fizetett volna a nagykegyesen felvett utas, akinek ezen­kívül nagy hálálkodással meg is kellett köszönni a szívességet. Ez a fuvar fejében kijáró vendéglátás nem csak bent a városban volt szokásban, ha­nem útközben is. Az utbaeső kocs­mánál meg megálltak a kocsik, hogy a torok ki ne száradjon, A Komá­romba igyekvő kocsik lovait már nem is kellett a gyeplővel a nagykocsmák udvarára beigaziteni, azok már ösztö nős megszokásból magútól bekanya­rodtak oda, A nagymegyeri, a bogyai, a nagytanyi, az aranyosi és az őrsuj­­falusi nagykocsmák udvarai állandóan televoltak ilyen állomásozó kocsikkal. A fürge és rendesen jóképű kocsmárosné már nem is várta a megrendelést, ha­nem vitte ki a megfelelő számú pohár borokat a kocsin ülőknek. Ha nagyobb távolságról jöttek, akkor útközben meg is kellett állni etetni. Ilyenkor az uta­sok bementek a kocsmába. Az úri népség a kocsmáros úgynevezett «tiszta“ szobájában helyezkedtek el, az egyszerűbbek az ivóban, ahol ko­csisok, fuvarosok, hajcsárok, lókupecok, üvegesek, drótosok, borovicska árulok, „mindenárus“ olaszok, marhakereske­dők, ha elég lármásan is, de Jbékésen megfértek. A kocsma udvara is elég népes volt. Tele volt szántói savanyó­­vizes, oroszlányi meszes, kamocsai hagymás, zöldséges, kamocsaiassan „gyökeres“, negyedi, farkasdi káposz­tás, a néhai nagytanyi cukorgyár je­­gec cukros, gztai almás, nyitramegyei szilvás, pozsonyi boros, csallóközi por* tékás, tatai és komáromi fazekas, ko­máromi fazsindelyes, léces, deszkás, pozsonyi és komáromi csizmadia, tatai pokrócos, pápai cipész, gútai paprikás, szilasi, ekecsi, s-erd helyi len, vagy tökmagolajos, komáromi szekeres gazda szekerekkel és kocsikkal. Vásárról jöttek, vagy vásárra mentek. A vasutnélküli csallóközieknek külö­nösen nagy gondot adott a tanév kez­dete, amikor a család szeme fényét vitték Pozsonyba, Pápára vagy Komá­romba az iskolába és helyettük nem egyszer egy- egy szőke leányt, egy német kis Lincsit, vagy Má'csit hoztak cserébe. A mai generáció már azt se tudja mi az a csere gyerek, legfeljebb a „Deb­recenbe kéne menni“ kedves operettből ismeri ezt a régi gyermekneveltetési módot. Szóval a tanév közeledtével nőttek a gondok és nem kis dolog volt akkor kocsit fogadni, amely Csalló közből egész Pápáig lement Rendesen több szülő összeállt, közösen fogadtak kocsit, amelyre felrakták a csemetéket nagy könyhullajtasok között. Ez a pár kép is éiénken illusztrálja azt a keserves helyzetet, amely a vasút nélküli Csallóközben súlyosbította a csallóköziek amúgy se nagyon rózsás életét. Ne viccelődjünk tehát a csallóközi vicinális bőrére és rovására, hanem örüljünk, hogy megvan. igen ám, örüljünk a meglevő vici­nálisnak, mondom én, de a nagy igé­nyűek az mondják, hogy haladjunk a korral és ne nyugodjunk bele, hogy csak vicinális döcög végig az öreg Csallóközön. A mai rohanó kor száz­szor a fülünkbe sivitja az amerikai intelmet, hogy az idő pénz és takaré­koskodjunk vele. Aki pedig a lassú vicinálison utazik, az épen nem ta­­karékoskodhatik a pénzt jelentő idő vei. A kor haladásával természetesen a jó csallóközieknek is megnőtt az igényük és nagyon szeretnék, ha gyorsvonatot is kapnának, amely ha­mar végig repítené őket a régi Arany­kerten. A csallóközi vasút pályája harmad­vagy negyedrangu pályatest, amely csak vicinális vasutak sebességét bírja ki. igy tehát gyorsvonatról hiába ál modorunk, mert az kivihetetlen. Át kellene építeni az: egész pályatestet, ami horribilis összeget emésztene fel. Ahol azonban legnagyobb a kíván­ság az óhaj, Ott rendesen jelentkezik valami megoldás'féle is. A csehszlovák áilámvasu-ak veze­tősége Ugyanis elhatározta, hogy a nyár folyamán, májusban és jú­niusban huszonöt Vasúti vonalon , fogja bevezetni a sinautójáratokat, amely például Magyarországon pora pásan bevállt. Komárommal, szemben odaát az esztérgom—győri vonalon is állandóan közlekedik ilyen sinautó, amely nagyon elegáns berendezésű. A sinautóknak igen nagy előnyük a mozdonyos vasutakkal szemben, hogy a sinaytó kevesebb tüzelőanyagot fo­­fogyaszt, mert á mozdony befütérét már. félnappal előbb el keli kezdeni. A sinautót csak az elindulás pillanatá­ban gyújtják meg. Az állomásokon való időzés alatt a gőzmozdonyokat állandóan kell fűteni, pedig az inproduktiv fogyasztása a tüzelő anyagnak, mert hiszen a vonat áll. A sinautó vezetője, amint befut az állo­másra, azonnal beszünteti a fűtést és az állomáson nem fogyaszt semmi ben­zint, ami igen nagy előny. De van a sinautónak még egy óriási előnye, ami z csallóköziek ál­mait a gyorsvonattól, könnyen meg­valósíthatja. A sinautó ugyanis gyorsvonati se­beséggel is haladhat, de ezzel a a sebességgel nem rongálja a pá­lyát úgy, mint a nagy gőzmoz­­donyu gyorsvonatok. A sinautó e jó tulajdonságainak kö­szönhetik a jó csallóköziek, hogy gyorsvonathoz jutnak. A csallóközi vasúton júniusban, vagy talán már májusban megin­dul a sinautó közlekedés Ko­márom és Pozsony között, amely gyorsvonati sebességgel fog végig­­siklani a pályán. A sinautó olyan könnyű jármű, hogy a gyors iramodása nem okoz bajt a csalóközi harmad, vagy negyedrangu vasúti pályatestnek. A nyáron meginduló csallóközi sin­autó egy vagy két kocsibó fog állani és egyszerre 90 ember fog beleférni. Ha a nyáron meginduló forgalom arról tezz bizonyságot, hogy 90 embernél több lesz állandóan az utas, majd be állítanak másik járatot is. A Balaton melletti vasúton is; álladóan robognak a fürdőszezon alatt , a sinautók, akár a nagyvárosokban a villamos kocsik. Ha valaki lemarad, nemsokára megy a másik. A félszázaddal előbb még elzárt országnak tartott Csallóköz, ahol a szomszéd faluból válót már lenézték és „gyütt-mentH-nek tartották, íme igy kapcsolódik bele a nagy-nagy világ­forgalomba. A sinautó forgalmat bele kel­lene kapcsolni a gutái-vasúti for­galomba is, valamint a guta— negyedi vasút kiépítése is nagyon égetően sürgős. Ezekkel egy legközelebbi cikkünkben fogunk érdemlegesen foglalkozni, (b)

Next

/
Thumbnails
Contents