Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-03 / 27. szám II. kiadás

1928 március 3. Komáromi Lapok 5. oldal. Holnap Menza-est a Kultúrpalotában A Dalegyesttlet férfikarának, a főgimnázium szalon vonós zene­karának és ki váló előadók közre­működésével a szegény diákok javára. Belépődíj nincs, a műsort azonban meg kell váltani. Komárom, —március S. A Kulfurpaloía termében holnap egész Komárom találkozót fog adni egymás­nak a Menza estén, amelyet a nagy­városok idegenében tanuló szegény főiskolás magyar diákok és a komáromi diákmenza javára rendez a Da’egyesü­­letíel karöltve a Jókai Egy sülét. Az estének műsora olyan nívós, hogy az a legszebb műélvezetek Ígérkezik. Ki ne adná le jótékony filléreit arra a nemes célra, amelyet a Menza est szolgál? Lapunk vezető helyén foglal­kozunk a magyar diákok helyzetevei, akiknek ma emberfeletti küzdelem jutott osztályrészül, amelyet idegennyelvű vá­rosban kell folytattok a tanítás nyel­vével, hogy háttérbe ne szoruljanak azok mögött a kollégáik mögöt, akik anyanyelvűin tanú hatnak Az est fénypontját alkotja Richter János szenátor előadása Az anyáról, mely sok sok anyai szívre hullatja a gyógyító ir balzsamos igéit, akiknek fiaik korán kiléptek a treleg családi körből az élet küzdőterére. Richter a legjobb előadók közé tartozik és ez az előadása nagy lelki élményeknek kivetítéséül Ígérkezik. Hosszú hallgatás u*án ismét hallani fogjuk a Kultúrpalota zongoráján Kohn Ibolyka diszkrét játékát, aki ma egyike Komárom legkiválóbb pianistájának. Holnapi fellépése Ígéretet jelent arra nézve is, hogy a Jókai Egyesület zenei programjában ezemu! is készségei vesz részt és sok élvezetes perce? szerez zenekedvelő közönségünknek. Basilides Ivánt, a jeles szavaló! nem kell külön bemutatnunk a komáromi közönségnek, amely sok Ízben lelkesült szivből jövő és kitűnő iskolára valló szavalatain. Az este magyaros jellegét a Komáromi Dalegyesület babérkoszorus férfikara biztosiíj3, mely ma legjobb formájában van és a legkitűnőbb dalosokból áll- Pompás lírai tenorjai és hatalmas basszus szólama a legnagyobb dina­mikai hatások elérésére teszik képessé és ha Molecz Tivadar karnagynak, a kiváló zenei pedagógusnak és karmes­ternek egyéniségét és jóizlését mérle­geljük, úgy most is elsőrangút fog nyújtani. A holnapi Menza est keretében mu­tatkozik be a főgimnázium vonószene­­kara, mely 16 tagból áll és Krizsán József hegedűtanár regens chori veze­tése alatt nem régen kezdte meg mű­ködését. Az előadandó három darab közül az egyik magának a karnagynak szerzeménye, a másik egy bájos dal zenekarra írva, mig Carmen indulója a Fel toreador..! ismert és népszerű dallama hangjaival fogja lelkesíteni a közönséget. Az este pontosan 6 órakor kezdődik és a rendezőség arra kéri a látogatókat, hogy helyeiket foglalják el és a későn érkezők a zeneszámokat és az előadó­kat ne zavarják. Az előadást Alapy Gyula dr.-nak, az országos diáksegélyző bizottság tag­jának szavai vezetik be, aki ismertetni fogja a főiskolai és a komáromi men­zák helyzetét és a közönségnek felvilá­gosításokkal szolgál, hogy ezt a nemes ügyet hogyan támogathatja legjobban. A Menza-estén legyen ott mindenki, aki szivén viseli ifjúságunknak, a jövő reménységeinek nagy ügyét és nehéz helyzetükön segíteni kíván. Wat ermann „Ideal“ nagy választékban kaphatók SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében Kosztolányi Dezső legújabb * Intés az öregebbek tiszteletére. Bizony hajoliatok meg az öregebbek előtt, akár utcaseprők, akár miniszterek. Nem olyan tiszteletet prédikálok én tinektek, mint a papok s az iskolai olvasókönyvek. De vegyétek számba, mily nehezen mentitek át ti is évek veszedelmén törékeny szivverésteket ezen az embernek ellenséges földgolyón — s ők, kik negyven, ötven, hatvan évet éltek, hány téli reggelen, hány tüdőgyulladáson gázoltak át, hány folyó mellett haladtak el éjjel s hány gépkocsitól ugrottak el az utcasarkokon, míg váratlanul elétek állanak, időtől koszorúzva, mint a csodák, mint akik háborúból jönnek, egyenesen, mint a zdszlórudak s egyszerre kibontják, hogy dmuljatok, vihar csapott, de visszahozott életüknek méltóságosan lebegő, békét hirdető, diadalmi lobogóját. férfiak társaságában lehet. Há á férfiak maguk között vannak, szív­vel-lélekkel átadhatják magukat az evés művészetének. Végezetül, hogy ezt az állítását még megerősítse, Lucullust citálta. Amikor Lucullus szakácsa egy ízben remekelt, akkor Lucullus odaszólt a rabszolgának: — Mond meg a szakácsnak, hogy ma Lucullus úrnál fog ebé­delni ... Ez az igazi. Egyedül lenni s egyedül elmerülni a „költemények­ben* és az „álmokban“. Ez még többet ér, mintha a férfiak egy­más között vannak. — Nem szabad ugyanis megfe­ledkezni arról, — mosolygott Rin­­chäbard úr, mialatt lemenőben volt az előadót dobogótól, — hogy van­nak férfiak, akik beszélni szeretnek. Már pedig az evésmfivészet legna gyobb ellensége a szó ... Gépirókisasszony. Ülsz. Figyeled azt, amit hallasz és a szavam villámként cikkázik át gyoisan agyadon s renddé tömörítve, ragyogva szikráz ki ujjaid hegyén, amint vered egyre ezt a zakatoló, ezt az ördögi keserves acélzongorát. így múlik el a mi életünk. Szakadatlan munkában, éber figyelemben, gépek közt, kerepelve folytonosan, csúnya robotban, bár a fejünkben fény van és értelem, szivünkben a jóság. Beszélni se tudsz már arról, ami érdekel, vagy ami fáj még. Akárcsak én. Gondolatom felesége. Lelkem hitvese. Gépirókisasszony. Zászló. Csak bot és vászon de nem bot és vászon, hanem zászló. Mindig beszél. Mindig lobog. Mindig lázas. Mindig önkívületben van az utca fölött, SZÓMBA T. Horthy Miklós kormányzóságának nyolcadik évforduló­ján Pesihy Pál igazságügyi minisztert, Mayer Janos földmüveiesügyi minisz­tert es gróf Ráday Gedeont az I. osz­tályú Magyar Érdem Kereszttel tün­tette ki. Hamlet modernizálása ellen tiltakoztak a német nemzetiek a porosz országgyűlésen, egy határozattal kap­csolatban. A határozat kimondja, hogy elitéli a berlini állami Schauspielhaus és a Schiller színház vezetőségének az utóbbi években követett művészi irá­nyát, amely csak az erkölcsileg ala­­csonyrendü és megbotránkozást keltő darabokat kultiválja, a klasszikus müve­ket, így a Räubert és Hamletét modern köntösben paródiaszerüen viszi a szín­padra, katolikus ünnepnapokon is elő­adást tart és ily módon veszélyezteti a kuliurát és sérti a vallásos érzést, * A Svejk közkatona világhírű film megszemélyesítője, Noll Károly színész a minap egy prágai szanatóriumban meghalt. Halálát niko­tinmérgezés okozta. Noll a cseh Rózsa­hegyi Kálmán volt. föllengö magasan, egész az égben s hirdet valamit, rajongva, Ha már megszokták és rá se figyelnek, ha alszanak is, éjjel és nappal, úgyhogy egészen lesoványodott, s áll, mint egy vézna, apostoli szónok a háztető ormán, egyedül, birkózva a csönddel és a viharral, Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay József. (Folytatás) haszontalanul és egyre fönségesebben, lobog, beszél. IV. XVI. század. — Komárom, a lélelmes töld. — Kalauzok és kémek. — Az ulazás veszedelmei. Lelkem te is, te is — ne bot és vászon — légy zászló. ♦Ezeket a verseket abból az alkalomból közöljük a „Meztelenül“ cimü most megjelent kötetéből, hogy a kiváló költő jövő szombati egyetlen komáromi szerzői estéjére felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét. Nők jelenlétében nem lehet jé! étkezni. Kopenhágából írják, hogy a „Club des gourmets“ elnöke, Rinchabard űr a napokban érdekes előadást tartott az ételekről és az étkezésről. Többek között megemlítette, hogy a háború befejezése után ismét feléledt az evés művészete. Kiváló emberek ismét foglalkoznak ezzel a művészettel és tehetségük szerint igyekeznek fejleszteni. Áttérvén a terített asztalra, nyoma­tékosan hangsu’yozta, hogy az éte­leket nem lehet kellőképpen mél­tányolni és értékelni, ha az asztal­nál nők is ülnek. — Ha az asztalnál nők ülnek — fejtette ki ezt a gondolatát, — akkor a férfiak nem szentelhetik többé a figyelmüket teljesen a tá­nyérukon levő ételnek. Mindenek­előtt a férfiak túlnyomó többsége érzéki lény lévén s a jólakoifság ezt az érzékiséget még inkább fo­kozza s a férfi akarva, nem akarva a nők hatása alá kerül. Mihelyt pedig a férfi a nő hatása alá kerül, képtelen az ételekben rejlő zamatot, jóságot és szépséget teljes mértékben kiélvezni. — De azután nem szabad elfe­lejteni, — folytatta a szónok, — hogy a nők nem törődnek az evés­sel annyit, mint a férfiak, ha tár­saságban vannak. Társaságban a nők a maguk számára követelik a figyelmet s azon törik a fejüket, miképpen kelthetnének valamilyen módon feltűnés!. A nők általában gyorsan esznek s ahogy esznek, látszik rajtuk, hogy többet törőd­nek a púderükkel vagy a frizurá­jukkal, mint akármelyik pástétom­­költeménnyel vagy mártás-csodá­val. Rinchabard űr arra a konklúzióra jutott, hogy ételeket élvezni csakis — Karóba húzás és elevenen való megnyuzás. — A bátor gútai ember. — Hires komáromi kalauzok. Aki 32-szer teile meg az utat Komá­romtól Slambulig, meg vissza — A kémjelen­­tések. — A kétkulacsos kémek. — A spanyol grand, mint kém. — A komáromi sziget, mint menedékhely. — Szulimán szultán úti naplója. — Tizmázsás hal. — A komáromi, gútai, nasz­­vádi halászatok. — Az első posta. — Cölöpök­kel elzárt Duna. — A felszabadító (?) császári hadsereg pusztításai. — „Nincs szomorúbb lát­vány, mint ezen a tájon utazni." — A komá­romi iárogató. — A komáromi halászlé izük a törököknek. — Karóra tűzött török fejek. — A komáromi óratorony. — .Nem kell ezeknek a gyógyszer, csak fokhagyma*. — Az okos pati­kárus. A török hódoltság korában, írja Takács Sándor nagynevű történész földink, Magyarországot és így Ko­márom megyét is félelmes földnek hívták Az utazás a legvakmeröbb válalkozások közé tartozott akkor. A bécsi udvartól fizetést nem kapott, az éhenhalásra ítélt, s a rablásra egyenesen rákényszeritelt kóbor ka­tonák, szegénylegények, marfalócok, utonállók, kalandorok, csavargók, kóborlók leslék az utakat, az átke­lési helyeket, réveket, gázlókat, kom­pokat és üvöltve csaptak a szegény utasokra. Az emberi veszedelmen kívül egyéb bajok is voltak. Irgalmatlanul rosszak az utak. Még a szomszéd faluig is rendesen eltörölt egy-egj kerék. Hoszabb utakra 10—15 kere­ket is vittek magukkal és az utak hoszát a magúkkal vitt tartalék ke-

Next

/
Thumbnails
Contents