Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-21 / 22. szám

«f•gyremkileneedik évfolyam,

22. «zám.

Kedd, 1928. február 21

KOMAROMI LAPOK

Éííti*sté*i ár caiebaslOTik értékben: <

Sfalybra és riéékre posts) »«átküldéssel: .

Skéss évre 30 K, félév?« 40 K, negyedévre « 20 K. - Külföldön 150 KE.

<rfM «sits ára t 80 fill ár.

POLITIKAI»-LAP.

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dbr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

SserkesstSség és kiadóhivatal: N&dor-o. Stf.. Megjelenik hetenkint háromszor I

kedden, csütörtökön és szombaton.

Benes ajánlata.

Komárom, —február 20.

Benes egy angol lap utján tesz ^Magyarországnak ajánlatot „Lejárna“ iránt. Benesnek vesszőparipája Locarno. Egy darabig máé bangót használt a magyar szomszéd ellen a parlamentben: demokráciát ajánlott, a feudalizmus eltörlését és egyúttal vétót minden restauráció ellen. Magyarország hivatalosan nem reflektált még a Locarno .ajánlkozásra, melynek komolyságából és őszinteségéből igen sokat levon ae, hogy Benes másképen beszél most és másképen beszélt azelőtt.

Benesnek terveihez arra van szüksége, hogy .Magyarország adja meg magát külpolitikailag és .fogja magái a kisantant: szekerébe ióggósnak. így jöhetne léire a keleti Locarno ée a -dunai szövetség, Benesnek kedvenc két terve. Magyarországra nézve azonban ez lét vagy nem léi kérdése. Nem áldozhatja fel politikai függetlenségét keleti Locarnófekal és gazdasági önállóságát a dunai konföderációba való belépéssel, melynek Prága lenne a középpontja, mig a dunai helyzet súlypontja mindenkor Budapesten volt, mint a földrajzi középponton.

Nagyon érdekes Benesnek nyilatkozata Loeajno felől ugyanabban az időpontban, amikor Genfben épen ennek a Benesnek a vezetése alatt intéztek Magyarország ellen támadást a kisantant tagjai. Benes azt nyilatkoztatta ki a szenátus ikülügyi bizottságában, hogy a szentgotthárdi eseményből nem akar nagy dolgot csinálni sem ő, sem a kisantant másik két tagja. Figyelemmel kísérik Genf döntését. Igen valőszinü, hogy a szentgotthárdi ügy nem lesz valami nagy ügy Genfben és a kisantant aíigha vezethet invesztigációs eljárást Magyarország ellen.

Benesnek egy szava sincsen a Locarnő kinálkozás közben a kisebbségekről, amelyek sorsa természetesen első sorban érdekli Magyarországot. Locarnó gondolatában benne van a békére és a megegyezésre való százszázalékos hajlandóság, erre pedig tudvalevőleg Benesnél az eddig tanúsított politikai magatartása szerint számítani nem lehet.

Benes békét ajánl, azonban a leszerelés kérdésében nem foglal el határozott álláspontot; a békét mindenki nagyrabecsüli és annak áldásait semmiféle bizonytalan kalanddal nem kívánhatja kockára tenni. Az igazi békének azonban olyannak kell lenni, hogy abban ne legyen legyőzött és ne legyen kárvallott. A keleti Locarno ezeket a feltételeket nem képes biztosítani és igy komolyan nem vehető.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, — febr. 20.

Benes Locamo-ajánlatáért nem

lelkesednek Magyarországon.

Nagy feltűnést keltő nyilatkozatot tett Benes dr. külügyminiszter a London General Press szerkesztőjével folytatóit beszélgetése folyamén. £ nyilatkozat a csehszlovák köztársaságnak Magyarországhoz való viszonyáról szól és töb bek között igy hangzik: En nem űzök titkos politikát, minden, amit teszek, nyíltan történik. Ezt megmondtam a magyaroknak is. Békében, vagy állandó ellenségeskedésben akarnaSr élni? Feleljenek. Ha a békét akarják, meg fogjjuk beszélni a dolgot A magyarok a békeszerződés revízióját akarják. Erre csak két ut van: vagy legális ut, vagy a megértés útja. Az etső a mi esetünkben lehetetlen. Mi ebben a dologban nem állunk egyedül, hogy a békeszerződéseken változtassanak, mert az veszélyeztetné az egész épületet. Tehát csak a másik ut marad A magyarokon múlik, hogy megmondják, vájjon a megértés alapját keressük-e. Bennünk nincs rosszakat Mi igen jó megegyezést létesíthetünk Locarno keretében Magyar országgal, mely a vitáknak véget vetne és lehetővé térné, hogy egymás mellett békésen éljünk. — Erre a nyilatkozatra a Pester Lloyd vezéicikkben válaszol, amelyben a Következők foglaltainak: Benes >ugy nyilatkozik, hogy a revízió legális utón most és a jövőben lehe teilen és legfeljebb egy Locarno megteremtéséről lehetne beszélni. Ebbe a gondolatmenetbe azonban Magyarország semmi szin alatt sem megy bele, mert Locarno minden fajta revíziónak az ellentétét jelenti Benes dr. a messze jövőre is garantálni akarja Magyarország által Csehszlovákia jelenlegi határait, amint Németország Locarnoban Franciaország határait garantálta. De a nyugati Locarno lényegesen különbözik attól a Locarnótól, amelyet Benes Magyarországnak ajánl fel. A nyugati Locarnóban Németország egy olyan területről mondott le, amely 187i-ig Franciaországhoz tartozott. Ezzel szemben a csehszlovák köztársasághoz csa tolt egész magyar terület teljes ezer évig Magyarországhoz tartozott. A trianoni szerződés előtt nem volt csehszlo vák állam, de a régi cseh államnak sem volt soha egyetlen talpalatnyi magyar terület alárendelve Ezért Csehszlovákia jogviszonyait a jelenlegi hálátok jogviszonyaira vonatkozólag nem lehet összehasonlitani Franciaország igényével keleti határaira vonatkozóan. De Németország Locarnóban kifejezetten fentartotta magának a jogot arra, hogy keleten szenvedett területi veszteségeinek visszaszerzésére törjön békés eszközökkel. Csehszlovákiának bele kell nyugodnia abba, hogy Magyarország továbbra is törekedni fog azokkal a békés eszközökkel, amelyeket a népszövetségi paktum és a szerződés hűsége megenged, a területi sérelmek jóvátételét elérni.

Lassan készítik elő a szociális biztosítás novelláját.

A szociális biztosításról szóló törvény módosítása igen nehezen tud megérni. A bizottságok, amelyek a törvény novellájának előkészítésére hivatottak, eddig nem voitak képesek teljes megegyezésre jutni, mert egyes kérdésekben a pártok véleménye nagyon is különböző volt, Lsssan azonban, végre is közeledik a módosítás szövegének egyöntetű megállapítása.

A polgári koalíciós pártok tizenhatos bizottsága a múlt hát végén tárgyalta a novellát és megegyezés jött létre az otthoni munkásokról, akiket belevonnak a biztosításba, hoevha heti keresetük meghaladja a 60 koronát. Az évadmunkásokaí csak akkor biztosítják, ha legkevesebb 90 napig dolgoznak, akár több munkaadónál, akár külön böző munkanemben. A tizenhatos bizottság kedden tart újra ülést, amelyen előreláthatóan valamennyi elvi kérdésben sikerülni fog a megegyezés.

Stribrny támadó válasza Benesnek.

Mint említettük, Benes dr. külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában nyilatkozott Stribrnynek ellene felhozott vádjaira és az alkotmány forradalmi utón való megváltoztatásának tervét Stribrnynek tulajdonította. A volt hadügyminiszter most a Vecerni Listyben válaszol Benesnek, akinek kijelentésére Stribrny azt Írja, hogy Benes nem mond igazat, mert egyáltalában nem beszéltek miniszterelnökről. Benes azt mondta neki, hogy oktrojt akar és még más tényezőt nem nevezett meg. Amidőn Stribrny e kijelentésre nézve újra megkérdezte, Benes megerősítette azt, amit előbb mondott. Stribrny megjegyezte, hogy Benes a vádlottak padjára ke rül, mire Benes azt válaszolta, hogy tudja és kívánja azt. Semmiféle miniszterelnökről sem beszélt, hanem csak saját magáról. Való, hogy a választási rend részleteiről szó nem volt, de ez Stribrny érdeme, mert nem volt hajlandó Benessel az oktrojt elkövetni.

A komáromi őslakosság helyzete.

Mégegyszer a városi választásokról.

Komárom, — február 20.

Több Ízben ismertette már a Komáromi Lapok azokat a jelenségeket, amelyek az uj képviselőtestületi tagok megválasztása, valamint a napokkal ezelőtt lezajlott varosbiró választás alkalmával nyilvánvalóvá váltak. A megjelent cikkek helyesen mutattak ugyan reá arra a kiélesedett helyzetre, amely az egyesült magyar polgári partokkal szemben a választásban résztveit többi pártok részéről kialakult, de a város magyar őslakossága szempontjából is szükséges foglalkozni az eseményekkel és azoknak várható következményeivel.

Mindenek előtt meg kell állapítani, hogy a magyar nemzeti és keresztényszocialista egyesült magyar pártok megválasztott tizenkét képviselője legelsősorban azoknak az adófizető polgároknak érdekeit vannak hivatva megvédeni, akik Komárom őslakosságához tartoznak, tehát annak a lakosságnak, amely a legszorosabb kötelékekkel kapcsolódik a városhoz. Ezekre nézve semmiképen sem közömbös, hogy miként fog a helyzet rájuk nézve kialakulni a jövőben, különösen amikor a városbiró választás alkalmából máris igen sivár perspektíva körvonalai jelentkeznek az adófizető polgárságra nézve.

A városbiró választásánál a pártok szövetkezése a kormány helybeli közigazgatási exponensének hivatalos jelöltje mellett igen élesen nyilvánult meg, akit — mint tudjuk — az összes csehszlovák pártok, a szociáldemokraták, az egyesült zsidópártok és a kommunisták választottak meg sztarosziának.

Távol van tőlünk minden személy vonatkozás, de elvi szempontból nem lehet helyeselni azt, hogy ha a törvény szerint is tisztán politikai pártok és világnézetek szerint alakult képviselőtestület élére a polgári pártok egy része olyan pártnak exponensét segíti állítani, amely párt kifejezetten oszlályérdeket képvisel és amely állandóan heves harcot visel a polgári társadalom ellen. Hogy ez megtörténhetett, annak

külső befolyásra kellett történnie,

már pedig az ilyen küiső befolyás illuzóriussá teszi nemcsak az egyes politikai pártok, de az egész képviselőtestületnek önkormányzati jogát. Azt ugyanis föl kell tételeznünk, hogy a csehszlovák polgári elemeket képviselő pártok előkelő tagjai, valamint az egyesült zsidópárti tagok tudatában vannak ama el nem vitaihaló ténynek, hogy avárosbirák választásánál elvi szempontból meg nem engedhető módon cselekedtek. S in£e halljuk a védekezést, hogy a képviselőtestületben nincs helye a politikának és ők csak a város érdekében (?) szavaztak. Azt azonban aligha mernék állítani, hogy a kormány komáromi exponensének jelölése nem politikai szempontból történt, már pedig ha valaki a hivatalos jelöltet támogatja, annak

el kell fogadnia azokat a politikai motívumokat is, amelyek a jelölést de facto létrehozták és vállalni kell mindazért a felelősséget,amely azokból úgy egyesekre, mint a közre háramlik.

Az egyesült magyar polgári pártokban elhelyezkedő komáromi őslakosság mindezekből megállapíthatja, hogy

ellene összefogtak a többi pártok

és ezek részéről a jövőre nézve semmiféle támogatásra sem számíthat.

De ha voltak a többi pártokban őslakos szavazatok, akkor ezeknek leadói szintén levonhatják magukra nézve a logikus következtetést.

Ds volt a választásoknak egy másik feltűnő jelensége is. Ez pedig a második helyettes városbiró választásánál jelentkezett teljes élességében. Tudvalevő dolog, hogy az első helyettes városbiró megválasztásánál a megválasztott kommunista képviselőtestületi tag a csehszlovák-, a zsidópártok és a szociáldemokraták szavazataival került be helyettesi állásába. Vagyis, amint az első városbiró választásánál, úgy az első helyettes megválasztásánál is a szövetkezeti, magukat „haladóknak“ nevezett pártok együtt szavaztak.

De mi történt a második helyettes szt8roszta megválasztásánál ? Semmi egyéb, csak az, hogy a másedhelyettes, aki a csehszlovák pártokból került ki, 14 szóval lett megválasztva, igen ám, de 22 szavazólap üres volt, amelyek között ott voltak a kommunisták üres lapjai, ami nyilvánvalóvá telte azt a lényt, hogy

a kommunisták nem támogatták a csehszlovák pártok jelöltjét, dacára annak, hogy a kommunista városatya a csehszlovák pártok képviselőinek szavazatait is megkapta az első helyettes választásánál.

Ez mindenesetre jellemző, de nem a kommunistákra, hanem a csehszlovák pártok képviselőire. Nem is szükséges hozzá bővebb kommentár, mert hiszen ebből az esetbői napnál fényesebben látható, hogy'

a csehszlovák pártok, amelyek között a cseh agrárpárt, szlovák néppárt és az iparosok pártja is kép-