Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-02-16 / 20. szám
Fvenkllencedik évfolyam, 20. szám. Csütörtök, 19S8. február Ifi 3iSMs«ti'«i it caohnlovák írtékbpn: -Salybsa és vidékre post»' síétkfildéssel s i ágéss évre 80 I, félévre 4C K, nexT*dévie 1 20 SL - KMföldön 150 £6. eyes ním ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. SserkesitSség é* kiadóhivatal: Nádor*«. S*„ Megjelenik hetenkint háromszor l * I kedden, csütörtökön és szombaton. Benes és Anglia. Komárom, — február 15, A néhai emlékű „genfi jegyzőkönyv“, amely Bmest vallotta szerzőjének, tudvalevőleg -Anglia ellenzése folytán került irattárba. Nemrégiben azonban Prágában megint folyt a biztonság kérdéséről egy tanácskozás és Benes alkalmasnak látta az időpontot arra, hogy újra elővegye jegyzőkönyvét és kedvenc eszméjét tető ajá hozza. Az öröm azonban korai volt a Hradsinon, mert jelentkezik az angol félhivatalos és leszögezi álláspontját a prágai határozattal szemben; Anglia nem teheti azokat magáévá. Az angol állásponttal ellenkeznek ezek a prágai memorandumok, amelyeket Benes a biztonsági szerződésekről, a döntőbírósági szerződésekről és a népszövetségi szankciók alkalmazásáról készített az említett bizottsággal. Az angolok határozottan és a jellemző angol nyerseséggel jelentik ki, hogy nem fognak belemenni abba, hogy a genfi jegyzőkönyvet prágai jegyzőkönyv alakjában magukra erőszakolni engedjék. így tehát Bmes kedves tervének egyelőre vége is van. Ez a terv tudvalevőleg a biztonsági szerződés megkötésén alapul, amelyet a nagy-, közép- és kishatalmak kötnének meg egész Európában, tehát úgy nyugaton, mint keleten. A nyugati biztonságot tudvalevőleg a locarnoi szerződés szabályozza, amelyen Anglia nem szándékozik tulmenni és garanciákat vállalni Európa keletének — főleg pedig a Balkánnak — békéjéért. A francia német ellentét kiküszöbölésére, mely a világháborúnak egyik főoka volt, Anglia kezességet vállalhatott, de Angliának közömbös, hogy Keleten mi történik és ott hogyan egyeznek meg a teszült viszonyban levő szomszédok. Benes terve valójában nem más, mint a kisantantnak hivatalos formában való elismerése és mandatáriusként való alkalmazása, ebbe pedig Aüglia belemenni nem fog, mivel a kisantantnak igazi céljait elég jól ismeri. így tehát Benes jegyzőkönyve előreláthatólag ismét bele fog kerülni az irattárba. A biztonság kérdése annyira komplikálva van a leszerelés kérdésével, hogy ezek szét nem választhatók. A békeszerződések egyes államokat teljesen leszereltek, viszont más államok ugyanazon államok szomszédságában az állukon felül is felfegyverkeznek. Ez a helyzet azonban nem a béke megszilárdítására, hanem a háborúra vezet. Beoes és a kisantant kezdje meg a leszerelést és akkor jegyzőkönyv nélkül is megoldódik a biztonság kérdése. Erre pedig éppen POLITIKA! SZEMLE Komárom, — febiuár 15 Az osztrák kancellár tárgyalása Benes külügyminiszterrel. S?ipcl dr osztrák birodalmi kancel iár prágai útja hivatalos jelentés szerint tudományos előadás megtartása céljából történt, de az egész politikai világ meg van arról győíődve, hogy az a látogatás, amelyet Seipel Masaryk elnöknél és Benes külügyminiszternél tett. nem pusztán udvarias ténykedés volt. Különösen a tü:ügymini8zternél végzett látogatás volt összekötve fonlos tárgyalásokkal, amelyeken a kormány németnyelvű félhivatalosa szerint is a kér szomszédos állam vezető férfiai mindazokról az aktuális politikai kérdésekről tárgyaltak, amelyek a kéi államot közvetlenül érdeklik. Jól informált politikai forrás szerint a tárgyalások a regionális szerződések kérdése körül forogtak, amennyiben a megbeszélései: folyamán különösen a bizlonsági bizottság prágai ülésének anyaga kei ült meg vitatásra. Seipel dr. behatóan kívánt informálódni a népszövetség tavaszi ülésszaka élőit a prágai tanácskozások ról és Benesnek biztonsági program járói. Tudvalevő, hogy Benes a locarnoi tipusu regionális szerződések megalkotásával akarja sz utódállamokban s az egész Kőzépeurópában a biztonsági kérdést megoldani, de ezeknek a regi onáiis szerződéseknek u jában még számos akadály van nemcsak a közvetlenül érdekelt középeurópai államok ' részéről, hanem Anglia és Olaszország felől is. Anglia ugyanis Benes koncepciójában azt a törekvést látja, hogy a genfi jegyzőkönyvet akarja fehámasztani, amelyet epen Anglia tuktatoü megj Olaszország meg balkáni politikája miatt nem nézi szívesen a középturópai Lccarnora való törekvést. Benes behatóan megismertébe Seip 1 kancellárral középeurópai koncepcióját és igyekezett őt rávenni a közvetítő szerep elvállaláséra. A nemzetvédelmi miniszter nyilatkozata a katonai kérdésekről, Udrzal nemzetvédelmi miniszter a szenátus véderő bizottságának ülésén több aktuális katonai keidéiben tett nyilatkozatot, amelyben hosszasabban foglalkozott Klofdc szená'ornan a had ügyi tárca keretébe tartozó ügyekre vonatkozó vádjaival. így a katonai ellenőrzésről a miniszter azt mondotta, hogy az ellenőrző testület h.lyesen működik és eddig egyetlen ese ben sem lehetett megállapítani, hogy az nem telt volna eleget az előírásokban foglalt kövezett ségének. Klofácnak az ágyuk gyártására vonatkozó szemrehányására pél daképpen fölhozza, hogy a repülőgépek elleni lövészet iránt Jugoszláviában is nagy volt az érdeklődés és a nagyhatalmak szakértői is megcsodálták a repülőgép elhárító ágyuk eredményét. Ezekkel a csehszlovák hadsereg tulszár nyalt minden más államot. A nemzetvédelmi miniszternek ez a nyilatkozata a militarista állam egyik legnagyobb bizonyítéka abban az irányban, hogy a hadsereg fölszere’ése állandóan folyik és hiábavaló minden érv és igyekezet, Benesben van meg a legkisebb hajlandóság. Ezért a biztonsági kérdés is tisztán akadémikus jellegű, amig azt konkrét tények alapján meg nem oldják. Európa álláspontja tiz év óta megváltozott amely ezen a téren valamelyes mérséklet elérésére irányúin?. Ezek szerint a leszerelési akció a csehszlovák köztársaságban is csak teória maród. Benes dr. külügyminiszter Genfbe megy. Tudvalevő, hogy a Népszövetség máicius hóban megkezdi tanácskozásait, amelyeket a népszövetségi tanács kés?it elő. Benes dr. külügyminiszter pénteken utazik el Genfbe, hogy a tanácskozásokon réizvegyen. A külügyminiszter több hétig fog ezúttal Géniben tartózkodni. Mlinkáék támadása Bér er ellen autonomíaellenes magatartása miatt. A lurócszentmártőni klauzula körül megindult sajtóhaic nem akar nyugvópontra jutó*. A szlovák néppárt állandóan felszínen tátija a késdést és hivatalos kpjában újra meg újra foglako zik vele A S'ovák most azt itja, hogy elérkezett ez ideje annak, amikor a szlovák nemzet megválasztott képviselőinek dönteniük keil Szlovenszko autonómiája felől, Prágának pedig respektálnia ke'1 a határozatot, Majd Dérernek ismeri viselkedésére hivatkozva, azt írja. hogy Déitr Iván a legvadabb ellenzője Szlovenszkó autonómiájának. Bár mint az egykori szlovák klub tagját, köti a szlovák klub döntése, melynek köveikezméttye veit Markovics 1920 ban tartott ismeretes beszéde, — Dérer számára nem marad más ut, mint jellemesen, tisztességesen együtt harcolnia a szlovák néppárttal, vagy pedig el kell tűnnie a közélet porondjáról. Amit most üz, az nemzeti árulás és jellemhiány útja lenne. A bányászsztrájk a szenátusban. A szenátus kedden ülést tartott, amelyen szóbakerüit a Brüxban kitört bányászszlríjv. Stiaslny cseh nemzeti szocialista szenátor felszólította a szénámat, hogy a miniszterelnök helyettesének és a kö'.munkaügyi miniszternek adjanak arra alkalmat, hogy a bányászsztrájk ügyében megismertethessék a kormány álláspontját. Hamp! kommu nista behatóan foglalkozott a kérdéssel és azt állította, hogy a kormány egy fronton van a bányatulajdonosokkal. Dund csehszlovák szociáldemokrata ugyancsak a bányászsztrájkot telte szóvá és követelte, hogy a kormány tegyen lépéseket a bányatulajdonosoknál a munkások ügyének mielőbbi igazságos elintézésére. Eredeti írógép állandó raktára SPITZER-féle könyvkereskedés Komárom, Nádor-utca 29. már a békeszerződések felől is és a párisi ortodoxia túlélte önmagát. Ezt kell első sorban figyelembe vennie Benesnek és társainak is, amikor a biztonság és leszerelés kérdéseiről tanácskoznak. A tanoncottlumokrdl. Irta: Ivdnfy Géza. A Komáromban működő tanonciskolák ifjúsága február hó 18-án a Komáromi Kätholikus Legényegyesület szinpadán egy kedves humoiu vígjátékot fog előadni. A világesemények között e szürkének látszó esemény bizony nem ér fel mondjuk a népszövetség üléseinek érdekességével, mégis, ha úgy jobban nekiindulunk a híradás belső tartalmának boncolásába, sok-sok hasznos következtetést vonhatónk le belőle. a taroncisitolák mellérendelt intézményei az iparos műhelyeknek, üzleteknek, Amit a tanoricok a műhelyben, üzletben gyakorlati vonatkozásban tanulnak, a mai komplikált gazdasági éleiben a tudásnak, az ismeretszerzésnek csak alfája, melytől az általános szakműveltség omrgája még nagyon messzire esik. De maguk a tanonciskolák egyedül — még akkor sem, ha a legkitűnőbb vezetés alatt állanak — nem intézik el azt a feladatot, amelyet a jövő iparos és kereskedő nemzedék kul urnivójának emelése megkíván. Ezt a feladatot csak ott és akkor lehet sikeresen megoldani, ahol s amikor a lelki műveltség, nevelés eszközei, intézményei megalapoztatok. A tanítómester, az iskola mellett ezt a feladatot sikeresen oldhatják meg a tanonciskolák mellett megszervezett Tanoncotthonok, Nem gondolunk egyelőre arra, hogy a tanoncok számára külön berendezett épületek álljanak rendelkezésre, pedig ez lenne az ideális megoldás, csak arra, hogy a tanoncok a műhelymunka és a tanonciskola által igénybe nem veti szabad idejét hasznos foglalkoztatással kitöltse. A Tanoncotthon arra szolgál, hogy a tanoncok szabad idejükben, vasár-és ünnepnapokon összejöjjenek s egy lelkes, az ifjúság nevelését szivén hordó vezető irányítása melleit könyvolvasással, társalgással, szórakoztató játékokkal, zenével s hasonló tisztes időtöltéssel csiszolják észrevétlenül finomabbá, a szép, a nemes iránt fogékonnyá lelkűket. Sokan mondhatnák erre, hogy „már mire való ez a komédia I“ Mint ahogyan mondják is, sajnos! Pedig be lehetne és be kellene látni, hogy a műhely és maga az iskola szigorúan a gyakorlati határvonalak közé szorított munkarendjével még nem intézte el a tanoncoktatás és nevelés kérdését. A műveltségre valamit is adó embernek nem elégítheti ki igényeit a manuális munka és paragrafusos pedagógiai oktatás. Ezek csak arra szolgálnak, hogy a gyakorlat élet követelte munkának azt mondhatnók fizikális formáira adjanak útmutatást. Kitűnő iparos vagy kereskedő lehet valaki, tele az üzletraffinéria, élelmesség s hasonló „tudományok" felszereltségével, ez azonban nem minden, sőt azt mondhatnók, hogy ez a „tudomány“ semmi 1 A lelki műveltség töltheti ki csak azokat a hézagokat, amelyek a nyers tudás és az igazi műveltség hegygerincei között tátonganak. A Tanoncotthonok ezt a nemes munkát végzik. A tanoncba belenevelik az emberi méltóság tudatát s utat nyitnak azoknak a buzgalmaknak, törekvéseknek, jószándékoknak, amelyek ott szunyádnak az ifjú lelkében, de melyeket igen gyakran s talán a legtöbb esetben, a napi környezet durva s bizony nem sok lelkiséget, finomságot eláruló nyers 8zubordinációja fokról fokra öl ki a minden jó, szép iránt fogékony ifjú leikéből. A Tanoncoithon az iparos és kereskedő ifjúságot nem öncélúan neveli, T
