Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-16 / 20. szám

Fvenkllencedik évfolyam, 20. szám. Csütörtök, 19S8. február Ifi 3iSMs«ti'«i it caohnlovák írtékbpn: -Salybsa és vidékre post»' síétkfildéssel s i ágéss évre 80 I, félévre 4C K, nexT*dévie 1 20 SL - KMföldön 150 £6. eyes ním ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. SserkesitSség é* kiadóhivatal: Nádor*«. S*„ Megjelenik hetenkint háromszor l * I kedden, csütörtökön és szombaton. Benes és Anglia. Komárom, — február 15, A néhai emlékű „genfi jegyző­könyv“, amely Bmest vallotta szerzőjének, tudvalevőleg -Anglia ellenzése folytán került irattárba. Nemrégiben azonban Prágában me­gint folyt a biztonság kérdéséről egy tanácskozás és Benes alkal­masnak látta az időpontot arra, hogy újra elővegye jegyzőkönyvét és kedvenc eszméjét tető ajá hozza. Az öröm azonban korai volt a Hradsinon, mert jelentkezik az angol félhivatalos és leszögezi ál­láspontját a prágai határozattal szemben; Anglia nem teheti azokat magáévá. Az angol állásponttal ellenkez­nek ezek a prágai memorandumok, amelyeket Benes a biztonsági szer­ződésekről, a döntőbírósági szer­ződésekről és a népszövetségi szank­ciók alkalmazásáról készített az említett bizottsággal. Az angolok határozottan és a jellemző angol nyerseséggel jelentik ki, hogy nem fognak belemenni abba, hogy a genfi jegyzőkönyvet prágai jegyző­könyv alakjában magukra erősza­kolni engedjék. így tehát Bmes kedves tervének egyelőre vége is van. Ez a terv tudvalevőleg a biztonsági szerző­dés megkötésén alapul, amelyet a nagy-, közép- és kishatalmak köt­nének meg egész Európában, tehát úgy nyugaton, mint keleten. A nyugati biztonságot tudvalevőleg a locarnoi szerződés szabályozza, amelyen Anglia nem szándékozik tulmenni és garanciákat vállalni Európa keletének — főleg pedig a Balkánnak — békéjéért. A francia német ellentét kiküszöbölésére, mely a világháborúnak egyik főoka volt, Anglia kezességet vállalhatott, de Angliának közömbös, hogy Ke­leten mi történik és ott hogyan egyeznek meg a teszült viszonyban levő szomszédok. Benes terve valójában nem más, mint a kisantantnak hivatalos for­mában való elismerése és manda­­táriusként való alkalmazása, ebbe pedig Aüglia belemenni nem fog, mivel a kisantantnak igazi céljait elég jól ismeri. így tehát Benes jegyzőkönyve előreláthatólag ismét bele fog kerülni az irattárba. A biztonság kérdése annyira komplikálva van a leszerelés kér­désével, hogy ezek szét nem vá­laszthatók. A békeszerződések egyes államokat teljesen leszereltek, vi­szont más államok ugyanazon ál­lamok szomszédságában az állukon felül is felfegyverkeznek. Ez a helyzet azonban nem a béke meg­szilárdítására, hanem a háborúra vezet. Beoes és a kisantant kezdje meg a leszerelést és akkor jegyző­könyv nélkül is megoldódik a biz­tonság kérdése. Erre pedig éppen POLITIKA! SZEMLE Komárom, — febiuár 15 Az osztrák kancellár tárgyalása Benes külügyminiszterrel. S?ipcl dr osztrák birodalmi kancel iár prágai útja hivatalos jelentés sze­rint tudományos előadás megtartása céljából történt, de az egész politikai világ meg van arról győíődve, hogy az a látogatás, amelyet Seipel Masaryk elnöknél és Benes külügyminiszternél tett. nem pusztán udvarias ténykedés volt. Különösen a tü:ügymini8zternél végzett látogatás volt összekötve fonlos tárgyalásokkal, amelyeken a kormány né­metnyelvű félhivatalosa szerint is a kér szomszédos állam vezető férfiai mind­azokról az aktuális politikai kérdések­ről tárgyaltak, amelyek a kéi államot közvetlenül érdeklik. Jól informált poli­tikai forrás szerint a tárgyalások a re­­gionális szerződések kérdése körül fo­rogtak, amennyiben a megbeszélései: folyamán különösen a bizlonsági bizott­ság prágai ülésének anyaga kei ült meg vitatásra. Seipel dr. behatóan kívánt informálódni a népszövetség tavaszi ülésszaka élőit a prágai tanácskozások ról és Benesnek biztonsági program járói. Tudvalevő, hogy Benes a locarnoi tipusu regionális szerződések megalko­tásával akarja sz utódállamokban s az egész Kőzépeurópában a biztonsági kérdést megoldani, de ezeknek a regi onáiis szerződéseknek u jában még számos akadály van nemcsak a közvet­lenül érdekelt középeurópai államok ' részéről, hanem Anglia és Olaszország felől is. Anglia ugyanis Benes koncep­ciójában azt a törekvést látja, hogy a genfi jegyzőkönyvet akarja fehámasz­­tani, amelyet epen Anglia tuktatoü megj Olaszország meg balkáni po­litikája miatt nem nézi szívesen a kö­­zépturópai Lccarnora való törekvést. Benes behatóan megismertébe Seip 1 kancellárral középeurópai koncepcióját és igyekezett őt rávenni a közvetítő szerep elvállaláséra. A nemzetvédelmi miniszter nyi­latkozata a katonai kérdésekről, Udrzal nemzetvédelmi miniszter a szenátus véderő bizottságának ülésén több aktuális katonai keidéiben tett nyilatkozatot, amelyben hosszasabban foglalkozott Klofdc szená'ornan a had ügyi tárca keretébe tartozó ügyekre vo­natkozó vádjaival. így a katonai ellen­őrzésről a miniszter azt mondotta, hogy az ellenőrző testület h.lyesen működik és eddig egyetlen ese ben sem lehetett megállapítani, hogy az nem telt volna eleget az előírásokban foglalt köve­zett ségének. Klofácnak az ágyuk gyár­tására vonatkozó szemrehányására pél daképpen fölhozza, hogy a repülőgépek elleni lövészet iránt Jugoszláviában is nagy volt az érdeklődés és a nagyha­talmak szakértői is megcsodálták a re­pülőgép elhárító ágyuk eredményét. Ezekkel a csehszlovák hadsereg tulszár nyalt minden más államot. A nemzet­­védelmi miniszternek ez a nyilatkozata a militarista állam egyik legnagyobb bizonyítéka abban az irányban, hogy a hadsereg fölszere’ése állandóan folyik és hiábavaló minden érv és igyekezet, Benesben van meg a legkisebb hajlandóság. Ezért a biztonsági kérdés is tisztán akadémikus jel­legű, amig azt konkrét tények alapján meg nem oldják. Európa álláspontja tiz év óta megváltozott amely ezen a téren valamelyes mérsék­let elérésére irányúin?. Ezek szerint a le­szerelési akció a csehszlovák köztársa­ságban is csak teória maród. Benes dr. külügyminiszter Genfbe megy. Tudvalevő, hogy a Népszövetség máicius hóban megkezdi tanácskozá­sait, amelyeket a népszövetségi tanács kés?it elő. Benes dr. külügyminiszter pénteken utazik el Genfbe, hogy a tanácskozásokon réizvegyen. A külügy­miniszter több hétig fog ezúttal Géni­ben tartózkodni. Mlinkáék támadása Bér er ellen autonomíaellenes magatartása miatt. A lurócszentmártőni klauzula körül megindult sajtóhaic nem akar nyugvó­pontra jutó*. A szlovák néppárt állan­dóan felszínen tátija a késdést és hiva­talos kpjában újra meg újra foglako zik vele A S'ovák most azt itja, hogy elérkezett ez ideje annak, amikor a szlovák nemzet megválasztott képvise­lőinek dönteniük keil Szlovenszko auto­nómiája felől, Prágának pedig respek­tálnia ke'1 a határozatot, Majd Dérernek ismeri viselkedésére hivatkozva, azt írja. hogy Déitr Iván a legvadabb ellenzője Szlovenszkó autonómiájának. Bár mint az egykori szlovák klub tag­ját, köti a szlovák klub döntése, mely­nek köveikezméttye veit Markovics 1920 ban tartott ismeretes beszéde, — Dérer számára nem marad más ut, mint jellemesen, tisztességesen együtt harcolnia a szlovák néppárttal, vagy pedig el kell tűnnie a közélet porond­járól. Amit most üz, az nemzeti árulás és jellemhiány útja lenne. A bányászsztrájk a szenátusban. A szenátus kedden ülést tartott, amelyen szóbakerüit a Brüxban kitört bányászszlríjv. Stiaslny cseh nemzeti szocialista szenátor felszólította a szé­námat, hogy a miniszterelnök helyette­sének és a kö'.munkaügyi miniszternek adjanak arra alkalmat, hogy a bányász­­sztrájk ügyében megismertethessék a kormány álláspontját. Hamp! kommu nista behatóan foglalkozott a kérdéssel és azt állította, hogy a kormány egy fronton van a bányatulajdonosokkal. Dund csehszlovák szociáldemokrata ugyancsak a bányászsztrájkot telte szóvá és követelte, hogy a kormány tegyen lépéseket a bányatulajdonosoknál a munkások ügyének mielőbbi igazságos elintézésére. Eredeti írógép állandó raktára SPITZER-féle könyvkereskedés Komárom, Nádor-utca 29. már a békeszerződések felől is és a párisi ortodoxia túlélte önmagát. Ezt kell első sorban figyelembe vennie Benesnek és társainak is, amikor a biztonság és leszerelés kérdéseiről tanácskoznak. A tanoncottlumokrdl. Irta: Ivdnfy Géza. A Komáromban működő tanoncisko­lák ifjúsága február hó 18-án a Ko­máromi Kätholikus Legényegyesület szinpadán egy kedves humoiu vígjáté­kot fog előadni. A világesemények kö­zött e szürkének látszó esemény bizony nem ér fel mondjuk a népszövetség üléseinek érdekességével, mégis, ha úgy jobban nekiindulunk a híradás belső tartalmának boncolásába, sok-sok hasz­nos következtetést vonhatónk le belőle. a taroncisitolák mellérendelt intéz­ményei az iparos műhelyeknek, üzle­teknek, Amit a tanoricok a műhelyben, üzletben gyakorlati vonatkozásban ta­nulnak, a mai komplikált gazdasági éleiben a tudásnak, az ismeretszerzés­nek csak alfája, melytől az általános szakműveltség omrgája még nagyon messzire esik. De maguk a tanonc­iskolák egyedül — még akkor sem, ha a legkitűnőbb vezetés alatt állanak — nem intézik el azt a feladatot, amelyet a jövő iparos és kereskedő nemzedék kul urnivójának emelése megkíván. Ezt a feladatot csak ott és akkor lehet sikeresen megoldani, ahol s ami­kor a lelki műveltség, nevelés eszkö­zei, intézményei megalapoztatok. A ta­nítómester, az iskola mellett ezt a fela­datot sikeresen oldhatják meg a tanonc­iskolák mellett megszervezett Tanonc­­otthonok, Nem gondolunk egyelőre arra, hogy a tanoncok számára külön berendezett épületek álljanak rendelke­zésre, pedig ez lenne az ideális meg­oldás, csak arra, hogy a tanoncok a műhelymunka és a tanonciskola által igénybe nem veti szabad idejét hasznos foglalkoztatással kitöltse. A Tanoncott­­hon arra szolgál, hogy a tanoncok sza­bad idejükben, vasár-és ünnepnapokon összejöjjenek s egy lelkes, az ifjúság nevelését szivén hordó vezető irányí­tása melleit könyvolvasással, társal­gással, szórakoztató játékokkal, zené­vel s hasonló tisztes időtöltéssel csi­szolják észrevétlenül finomabbá, a szép, a nemes iránt fogékonnyá lelkűket. So­kan mondhatnák erre, hogy „már mire való ez a komédia I“ Mint ahogyan mondják is, sajnos! Pedig be lehetne és be kellene látni, hogy a műhely és maga az iskola szi­gorúan a gyakorlati határvonalak közé szorított munkarendjével még nem in­tézte el a tanoncoktatás és nevelés kérdését. A műveltségre valamit is adó embernek nem elégítheti ki igényeit a manuális munka és paragrafusos pe­dagógiai oktatás. Ezek csak arra szol­gálnak, hogy a gyakorlat élet köve­telte munkának azt mondhatnók fizi­kális formáira adjanak útmutatást. Ki­tűnő iparos vagy kereskedő lehet va­laki, tele az üzletraffinéria, élelmesség s hasonló „tudományok" felszereltsé­gével, ez azonban nem minden, sőt azt mondhatnók, hogy ez a „tudomány“ semmi 1 A lelki műveltség töltheti ki csak azokat a hézagokat, amelyek a nyers tudás és az igazi műveltség hegygerincei között tátonganak. A Ta­­noncotthonok ezt a nemes munkát vég­zik. A tanoncba belenevelik az emberi méltóság tudatát s utat nyitnak azok­nak a buzgalmaknak, törekvéseknek, jószándékoknak, amelyek ott szunyád­nak az ifjú lelkében, de melyeket igen gyakran s talán a legtöbb esetben, a napi környezet durva s bizony nem sok lelkiséget, finomságot eláruló nyers 8zubordinációja fokról fokra öl ki a minden jó, szép iránt fogékony ifjú leikéből. A Tanoncoithon az iparos és keres­kedő ifjúságot nem öncélúan neveli, T

Next

/
Thumbnails
Contents