Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-09 / 17. szám

SlSfisetési ár mehiilov&k értékben: éi vidékre postai ixétkfUdéssei: \ érre 80 K, félévre 40 X, negyedévre f ?Q K. — KttlftildCn ISO Sí. ! gyei mám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. 8ierkesitSiég éi kiadóhivatal; Nádor-n, #fH Megjelenik hetenkint háromiior I kedden, csütörtökön és szombatos. POLITIEM SZEMLE ' bE í* • A francia vendégszeretet. Komárom, — febr. 8. A román Titulescu, aki Musso­linival folytatott tárgyalásai után Párisba érkezett, kellemetlenül lehet meglepetve a francia vendégszeretet felől. A párisi lapok mindenekelőtt borzasztó rossz néven veszik sze­génynek, hogy először ment Ró­mába és csak azután Párisba. Párisba elfelejtették a régi köz­mondást, mely szerint minden ut Rómába vezet és azt úgy fejelték meg, hogy Párison keresztül lehet mindent és mindenhova elérni. Nem is barátságtalanul, hanem gorombán, a francia udvariasság sutba dobásával kezelik romániai barátjukat, aki a kisantantnak is egyik vezető egyénisége. Titulescu mintha kegyvesztett lett volna Pa­risban. Arra a kombinációra pedig, hogy közvetíteni akar a kvirináli kormány és Briand közölt, egye­nesen felszisszennek és nagyzási hóborttal vádolják meg ezt a bal­káni politikust, aki egy kis köl­csönért kopogtat Párisban. Nem vagyunk itthon! — hangzik a barát­ságtalan fogadtatás. Menjen vissza Rómába! Csodá é, ha ilyen körülmények közt Titulescu elveszíti nyugalmát és olyan kevés okosságot árul el ingerült nyilatkozataiban, amelyen csak mosolyogni lehet. A kiváncsi újságíróknak, akik kellemetlen kér­déseket adtak fel neki, azt felelte, hogy Olaszországnak és a kisan­tantnak a politikája egy és ugyanaz. Szóval várható, hogy egy szép napon Mussolini kéri felvételét a bisantantba, amelyről pedig elég sokszor megmondta a véleményét a hivatalos Olaszország. A magyar—román optáns per Titulescu szerint már el van intézve a népszövetség határozatával. Hát persze Tituiescuéknak, akik a dön­tőbíróságból visszavonták képvise­lőjüket és fáznak a bíróságnak még a gondolatától is, ez a határozat kielégítő volt, meR a javukra szólt. Magyarország azonban ezt a hatá­rozatot nem fogadta el, hanem ra­gaszkodik a döntőbírósághoz. Titu­­lescunak a döntőbíróság azonban sehogyan sincsen Ínyére. Az optáns per nem dőlhetett el a népszövet­ség előtt egyszerűen azért sem, mert az erre nem lehet illetékes. Tituiescuéknak az ilyen döntések lennének Ínyükre, de a bíróságtól félnek, mert az az anyagi igazsá­got keresi a magyar birtokosok birtokainak kártalanítás nélkül való elkobzásának ügyében. Páris, a világ fővárosa, most nem nyujf kellemes órákat Titulescunak, Nem tudjuk, hogyan végződött a kölcsönért való audiencia, de tar­tani lehet attól, hogy kosarat ka­pott útra valónak Titulescu, akit Komárom, — február 5. A háztulajdonosok és a lakók védelméről szóló törvény. Nagy küldöttség járt kedden a kor­mánypárti parlamenti klubbokban. A történelmi országok, valamint Szloven­­szkó háztulajdonosainak szövetsége je­lent meg a klubbokban, amelyeket arra kért, hogy a lakók védelméről szóló törvény módosításánál hallgassák meg a háziulajdonosok óhajait is és való­sítsák meg azt, hogy a háztulajdonosok közeli hozzátartozói (gyermekek, uno­kák) saját házukban lakáshoz juthas­sanak és hogy a háziulajdonosok xrány­­lagosan emelhessék a házbéreket. Roud­­nicky cseh néppárti képviselő kijelen­tette, hogy tamogaija a háztulajdonosok kérését, akinek ezenkívül az a terve, hogy a gazdag és jó jövedelmű lakó­kat kivonják a lakóvédelmi törvény alól. A régi nyugdíjasok ügyének tárgyalása. A képviselőház szerdán délután tar­tott ülést, amelyet csütörtökön délután folytat. A szerdai ütésen megkezdték a vitát a régi nyugdíjasok és a tábornokok 0) ugdijának rendezéséről szóló törvény­javaslatok felett. A ház elnökségének az az óhaja, hogy a nyugdíjtörvényről folyó vitát lehetőén a csütörtöki ülésen befejezzék, de ha ez nem volna lehet­séges, akkor a vita pénteken okvetlen befejezést fog nyerni. Helyreállítják a kettős ünnepeket. Prágai hírek szerint a kormány ko molyán foglalkozik azzal, hogy a régi kettős nagyünnepeket visszaállítsa. A kormány evégből az ünnepnapokról szóló törvényhez novellát készít elő, amelynek értelmében karácsonykor, husvétkor és pünkösdkor helyredlianak a kettős ünnepek, vagyis ezek az egy­házi ünnepek a régi szokás szerint visszanyerik jelentőségüket. A kormány a novellára vonatkozó javaslatot alkal­mas időpontban fogja a parlament elé terjeszteni. Stribrny becsületsértési ügye a képviselőházban. Mint ismeretes, Síribrny, a cseh nem­zeti szocialista párt volt tagja, eveken kérésziül nemzetvédelmi miniszter volt a köztársaságban. Azonban pártjával, illetve Benes külügyminiszterrel éles konfliktusba került, aminek az lett a következménye, hogy a huzamos időn kérésziül folyó kulisszamögötti harc végén Stribrnyt kitessékelték pártjából. Stribrnv kizárása után nyílt levelet in­tézett Udrzal nemzetvédelmi miniszter­hez, amelyben azzal vádolta meg Benes külügyminisztert, hogy qktrojjal akarta már sürgősen citálnak is vissza Bukarestbe. Nem azért, mert otthon hiányzik és nem tudják nélkülözni, hanem azért, mert haragasznak rá elkövetett diplomáciai botlásai miatt. Mikor Genfben az optánsperben a magyar kormány képviselőivel hadakozott és Apponyi elmondta csodálatos hatású védőbeszédét, Bukarestben már kiadták a rende­letet a házak fellobogózására, ha Titulescu hazaérkezik. A fellobo­­gőzás azonban elmaradt. Most sem fogják fellobogózni a bukaresti köz­épületeket tiszteletére, ha hazamegy, ellenben erősen készülnek a fejmo­megváltoztatni az állam alkotmányát. A Prazky Veőernik legutóbbi számában érdekes megállapításokat tesz, amelyek szerint az oktrojt egyaránt akarta úgy Stribrny, mint Benes, mindegyik a saját céljai szerint és a maga szakállára. Erre mindketten megnyerni igyekeztek Gajdát, a vezérkar akkori főnökét, aki Stribrnyre, sz akkori nemzetvédelmi miniszterre tette föl a maga kártyáját. A két front között azután élethalál harc támadt a kulisszák mögött. A hradzsini klikk, a légionáriusok és a saját saj'ó­­koncsrn segítségével Benes külügy­miniszter győzött, Stribrny és Gajda pedig elbukott. A lap szerint körülbelül igy állhat a dolog. Most Stribrny ügye a képviselőház elé került, amelynek elintézését saját maga kérte. Márciusban lesz a kisantant konferenciája. A kisantant államainak külügyminisz­terei, megegyeztek abban, hogy a kis­antant legközelebbi konferenciáját már­ciusban Bukarestben tartják, amelyen j a joachimsihali konferencia után kiala­­' kult politikai helyzet kerül megvitatásra, j Ezen a konferencián megbeszélik a szentgotthárdi incidenst is, amellyel kapcsolatban Romániának garantálnia kell a kisantant esedékes jegyzékét, mert Prága és Belgrád elégedetlenek Titulescu magatart Jsával. A konferencia 1 legfőbb célja ezúttal a kisantant kiépítése. i i A Népszövetség feladata Komárom, — február 8. I Mi is megírtuk, hogy a kisantant i államai végül mégis csak benyújtották i jegyzékeiket a Népszövetség tiikáiSágé­nak, amelyben bejelentették a szent­gotthárdi fegyverszáilitmány tárgyában szerzett információjukat és a további lépések megtételére kérték töt a Nép­­szövetséget. A bejelentés következté­ben a Népszövetség tanácsa kénytelen kelletlen foglalkozni fog márciusi ülésén az esettel és dönteni kell abban, hogy szükségesnek tartják-e a beavatkozást az ügy miatt Magyarországon. A kis­antant külföldi és belföldi szócsövei ugyancsak nagy lármával kommentál­ták az ügyet eleinte és haladéknélküli beavatkozást, Magyarországnak újra el­lenőrzés alá vonását követelték, sőt az élénk fantáziára valló cikkek már az­zal izgatták a közvéleményt, hogy a legszigorúbb eljárást kell indítani Ma­gyarország ellen, mert ez az ország háborúra készülődik. Amily tendenciózus, épen olyan ne­­■ vetséges volt a vád épen azok részéről, sásra. A román önérzet sokat el­visel, de azt nem bírja el, ha egy minisztere nevetségessé válik. Ti­tulescu pedig azzá vált Rómában épen úgy mint Párisban azzal a nagyzoló allűrjével, hogy közvetí­teni akart két nagyhatalom közt. Egyelőre otthon, Bukarestben kell rendbejönni Tituiescuéknak, akik valami furcsa, balkán-liberalizmust képviselnek a román nemzeti pa­rasztpárttal szemben, amelyet a liberális titkos választáson egysze­rűen megsemmisítettek. Európa ezt igen jól tudja és eszerint Ítéli meg Titulescu koncepcióit is. akik azokat az államokat szolgálják dervisüvöltésükkel, amelyek állig föl­fegyverkezve, bármely pillanatban ké­szen állnak esetleges háborúra a pő­rére vetköztetett s egy harmadára cson­kított kis ország ellen. A nagyhatalmak azonban eleitől kezdve alig tulajdoní­tottak a felfújt esetnek nagyobb jelentő­séget és a komolyszámba menő kül­földi sajtó már eleve rámutatott arra, hogy a szenzációvá felfújt gépfegyver­­alkatrész — szállítmány nem rejt ak­kora veszedelmet magában, mint amek­kora lármát csapnak egyes államok fö­lötte. A gyorsan működésbe lendült kisántant diplomáciának hamarosan meg keilett győződnie arról hogy ma már nem olyan egyszerű dolog kam­pányt indítani a gazdaságilag, talpra­­állott és a tekintélyesebb hatalmak ál­tal megbecsülésben részesülő Magyar­­ország ellen, mert a vészkiáltást kellő óvatossággal fogadták mindenfelé és a megmozdított zsoldos sajtó éles hang­ját kellő értékére szállították le. A diplomáciai tapogatődzás nem kedvezett a kisantantnak és ennek le­het tulajdonítani, hogy a demars egy egész hónapig késett és akkor is csak Jugoszlávia és Csehszlovákia tudtak egyforma szövegű jegyzéket átnyújtani, mert közben Románia, bizonyára Olasz­ország befolyására, két társának jegy­zékétől eltérő szövegű jegyzéket jutta­tott el Genfbe. A demars azonban, noha igen enyhe formában, mégis csak eljutott illetékes helyére, ahol meglehe­tős fanyar arceal fogják a naprrendre tűzni. Már is hallaiszanak hangok, amelyek arról beszélnek, hogy a jegyzék nem fogja célját elérni, mert a népszövetségi tanács tagjai igen meg fogják gondolni, hogy ebben az ügyben pártjára állja­nak a kisantantnak. Anglia és Olasz­ország a legjobb viszonyban van Ma­gyarországgal, az előbbinek nagy gaz­dasági érdekei fűződnek Magyarország­hoz, Olaszország pedig őszinte barátság­ban el vele, ami legalább is arra enged következtetni, hogy a kérdés elbírálá­sánál a legteljesebb jóindulat várható Olaszország részéről. Németországról pedig nem tételezhető fel, hogy hozzá­járulna precedens megalkotásához egy olyan állammal szemben, melynek sorsa egy és ugyanaz az övével és amely precedens később esetleg míg elenyé­­szőbb fontosságú ügyben is eljárás alapjául szolgálhatna. A népszövetségi tanácsnak azonban még sem iehet most már teljesen el­zárkózni a döntés elő’, a kisantanttal szemben kénytelen valamilyen megol­dást keresni. Hogy fog-e reá megfelelő, a N-pazövetség tekintélyének megfelelő döntést találni, ma még nem igen lehet elmondani, pedig bizonyos, hogy ebben a kérdésben csak határozott állásfogla­lással lehet elejét venni annak, hogy minden apró cseprő ügyet a Népszö­vetség elé hm coljának. A Népszövetség komoly intézmény, amelynek határoza­tait tagjainak respektálni kell, de annak a határozatnak is olyannak kell lenni, amely az igazságot szolgálja és amely az érdekelt felekre nézve elfogadható. Bizonyos, hogy Genfben gondolkozni fognak ez ügy felett és remélhető, hogy a márciusi ülésen olyan döntést fognak hozni, amely majd kellőképen hang­súlyozni fogja, hogy a nemzeíek szö­vetsége csak komoly ügyekben állhat rendelkezésére tagjainak. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat I

Next

/
Thumbnails
Contents