Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-09 / 17. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1928 február 9. PALAIS BE DANSE BAR PARK PAVILONBAN 1. E. Földváry . . 2. E. Milán . . . 3. H. Horgon . . 4. L. Arys . . . 5. R. Giál . . . 6. P. Mafcray . . 7. E. Földváry . . 8 E. Milán . . . 9. L. arys . . . Karmester: Kovács Műsor: február 15 ig Sírba 10. H. Horson Csárdás 11. R. Gaá! . Marsch 12 E. Földváry Brahms 13. E. Milán Angol 14 R. Gaál Keleti tánc 15. L Arys . Csárdás 16. H. Horson Tangó 17. P. Makray Slov. tánc 51 . Csárdás . DanzingShimmy . Babatánc . Angol . Big Ben . Gavoite . Ördögtánc . Morphium Viktor. Prímás: Inusich Feri. Jazz-band: 0. Novák. A tudomány mesemondój a. Emlékezés Verne Gyulára. (1828-1928). Mese... Bűbájos szó. Meseország!... Bűvös bájos országi... A Csipkerózsa védelmét nyújtó szúrós tövisekkel teljes, édesen illatozó virággal ékes keritése választja el a Valóság világától. Gazdag egy ország, mindenki megtalálhatja benne azt, amire vágyódik, amit neki a Valóság nem adhat meg, amit a Va­lóság országában mindig keres, amit ott legszebbnek, legjobbnak, iegboldo­­gabbnak tart. A ragyogó mesevilágban elgyönyörköd­hetik a Csipkerózsika 100 éves álmá­ban, melyből való felébredés uj életei jelent. Ott a jó ju álmát nyer, a gonosz­ság büntetést. A mindenéből kifosztott aztán szélnek bocsátott Jánosoknak nem kell bepörölniök a furfangos kocsmárost, mert eljön az igazság furkósbotja és úgy eldöngeti őkéimét, addig üti-veri mig vissza nem adja a „Terülj asztal­kám“ cimü megélhetési tehetőséget. A Hamupipőke levetheti a kuckóba való rongyait és a seiyemruhában, arany­­cipellőben megy a bálba, Vasgyurő megvédi a gyöngéket, özvegyeket és árvákat, csak egy az, ami Meseország­ban is furcsa jóság; a pénz. A szegény kis lány, akinek nincsen se apja, se anyja, se senkije, aki szeresse,... egy szál ruh ócskában kimegy a csillagos alá a sok csillag ac égből s mind meg­annyi aranypénzzé változik. Azóta — szól a mesemondó — egész életében boldogan élt, mig meg nem halt... ügy úgy bizony mindent megvásárol­hatott magának, még szeretetet s sze­relmet, boldogságot is! A boldogság utáni vágy ma már meghalt, — a boldogulás utáni vágy lépett helyébe — vallják újabban az életbölcsészek. A boldogulás utáni vágy kezdi fog­lalkoztatni már a gyermeket is, amikor lassacskán a körülötte levő világ tüne­ményeinek okaira irányul tekintete. Hogyan tudná az ember ezeket és az egész nagy természetet minél inkább, minél teljesebben igénybe fogni, ho­gyan tudna uralkodni rajtuk, hogy mi­nél előbbre vihesse boldogulását. S amint foglalkozni kezd ezekkel a ko moly dolgokkal, egyszerre csak jön a mesének tündérszárnyán, frissen és érdekesen, hóna alatt mesekincsek bő ségszarujával a tudományok nagy mesemondója, jön a szőke szakállas francia ezermester: Jales Verne. Óriási srapnellbe szállásol el tudós embereket és fellöveti őket a holdba és odadobja őket a tömeg vonzás kar­jai közé, hogy az ifjú olvasóközönség, a mese szárnyán repiieft serdülő ifjú­ság soha ne felejtse el, hogy van tö­megvonzás és milyen bámulatosan nagy az ereje. De még magukhoz sem térnek a nagy elálmélkodásból, már is azt nézik, ki jár ott a tenger fenekén, kardkéssel fenyegeti az óriási kagylókat a helyezi el az izgató kvarcszemet, hogy dió­­nagyságu igazgöngyöt termeljenek idők múltával. Hit még a párolgás meleg­elvonó hatásának természeti törvénye micsoda monumentális nagy mesének a magva. Sztrogoff Mihályt kell el kisérni Moszkvától Irkuczkig tartó uta zásákan, hogy soha el ne felejtse a gyermek. Amint a serdülő gyermeki lélek meg ittasul a tudomány csodáitól, nem egy felfedezi magában a feltaláló zsenijét s nem túlzók, ha azt mondom, hogy a technika a mai fejlettségi fokára el­jutott, nagy része volt ebben annak, hogy a Verne Gyula munkáinak ha­­tása alatt extázisbi jött serdülő ifjú lélek felemelkedett az elhatározás kő­sziklájára, hogy onnét idők múltával az ihlet szárnyain röpüljön a tudomá­nyos elképzelés végtelenségéből a meg­valósítás szigetére. * Franciaországban van egy kis vá­roska: Amiens. Ennek a városkának van egy parkja, melyben ősi lombos fák vesznek kőiül egy kis térséget. A térségnek a közepén van egy oszlop, azon egy derűs arcú, körszasáilas fér­finak a mellszobra áll. Az idegen járó-kelő meglepődötten látja, hogy a szobor széles talapzatának egyik lépcsőjén egy fiú meg egy leány ül egymás mellett. Ölükben nyitott könyv, melyben okvetlen valami igen érdekes történet lehet, mert ugyancsak el vannak merülve az olvasásban ... Egy másik könyv a talapzaton fek­szik felnyitva. Annak meg épenséggel egész hosszában nekifekve, neki könyö­kölve, szinte szürcsölni, elnyelni lát­szik — a tartalmát egy matrózsapkás fiú. , Azok a fiuk és a az a lány a szo­bornak meilékalakjai. Azt jelzi velük a szobor megalkotója, hogy Jules Verne munkáit milyen hévvel, milyen érdek­lődéssel, mindenről megfeledkezve tudja olvasni az ifjúság. Nem csoda, ha a tudományok mese­mondója egyszer gondolt merészet és nagyot és elhatározta, hogy a nagy ro­mantikusnak Dumas pere-nek a nyom­dokaiba lép. Ö is ir egy gróf Monte Christót gon­dolta és megírta Sándor Mátyás cimü regényéi és elküldőtte Dumas fils nek. aki aztán egy udvarias levélben azt üzente neki, hogy V. Gy. inkább le­hetne a fia idősb. Dumas-nak, mintő, a fils. Jules Verne „Sándor Mátyás“, — a meg egy másik, hasonló népszerű re­génye azért érdekel főképpen minket, mert mindkettő magyar történelmi tárgyú. Az előbbiben azt mondja a magyar nyelvről „Lágy zengzetes nyelv, mely­­minden tárgyat a költészet bájával éke­­sit. Nem olyan gazdag kifejezésekben, mint a német nyelv, de ennél sokkal tömörebb, erőteljesebb.“ Ismeretes az az anekdota az egy­szerű, udvarias franciáról, aki azt mon­dotta a vele beszélő angolnak: — Ha francia nem volnék, angol szeretnék lenni. Ez jut eszembe a Jules Verne követ­kező szavainak étiékbecslésénél „Valaki megjegyezte, hogy nagy rokonság van a francia és a magyar jellem között. Sándor Mátyás (a szent célokért küzdő, egész életét vagyonát kockára tevő nagy magyar hazafi) élő bizonysága ennek a rokonságnak.“ Ezzel a megjegyzéssel — kétségen­­kivül a magyarok iránt érzett szimpá­tiájának és nagyrabecsülésének akart kifejezést adni a francia iró. 1928, február 8-án volt Verne Gyula születésének századik évfordulója. Meg­érdemli a rohanó élet forgatagában is, hogy néhány percet szenteljünk emlé­kezetének, amely tisztelt, becsült és maradandó lesz hosszú időkön keresz­tül. Kis Péter Pál. Szegéng komáromi macskák. Behozták a macskaadót. — Minden négylábú cica után adó fizetendő. — Kivételek a kétlábú Cicák. — Nagy a riadalom killömböző körökben — Sie­tünk megnyugtatni az aggodalmasko dókat, hogy adómentessek lesznek a macskaadó dacára : a katzejammer, a macskaméz. a macskaezüst, macska­köröm, a macskanadrág, azok a cicák, amelyek már mint boák eveznek tovább az élet tengerén — Adómeritessek a kövezetnek csúfolt macskafejek, és hogy a zenészek is örüljenek, adómentes lesz a macskazene is. — Vidám riport az uj adóról. Helyesebben nem is a macskákat kell sajnálni, hanem ez immár boldog tálán gazdáikat. Azért „immár", mert az idén életbe lép Komáromban a macskaadó. Egy macskafej után 6 K t kell fizetni. Nem sok, de mégis csak növeli az adóterheket. Bár az is igaz, hogy a drága cicák, cirmusok, kandúrok megérdemlik, hogy évi 6 K t költsenek rájuk, mert hiszen közismert dolog, hogy a kiscicák névrokonai, a nagybetűvel kezdődő Cicák ennél sokkal többe kerülnek azoknak, akik szeretik ezeket a kétlábon járó Cicákat. A napilapok televannak öngyilkossági hírekkel, ame­lyeknek szomorú hősei rendesen azért léptek le az élet színpadáról, mert a Cicák nagyon sokba kerültek és nem bírták az öngyilkosok tovább viselni a nyomasztó anyagi helyzet zaklatásait. Ezekkel szemben a kisbetűvel kezdődő cicák potom 6 koronába kerülnek és ezért egy egész esztendeig hallgathatjuk a duruzsolásukat és egy évig élvezhetjük a kedves, dörgölődző hízelgéseket. 6 K akülömbség az igazi olcsó „drága cicák“ a drága „drága Cicákkal“ szemben. Nem szabad tehát zúgolódnunk a a csekélyke uj adó miatt. Amint mon­dám, az adó macskafejek szerint 6 K. A kövezési program megvalósítása előtt, több macskafej volt Komáromban. Ezek a fejek azonban nem duruzsoltak ked­vesen, sőt csak bosszúságot okoztak azoknak, akiknek volt szerencséjük ezekkel a „macskafejekkel“ megismer­kedni. Ezek a macskafejek ugyanis kövekből voltak és az utcákat ezekkel kövezték ki. De hát ebben a kövezés­ben igazán nem volt köszönet és min­denki szidta ezt a kövezési módot, sőt még a feltalálóját is. Az utcák köve­zésével azonban ezek a macskafejek eltűntek, bár ezzel sok-sok adóalanyt elvesztett a város, mert azok, akik ilyen emberkinzó kövezettel boszantották a járókelőket, igazán megérdemelték volna, hogy minden egyes ilyen macs­kafej után fizessenek 6—6 K-t. Az uj adóval kapcsolatban vannak azonban megnyugtató vigaszaink is egyes aggódók részére. 1 A gyakori katzenjammerban szenve­dőknek nem keíi búsulniuk. Ezek a tegnaposak, másnaposak, csalióköziesen kozmásak egyenlőre nem lesznek, adó­alanyok. Egyenlőre mondjuk, mert ki tudja, hogy mikor csap be a villám azokra a későn hazaballagó, kissé lumpoió katzejammeres felebarátainkra. A villáin csapásban úgyis van részünk a pergő nyelvű feleség nyájas fogad­­totása képében Ezek már minden alka­lommal úgyis kapnak villámcsapást. De azért jó lesz hozzászokni a szolid élethez és a kevesebb szódabikarbóna fogyasztáshoz, ami a katszenjammeros gyomorégés főgyógyszere. Jó lesz a kimaradásokkal felhagyni, mert ami késik, nem múlik. A mai nehéz életviszonyok között alig van ember, akinek ne volna valami kérnivalója. Soha annyi kérvényt nem Írtak az emberek, mint mostanság. Ismeretes, hogy a kérvények tele vannak macskakörmökkel („—“), mert hiszen alig van olyan kérvény, amelybe elő ne fordulna ilyesféle tétel: „A macskaköröm alatt ide mellékelt mételyes tehenemmel igazolom, hogy a segélyre rá vagyok szorulva.“ A kérvényezőknek elég sok a bajuk, a szomorúságuk, jól esik bizonyára egy kis vigasz nekik. Sietünk tehát meg­nyugtatni a kérvényezőket, hogy a be­hozott macskaadó egyelőre nem érinti az említett macskakörmöket. Ezeket még adómentesen lehet használni. A boát viselők se aggódjanak. Bár a boát szintén cicának szokták hívni, de azért a cicás-boás hölgyeknek egyen-AZ U J GS BÁRIUHRGSŐ Tisztán csengő hang! Nagy meredekség! Kiváló teljesítmény! Eddig megjelent típusok: TUNGSRAM P 4<0 alacsony frekvenciájú erösitőeső éj TUNGSRAM P 415 végerősitőcső. 5 lőre nincs okuk az aggodalomra, a cicák, mint boák szintén nem lesznek adóalanyok, legalább is egyenlőre. A mai öregek gyermekkorában köz­kedvelt volt az úgynevezett macskaméz, amely a csereszuyefa és más csont­­magú fák megszáradt átlátszó izzad­ta ány a volt, amelyet a gyerekek nagy előszeretettel rágcsáltak. Aki még szered a inacskamézet, szin­tén nyugodtan alhatik, a macskaméz se lesz adóalany. Az üres, de alapnélküli csillogás, a macskaezüst (csillám) hívei se bánkód­janak, mert a mabskaezüst is kibnjik az adó alól. A macskaszemekkel birók ae lesz­­l nek megrövidítve. A macskaszem se adóalany. Az Ínyencek, a gurmandok között nagy a riadalom, hogy kedvenc ételük, a macskanadrág szintén adó alá esik. Ez a macskanadrág, vagy gyermekkása (Kindskoch) pépből, vagy reszelt tész­tából főzött kása, magyar nevét onnét kapta, hogy egyszer egy ilyen pépes kásával telt lábasba beleesett a macska és amikor onnét megrémülve kiugrott, a pép olyan gyönyörűen bevonta a lábaszárait, mintha a legügyesebb szabó testhez álló nadrágot szabott volna neki. Azóta hívják macskanadrágnak a gyermekkását. Ez nem lesz adóalany, tehát költség emelés nélkül élvezhetik tovább is azok, akiknek ez a kedvenc ételük. A zenekedvelők között is pánikszerű riadalmat keltett a macskaadó behoza­tala, mert rémhírek terjedtek el a mu­­zsikális emberek között, hogy ezentúl a macskazene is meglesz adóztatva. A zenekedvelő köröknek nincs semmi i okuk az aggodalomra, a macskazenét lehet tovább is űzni adófizetés nélkül. Szóval, mint e riportunk is műt atja a macskaadó okozta bánatok, riadalmak, aggodalmak, félő sejtések közül a leg­több minden alapot nélkülöz s több ebből kifolyólag a jól eső megkönnyeb­bülés, öröm. mint a bánat és ha a vége jó, hát akkor minden jó. Faun. Gabonapiac. — febr. 8. A tartott amerikai jegyzések az üzleti forgalom megélénkitésére egyelőre semmi halassal nem voltak. Az emeltebb ár­ajánlatokat nem veszik tekintetbe és az üzleti forgalom egyes vagonos köté­sekre szorítkozott. A brünni tőzsdén egy-egy vagon szlovenszkói búzát és tengerit forgalmaztak változatlan árak mellett, mig az árpa teljesen üzlettelen volt. A budapesti határidőtőzsdén az amerikai jegyzésekkel ellentétben búza 0.12, rozs pedig márciusra 0 12, má­jusra 0.18, októberre 0,4 ponttal zárult alacsonyabban, mig a tengeri jegyzése változatlan maradt.

Next

/
Thumbnails
Contents