Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-04 / 15. szám II. kiadás

Második kiadás ^•aryveiiküencedik évfolyam, 15 »zAm. Nyomhat, 19S8. íebruár 4. Stótuetéii ár eiehulOTák értékben: lelfben ég vidékre postai gxétkftldéssel: j Sséii évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. 9yen ssám ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. j Szer keit tőség és kiadóhivmtal. Nidor-u. Megjelenik betenkint háromszor I j kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE Komárom, —február 3. Csehszlovákia külügyminisztere a Vatikánnal kötött modus viven­­di-t, mint jó szocialista, az állam sikerének könyveli el. Valóban az első pillantásra úgy látszik, hogy Benes sikert aratott Rómával szem­ben az egyházmegyéknek határait és a püspöki kinevezéseket illető­leg. Hiszen marsrutája az volt, hogy minél nagyobb beavatkozási területet biztosítson a kormány részére a katolikus ügyek terén, amelyekre eddig csak a kényszer­gazdálkodás és az egyházi javak zár alá helyezésével, tehát hatalmi utón tudott befolyást gyakorolni. B nes, aki szeret po itikai sike­reivel eldicsekedni, arról nem em­lékezik meg, hogy valamikor nem ez volt Romával szemben az állás­pontja, hiszen a püspökök kine­vezési jogát szerelte volna Rómától elvitatni és azt az esetleg feleke­zetien és a katolikus egyházzal szemben ellenséges kezekre átját­szani. Ez a törekvése természete­sen hajótörést szenvedett a Vati­kánnal szemben. A cseh nemzeti szocialisták, akiknek sorába Benes is tartozik, programjukban az egy­ház és az állam szétválasztását hangoztatják. Hrusovs^ky, Benes kebelbarátja a modus vivendi-vel kapcsolatban erről is elmélkedett, mint a katolikus egyháznak közis­mert ellenfele. Ezzel szemben Be­nes a Vatikánhoz intézett iratában azt hangsúlyozta, hogy mindenkor a békés megoldásra törekedett. A modus vivendi tisztázza a Húsz ünnep kérdését, amely sérti a katolikusok meggyőződését. Húsz János emlékét, aki egyben a cseh nemzeti államnak egyik történeti nagysága, el kellett választani attól a Húsz Jánostól, aki Rómával szemben fellépett s akinek tanait Róma elítélte. Ez a megegyezésnek első és legfőbb pontja volt és ebben Róma álláspontja jutott érvényre. Benes sikere tehát az egyház­­megyei határoknak az országha­tárokkal való egyezésében kulmi­nál. Itt természetesen igen sok kérdés vár mego'dásra, első sorban az egyházi vagyon kérdése. Az osztatlan egyházmpgyei vagyont tehát meg kell majd osztani és a megosztás másképen el sem kép­­ze hető, mint a hívek lélekszáma alapján. Ebben az esetben pedig az egyházmegyei vagyonnak egy része, amely Szlovenszkó területén fekszik, magyar püspökségek tulaj­dona marad, ha a kárpótlás tekin­tetében más megegyezés nem jöhet létre. Magában az eszt^gomi egy­házmegyében háromnegyedmi lió katolikus lélek él Magyarország terű étén, holott az egyházmegyé­nek több, mint háromnegytd része Szlovenszkó területén fekszik. A külügyminiszter szavai sze­rint : a mai nemzeti hisztériában mentesül minden terű etünk a né­met és magyar egyházi jurisdictió­­tól. Ezek szerint a szavak szerint nemzeti hisztériában szenvednek azok a magyarok és azok a néme­tek, akik iit maguk részére jogo­kat vitaltak az egyházi téren. Az egész modus vivendin vötös fonál­ként húzódik végig az az aggoda­lom, hogy a katolikus egyháznak fejei, a püspökök az államnoz hűek lesznek-e, ezért kötötte ki a kor­mány részére a politikai kifogáso­lás jogát és a kormány részére teendő hüségesküt. — A kor­mány az egyházi javakat azokban az egyházmegyékben, ahol apo-toli adminisztrátor működik, továbbra is szekvesztrálva tartja, mivel Róma nem ejtette el az általa kinevezett főpapokat Benessel szem­ben, akinek, mint ez tudott dolog, ez volt a veszőparipája. Ha ezek után Benes úgy állítja fel a mérleget, hogy a modus vivendi ben az állam nagy győzel­met aratott, az egyesegyedül arra vonatkozhatik, hogy megszüntette a konfliktust Rómával szemben. Erre már azért is törekednie kellett, mivel az állam lako^ágának nyolc­van százaléka a^katolikus val'ásnak a hive. Mi a modus vivendit nem látjuk annak a nagy sikernek, mint Benes. A mi szempontúidból egy a lényeges: teljesítik e Szlovenszkó magyar kato ikusainak azt a kö­vetelését, hogy vele szemben hagy­janak fel az elnermetlenitéssel és a magyar hívek magyar papokat kapjanak. Ed a modus vivendi nem sza­bályozza ugyan, de Rómának eb­ben a kérdésben mindig az volt az álláspontja, hogy a nemzeti kérdésben mindig elismerte a nemzetek jogos követeléseit. Hogy jogos az itt élő magyarságnak az a követelése, hogy saját nemzeté­ből származó papjai legyenek, az kétségbe nem vonható. Ha tehát a szlovenszkói püspö­kök pásztorleveleikben a „Mi szlo­vák pü-pökök“ formuláját fogják használni, ezeket a pásztorlevele­ket a magyar katolikus hívek el­küldik Rómába. Komárom, —február 3. j A lak óvédelmi törvény meghosszabbítása. Mint ismeretes, április 1-én jár le a lakóvédelmi törvény, amely helye t a kormány uj 'örvény megalkotását vette tervbe, amellyel a házbéreket rendezi. A koalíciós pártok tizenhatos bizottsága szerdai ülésében több órán át foglal­kozott a lakáskérdé-ekkel, amelyeket a bizottság tag jai a népjóléti minisztérium ille'éses ősz áyfőrökének Kubista dr.­­nak jelenlétében vitatlak meg. Ezen az ülésen a lakáspolitika valamennyi ak­­uüis kérdésében állást foglaltak és különösen a lejáró lakóvédeiem kérdé sét tárgyalták meg behatóan. A koalí­ció párjai között ez utóbbi kérdés még nem oldódott meg egyöntetűen, de meg van a remény arra, hogy a partokon beiül folyó tanácskozások erednénnyei fognak végződni és a jelenleg érvényben levő lakóvédelmi törvényt egy évre mg­­hosszabbít jak. A meghosszabbítás ide­jének lejárta előtt a lakáspolitika összes kérdéseit elő fogják készíteni és tör­vénybe foglalni. A régi nyugdíjasokról szóló törvény tárgyalása. A régi nyugdíjasok illetményeiről szóló törvény végre valahára megvaló­sulás stádium* h>z közeledik. Mosta szakbizottságok foglalkoznak vele és a szociálpolitikai bizottság tárgyalása u án a törvényjavaslat a képviselőház költ­ségvetési bizottsága elé került, amely szerdai ülésében a szociálpolitikai bizott­ság által jóváhagyott szövegezésben el­fogadta a törvényjavaslatot. A szociál­­poiimai bizot s-ág ugyanis azzal módo sitotta az eredeti szöveget, hogy a 9. § ba belefoglalták minden kategóriájú regi nyugdjasnak egyenjogúsítását az uj nyugdíjasokkal. A javaslat előrelát­hatóan a jövő héten kedden megkez­dődő ülések valamelyikén kerül a kép viselőház p énuma elé. Átnyújtották Gén fben a szentgott­hárdi affér ügyében a jegyzéket, Épen egy hónapja annak, hogy a szentgotthárdi eset miatt Magyarország ellen kampányt indítottak a francia, osztrák, de iegfőképen a csthszlovák kormánylapok, amelyek éles támadások kiséretében követelték, hogy a népszö­vetség avatkozzon be a gépfegyveral­katrészek ügyébe és indítson szigorú vizsgálatot. A lapok, amelyek nagy lármával fuj ák föl az esete', a kisan­­tant lapjai, amelyeknek kapóra jött a dolog annyira, hogy újabb ellenőrzés elrendelését és invesztációt követeltek. Mindjárt az első alkalommal, nagy gar­­ral megírták, hogy a kisantant jegyzé­ket nyújt át Genfben a. népszövetség főtitkárának, ame'yben a vizsgáld meg­| indítását kéri s bár a lapok úgyszólván napról napra jelezték, hogy a jegyz'ket mar átadtak, a kisantant déma>sa csak egyre halas, t dott Ennek az oka Ti u­­lesku román külügyminiszternek külföldi u'azása volt s már-már azt rebesgették, hogy a kisan ant államai közt nincs mrg az ’egyetértés, — ami ugyan a különböző érdekek folytán nem volna csőd r H rsszas jelen getés u ái végre február 1 én végbement a vlldgszen­­zúciA, a kisantant államainak képviselői átnyújtották az azonos szövegű jegyzé­ket, amelyben arra kérik a nepszövet­­seget, hogy a fegyverszállítás ügyét a legközelebbi ü'és napirendjére tűzzék ki. A népszöve ség tanácsa márcü^ban tartandó ülésén foglalkozik az üggyel. A Times c. angol lap foglalkozva a szent­gotthárdi fegyverüggyel, elszigetelt, je­­leniéktelen eseménynes minősíti az affért. A lap szem' az ügy egyáltalá­ban nem olyan fontos, h gy valame­lyik nagyhatalmai a közbelépésre le­hetne kérni. A hivatalos nyomozás semmiféle büntetendő cselekményt nem tu­dott Tukara rábizonyítani. Hrusovszky cseh nemzeti szocialista képviselő interpellációjára a kormány a Tuka ügyben pótválaszt adó f, amelyet a képviselőház szerdai ü'esén tettek köz é. A válaszban a kormány meg­állapítja, hogy a Tu« elleni nyomozás és vizt-güar, amelyet az igazságügyi, belügyi es nemzetvédelmi minisztériu­mi k indi o»*ak meg 1927 má-ciusí­­ban, semmiféle büntetendő cselekményt nem tudott Tukdra rábizonyítani. A rudobrana müiődésfben a hatóságok semmiféle törvényeieneséget nem talál­tak, arra nézve pedig hogy Hrusovszky szerint Tuka a hivatalokban a hivatal­nokok között államellenes ténykedést fejtett volna ki, minthogy az interpel­láció semmiféle konkrét esetet nem sorol fel, erre nézve külön vizsgálatot indí­tani nem lehet. Mikor ismeri el Csehszlovákia Szovjetoroszorszáyot ? A képviselőház külügyi bizottságában az egyik kommunista képviselő ezt a kérdést vetette föl Benes dr. külügy­miniszter eiőtt, aki az ülésen hosszabb txpozét mondott a Vatikánnal megkö­tő t egyezségről, amelyet kü önösképen kiemelt és nagy fontosságát hangsú­lyozta. Szovjetoroszország elismerésé­nek gondolata, tudjuk jól, Bines kül­ügyminiszter élőt is szimpatikus és igazán nem raj a múlt eddig, hogy a boisevikik véres országát a köztársaság eddig még nem ismerte el. Bínes vá­laszában egyenesen kijelentette, hogy Szovjetoroszország de jure elismerése tisz'ára a kormánytöbbségtől függ. Mi-DIVATLAPOK nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyvesboltjában, Nádor utca 29. fl természetes Az Igazándit ne tévessze össze másfajta keseiűvizzel! 3 Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. keserűoiz Schmidthauer kisvállalat Komárom. fin is a latoin.

Next

/
Thumbnails
Contents