Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-08-04 / 93. szám

<L Í jf v 'W«MW *rv » «HM, Wegfyveanyoleadik évfolyam, 93. CJstttOrt6k> 1997. ingnasztns 4 SlStixetéxi ir cxehxxloyik értékben: Helyben éi vidékre portai ixélküldénal: Rféax évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. pye* nám árat 80 fUlér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Sxerkeaxtöeég ée kiadóhivatal: Nádoz-n. II., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csQtörtőkőn és szombaton. » POLITIKAI SZEMLE Az október 28-án megtartandó községi választások eshetőségei. — Spina dr. megvédelmelmezi a polgári koalíciót. — Vámunió Csehszlovákia és Ausztria között. — Külön jubileumi kormány a köztársaság tizedik évfordulója alkalmával. Komárom, — aug. 3. Hlinkáék harcias sajtója a Rot­­hermere ügyből folyó)ag azzal fe­­nyegetődzik a magyarok felé,.hogy majd megmutatja, milyen kemény a szlovák ököl. Nem szándékozunk ebbe a nyilt provokálásba bele­menni és vitába bocsátkozni az öklök keménységi fokozata felől. Mi a politikai vitákat nem ököllel szoktuk megvívni, hiszen ez ellen politikai nevelésünk és sok más egyéb is tiltakoznék. Elvégre úgy tudjuk, (hogy a nemzetközi jogban az ököljog még eddig nincsen ko­difikálva, ezt úgy látszik a felsza­badítóit nemzetek fogják oda be­leilleszteni a kisebbségi fejezet kö­rébe. Most csak rövid elmefuttatást akarunk kni arról a viszonyról, amelyben a magyarság, — ha nemi is ezer esztendőn keresztül, —,de mindenesetre jó pár száz éven át békességben megvolt a szlovákokkal, amely csak -a nemzeti eszmének a múlt század első évtizedeiben történt feltámadásáig semmi sem zavart meg. A magyar gyepűn ke­resztül, mely az Árpádok alatt az országot védte nyugat és észak,, kelet felől szláv települők jelent- j kr^tek, akiket a magyarság szíve­sen fogadott, nekik földet és kere­setet biztosított és akik kenézeik vezetése alatt itt elkülönült nem­zeti életet éltek. Igen sokat közülök a magyar királyok a magyar szent korona tagjaivá tettek, tehái az összes köz­jogok birtokába juttatták, sokszor egész faluszámra megnemesitve őket, tehát megszüntettek minden külömbséget közöttük és az ural­kodó nemzet között, ami a rendi világban a legnagyobb liberaliz­musnak tekinthető. A reánk szakadt mohácsi vesze­delem után a szlovák nép bizton­ságban élt a maga hegyei között, mert a hegyek lábainál épült magyar végházakban magyar vitézek őr­ködtek és védték a szlovákok ott­honait, ezek véreztek másfél év­századon keresztül érettük is. Amíg a Duna-Tisza közében és a Dunán­túl települt magyarságnak vagyona, kultúrája veszendőnek indult, ad­dig az északi felföd népe gyara­podott és megőrizhette nemzeti jellegét. A török hódoltság meg­szűnése után pedig az elpusztult magyar falvak portáira szlovák jobbágyakat telepítenek, akik akkor húzódnak le a hegyvidékről magyar birtokokra. Mikor a magyar nemzet demokra­tikus átálakulása megkezdődött, tá­madás érte ugyan a császári udvar kegyeit hajhászó szlovák naciona­listák részéről, de ezzel a széles Komárom, — aug. 3. Az őszi községi választások kilátásai. A kormánylapok értesülése szerint október 23-án lesznek a községi vá­lasztások, amelyek az idén nagyobb fontossággal bírnak az általános bel­­, politikára nézve, mint az eddigi válasz­tások. A választások eredménye nagy befolyással lesz elsősorban a szocialista pártoknak jövőbeli állásfoglalására, mert a cseh szocialista pártok a községi vá­lasztásoknak reájuk vonatkozó eredmé­nyétől teszik függővé a kormányba leendő belépésüket. Ha kedvrző kime­netelű lesz a választás rájuk nézve, akkor úgy a cseh nemzeti szocialisták, mint a csehszlovák szociáldemokrata párt be fcgnak lépni a kormányba. A fasiszták szintén nagy reménykedéssel tekintenek a választások elé, szerintük a fasiszta tábornak negyedmillió tagja van már, amely egyes községekben biztos kilátásokkal indul a választásba. De az október 23 ika nagy jelentőségű a szlovenszkói őslakosságra is, mert a katona szavazatok megszűntével nagy eltolódások várhatók az őslakosság ja­vára. A két magyar párt esélyei is megerősödtek és a mai helyzetben, kü­lönösen ha közös szavazóiisztával men­nek a küzdelembe, csakis megerősödve kerülhetnek ki a választásokból. Az őszi községi választások elé ezek szerint érthetően nagy érdeklődéssel tekint az egész politikai világ a köztársaságban. A polgári koalíció védelme. Az eredetileg Masaryk köztársasági elnök által kezdeményezett polgári koa­líció válságos helyzete újra megszólal­tatja Spina dr. minisztert, a Bund der Landwirte elnökét, aki beszédében ismét védelmébe veszi a polgári koalíciót. A miniszter vasárnap a Landskronban tar­tott párt gyűlésen beszédet mondott, amelyben a polgári koalíció szükséges­ségét hangsúlyozta. Beszéde közben rámutatott arra, hogy a német kormány­pártok sikere abban van, amit kormányba lépésükkel megakadályoztak. A polgári koalíció erőegységesitésének legnagyobb jelentősége az, hogy elejét vette az államcsínynek, mely előtt az tgész köz­társaság állott. Sorsunkat — úgymond — nem kerülhetjük el. A sors idehe­tömegek nemcsak hogy nem azo­nosították magukat, hanem sere­gestül siettek a magyar szabadság védelmére abban a tudatban, hogy a kivívandó szabadságnak ők is részesei lesznek. Hatvanhét után megindult a nagy épitőmunka és a magyar kormá­nyok megszámlálhatatlan milliót építettek be a szlovákok lakta te­rületekbe, ahol a gyárak százai emelkedtek, amelyek mind kerese­tet nyújtottak a szlovák népnek. A nagy magyar Alföldön ők arattak és jutottak kenyérhez, rmrta ma­gyarok soha nem vették ki a szlo­lyezett bennünket ebbe az államba, máshová nem mehetünk. Ez a hazánk és hazánkat nem hagyhatjuk el. A szo­ciális biztosítás reformját meg kell való­sítanunk. Szembe kell szállnunk a szocialisták és a soviniszták támadásai­val. Mert ha nem veszünk részt a kor­mányban, csak két lehetőség marad: a cseh-német szocialista kormány, vagy a cseh nacionalista koalíció. Az első esetben egyszersmindenkorra vége lenne a szociális politikai kérdések elintézé­sének. A csehszlovák—osztrák vámunió terve. Mint mi is megírtuk, a Berlinben megjelenő „Vorwärts“ jelentése szerint Benes dr. külügyminiszter vámszövet­séget akar felajánlani Ausztriának. Ez a hír óriási feltűnést keltett nemcsak Prágában, de különösen Bécsben és Berlinben. Benes dr. a jelentést sietett hivatalosan megcáfolni, ám Bécsből eredő megbízható értesülés szerint a kérdés nemsokára napirendre kerül. A Nárcdni Politika azt Írja, hogy tulaj­donképen csak megakarták állapítani, vájjon Európában nagy ellenzésre talál­nak-e ezek a vámuniós törekvések. A jelzett lap úgy véli, hogy Franciaország és Anglia szívesen látná Ausztria és Csehszlovákia között a vámuniót, ellen ­ben Itália határozottan ellenezné. Bécsi jelentés szerint ott már régebb idő óta tudnak Benesnek e (érvéről és félhiva­talosan már tárgyalásokat is folytattak. Seipel kancellár a legközelebb Karls­­badba megy üdülni, ahoi alkalma lesz a csehszlovák vezető államférfiakkal erről a kérdésről behatóan tárgyalni. Jubileumi kormány a köztársa­ság tiz éves jennállása alkalmából Az köztudomású, hogy a Csehszlo­vák köztársaság jövő évben ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Ezzel kapcsolatosan a cseh sajtóban olyan hírek jelennek meg, amelyek szerint ez az ünneplés a belső állami életben is nyomot kíván hagyni és mint évfordulót, történelmi jelentőségűvé akarják tenni. Bcrcsky dr. cikket irt a Národni Politika cimü lapba és e cikkében azt mondja, hogy az őszi községi választások poli­tikai következményeket is vonhatnak maguk után a koalícióban, de mégsu­vákok szájából a betevő falatot A magyar síkságon nem épültek gyárak és iparvállalatok. Azután jött a felszabadulás és Trianon. Most Hlinkáék kezében van a vasérc és azt hiszik, hogy az bilincsek kovácsolására való a mi számunkra. Mutogatják a szlovák öklöt felénk, követ dobnak reánk, akik kenyérrel láttuk el őket, igy ferditva el az irás szavait: „aki téged kővel dob meg, dobd vissza ázt kenyérrel.“ Mi ezek után is az írás szerint élünk és a szlovák ökölre higgadtan, az igazság isteni erejével tekintünk. lyosabban fog latba esni a jövő évben a köztársaság fennállása tiz éves év­fordulójának ünnepe. Ez a titokzatos célzás, mint politikai körökben meg­állapítják, azokkal a híresztelésekkel függ össze, amelyek szerint Masaryk elnöknek az az óhaja, hogy a decennium ünnepéül és az állam belső konszoli­­dáltságnak jelképeként olyan kormányt alakítsanak, amelyben képviselve volna valamennyi párt, kivéve a bal- és jobb­oldali szélsőséges páriokat. A jubileumi kormány összetétele mindenesetre érde­kességgel fog bírni, főképen abból a szempontból, hogy kik lesznek azok, akik nem vesznek részt a kormányban. Romániában vagy Károly lesz a király, vagy köztársaság lesz. — írja a Matin. — — Augusztus 2. A francia sajtó állandóan foglalkozik a romániai helyzettel, amely Ferdinánd elhalálozása folytán beállott és a leg­különbözőbb szempontokból tárgyalja a bekövetkezhető fejleményeket. Az Avenir és a Journal feltűnően kiemelték a kisebbségek hűségnyilatkozatait. Utóbbi különösen nagy jelentőséget tulajdonit Maniu magatartásának, ab~ ban a hiszemben, hogy Maniu mögött olyan hatalmas tömeg van, amely Bratianu legkisebb hibáját is ki fogja aknázni. Viszont a baloldali francia lapok hangoztatják a román állapotok tarthatatlanságát és végzetes gyen­geségét. A Matin szerint minden cáfolat ellenére is Károly uralkodni fog, vagy pedig Románia köztársaság lesz. A Petit Párisién szerint Károly extrőn­­örökös a Jorga vezetésével megjelent ro­mán küldöttség előtt kijelentette, hogy eltökélt szándéka egyelőre, hogy a román kormányt nem hozza za­varba időszerűtlen cselekedetével, de a román trón jogairól nem mondott le teljesen. Béremelési mozgalmak Magyarországon. — augusztus 3. A győri vasmunkások bérmozgalma átterjedt Budapestreis és szerdán dél­után sztrájkba lépett a csepeli Weisz Manfréd féle municiós gyár 3000 mun­kása, a gyár munkásainak 60 százaléka azonban dolgozik. Mintegy 9000 vas- és fémmunkás áll sztrájkban. A sztrájk nem általános jellegű. A sztrájk akörül forog, hogy 8 vagy 10 órai munkaidővel dolgozzanak-e. A munkások a 10 órás munkanapot nem akarják elfogadni azzal a megokolássa), hogy a kereset­többlet nem arányos a munkatöbblettel és a 2 órás munkatöbblet lehetetlenné teszi, hogy a munkanélküliek is kere­sethez jussanak. A győri vagon- és gépgyár munkásai tegnap három ná£i sztrájk után megint felvették a munkát. A faipari munkások sztrájkja befejező­dött a kollektiv szerződés megállapítá­sával. A malommunkások 30 százaléka béremelést követelnek, a pékmunKások 15 százaléka, noha ezeanél nem fenyeget munkabeszüntetés. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat

Next

/
Thumbnails
Contents