Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-04 / 93. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927. augusztus 4 A csehszlovák sejtó változatlanul élénken kom' mentáija és magyarázza Rothermere lord akcióját. A Rothermere lord által megkezdett akció még mindig élénken foglalkoztatja a csehszlovákiai sajtót. A csehszlovák lapok keddi számai is nagyobbrészt vezércikkben foglalkoztak az akcióval. Miért kezdte meg Rothermere akcióját — a Ceake Slovo szerint. A Ceske Slovo szerint a Rothermere kampány szerzői ott követték el a hibát, hogy céljukat előre elárulták. Rothermere lord Benes külügyminiszterhez intézett második sürgönyében a csehszlovák földreform ellen intézett tárna dást és a Ceske Slovo ebből gyermekesen naivul azt következteti, hogy Rothermere lord magyar inspirátorai (?) az angol képviselők, főleg pedig Chamberlain megnyerését célozták, hogy Románia ellen foglaljanak állást De mivel az európai közvéleménynek nem érdeke, hogy a magyar mágnások anyagi előnye mellett sikra szálljon, ezért kellett a kuliszák mögött megindítani a harcot a békeszerződések revíziójául. A Reforma szerint a magyarokat nem érte sérelem .. ■ A Reforma tiltakozik az angol parlament magyar bizottsága ellen, mert ebben sértést lát a csehszlovák nemzetre. Szerinte, ha a csehszlovákok a trianoni békeszerződés következtében — augusztus 3, magyar sávokat és szigeteket kaptak ez stratégiai okokból történt. A magyarokat itt nem érte sérelem, (??) amikor stratégiai okokból a Sajó és a Tisza vonalát a Hegyaljával együtt nem ítélték nekik oda. A Lidové Noviny a Prager Tagblatt ellen. A Lidové Noviny vezércikkében a Prager Tagblattal polemizál és megállapítja, hogy a Pr. T.-ot a »pesti illetékes körök informálták és inspirálták“, egyúttal kioktatja a Pr. T -ot, hogy neki, mint liberális lapnak, legkevésbbé illett volna a reakcionáriusokkal — Rothermere lorddal és a magyarokkal — egy sorba állani, azokkal, akik gyűlölik a csehszlovák köztársaságot és pedig nem az igazságosság érzetétől hajtva, hanem épen azért, mert a csehszlovák köztársaság megteremtője mindazoknak a törekvéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy Európában nagyobb és demokratikusabb rend uralkodjék. A Prager Tagblatt — a Lidové Noviny szerint — csak önmagát kompromittálja azzal, hogy Rothermere lorddal és a magyarokkal közösséget vállal. Itt említjük meg, hogy a Prager Tagblatt a keddi számban közölte a Rothermere-féle magyarországi térképet is. „Rothermere nem az első és nem az utolsó magas állású idegen,aki Magyarország szolgálatába állott** írja a Slovak, — Benes külügyminiszteri vonva felelősségre Rothermere lord akciójáért. Hlinka lapja, a Slovák tovább cikkezik Rothermere ellen, akin keresztül most Prágát akarja kioktatni. A Sloyák keddi számának a vezércikke „Őlordsága és őexellenciája“ címen a Rothermere akcióval kapcsolatban újabb kirohanást intéz Benes ellen. A Rothermere lord által megindított harc — irja a Slovák — Szlovenszkónak a mai cseh rezsim ellen táplált elégedetlenségén alapul. Nem érdekel bennünket, hogy mit fognak a magyarok otthon csinálni s vájjon a lord akciója Bethlen rezsimjének a megerősödését fogja e előidézni. Azonban tény az, hogy az akció Szlovenszkó elégedetlenségére épit. A magyaroknak — folytatja a cikk — nincsen okuk elégedetleneknek lenniük (?) hiszen annyi joguk van, amenynyit legjobb igyekezetük mellett sem tudnak teljesen kihasználni. Itt a szlovákokról van szó. A köztársaság kilencéves fennállása alatt csak a szlovák szenvedett, ő károsult anyagilag, amivel szemben szellemileg csak keveset nyert. Nem azért, mintha nem tartoznánk ide, hanem mert a cseheknek a szlovákokhoz való viszonya lehetetlen. A csehek mindig és mindenkor hálásan és készséggel jelentik ki, hogy szeretik a szlovákokat, de ha e kijelentés alapján azzal a javaslattal álltak elébük, hogy ne cseheket, hanem kvalifikált szlovákokat nevezzenek ki, például rendőrigazgatóknak, a „nelze vyhovéti-“ nem kerültek ei. És ha még legalább hallgatnának egy ilyen undort és ellenszenvet kiváltó tettük után, de a hátunk mögött kinevetnek bennünket, hogy hiszen a kormányban vagyunk, a hatalom a kezünkben van, ezt nem kellett volna megengedni. A morva Národni Noviny helyesen irja, hogy micsoda hatása lett volna a Rothermereakciónak, ha a néppárt nincsen benn a kormányban. Ez kapóra jött volna őlordságának és Benes miniszter ur őexcellenciája még hiábavalóbban igyekezett volna Rothermere-t cáfolni, mint ahogy azt tehetetlenségében eddig tette, őexcellenciájával erről legszívesebben kabinetjében szeretnék beszélni és ezt mondanám neki: Excellenciád! Rothermere nem az első s nem az utolsó magasállásu idegen aki Magyarország szolgálatába állott. Mi, amint azt a veszély pillanataiban láthatta, készek vagyunk mindenünket feláldozni a közös érdekért, az állam érdekéért. De nálatok, cseheknél, az államfordulat óta kevésnyi jóakaratot sem tapasztaltunk ebben az irányban. Excellenciád! — folytatja tovább a Slovák — a Slavicsek- ek és a Dolejzs-ek szálka nemcsak azon szlovákok szemében, akiknek az ő helyükön kellene ülniök, hanem azokéban is, akik a szlovákok háttérbeszoritásában nagy nemzeti veszedelmet látnak és ha ez az elutasítás a csehszlovák köztársaság cégére alatt folyik, önkéntelenül is azt a hitet kelti, hogy a csehszlovák köztársaság nem az az állam, amely hivatva van a szlovákokat államnemzetté tenni. Kilenc éve nem teszünk egyebet, mint figyelmeztetjük Önt azokra hibákra, amelyeket a szlovákok és Szlovenszkó ellen Ön elkövet. És ön hallgat. Rothermere lord akcióját Ön szülte. A Ön szlovákelllenes dühöngése és elismerése mindannak, ami cseh, Rothermere lordnak mindig anyagául fog szolgálni, aki ellen, sajnos tehetetlenek leszünk, amig Szlovenszkót állandóan elnyomják. Kérem Excellenciádat, válióztassa meg szlovákellenes rezsimjét, hogy nagy veszedelem idején Szlovenszkó megvédése ne legyen nehéz. Engedje meg Excellenciád, de sokszor úgy érezzük, hogy a köztársasághoz való ragaszkodásunk nem egyéb, mint azon testvéreinkhez való tolakodás, akik hallani sem akarnak rólunk, amikor jogainkért jelentkezünk. Németországi szociáldemokrata lap Trianon igazságtalanságairól és a csehszlovákiai kisebbségek elnyomásáról. h szociáldemokrata „Leipziger Volkszeitung“ Rothermere lord akciójával kapcsolatosan a következőképen ir: — Elvitathatatlan, hogy a trianoni békeszerződés súlyos igazságtalanságot jelent a magyar nemzetre. Békés utón való helyrehozatalának elve ellen szociáldemokrata szempontból azért sem lehet kifogást emelni, mert ez megfelel azoknak a követeléseknek, amelyeket az internacionalé 1919 óta, tehát jóval Rothermere lord előtt állított fel. Benes csehszlovák külügyminiszter távirattal válaszolt Rothermere nyílt levelére. Benes haladéktalan válasza és a cseh-Vili. Reichenberpi Vasár 1927 augusztus 13—19. Általános Mintavásár. - 15. árucsoport. Közismert előnyös beszerzési forrás a legkülönbözőbb árucikkekben, különösen világhírű: textiláruk, ipari vállalatok, kereskedők és szövőgyárak részére. : Technikai- és textilgépvásár.. — Találmányok- és ujdonságkiállitás.. — Motorkerékpárvásár. — Zongoravásár. — Reklám- és Radióvásár. — Lakásberendezés- és kárpitos, szálloda-berendezések. 33°/0 vasúti kedvezmény, "IMi Vásárigazolványok Komáromban, a Kereskedők Testületénél kaphatók. (Pénztárosi: Politzer Mór, Mádor-u) s szlovák sajtó izgatott hangja mindenesetre azt bizonyítja, hogy ez az előretörés Prágában nagy megdöbbentést keltett és ez a megriadas a kisantant másik két országában, Romániában és Jugoszláviában szintén nem volt kisebb. Csehszlovákia számára ez mindenesetre komoly intelem, hogy a nemzeti kisebbségek ellen — ez áll a szudetanémet kisebbségekre éppúgy, mint a szlovenszkói magyarokra — eddig követett igazságtalan irányzatára nézve a leggyorsabban változtassák meg és szabaduljanak meg azoktól a nacionalista befolyásoktól, amelyek eddig, ebben a tipikusan nemzetiségi államban megakadályoztak minden igazi nemzeti kiegyezést. Ugyanakkor, mikor a németországi szociáldemokraták lapja tárgyilagosan a trianoni revízió és Rothermere lord akciója mellett foglal állást és komoly figyelmeztetest ád a csehszlovák kormánynak, hogy változtassa meg a nemzeti Kisebbségek ellen űzött eddigi politikáját, a csehszlovák sajtó most is, mint a kormány magyar nyelvű sajtóorgánumának, a pozsonyi Reggelnek „magyar“ megnyilatkozásait örömmel vette, nagy hangon dicsekszik még egy „magyar“ lap Magyarországellsnes kirohanásával. A csehszlovák szociáldemokrata párt kiadásában megjelenő CsehszlováKiai Magyar Népszava a Rothermere akció kapcsán irt cikkében azzal az állítással nyugtatja meg magát, hogy „a magyar nép Csehszlovákiában mint kisebbség töbo joggal bír és kulturális, gazdasági és szociális életét itt nagyobb szabadságban éli, mint magyarországi testvérei“. Az állítás magában hordja a lap álláspontját és csakugyan elhisszük néki mást igazán nem írhat a csehszlovák (nem is a csehszlovákiai) szociáldemokrata párt magyarnyelvű Hivatalos lapja. Csak épen megjegyezzük, hogy a budapesti Népszava, amely az „elnyomott magyarországi testvéreinek“ a lapja, szintén Rothermere lord akciója mögött áll és nem foglalt állást a trianoni revízió eilen, hanem azt az egész magyar közvéleménnyel együtt sürgeti. Egy angol revü érdekes cikke arról, hogy milyen szempontokbúl állapították meg a mai határokat. Nagyon érdekes és figyelemreméltó cikket irt a london „Fortnigthly Revieu" Magyarország es a békeszerződések címen. A cikK visszaidézi azt, hogy a szövetségesek a háború elején azt Ígérték a népeknek, hogy az igazságot és az önrendelkezést a legmélyebb erkölcsi alapelvek tekintetbevételével fogják megvalósítani. A békekonferencia „három hatalmasa“ kizárólag a kis szövetségeseknek, Magyarország szomszédainak képviselőit hallgatta meg, kiknek túlhajtott követei seit nem tudta ellenőrizni. mert a középeurópai viszonyokat siralmas tájékozatlanságukban nem is ismerték. A cikk ezután részletesen leírja Magyarország háború előtti helyzetét és kiemeli, hogy a mai Magyarország csak árnyéka ^ .cíiíí* __a réginek, tíáj Ha Magyarországnak legalább azokat a határait adnák vissza, melyeket 1918- ban, a forradalom kitörése előtt állapipitottak meg, akkor önmagától megszűnne a magyar nép mély elkeseredettsége. Majd hivatkozik a cikkíró a cikkhez mellékelt térképre, melyen mind a két határ fel van tüntetve és megállapítja, hogy a szövetségesek fáradozásait teljesen kielégíthette volna a területi változtatásokra vonatkozó eredeti terv anélkül, hogy ezáltal megsértették volna a nemzetiségi elvet. Ezzel szemben — augusztus 3. Iaz utódállamok nagy magyarlakta területeket annektáhak csupán azért, mert ott esetleg egy szénpánya vagy fontos vasúti csomóponi volt. Ekkor a kis antánt áiiamférfiai arra hivatkoztak, hogy a magyar kommunizmus teszi szükségessé különleges védelmi eszközök eletbeléptetesét. Ezért szükséges, hogy az országot a teljes védielensegig megcsonkítsák es minden stratégiai vasútvonalától megfosszák. Eredetileg a mai Szlovenszkó déli részén nagy terüietsávot 40—50 mérföld mélységben Pozsonytúi Párkányig Magyarországnak hagytak meg, meri azon a lakosság túlnyomó részé magyar nemzetiségű. Ugyancsak Magyarországnak hagytak meg a rutén földet is. A román határon szintén Magyarországnak ítéltek 8—10 mérföld mely sávot, mely magaba foglalta a legfontosabb városokat, mint Arad, Nagyvárad, Temesvár és Szatmárnémeti. A déli részen a Bácska, a Bánát és Baranya egyes részeit Ítélték oda Magyarországnak. Kifejti ezután a cikk, hogy a magyarlakta területek elcsatolása nemcsak Magyarországnak jelent veszteséget, hanem az utódállamoknak is nagy gondokat okoz. Ezért követelte Vajaa-Vojvoda román miniszterelnök 1925 február 3-iki beszédében, hogy ezekről a területekről roman telepesekkel szorítsák ki a magyar lakósságot.
