Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-07-23 / 88. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927 jóira* 28. Intézeti fehérnemű és egyébb felszerelések legolcsóbban ELBERT-nél Nádor-a. 19. Dús választékban: férfi és női fehérnemű (mérték szerint is), Pyjamas, angol férfi, női flór és mosó selyem harisnya, Vulkán és bőr koffer, utazókosár, zsebkendő, Retikül, Clolt és Lüster kötény stb. Gyári raktár sport- és szekrény gyermekkocsikban. addig, amíg az programja mellett kitart. Majd kifejezte Nitscti Andor azon kívánságát, hogy a két magyar párt között legyen béke s a magyar nemzeti párttal való további együttműködést attól a programtól teszi függővé, amelyet a két magyar párt együttműködése esetében magáévá tesz. Ettől fog függni a szepesi német párt állásfoglalása is. Reméli, hogy a két magyar párt egymásra talál és a barátságos jó viszony a szepesi német párttal továbbra is fenn fog maradni. A szepesiek Nitsch Andornak beszédét nagy tetszéssel fogadták. A német iparospárt helyesli Eckert iparospárti képviselőnek a közigazgazgatási reformmal szemben elfoglalt álláspontját. föl, de tekintettel az iparosság gazdasági helyzetére és a készülő szociális biztosítási törvény módosítására, nem lép fel erélyesebben. Az iparospárt a gyűlésen hozott határozata szerint Eckert magatartását helyesli és tisztán csak taktikai okokból nem akar most erélyesebben fellépni. Az iparospárt Spmáék erőszakos fellépését nem helyesli és az a vélemény kezd a párt tagjai között kialakulni, hogy ha a Bund der Landwirte továbbra is folytatja eddigi behódoló politikáját, akkor őszre könynyen bekövetkezhetik, hogy a német iparospárt is kiválik a Közös pártklubból. Vizsgálat a szlovenszkói fürdőalkalmazottak között. Mint ismeretes, a Bund der Landwirte kizárta klubjából, Mayer és Hanreich képviselőket azért, mert a közigazgatási reform kérdésében ellentétes álláspontot foglaltak el a párt határozatával szemben. A német iparospárt tagjai közül Eckert képviselő a javaslat megszavazásakor tüntetőén távozott a képviselőházból, úgy hogy a szavazásban részt sem vett, ami érthetően nagy feltűnést keltett. Eckert e szembehelyezkedése után mindenki azt várta, hogy a német iparospárt ugyanolyan retorzióval fog élni Eckert ellen, mint a német gazdaszövetség élt Mayerékke! szemben, azonban a német iparospárt még csag fegyelmit sem indított Eckert ellen. Vasárnap Marienbadban pártgyüiés volt, melyen Eckert referált a politikai helyzetről és ez ülésen nyilvánosságra jött, hogy az iparospdrt parlamenti klubja beleegyezett abba, hogy Eckert a közigazgatási reform megszavazásától tartózkodjék. A marienbaüi ülésen az iparospárt a közigazgatási reform ellen sok kifogást hozott »Szegény magyarok“. — Takáts Sándor könyvéről. — Irta Szász Károly. Takáts Sándor a XVI., XVI£ és XVIII. század történésze. De néni elégszik meg a krónikák, évkönyvek, hivatalos jelentések és tudósitások adataival, hanem fölkeresvén a levéltárakat, megnyitja a családi és baráti levelek sok érintetlen poros csomagjának kötelékeit, s szinte egészen uj világot nyit meg előttünk. Mennyi mindent elmondanak, feltárnak és megvilágítanak ezek a sokszor egészen bizalmas levelek, a maguk leplezetlen őszinteségével, fesztelen negnyilatkozásaikkal, cikornyátlan szavaikkal. Mióta Takáts Sándor fáradhatatlan buzgalommal, ernyedetlen kutató kedvvel bújja ezeket a levelezéseket, s teríti meg vetők gazdagon tudásvágyunk asztalát: csodálatosan tágul előttünk az említett három év század láthatára, s egészen uj megvilágításban szemléljük ennek a korszaknak politikai és művelődési történetét. Valójában Takáts könyvei nyomán — mik már hosszú idő óta úgyszólván évről-évre megjelennek — tudtuk meg csak egyrészt azt, hogy a törők hódoltság ideje nem is volt olyan rettenetes a magyarra, mint ahogyan eddig hittük, s ahogyan történészeink hirdették — másrészt pedig, hogy a Habsburg-házbeli akkori uralkodók sokkal kegyetlenebb ellenségei, ádázabb pusztítói voltak mindannak, ami magyar, mint ahogyan eddig a históriai könyvek tanították. Legújabb könyvében, a Szegény magyarok cimüben — mely Genius-kiadásként mostanában látott napvilágot A belügyminiszter legutóbbi rendeletével felhívta a hatóságokat, hogy vizsgálják meg a szlovenszkói fürdőkben alkalmazott egyének hovatariozandóságát, vagyis az állampolgárságukat állapítsák meg. Ez a rendelkezés azért történt, mert Szlovenszkó fürdőiben dllitóan „irredenta mozgalom“ folyik, amelyben elsősorban a fürdők alkalmazottai vesznek részt. Úgy látszik, hogy a nyári kánikula nemcsak a cseh és sziovák sajtó rémlátásaiban, de magában a belügyminisztérium rendelkezéseiben is felettébb megnyilvánul, mert felesleges intézkedései most uj területre irányulnak, hogy a régi fantom, az irredentizmus ellen most újból fellépjenek és ezzel a békés polgárokat újabb zaklatásoknak tegyék ki. Egész bizonyosra lehet venni, hogy ez az újabb hivatalos eljáráteljes fiaskóval fog végződni s legfeljebb csak arra lehet jó, hogy Szlovenszkó lakossága megállepithassa azt az idegességet, amely a belügyminisztérium eme intézkedésében is megnyilvánul. — a török világról kevesebb szó esik. De a Habsburgok magyarellenes politikája és nemzetrontó eljárása annál gazdagabb rajzban, az életigazságnak szinte elijesztően sótét színeiben kél előttünk eleven életre. Valóban, aki eddig nem borzadt meg aléggé az első Ferdinándok, Miksa, Rudolf és 1 Lipót uralmától, amely Magyarországnak nemcsak szívtelen, hanem gonoszul tudatos kizsarolására, kizsákmányolására irányult az a Takáts Sándor könyveiből, akár csak ebből a legutolsóból is, megrendülve tanulhatja meg, hogy ezeknél a Szent István koronájával megkoronázott magyar királyoknál többet egyetlenegy ellenség sem vétett és vétkezett népünk, nemzetünk ellen. Feneketlen gyűlölettől eltelve, ezek az uralkodók és udvaruk valósággal kiszipolyozták gyönyörű országunkat, a maguk anyagi haszna érdekében formaszerü rablógazdaságot folytatva ezen a tejjel-mézzel folyó kanaáni földön. Jól mondja Takáts, hogy az „igazi szegénylegények“ a nemzeti szellemtől áthatott végházak magyar vitézei voltak, akik, ha gyalog szolgáltak, havi két — ha lovon havi három forint éhbéren tengődtek, mig a császári kürasziroknak öt annyi készpénz fizetésük volt, s élelmet is kaptak, amit amazoknak a maguk szegényes lénungjából kellett megszerezniök. Hanem persze, mikor a török ellen kellett harcolni, akkor az alig elviselhető nyomorúságban szenvedő magyar katonát állították első sorba, mert a kedves és „drága“ osztráknak ugyan nem igen lehetett hasznát venni. Jói mondja Takáts Sándor, hogy a növekvő császári hatalommal s a vesztünkre törő bécsi kormányszékekkel szemben atö-A parlament őszi munkaprogramja. Csak a múlt héten zárfák be a parlament két házát, a képviselők és szenátorok épen hogy csak megkezdték nyári szabadságukat, Prágából máris a parlament őszi munkaprogramjáról érkezik híradás. A csehszlovák köztársasági párt vasárnap tartott ülésén Berán képviselő, a párt titkára nagy beszédet mondott, amelyben foglalkozott a parlamentőszi kampányának ügyeivel. A képviselő az őszi munkaprogramot következőkben jelölte meg: a szociális biztosítás reformja, á lakóvédelmi törvény likvidálása és az 1928. évi állami költségvetés. A gyűlésen felszólaló Olejaik szenátor hangsúlyozta, hogy a rend és nyugalom érdekében a mezőgazdasággal foglalkozó népnek is részt kell adni az állam vezetéséből. így fiatalít és szépít a Iliin nun HM HL napsai Minden gyógyszertárban, drogériában parfümériában kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312. — Nagy olcsóság. Angol Krepp férfi ing 2 gallérral 47 korona ELBERTNÉL. Rothermere lord és Magyarország. Nagy Emil volt magyar igazságügy miniszter tanácskozása a lorddal. Komárom, 1927 julius 22. A Budapesti Hírlap igen érdekes cikket közöl Nagy Emil volt magyar igazságügyminiszier tollából, aki Angliában huzamos ideig tartózkodott és tanulmányozta az angol alkotmányt és annak sarkkövét alkotó igaságszolgáltatást, de látó szemmel kisérte figyelemmel magát az angol közéletet is politikai és társadalmi viszonyaival együtt. Nagy Emil meghívást kapott Rothermere lordtól, aki fiával, az angol képviselőház tagjával együtt várta és fogadta őt. Rothermere lorddal való beszélgetésének a lényege az, hogy a trianoni békeszerződésnek olyan megváltóztatására gondol és pedig békés utón, a genfi népszövetség utján a lord, amely jóválenné mindazt az igazságtalanságot, amely a magyar nemzetet érte a béketárgyaláson előfordult tájékozatlanság, valamint a bűnös és ellenséges indu- Iatu befolyások érvényesülése által. Rothermere sajtó propagandája mellett kívánatosnak tartja azt is, hogy a felvilágosítás munkájára előadásokkal a magyarok is vállalkozzanak. így Nagy Emii azt írja, hogy két városba is kapott meghívást előadás tartására, ahol Magyarország mai helyzetét ismer-Minden jó háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a hires Schroll ehifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307 rökség szinte egyedüli gyámola volt a magyarságnak. Nem csoda, ha a megkínzott nép felgyülemlett keserűsége aztán zendülésben tört ki, mint 1697- ben a Hegyalján, mikor a „földhöz ragadt szegénység maga mozdult meg, hogy lerázza vállairól a német igát, amelyet tovább vonni immár nem birt.“ A bécsi udvar pedig nemcsak a zsarolásban és fosztogatásban, hanem a ferdítésben is előljárt: szemforgatva hirdette, hogy az uraktól elnyomott nép a nemesség ellen támadt föl. Takáts kíméletlen igazsággal mutat rá, hogy „ma már magyar történetírók is akadnak, akik a bécsi fölfogást minden latolgatás nélkül elfogadják“ — és „a magyar nemesség hibáinak kiszinezése, jó tulajdonságaiknak elhallgatása újabb időben nagyon divatra kapott". A XVI. század és XVII. század történetével oly behatóan és előszeretettel foglalkozván Takáts, természetes, hogy könyveiben sok szó esik a Zrínyiekről. E legújabb müvében is jelentékeny tért foglalnak el a Zrínyi- családról szóló fejezetek, s a többiekben is minduntalan rátér az irás a Zrínyi-család tagjaira. „Álmot hüvelyezünk, több százados álmot“, — kezdi Takáts a Zrínyiek és a Muraköz című érdekes fejezetet, olyan zengzetes, ritmikus sorral, mintha csak a „Buda halála“ nagynevű énekmondója kezdene egy költői elbeszélést. „A Zrínyi-család tragédiáját kizárólag magyarságuk s a magyar alkotmányhoz való ragaszkodásuk idézte elő,“ — hangoztatja Takáts s hozzáteszi, hogy „e nagynevű család pusztulásában híven láthatjuk a magyar nemzet tragikumát“. Úgy van. A Zrinyi-nemzetség mindig tetni fogja. Nagy Emil saját javaslata szerint Erdély autonómiáját kell sürgetni, mert a köztudatba azt csempészték bele, hogy Erdély tiszta román ajkú lakosokból áll, pedig ott a kétmillió magyar és a félmillió német többségben van a románok felett. Ebben az autonómiában, — melyet az erdélyi románok is kívánnak — a három nemzet: a magyar, román és német egyen'ő faktor gyanánt szerepelne. Magyarországon a Rothermere lordnak akciója ma a legélénkebb politikai diskuászió tárgya, minden magyar lap ezzel foglalkozik, még a Népszava is. A Daily Mail, Roíhermere lapja, állandóan cikkezik Magyarországról és most közli Gordon Ross-nak, a magyar csehszlovák határ megállapitására kiküldött nemzetköziibizottság főtitkárának levelét és kijelenti, hogy Magyarországgal igazságtalanul bántak el a trianoni szerződésben. Becsületbeli kötelessége Angliának, hogy ezt az igazságtalanságot jóvátegye. A cikk címe Tartsd meg szavadat Magyarországgal szemben ! Ebben Millerandnak a trianoni békeszerződéshez mellékelt úgynevezett kisérő iratáról ir, aki ebben megígérte, hogy ha Magyarország a Népszövetséghez fordul, otl segítenek azokon a gazdasági és néprajzi igazságtalanságokon, amelyeket az uj határok Magyarországnak okoztak. A feltűnő cikk hangsúlyozza, hogy Magyarországnak különös oka van Anglia rokonszenvére tekintettel a két ország történelmi barátságára. szálka volt a magyargyülölő bécsi udvar szemében s az összeütközések elkerülhetetlenek voltak. Ez a végzetes ellentét okozta Zrínyi Miklós halálát, ez vitte vérpadra Zrínyi Pétert s az ő pusztulásuk eredményezte szükebb hazájuknak, a Muraköznek pusztulását. Da különösen érdekes részlete a könyvnek a Zrínyi Miklós ismeretlen leveleiről szóló fejezet, melyben Takáts művészileg szép és históriailag igaz képét nyújtja a nagy költő-hadvezérnek, kinek sok ismeretlen levelét kutatta föl, nem kis fáradsággal, legtöbbjét a körmendi Battyhány-hercegi levéltárból. Számos uj adat tárul itt elénk, módosítva Zrínyi eddig közzétett életrajzait, s ha lehet, még hatalmasabb, nemesebb alakként látjuk Zrínyit, ki a költő babérja és a hadvezér borostyánja mellett az államférfi hervadhatatlan koszorúját is viselte homlokán s kinek „alig van levele, melyben hazája megszabadításával nem foglalkoznék“. Legterjedelmesebb szakasza a könyvnek „A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása“ cimü, nagyszabású tanulmány, mely egymaga 117 oldalt foglal el s melyet a Magyar Tudományos Akadémia a Lukács Krisztina pályadijjal tüntetett ki. A magyar tőzsérek, vagyis marhakereskedők a végházbeli „szegénylegény“ katonák mellett a nemzeti szellemnek legerőteljesebb fenntartói voltak a XVI—XVII. században s nekünk, laikusoknak, szemünk-szánk eláll amaz adat hallatára, hogy az akkori virágzó kereskedelmi viszonyok közepette — mert igazán azok voltak — némely esztendőben nem kevesebb, mint 200.000 marhát
