Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-07-19 / 86. szám
86. szám, veimyolcadik évfolyam. Kedd, 1937. jnlius 19. O M A R O M L A P O K POLITIKAI LAP. Kl6ír<eté»i Ar <T*»h»*IO'rik éf lékben; ^.ifben é, vidékre postai síétköláássel: j Sjé«« évre 80 K, félévre 40 K. negyedévre j 20 I. - Külföldön 15Ó Ke. *.s ! 80 ffliér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. \ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-n, M.. Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. Infelix Austria! Baden bei Wientol Komáromig a forradalomtól vérzó Bécsen keresztül. Komárom, — julius 18. A rothadt bécsi kelevéoy felfakadt és mérges genye végig csörgött Ausztrián. A hivatalosan leplezett, sőt hallgatólag támogatott kommunizmus talált egy kis ürügyet és mozgósított Bács ellen. A felgyújtott igazságügyi palota lángjai bevilágították egész Európát és ha eddig nem nyíltak ki a szemek még, most láthatják, hogy a két és feles internacionálé hogyan vizsgázott Bécsben. A Bauerok, Rennerek és Seitzek természeteién proklarnálták az általános sztrájkot és utólag gyáván mosakodnak, hogy nem akarnak polgárháborút, amikor összegázolt és széttépett rendőrök holttestén töltötte ki mérgét az elfajult tömegdüh. Az Arzenál és a titkos fegyverraktárak megnyíltak és ontották a fegyvereket a megszanált Ausztriában és a Breitscheidék kezében levő védőőrség lábhoz telt fegyverrel nézte az erőszak szörnyűséges kilengését, az ártatlanok százainak fegyilkolását. Európa államai — legyőzöttek és győzők — egyformán láthatják, mire vezet a kommunizmus dédelgetése és az agitátor iskoláknak csaknem állami támogatása, az ezernyi menekült kalandornak a megtürése. A gyujtogatók ma is szabadlábon járkálnak és a gyilkosok ellen nem nyújt védelmet a hires kedélyes császárváros rendőrsége, mely ellen feluszitották a szervezett munkásságot a szociáldemokrata vezérek. Látnivaló és nyilvános tény, hogy a rend ellen küzdenek, amely nekik már kényelmetlenné lett, a polgári kormány ellen, mely nem adja ki a hatalmat kezéből olyan gyáván, mint annak idején Magyarországon a»népköztársaság«Károlyi Mihályai. Ki kell és ki fog jőzanodni a nép ebből a szociáldemokráciából is, amely sorsdöntő napokban nem szállott szembe állítólagos ellenfelével, a kommunizmussal, hanem szép csendesen és titokban támogatta azt. A tényeket nem lehet majd letagadni, mert azok a bizonyos felelőtlen elemek, akik az igazságügyi palota előtt máglyát raktak a bírósági iratokból és telekkönyvekből és elrekvirálták a magánautókat, igen közeli rokonaik. Ott hemzsegnek a jócsengésü nevű Fényes László és Buchinger Manó is azzal a Garami Ernővel, aki már Budapesten megcsinálta az Őszirózsás forradalmat. A vendégszerető Bées bizonyára meg fogja köizöuni nekik közhasznú tevékenységüket és Breitner diszlakást utal ki nekik a legszebb városi bérházban. Rendben van. Európa legalább tisztán lát és most már nem lehet tovább várni, vala-A sokszor visszakiváni régi békebeli idő jut emlékezetembe, mikor fáradt idegzetemre BMen bei Wienben találtam néhány hőire pihenést B*den, ez a világhírű fürdő, amely Bácsi közelségében a világ minden tájáról egybegyült vendégei ellenére is magán hordja azt a közvetlen, kedélyes hangulatot, mely éppen a régi császárvárosnak volt a legegyenibbtulíjdonsága, idén megint a legszebb múltjára emlékeztetett. A szállodák, penziók, magánviilák telve gyógyulást, üdülési kereső vendégekkel, nyaralókkal. A vendégek között feltűnően rok a magyar, csaknem 80 százalékát magyarok teszik ki és bár a Schilling itt nagyon elkél, Magyarország és az utódállamok területeirőí napról n3pra egyre újabb vendégek keresték fel B-.den fürdő hávvizét. Baden tehát ilyenkor nyáron, szezónban olyan, mint egy „darab“ a régi jó békevilágból és hogy háború és békeszerződés volt, arra legfe'jebb csak a nagy drágaság és a pénz kevés értéke figyelmezleti itt az embereket. Ezt a nyugodt pihent hangulatot, mint a nyári zivatar, olyan hirtelenül váltotta fel a pénteki bécsi események riasztó hire. Az első hírek pénteken a déli órákban fu ótüzként terjedtek szét a strandon fürdőző vendégek között, érihető ijedtséget okozva. A kedélyek csak akkor nyugodtak meg némileg, mikor a hírek között sok volt az ellentmondó és hióbhir. A nyaralók közül rögtön többen Becsbe akartak utazni, de a villamos már csak Inzersdorfig közlekedett. Az autótaxik árai pedig hirtelenül felszöktek. Pénteken reggel még 15 Schilling volt a taxi ára, délután már 40, sőt 60 Schil- 1 ngí rt is alig lehetett kapni. Közben azok a vendégek, akik Bécsben voltak, a legrémesebb hűeket hozták a kitört polgárháborúról: Ég a Justizpalas*. A Ringen sok üzlet lerombolva. Minden közlekedés megszűnt a városban. Az u'ca kövezetből barrikádokat emelnek. Puskaropogás hallható az egész városban, a katonásg gépfegyverekkel mit kell csinálni ezzel az életképtelen állammal, amelynek fővárosa Európa tűzfészke lett, nyugati Moszkva, amely házhoz szállítja a kommunizmust bármely középeurópai államnak. A franciák foga vacog az Anschluss miatt, holott nem ez a fontos a mai pillanatban. Ma csak arró, van szó, hogy a tűzfészek elalszik-el vagy el kell oltani, a zsarátnokot: széttiporni, hogy másutt fel ne gyújtson semmit. Nem az Anschluss az, amitől félni keli, hanem a tüzveszedelem. Most már be kell látniok, hogy a mai Ausztria igy nem maradhat fenn tovább, vörös fővárossal ér titkos tűzcsóvákkal, amelyek egy adott jelre előkerülnek a. föld alól, az elrejtett odúkból és pincékből. Most majd talán ráébrednek arra, hogy a saint— Saját munkatársunktól. — vonul fel. Halottak, sebesültek. Egyik hölgy sápadtan mondja, hogy Bécsben szeme előtt szúrtak halálra egy védtelen asszonyt. A fürdőző közönség nyugalmát hrtelenül felváltotta az idegesség. A külföldi vendégek legnagyobb része hazautazásra gondol Többé nem is gondolnak, de gondot ád nekik. Badeni vakációm a bécsi eseménytől függeilenül most vasárnap ért volna véget, bn is azon törtem tehát a fejem, miként menjek haza Komáromba, ha megszűnt a vasutforgalom. Szombaton délelőtt a fürdőző vendégeket újabb meglepetés érié. A szokásos délelőtti kurmusik elmaradt, délután 1 érakor bezárták a Strandot. Kollman Baden város polgármestere, Ausztria volt pénzügyminisztere, akit a szocialisták bizalma álliloü helyére, a sztrájkoló tömeggel való szimpátia kedvéén és a somfalvai Ítélet elleni tünteiésképen a bécsi események hatása alatt elrendelte a térzene szünetet. A vendégek izgalmát mégjobban fokozta a polgármesternek ez a rendelkezése. Az alku pedig szüntelenül és még lázasabban folyt az autóíaxik árai körű', amelyek péntek óta, szombatra horribilisán megnövekedtek. Egy autótaxi ára szombaton már 60 Schilling volt, de 100 Schilinget is megadtak. A soffőrök fényes keresethez jutottak, bár akadékoskodva vitték az utasokat a Passierschein miatt. Mert ahhoz, hogy az embert le ne tessékeljék az autóról, elsősorban Passierscheint kell beszerezni. Miután szombaton három órára terveztem Bídenbói az indulásomat Bícs felé és megalkudtam már a roffőrrel az árban, elsősorban a Passierscheinről kellett gondoskodnom, a badeni szocialista páttitkárság, azonban ezt tőlem,megtagadd. A pártfitkárságban a férfiakon vörös ksrszallag van Bizalmi emberek. Itt már olyan a kép, mint a forradalmakkor szokott lenni, sürgés, forgás, idegesség, nyugtalanság. A Passierschein germaini békeszerződés, mely ezt az államtorzot létrehozta, nemcsak az osztrákokat nyomorította meg, de egész Európára veszedelmet zúdított. A mezőn békésen cseréppipáját szívó ausztriai parasztnak ökölbe szorul a keze, ha Bécsről beszélnek előtte. A tiroliak hallani sem akarnak erről a veszni induló metropolisról, me'y mint a vízfejű gyermek feje, az egész testet elerőtleniti és legyöngiti. Bebizonyosodott, hogy az állam testében keletkezett uj organizmusok annak fejlődését nem csak hogy megakasztják, de magát a testet is végveszélynek teszik ki. A vörös szervezetekről ime kiderült, hogy rombolni tudnak, de épiteDi nem. Ártatlanul kiontott embervér pecsételte meg ezt az igazságot. július 18. hiánya miatt a sofför ugyau aggályoskodott, azonban megnyugtattam, hogy már veszélyesebb helyzetből fcivergődtem és álvágjuk valami utón módon a kordont. Velem van még egy bécsi ur és egy romániai magyar urinő. Meidiingbe érkezve már érezhető a forradalom külsőségekben is. Az országulon 4000—5000 főből álló tömeg csoportosul, az autót feltartóztatják. Vörös karszallagos, fegyveres férfiak igazoltatnak. — Kérjük a Passierscheint — fordult felém az igazoltató bizalmi férfi. — Válaszom nincs, éppúgy a kísérőimnek sem. — Non mehetnek tovább — volt a bizalmi férfi felelete. Hivatkoztam arra, hogy külföldi állampolgár vagyok. A különben elég udvariasbizalmi férfi erre ridegen mondta: — Dás intressiert uns nicht. Megmondom, hogy újságíró vagyok. — Mutassa az igazolványt. Megmutatom az ujságiiói igazolványt, amely cseh nyelvrn van kiállítva. A bizalmiférfi nézi, forgatja, nem érti meg. De láija, hogy csakugyan újságírói igazolványt tart a kezében. — Kann passieren — mondja ezután, majd pedig igazoltatni akarja utastársaimat, a hécsi urat és a romániai hölgyet. — Ők a kísérőim — mondom és udvariasan tovább engedi most már autónkat. Bécsben nyugodtan mehetett az autó. Az ulcák még mindig a pénteki véres nap eseményeinek hatása alatt állanak. Sok helyütt még meglátszanak a vérnyomok a pénteki harcokból. A kövezetei néhol felszedték és torlaszokat emeltek. Villamosvasút és minden más közlekedés, az autókon kívül, szünetel. Általános sztrájk mindenütt. Az üzletek redőnyei csaknem kivétel nélkül le voltak huzva, még a kávéházak és élelmiszerüzletek redőnyei is, amelyek egyébként nyitva tartották az üzleteket. Szombaton délben, eléggé megkésve jelent meg Seitz polgármester (aki egyébként a szociáldemokraták embere) rendelete az általános szesztilalomról. Az utcákon kevés ember látható és azok is nagyrészt egyedüi járnak. Itt ott feltűnnek az acélsisakos Schutzbund kisebb nagyobb csapatai. Csak a kávéházakban van most is eleven élet és forgalom. Péntek óta nem jelennek meg a lapok egy két egészen jelentéktelen újságtól eltekintve és a megjeleni lapok is csak a legszűkebb hivatalos közleményt tartalmazták. A hírszolgálatot az újságok helyett most a kávéházak teljesítik. Persze senki sem tud semmi bizonyosat, a legellentétesebb hírek keringenek. Man sagt — mondja mindegyik és sohasem az a kérdés, hogy tulajdonképen : Wer sagtes ? Autónk a II. kerületben lévő Diana szálloda előtt áll meg, ahol szobát veszünk ki. A szálló halijában csomagok és utasok, akik mind el szeretnének u'azni már. Legnagyobbrészt külföldi nyaralók. Hamarosan megtudom, hogyha sürgősen el akarok utazni, három mód áll
