Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-07-19 / 86. szám
2. oldal. Komáromi L&pox 1927 juüus 19. Intézeti fehérnemű és egyébb felszerelések legolcsóbban ® ELBERT-nél Nidor-n, 19. Dús választékban: férfi és női fehérnemű (mérték szerint is), Pyjamas, angol férfi, női flór és mosó selyem harisnya, Vulkán és bőr koffer, utazókosár, zsebkendő, Retikül, Clott és Lüster kötény stb. Gyári raktár sport- és szekrény gyermekkocsikban. rendelkezésemre. Egyik: az asperni repülőállomásról Budapestre szállók és onnan utazok Komáromba. Másik: hajóval leutazok Komáromig, vagy végül a harmadik mód: autón Bergen keresztül Pozsonyig és onnan Komáromba. Szombaton délután a szálló portásának meghagytam, ennyi az övé, ha még reggelre szerez egy repülő ülést az asperni állomástól Budapestig. A válasz nemsokára megjött és meghiúsította tervemet, a Magyar Légi forgalmi Társaság egyetlen induló repülőgépének egyet • len megmaradt ülését lefoglalták a magyar kormány megbízásából. Maradt tehát a másik terv, másnap hajóval indulni. A forradalomi Bécsben eltöltött kevéssé nyugodt éjszaka után vasárnap reggel a Reisbrückéhez mentem taxin a hajóállomásához I<t már utazásra kész utasok nagy tömege várta türelmetlenül a hajót. Amint később kiderült, az utazni óhajtók nagy meglepetésére, a hajóforgalom is megszűnt, sem a Magyar Folyam és Tengerhajózási R T.,sem az Östreichisches Damfschiffsgeselschaft hajója nem indul, mivel az utolsó hajó pénteken ment Bécsből Budipístre. Ez a terv is meghiusu t tehát. A várakozó utasok között, akik csaknem mind magyarok voltak, újabb terv merült fel: Hegyeshalomig autóval és onnan vonattal Budapestre. A terv újabb bizakodást vált ki, amit a sofförök árai tudnak csak lefokozni, akik megérezve a rájuk virradt konjunktúrát, Hegyeshalomig egészen önkényesen 3, 4, 5 miliió osztrák koronát kérnek. Figyelmezíetem az utasokat, hogy ilyen összegeket nem lehet megadni, de tudok méltányos soffőrrői, aki egy millióért is elvisz Hegyeshalomig. Ha valaki tehát ezzel az autóval akar utazni, az jöjjön velem a Dianába, ahol megosztjuk az autó árát. A Dianába aztán eljött 30 - 40 ember, akik mind Hegyeshalmon keresztül Magyarországba szándékoztak menni. Csakhamar sikerült méltányos áron autót szerezni, nemcsak az én csoportomnak, hanem a többieknek is, úgyhogy reggel fél 8 órakor nyolc autóval indultunk el Hegyeshalom felé. Ezután akadálytalan volt az utunk. Az osztrák falvakon keresztülutazva meggyőződhettünk arról, hogy a forradalom mennyire izoláltan csak Bécsben tört ki. A vidék lakossága mindenütt nyugodt, békés és a Bécsben történtekről alig tudnak valamit, sőt teljesen tájéko zattanok; mivei újságok már két nap óta nem jelentek meg és más tekintetben is el vannak zárva a fővárostól. Fél 10 óra felé már Sommereinba ér keztünk, a magyar határtól számítva az utolsó osztrák faluba, ahol az osztrákok részéről megtörtént az útlevél- és a vámvizsgálat. Felfrissült érzéssel, a bácsi események nyomasztó átmoszférája alól felszabadulva, közeledtünk Hegyeshalom felé. Miután az útlevél vizsgálat a magyar részről is megtörtént, csupán még egy nehézséget kellett legyűrni. A magyar finánc ugyanis szigorúan ragaszkodott az előíráshoz és nem akarta a soffőrt Hegyeshalomra az állomásig engedni, mivel nem voit útlevele. — Ha már most vörös Bécsből idáig nsgynehezen eljöttünk, a célnál csak nem akadhatunk meg, ezt maga sem veszi majd a lelkére — mondottam a fináncnak, aki azonban ragaszkodott álláspontjához. Ekkor indítványoztam, hogy telefonáljon Hegyeshalomra, csak lesz ott egy finánc, aki az autóval velünk jön és a soffőrt visszakiséri osztrák területre. A határőr csakugyan meg is telte ezt, hamarosan megérkezett egy finánc, aki később a soffőrt visszakiséríe Ausztriába és mi így a kalandos utazás után nagynehazen, de mégis kijuthattunk a iárigbaborult Ausztriából Magyarországba, ahol még inkább szembetűnő volt a rend, a fegyelem és a nyugodtság. Mert Ausztria, ez a valamikor szerencsés jelzővel ellátott ország láng’oaborult pénteken. Bizonyos, ha ideig-óráig sikerült is a tüzet lokalizálni, az elfojtott szenvedélyek alatt, mint a pénteki események is megmutatták, ott rejtőzik a parázs, amely minden pillanatban újra félelmetesen vethet lángot. A Justizpalast vérvörös lángjai csak szimbólumai voltak azoknak a törekvéseknek, amelyek a kedélyes, a világ Icgmegelegedettebb és legkedvesebb nyárspolgár népéből, a bécsiekből kicsiholták az engesztelhetetlen gyűlöletet és szenvedélyt a _ vörös uralom megalapozásáért. És az is bizonyos: a somfalvai itéiel elleni tüntetés csupán jól megszervezett puccsot takart, amely az államhatalom megdöntése ellen irányult. spébé. A bécsi véres zendülés legújabb fejleményei. Az osztrák fővárosban péntek óta nagyjában nyugalom állott be, de még mindig erős a forradalmi hangulat és a szenvedélyek nem szűntek meg, ba látszólag le is csillapodtak. Mi volt az a bizonyos somfalvai vérengzés? Amint szombati számunkban megírtuk, a becsi forradalom inditóokául a somfalvai vérengzés ügyében hozott felmentő Ítéletet nevezték meg. Sonifalván, ebben a burgenlandi városkában ugyanis január 30 án vasárnapon tartották meg népgyülésüket a szociáldemokraták meg a frontharcosok és a két elmérgesedett párt között vérengzésre került a sor. A Burgenlandból érkező frontharcosokat már a pályaudvaron heves tüntetés fogadta a szociáldemokraták részéről. Később egyik vendéglőből, ahová megszorultak a tömeg elől lövéseket adtak le a frontharcosok, ami egy öreg rokkant katona és egy kis gyermek életébe kerüli. Megállapították, hogy a végzetes lövéseket Tscharman vendéglős két fia és egy Pintér József nevű egyén adta le, akiknek ügyét a napokban tárgyalta a bécsi esküdtszék, aminek verdiktje alapján mind a három frontharcost felmentették, mivel önvédelemből használták a fegyvert, egyutttal azonnal szabadlábra helyezték őket. Az ítélet ellen mindjárt kihirdetése után hangos nemtetszésüknek adtak kifejezést a szociáldemokraták és a kommunista érzelmű munkások az igazság ügyi palota előtt, a nagyszabású tüntetést péntek reggelre halasztottak, amelyből mint ismeretes keletkezett azután a véres polgárháború, amelynek s isszonyú következményeit egyelőre f még alig lehet sejteni is. f Száz halottja és félezer sebesüli je van körülbelül a pénteki vérengzésnek. A pénteki események, amelyek döbbenetes erővel mutalták meg a lappangó szenvedélyek kitörését, szombaton és vasárnapon már kevésbbé ismétlődtek meg, azonban teljes nyugalomról még most sem lehet beszélni. A zendülő csőcselék gyűlölete elsősorban sz igazságügyi palotát döntötte romba, amely olyan vandalizmus áldozata leit, amilyenre talán még a francia forradalomban is csak keresve találunk példát. A palotában nyo'cvan rendőr tartózkodott, akiket a munkások egy | nagy szobába zártak. Majd pedig meg- j kezdték a romboló munkájukat, össze- j törtek, zúztak mindent, ami a kezükbe \ kerüit, az aktacsomókat kihajították az \ ablakokon, a kinílévő tömeg pedig felgyújtotta és máglyát rakott az aktákból, j Az igazságügyi palotát ezuián tövig j leégették. A pénteki eseményekről nagy- j jában már hoztunk tudósítást a szom- | bati számban. Az u cat harcok, melyek pénteken I délben a Ringen kezdődtek, kisebb j j szünetekkel éjfél után 2 óráig tartottak, j ? A közben megeredt eső, de a rend- j őrség, valamint a katonaság erélyes f beavatkozása szétzavarta a tömeget. I j Nagyobb- kisebb tüntető csoportok s j ugyan egész éjszakán at vonultak még [ j keresztül a Belváros u cáin, de ezek a I karhatalom beavatkozására rendesen, I ellenállás nélkül szétoszlottak. így j reggelre a kormány kiadhatta a l jelentest, hogy a rend helyreállt, i a zendülést leverték és a rendőrség j a helyzet ura i Hogy mennyi az áldozatok száma, azt | ; még most sem lehetett megállapítani. ! \ Ahányforrás annyi szám. Különböző jj f magánforrásokból fantasztikus számok j j terjedtek el, amelyek a halottasra nézve f \ 100-íól 300 ig, a sebesültekre nézve j ■ pedig 400-tói néhány ezerig terjednek. \ i Legmegbízhatóbbnak az a jelentés 1 ; látszik, amely szerint a hdíottaK„8záma \ j 60—80, a sebesülteké pedig 300—400. ? A szocialista párt az események okairól. \ Újságok péntek óta nem jelentek e meg Bresben. Szombaton reggel csak I egy „közlönynek“ nevezett szociálj dsmokfata lap jelent meg a pártvezeí tőségnek egy felhívásával. Ebben a ! felhívásban i a párívezeíő3ég kíméletlen támaf dást intéz a rendőrség ellen, amely a pártvezetőség felhívása szerint ok l nélkül lőtt a tömeg köze es feie- I lös a kiontott vérért. Soha Bécsben — igy szól a szoj ciáldemokratak röpirata — ennyi vér f nem folyt mint tegnap, séma váiásztójogi harcok legviharosabb napjaiban, sem a drágasági tüntetések, sem a háború utáni forradalom napjaiban. { A röpirat azonban mégis beismeri, I hogy a tüntető tömeg részéről is történt provokáció. A röpirat néhányszáz suhancról beszél, akik a munkástömegek közé vegyültek és szembeszálltak a köztársasági védőrséggel, amely a rend helyreállítására kivonult. Politikai következmények? A zendülés politikai következményeire vonatkozóan egyelőre még semmit sem lehet mondani. Már péntek este óta hirek keringenek, hogy a szociáldemokraták részt fognak kérni a kormányzásból és hogy a keresztényszocialisták ebbe bízó-Mindig friss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök legolcsóbb beszerzési forrása: Komárom, Klapka-tér. nyos feltételek mellett hajlandók is belemenni. Mindkét részről tarthatatlannak látják a mai helyzetei, amikor az egyik oldalon van egy alkotmányos kormány, amely forma szerint gyakorolja a hatalmat, a másik oldalon azonban ott áll a munkásság, amely szervezettségével és fegyvereivel — miután, mint most is kiderült, bőségesen el van látva fegyverekkel — minden pillanatban föiboriihatja a helyzetet. Most egyesíteni akarják ezt a két hatalmat, az alkotmányos hatalmat és az u'ca hatalmát. Kérdés azonban, hogy lehetséges lesz-e a békás együttmüsödés’a két párt között? Éppen azért, mert körülbelül egyforma hatalommal bírnak es ezért nem fog megszűnni közöttük a versengés a kizárólagos hitalomért. A mostani események egyébként is anynyira elmérgesiieitők a helyzetet, hogy ezért is nehéz lesz a zendülés likvidálása. Megkezdődnek a tárgyalások. A szombati délutáni .órákban formális an is megkezdődtek a tárgyalások a koalíciós kormány megalakítására vonatkozóan. A tárgyalásokat a kormány, illetve a keresztényszocialista pirt részéről Scipel kancellár vezeti, mig a szociáldemokraták nevében dr. Deutsch képviselő, a köztársasági védőőrség parancsnoka tárgyal. A szociáldemokraták föltétlenül ragaszkodnak Schober rendőrfőnök lemondásához, míg Seipel maradásában megnyugodnának, sőt hajlandók Seipel vezetése alatt koalíciós kabinetbe belépni. Mit ir a francia és olasz sajtó a bécsi eseményekről. A Journal a bécsi eseményeket kommenialva a következőket írja: A Dunamedence egyensúlya teljesen fölbomlott, aminek következményesem Bécs a szocializmus karjaiba vetette magát. Egy vörök városban kitörő lázadás önmagában is súlyos esemény, még súlyosabbá teszi azonban az, hogy a varosnak nincs komoiy, számbavehető katonai ereje. A milicia pedig sokkal veszedelmesebb a kormányra, mint a zavar gókra. Bármi jöjjön is, az események a csatlakozás érdekében dolgoznak. Ezek a csaltakozási törekvésrek is azt bizonyítják, hogy a békeszerződés által teremtett rend nélkülözi az egyensúlyt. Az olasz lapok hosszú tudósításokban számolnak be a bécsi eseményekről, amelyekről eléggé jól vannak infoimálva. A Tevere a bécsi zendüléssel kapcsolatban szőváteszi az Anschluss kérdését. Kifejti, hogy az Anschlussra vonatkozó agitáció teremtette meg ennek a zendülésnek az atmoszféráját. Ezért egy- 8zersmindenkorra végezni kell ezzel a mozgalommal, Ausztria csatlakozását Németországhoz — írja a Tevere — a hatalmak sohasem engednék meg. Hasonlóan írnak a többi lapok. Mindenhol a főtéma az Anschluss kérdése és a tiltakozás az Anschluss ellen.
