Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-11-15 / 137. szám

2. oldal.

Komáromi Lapok

»

Szerencséje, boldogsága és öröme

csak akkor lesz, ha

női és leányka télikabátot

Kertész Jenő cégnél vesz

(Komárom) Komárno, Nádor-atca 25.

Gyapjú mellény és pulóverek, férfi és női harisnyák, bőr és trikó kesztyűk, vulkán bőröndök, rüdikülök és minden egyéb úri és női divatáru-cikkek igen nagy választékban és olcsó árban kaphatók!

niszter hozzájárulásával.

A fősuly tehát a külön adókon nyugszik s a pótadónak alárendeltebb jelentőséget biztosit. Holota képviselő ezután Érsekújvár város példájával illusztrálta ezt az állítását, hangsúlyozva, hogy az uj adórendszer szerint az állam a jövedelmi adóra fekteti a fősulyt és a kereseti sdóra súlyt nem helyez több*, ezért a város gazdálkodása elsorvadni kénytelen az állami pótlákolható adóalap ilyen rohamos csökkenésével Mindez igen jelentős most a községek gazdálkodására nézve, mert az erre vonatkozó törvény most fog életbe lépni Akik tehát most jutnak be a községi képviselőtestületbe, azoknak sok munkát kell kifejteniök, hogy a községi gazdálkodást életképessé tegyék.

Di n?mc>ak sz uj ködgazga á i törvény jelent nagy visszaesést intézkedéseiben, a járási hivatal ezentúl olyan kiszélesített jogkörrel fog rendelkezni, mint önálló büntető biróság a polgársággal szemben, hogy 10000 koronáig terjedő pénzbírságot vagy megfelelő 8zabadságvesz-ést szabhat ki és a 300 koronáig terjedő pénzbírság elleti még csak feiebbezésset sem lehet élni. Kik ellen szükség ez? Természetesen első sorban ellenünk, a nemzeti kisebbségekkel szemben akarják ezt alkalmazni és mint állandó mumust velünk szem ben kijátszani, Valósággal a Bach korszakból vették elő ezt a rendelkezést, amely az önkényuralom éveit juttatja az eszünkbe. Vagy itt van még egy ilyen intézkedés, hogy a járási fő nők is adhat ki kötelező érvényű rendeleteket, amelyek a községi életbe való beavatkozást jelentenek. Mindenképen elmondhatjuk, hogy a tavalyi év is nagyon gyászos volt a községek igazgatására és általában a közigazgatásra, amely már az önkényuralom határain mozog.

— Mielőtt a Bach korsaakiői elválnék — mondotta Holota képviselő — figyelmeztetni akarom a komáromi választókat egy érdekes jelenségre. Az Érsekújvárt megjelenő szlováknyelvü lap, a Slovensky Juh, a komáromi választásra való tekintette! agitációs számot adott ki és egy cikkben felsorolja itt Csallóközben azokat a községeket, ahol csehszlovák nemzetiségű lett a község bírája, így felsorolja Naszvad községet is, amely 19 magyar képviselőt küldőit a képviseletbe és mégis csehszlovák pártit választott meg bírónak, mert a magyar képviselők közül két tag árulást követett el Ahhoz, hogy egy küzdelem sikeres legyen, gerincességre is szükség van. Hála Istennek, az ilyen árulás fehér holló számba megy a magyarság soraiban. Vegyék tekintetbe Érsekújvárt, ahol

ötször választották meg a képviselőtestületet, mig végre is mi győztünk abban az Érsekújvárban, melyről Srobár azt mondta, hogy nem lesz 10 év múlva ott magyar 1 Srobárnak ettől a kijelentésétől kezdve egy láthatatlan lelki kapcsolat fűzte össze a lakosokat, mikor pedig elkövetkezett a választások ideje, minden szavazatunkat csaknem ököllel kellett megvédenünk a lélekkufárokkal szemben és hogy végre is mennyira sikerült ez, jellemző, hogy éjjeli 12 órakor hirdethették ki csak a legtisztább kerületben a szavazás eredményét, ami pe dig azz;! az eredménnyel zárult, hogy

1000 szavazat közül 960 esett a magyar pJrlokra. Minél nagyobb volt a nyomás, annál jobban megértette egymást a magyarság, úgy, hogy az ölször megismételt választás után a kormánynak is el kellett ismerni azt, hogy Érsekújvár nem adta el magát.

Pedig itt is mindent elkövetlek, hogy megbontsák a magyarság egységét és a lélekcsábitás oty mérveset öltött, hogy a jelöltek önként kénytelenek voltak fogadalmat tenni, hogy a kísértések meg ne tévesszék őket. Komárom vára, már mint olyan, mini fizikai erősség nem fog szerepet vinni a történelemben, de ezek helyett a bástyák helyett

Komárom városában olyan lelki bástyákat kell építeni és azt olyan lelki magaslatra emelni, hogy feltétlen megvédjük magyarságunkat.

Egész Szlovanszkó magyarsága tekintete Komárom felé irányul e napokban és figyeli a komáromi választásokat, mert a magyarság e legfontosab végvárában folyik ez le. Én, mint a szomszéd város lakosa kívánom, hogy teljes sikerrel vigyék győzelemre a magyarság szent ügyét s addig is ne falej senek el három jelszót: kitartani, dolgozni és remélni! (Zajos éljenzés).

Koczor Gyula képviselő beszéde.

Holola beszéde után Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt kerületi ügy v. elnöke volt a következő szónok és hatásos beszédében a következőket mondotta a választó polgároknak:

— Amikor hangsúlyoztam azt, hogy városunk minden lakosságáért, legyen az iparos, gazda, munkás, kereskedő vagy tisztviselő, különbségek nem ismerve kívánunk do’gozni, akkor az a meggyőződés vezet, hogy városunk jövőjét, lakosainak boldogulását csakis mindezeknek testvéri együttműködésében és kivétel nélküli boldogulásáb m látom. Látom és átérzem a társadalmi bajokat, látom a polgár, a munkás, a kisgazda, tisztviselő és kereskedő rettenetes küzdelmét az élettel.

S hogy ezt így látom és érzem, azt annak tulajdonítom, hogy köztük nevelkedtem, köztük éltem, részese voltam harcaiknak, hosszú éveket töltöttem el a műhelyek forró levegőjében s nem hallásból tudom ezeket. Joggal mondhatom tehát, hogy minden fájdalmukat, minden vágyukat, minden törekvésüket jobban átérzem és jobban megértem, mint talán azok, akik gyakorlatilag nem csinálták végig ezt az iskolát.

Milyen alapon akarják tehát elvitatni népünk minden egyes tagjával való együttérzést és az azért való munka jogát?

Talán csak azért, mert egyedül magukat gondolják hivatottnak, erre jogosítottnak? Talán azért, mert ezt a küzdelmet nem a nemzet, a hit és a család meggyaiázásában, a hitetlenség, a gyűlölet és az erkölcstelenség oltárra emelésében, hanem az igazi együvétartozás és a szeretet érzésének valóraváltásában látom ?

A kérdés a választ is magában foglalja: azért kívánnak bennünket kizárni

ebből a harcból, mert a nemzet, a hit, a család szentségének segítségével és nem ezek porbadőniésével akarunk a jobb jövőért munkálkodni az igazi demokratikus haladás eszközeivel ki vánjuk népünké* szolgálni s nem velük a mindenkit mindenki ellen uszító, biztos romlásba vezető utón kívánunk haladni.

Az igazi demokrácia nem az, hogy gyűlöletet szitunk irifr'aenki el'en es lesüllyeszteni igyekszünk életszínvonalát annak, akinek talán egy jobb kabát, vagy egy jobb falat kenyér jutott, az igazi demokráciának ép az a célja, hogy a rosszabb helyzetben levőket f;leme!jük, jobb sorsba juttassuk.

Mi az igazi demokrácia győzelmé ért harcolunk, mindenkinek emberi létet kívánunk nyújtani s ez az, amiért el akarnak terrorizálni bennünket a munkástömegektől,

mert felvilágosításaink fo'yián megszűnne a mindenkori feie.ősségtelen, nagyhangú népvezérek uralma.

Ezekre a dolgokra nagyon jó példa Komárom is. Akiket nálunk a gyűlölt burzsujo* közé soroznak, azoknak 93 százaléka mindennapi nehéz, fáradságos munkával kenyerét kereső kisiparos, kisgazda, vagy kereskedő, aki ezer baj jal küzdve keresi meg kenyerét s félve 5 gondol arra, vájjon jut-e majd öregségére is.

Komárom lakosainak ezért a nagyobb darab kenyeréért vettük fal mi is a küzdelmet, mert meg vagyunk győződve arról, hogy városunk jővője, lakosainak | ezen nagyobb darab kenyerén fordul meg. Hogy ezt elérhessük, annak első feltétele, hogy városunkban tervszerű, céltudatos, komoly városi munka folyjék, mert egy helytelen gazdálkodás megbénítja a város életét és lehetetlenné teszi lakosainak boldogulását.

Ami eddig városunkban történt, ?

azt psdig sem tervszerű, sem céltudatos, sem pedig komoly és felelősségteljes gazdálkodásnak nem lehel nevezni. Ennek legjobb bizonyítéka a muH hiti közgyűlés, hogy c-ak ezt emliísem meg, nem akarván túlságosan igénybe venni szives türe'müket. Amikor a befektetések fedezetéről volt szó, kérdést intéztünk városunk polgármesteréhez ezt írelőleg, azt a feleletet kapta, hogy a városnak kölcsön van igéivé, a kövezelvámokbóí is nagy bevétel e számit, majd megjegyezte, még pedig

olyan formában, amely azt a látszatot kelthet e, hogy ez szinte biztos dolog, hogy a Kb. másféimiiliós túlmunkákra beadták az államsegély iránti kérvényt.

Bátor voltam az ügyhöz hozzászólni, előrebocsátva, hogy szükségesnek tartom a folyamatban levő munkákat, de nem helyeselhetem, hogy azok minden tervszerűség nélkül hajtatnak végre s a fedezetük a jó reménységre van alapítva. Pártjaink nevében helyte’enitettem, hogy nem gondolták meg előre a teendőket s ézzei módot adtak arra, hogy a túlmunkáknál a vállalkozók felárakat köveieljenek, elitéltük, hogy amikor már több mint negyedéve tudják ezeknek a túlmunkáknak a méretét, még sem gondoskodtak megfelelő kölcsön biztosításáról s beérték Ígérettel, holott nyilvánvaló, hogy a szorult helyzetben levő adós mindig drágán kaphat csak kölcsönt.

Hibájául róttuk fel a város vezetőségének, hogy bár fennt jártak a minisztériumban s tudják, hogy az állami útalapra való tekintettel motoros jármüvek után kövezetvámot nem engedélyez, sőt azt bármiféle jármüvek után be fogja szüntetni — amint errői ép Törköly szenátor és Holota képviselő úrral egy más város kövezetvám szabályrendelete ügyében a belügyminisztériumban röviddel ezelőtt töriént eljárásunk alkalmával meggyőződtünk — mégis ezekkel számolva állítja össze költségvetését, mely még így is több mint 350 % pótadó szükségletet mutat. Ugyancsak elitéltük az államsegély kérésének ilyen formában való beállítását, mert ennek semmi jogalapja nincs s nem egyéb választási kortesfogásnál, hogy befektetésekre az állam segélyt ad. Ismét csak Törköly dr. szenátor és Holota képviselő urakra hivatkozhatom, akikkel több sztovenszkói város érdekében a közmunkaügyi minisztérium-1927. november 15.

ban eljártunk, hogy ezek u’épités elmém segélyt kapjanak, arra vaió hivatkozással, hogy Zólyom városa is kapott ilyen segélyt. A minisztériumban minden félreértést kizáró módon kimutatták, hogy ezen a címen nem lehet segéyt kapni, Zólyom sem kapott, a minisztérium C3ak bizonyos összeggel hozzájárult az állami ut mellett épített gyalogjáró költségeihez. Miután Komárom nem épített állami ut mellett gyalogjárót, igy tehát ezen segélyre nem is számíthat.

— így fest a városi gazdálkodás igen tisztelt uraim akkor, mikor a villamos mű a kötelezőig jegyzett, de be nem fizetett félmillió részvény miatt pert indít a város ellen s amikor ezen újabb félmilliós kölcsön kamataival nem számolva is több, mint 350% pótadószükséglet mutatkozik. Apropos a pótadó! Azt mondják, hogy az uj adótörvény szerint egy város sem szedhet 200% nál nagyobb pótedót s ha már a választások előtt kénytelenek voltak az eddigi gazdálkodás csődjét bhonyiíó több mint. 350% pótadóval kirukkolni, azzal vigasztalnak, hogy majd a többi szükségletre államsegélyt kapunk. Ne gondolják azonban,, hogy talán a pénzügyminisztériumban is olyan ostobák, mint amilyen naivak a városházán, ahol azt hiszik, hogy legalább most a választások előtt el lehet hitetni városunk lakosságával, hogy ha valamilyen városnak ilyen a költségvetése, csak kérnie kell s minden megadatik néki, hisz ha ez igy menne, akkor minden város vagy község óriási befektetéseket csinálna erre a kontóra s nem a csehszlovák állampénztár, de Dárius kincs sem volna elég ennek fedezetére. A pénzügyminisztériumban jó előre gondoltak erre, s államsegélyre csak az a község tarthat igényt, mely már előzőleg minden minisztériumi minta szabályrendeletet életbeléptetett, amely jövedelmet jelent. Nos igen tisztelt uraim nálunk még sok ilyen .életbeléptethető mintaszabályrendelet van. Meg lehet adóztatni, ha valaki házat épit, ha vaiaki szobában lakik, ha valaki gázzal vagy villannyal világit, ha valakinek háza melleit udvara van s tudja a jó ég még hányféle adót lehet éíetbelépie ni. Ha azután ezek mind nem futják a kiadásokat, akkor iehet csak államsegélyt kérni, de akkor sem í gondoljuk, hogy ezt azonnal megadják, mert hiszen a minisztériumnak joga van 200% nál magasabb póíadó szedését is engedélyezni s ki biztosit ar| ró!, kogy majd nem azt mondják, hogy | engedélyezzük 350% pótadó szedést,

| s a többire adunk csak államsegélyt ! Mi lesz akkor városunkkal, ha ez igy történik? De mi ie3z már akkor is, ha ezen mintaszabályrendeletek alapján még 150% pótadót kell fizetni, ha más néven is, mert végeredményében azt , mégis városunk lakosságának kell ki■ izzadnia. Ez csak az amúgy is nagy | nehézségekkel küzdő lakosságunk tel! jes romlását jelentené, mert itt tönkre.

!megy minden s egyformán elpusztul mindenki, mert egy haladó városban nem talál kenyeret az iparos vagy kereskedő, de nem talál munkaalkalmat a munkás sem.

Ezulán foglalkozott a városi teendőkkel és a városi nyugdíjasok kérdésével 8 azzal fejezte be beszédét, hogy Komárom lakossága saját maga és városa érdekében teljesíteni fogja kötelességét és Szlovenszkó magyarsága nem fog csalatkozni a legmagyarabb várossal szemben várakozásában.

Füssy Kálmán felszólalása

Végül Flissy Kálmán a népszerű komáromi nemzelgyüiési képviselő mondott lelkesítő szavakban választási beszédet, amelyben azt fejtette ki, hogy Komáromban kilenc párt helyett tulajdonképen csak egy pártnak volna létjoga : a komáromi őslakosok pártjának, amelyben vallás, társadalmi és politikai különbség nélkül tömörülne az őslakosság. Mindazok tehát, akik a lakosság egységét mesterségesen megbontják a különböző pártokkal, a magyar ügy ellenségeivé lesznek.

Az utolsó óra üt, Komárom magyarságának össze kell fognia testvéri párban, hogy ennek a nagymultu és sok szenvedésen átment városnak végrevalahára elkövetkezzék jobb jelene és szebb jövője.