Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-11-15 / 137. szám
^®8ryveimyolcadik évfolyam, 137. szám. Kedd, 1927. november 15 OMÁROMI LAPOK POLITIKAI'' LAP. *'6h>etéii far eaehulOTák értékben; I3*hbsn éi vidékre portai »tétküldérsel: t évre 80 I, félém 40 l, negyedévre MI— Sülföldön 150 IS. yei szám Ara t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Sierkeutöiég éi kiadóhivatal; Nádor-a. St„ Megjelenik hetenkint háromszor I kedden, csütörtökön és szombaton. Miért küzdünk mi? Most a választási bare zajában zűrzavaros haDgok törnek a szónoki tribünökről a választók füleihez, amelyek be akarnak hatolni a fü'eken keresztül a lélekbe, sokszor pedig a szivbe is. Ezek a szavak igen sokszor csak a rideg értelemhez vannak irányítva és amint elkapja a hangokat a hidegen metsző őszi szél, csak egyes mondatok maradnak meg emlékünkben: . . . egy darab kenyér, . . . nagyobb darab kenyér . . . szóval a lélfentartás nagy és Örök harcának a hangjai ezek, amelyek Komáromban és a köztársaságnak talán minden pontján azonosak. Azaz talán mégsem. Hiszen volt ezek között a falak köbölt mindenkor munka ezelőtt, a béke idpjében, amikor mindenki dolgozott, aki dolgozni akart. Akkor nem ériek rá sztrájkokat vezénye ni, mint most, a munkának nagy szüksége idején. Viszont azonban nem is jött ide idegen munkás, hbgy elvegye az őslakosnak keservesen megszerzett kenyerét. Mióta van itt munkanélküliség? Nem kell erre a kérdésre felelnünk, ezt mindenkinek tudnia kell Komáromban. Azután más hangon is hallatszanak felénk, a nemzeti sovinizmusnak idegen hangjai, amelyek arra törekszenek, hogy e város őslakosait kiszorítsák régi és elvitathatlan öröküsből. A szirének hangjai ezek a hangok, amely magukhoz csalogatják a hajós», hogy hajóját a viz tükre alatt leselkedő szíriekre csalja. És látnunk kell, sajgó szívvel éreznünk, hogy a szirteknek vannak áldozatai, akiket közülünk, a magyarság soraiból csaltak a hajótörés színhelyére. Vigyázzatok emberek, dugjátok be a füleiteket ezek elől a hangok elől, mert elvesztek! Elvesztitek anyáitoktól az anyatejjel beszivott nemzeti érzéseiteket, ha e szirénnek csábos ígéreteit és dalait hallgatjátok. Feláldoztok testvért, rokont és megtagadjátok apáitok hitét, ha nem lesztek erősek a kisértésekkel szemben. Egyszer már parcelláztak Komáromban olyan földeket, amelyeknek a tulajdonosa ma is telekkönyvi tulajdonos. Ez a parcellázás nem fog bekövetkezni sohasem. Es nem egyszer, hanem ezerszer Ígértek itt már mindent, hogy higyjünk, de az Ígéretek ott vannak, ahol a tavalyi hó és az Ígéretek földjéről az Ígéret-földjére nem juthattunk el sohasem, ahol egyforma mértékkel mérnének mindenkinek és bekövetkeznék az állampolgári egyenlőség Árkádiája. Hallunk azután olyan hangokat is, amelyek nem tartalmaznak felesleges és telj esi thetetlen igére-Komárom, —november 14. teket a lakosság vagyonából és teherbíró képességei terhére, de nem is sajátítják maguknak ki az alkotások idegen pávatollait, hogy azzal magukat felékesitsék a szónokok. Ezek a hangok megmondják a lakosságnak nyíltan és leplezetlenül, hogy ez a város súlyos anyagi helyzetben van és még súlyosabb jövő előtt áll. Ha tehát azt akarjátok választó polgárok, hogy vagyonotokkal és teherbirástokkal jól sáfárkodjanak, küldjétek a képviselőtestületbe olyanokat, akik érzik azt, ami fáj a népnek, ami azt terheli és ami a vállait lenyomja I már tizedik esztendeje. Küldjétek j A választás előtti utolsó vasárn-p a népgyütesek jegyében folyt le Komáromban, melyek közül a nap kimagasló eseménye marad az egyesít.t magyar pariok nagyszabású gyűlése, mely impozáns méretekben fejezte ki a város magyar őslakosságának törhetetlen ragaszkodását, eszmeit és azoknak képviselői, a magyarság vez rei mellett mu a ta meg változatlan ragaszkodását A nepgyülés a Vigadó hatalmas termében d. e. 11 órakor kezdődött a leimet zsúfolásig meptö tő közönség éstulnyo móan m- glett férfiakból ál'ó választók előtt. A gyűlést Boldoghy G>u!a, a ma gyár nemzeti párt komaromi körzetének elnöke nyitotta meg lendületes beszéddel és üdvözölte az ide érkezett törvényhozóba': első sorban Törköly József d". szenáiort, Holota J ános dr. képviselőt és a komáromi törvényhozóka*. Az üdvözlés után Törköly József dr. szenátor a magyar nemzeti párt országos elnöke emelkedett szólásra, a gömöri magyarság ékesszavu vezére, akit még nem hallott a komáromi közönség. Törköly nagy szónoki hévvel mondta el a tetszésnyilvánításoktól sűrűén félbeszakított beszédjét. Törköly szenátor beszéde. Törköly József dr. szenátor beszédjében először azt fejtette ki, hogy a köztársaságban a demokrácia mellett a szabadság sok feltétele hiányzik. Majd rátérve a községi választásokra a következőket mondotta: — A községi választások alkalmat képeznek a népakarat megnyilvánulásánál. A köztársaság egész közélete a pártrendszerre van építve. Az hogy a községi választásoknál a népet arra akarják bírni, hogy ne a politikai pártok zászlója ala't menjenek a községi választásba, csak annak a félelemnek következménye, hogy a nép kedvezőtlen véleményt mondhat az uralkodó pártok és azokat dirigáló kormányzati tényezők politikája fele t. Ezt pedig a hatalom jelenlegi urai mindenkép el akarják ke rülni és meg akatják akadályozni ennek megtörténését. Ha a megtévesztési törekvéseknek a nép ellentáil és a valódi népakarat megoda olyanokat, akik a gazdálkodásban nem a szertelen nagyzolásra helyezik a fősuly\nem az adósságcsinálás kényelmes módszerét választják, de a községi vagyon lelkiismeretlen elherdálásának vétót tudnak mondani. Ezeket a hangokat meg kell jegyeznünk és ezek nyomában kell haladnia ennek a város lakosságának. A haladás elől soha el nem zárkózni, de azt öszszeegyeztetni a lakosságnak vágyaival és teljesítő képességével, ez a községi életnek alfája és ómegája, ez az a művészet, amelyre komoly és öntudatos pogári felfogásnak törekednie kell. Ahol ezek a ga ranciák megvannak, az lehet a mi pártunk és azok lesznek a vezetők, akik után megyünk és akikre nyugodtan bizzuk ennek a városnak jövő sorsát. nyiivánulását érvényre juttatja az által és azzal, hogy a községi választásoknál az ellenzéki politikai pártoknak juttat többséget, úgy ezzel elitéli a mai kormány politikáját, amely alkotmányos államban kel!, hogy azzal a következménnyel járjon, hogy a kormány ott hagyja a he'yét és átadja a kormányzást ároknak, akiknek polt ikája és az annak megfelelő kormányzás a nép valódi akaratával megegyezik Ebben van tehát legeliősorban a községi választások jelentősége. Aki teh?t nincs megelégedve a mai Kormányzással, annak haladékia'anu1 kifejezésre kell juttatni szavazatával ellenzéki állásfoglalását. — De van a községi választásoknak még egy másik jelentősége is — A köztársaság éMéb n a nép meg van fosztva a valódi önkormányzat lehetőségétől. — Már pedig az önkormányzat a sz badség végvára. Az autonómia a helyi önkormányzat hiány r azt jelenti, hogy a kö társaság csak dm, könyv nélkül. Feltétlen szükségesség a kényuralom korlátozása, a jogokra és hagyományokra támaszkodó törvényes ellenállás. Feltétlen szükségesség megszorítani az uralkodó hatalom jogkörét, függet'en hatóságokat állítva fel, mely gátat vethessen az elnyomó törekvésekre s elveszi a központi hata ómtól a helyi érdé kék igazgatását. A régi vármegyék meg vannak szüntetve, a nagyzsupákban a kormánynak a minisztériumok hatáskörét megállapító törvény hiányában a korlátlan érvényesü’ése biztosítva van, az uj szerencsétlen közigazgatási reform pedig a kormány által kinevezett országos bizottsági tagok és a kormány által kinevezett tisztviselők szavazatai révén azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom akarata lép a nép akarata helyébe, ami az önkormányzás teljes száműzetését jelent. így a népakarat kénytelen visszavonulni az utolBÓ mentővárba, a held községi önkormányzat bástyái közé s o t szervezni a törvények korlátain belül a törvényes elten állást. Ennek nem lehet akadálya az, hogy a politika ki van zárva, mert ezt már a hivatalos tényezők megcáfolták és megmutatták, hogy ez a tör vényes tilalom nem komoly s mert nincs olyan kérdi?, legyen az gazdasági, pénzügyi, kulturális, amelynek politikai jelentősége ne volna. Majd hosszabb beszédét a következőképen fejezte be : A városi politikai helyzet mellett azt hiszem a magyarságnak kötelessége megtenni mindent arra, hogy a nemzeti önrendelkezés várát mindenkép felépítse. Ehhez az építkezéshez a szükséges téglákat legnagyobb részt a közsé.i önkormányzatnak kell szállítani! Komárom is kell hogy a községi önkormányzata ú ján szállítson egy erős téglát ehhez az építkezéshez. Ezl azonban csak úgy leheli biztosan, ha a mostani községi választáson győz Adja Isten, hogy ez a győzelem bekövetkezzék. (Zajos éljenzés és taps). Holota nemzetgyűlési képviselő beszéde Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő volt a népgyülés következő szónoka, aki beszédében először rövid összehasonlítást telt a mai és négy évvel ezelőtti közigazgatási élet között. Megállapította, hogy a négy év előtt hirdetett alkotmányos községi élet depolitizálására semmi komoly kísérlet nem történt, mert amint akkor is politikai alapokon történt meg a szervezkedés, úgy most is ez az általános jellege a községi választásoknak. Komárom választás előtt áll — mondotta ttbbek között Holota képviselő — és feltehető a kérdés, hogy érdemes e a községi választásban résztvenni ilyen körülmények közt. A községi választásoknak mégis óriási jelentőségük van most s ha a polgári társadalmat már arra kényszeritették, hogy politikai utón szerezze meg gazdasági, buhurális, vagyonbiztosi.ó jogait, teljes felkészültséggel kell a választási küzdelembe belemennünk. A most megválasztandó községi képviselőknek háromszor, négyszer annyi nehézséggel kell megküideniök, mint eddig a hatalom megnövekedett befolyásával szemben Nem közömbös tehát, hogy kik csinálják ezéntul a községi élet irányításé». Ennél a munkánál csak az a magyar polgári társadalom befolyása érvényesülhet, amely osztálykülönbségekel félretesz, egyformán és önzetlenül küzd mindnyájunk jobb boldogulásának lehetőségeiért. Mert ha nem ilyenek veszik kezükbe a községi élet irányítását, hanem osztályérdekek harcosai, akik csak a maguk érdekeiér», de többi polgártársaikért dolgozni nem tudnak és nem is akarnak, akkor elvész ennek a városnak minden igazi magyar közérdeke. Ezért fontos, hogy a magyarság mind felhasználja a siker érdekében váilvetett munkáját, egységes akaratát és minden alkotó energiáját. A községi gazdálkodásra visszatérve, volna rá néhány megjegyzésem. A mai községi gazdálkodás legnagyobb ellensége a pén2 ügyminiszter mentalitása. Azért fizetünk sok adót, mert magasak a városok terhei és Englis pénzügyminiszter mégis csak az állam érdekeit védte, nem volt tekintettel a községi gazdálkodásra akkor, amikor törvényt alkotót*, amely hivH/a lenne rendezni a községi gazdálkodást. A pénzügyminiszternek törekednie kellene, hogy a község jövedelmét külön adókkal és nem a pótadóval biztosítsa és ha ez nem lenne elég a költségvetés kiegyensúlyozásához, csak akkor vethetne ki a község újabb pótadói a mi-A komáromi egyesült magyar pártok vasárnapi népgyülése. — november 14.
