Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-11-01 / 131. szám

131. Bzámu Kedd, 1087. november 1. Negyyenuyolcadik évfolyam, ai5fi»téii ir eaehnlOTák értékben; ALAPÍTOTTA í TUBA JANOS. S«erke»it6«é| ém k»dóhÍT»Ul; Nidor-u. »„ «^»Y^eé80 félé^r«'40* K, negyedfiTTs Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Megjelenik bctenklDt háromszor l 20 K. — Külföldön i5o K. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. kedden, csütörtökön és szombaton, «íves «*■» Arat 80 fillér. * Benes expozéja. Komárom, — okt. 31. A külügyi expozé más alkalom­mal nagy szenzáció erejével hatott, ma az emberek nem is egészen egy nap alatt könnyen napirendre tértek felelte. Mi ennek az oka ? A kü'politikai viszonyok-e, vagy a nyilatkozó személyében beállott változások ? Talán mind a kettő. A közvélemény meg van arról győ­ződve, hogy a középeurópai poli­tikában mélyreható eltolódások ál­lottak be. A szent dogma, a béke­­szerződések érintetlensége már meg­dőlt és előkerült a tizenkilencedik paragrafus, amelyről eddig senki sem beszélt sem Genfben, sem Prágában. De változás állott be a nyilatkozó külügyminiszter szemé­lyében is. Benes már kilenc esz­tendeje tölti be fontos pozícióját és minden rugékonysága ellenére is fáradtságot konstatál rajta minden politikus. Nem fizikai fáradtság ez, hanem politikai eltörődés, amely a sikertelenségek nyomában áll be rendszerint. Akárhogyan állítsuk is fel a köz­társaság külpolitikai mérlegét, az nem lehet arra nézve kedvező. A francia protektorátus, amelyen a kisantant alapszik, igen gyenge alapnak bizonyult, Hiszen a francia sajtó állapítja meg anil.ak a francia politikának kéiszínüségéf, mely a trianoni béke aláirása után két hét­tel határkiigazitásokia telt javas­latot gazdasági engedmények és bizonyos katonai szolgáltatások ellenében szövetségeseinek háta mögött. Berthelot prágai utazása nem jelentett egyebet, mint kimagyaráz­kodást a Paleologe és a Fouchet jegyzékek felől, amelyek a kis­antant minden egyes tagját érthe­tően idegesitették. És hasztalan lor­­dult ahhoz az elvhez a francia diplomácia, hogy mindent letagadni a legcélszerűbb, az okiratokkal szemben csak a legnaivabb cseh­szlovák sajtó ringatja el magát azzal a dajkamesével, hogy ezek az okiratok hamisítványok és a magyar propaganda müvei. Csoda e, ha ezek a Benes-féle francia békekoncepció felől lehűteni alkalmsak a tisztán látó közvéle­ményt és a parlamenti köröket is. Benes látja a legtisztábban, hogy külpolitikájának alapjai inognak és •z kedvetleniti el méltán és szem­mel láthatólag. Az expozéból elma­radt a Magyarország felé irányított lekicsinyléseknek a tömege is, amely nélkül nem tudtunk eddig Benes expozét elképzelni. A Benes- Bethlen párbaj még nem ért véget és nem tudni még ebben a perc­ben, ki marad a porondon. Mintha most a magyar politika került vol­na fölénybe európai vonatkozások­ban is. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 31. A szlovák néppárt mitsem tud a Vatikánnal folyó tárgyalásokról. Mikor a szlovák néppárt belépett a kormányba, köztudomás szerint egyik feltételül tűzte ki azt, hogy az egyház­­politikai kérdések az egyházra kedvező megolda'st nyerjenek. Machacsek Pál nemzetgyűlési képviselő, a szlovák nép­párt főtitkára, a párt hivatalos lapjá­ban foglalkozik Svch'a legutóbbi ki­jelentésével, amely szerint nem konkor­dátum utján fogják rendezni a Cseh­szlovákia és a Vatikán között levő függő kérdéseket, amelyből arra kö­vetkeztet, hogy Svehla kijelentésében koncesszió van a szocialisták álláspontja felé. Machacsek a szlovák néppártnak álláspontját leszögezi és azt mondja, hogy a függő egyházi kérdéseket a Vatikánnal kötendő konkordátum ke­retében kell Csehszlovákiának megol­dania. Végül kijelenti, hogy a szlovák néppárt nincsen beavatva ama tárgya­lások titkaiba, amelyek Prága és az apostoli szentszék között folynak Ez az önieleplezés nagyon jellemzi a kor­mány és a szlovák néppárt viszonyát. A vasutügyi minisztérium és a vasutasok között ismét súlyosabb lett a» ellentét. Mint ismeretes, a vasutas szervezetek végrehajtó-bizottságatárgyalásokatfoly­­tat a vasutügyi minisztériummal a va­sutasok követeléseinek teljesítése cél­jából. A mozdonyvezetők szervezete, amelyről kormánykörökben azt hitték, hogy nem vesz részt a vasutasok moz­galmam»:^; most értesítette a végre­hajtó bizottságot arról, hogy feltétle­nül szolidáris a többi személyzettel, mi által a mozgalom jelentékenyen megerő­södött. A végrehajtó bizottság képviselői megjelentek a vasutügyi minisztérium­ban, hogy a tárgyalás folyama alatt felhozott követelésekre átvegyék a mi­nisztérium válaszát. A vasutügyi mi­nisztérium képviselője által kijelentette, hogy a követeléseket saját álláspont­jával együtt ugyan a kormány elé fogja terjeszteni, pozitív választ azon­ban nem adhat. Ez a felelet ter­mészetesen nem elégítheti ki a vasuta­sok végrehajtó bizottságát, amely be­hatóan megvitatván a választ, egyhan­gúan megállapította, hogy a miniszté­rium ezzel a felelettel a végrehajtó bizottságot arra akarja kényszeríteni, hogy a mellékilletményekről tárgyaljon és hogy ezzel 8 hónap után. a tulajdon­­képeni követelésekről a tárgyalást lehe­tetlenné tegye. Ezt az álláspontot Írás­ban közlik a miniszterelnökkel és a vasúti minisztériummal. Hlinkáék nem lépnek ki a kormányból. A községi választások után több csehszlovák lap azt irta, hogy a szlo­vák néppárt kifog lépni a kormányból, A tizenkilencedik paragrafus ze­néje egészen uj kisérő motívum a prágai külpolitikában, mely a Va­tikánról is moll akkordokban em­lékezik meg. Nem is olyan régen még mennydörgés hallatszott Róma felé, de ez a zivatar is elvonult. Róma diplomáciája, mely nem tiz esztendőre, hanem csaknem két ezredévre tekinthet vissza, látott már erősebb szeleket is és a vége mindig a római kúria győzelme mert azokat a követeléseket, amelyeket Hlinkáék szándékoznak a kormány elé terjeszteni, a polgári koalíció nem lesz hajlandó teljesiteai. A szlovák néppárt képviselőinek és szenátorainak klubja Hlinka András elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a párt tagjai sorában megjelentek Gizik és Tiso miniszterek is. Ezen az ülésen a kormány javas­latain kívül foglalkozott a párt az álta­lános politikai helyzettel, valamint a szlovák néppártnak a választás után előállott uj helyzetével. Megtárgyalták a Csehszlovák agrár- és néppárt vá­lasztási atrocitásait is, mely után egy hanguan határoztak a párt további magatartása tekintetében. Amint a Ná rodni Dennik értesül, a szlovák nép­párt bent marad a kormányban, és semmi áron sem hajlandó visszatérni az ellenzékbe. A párt kilépését csak a köztársaság ellenségei kívánják. A klub­ülés egyébként csöndben folyt le. Bethlen magyar miniszterelnök válaszol Benes külügyminiszternek. Benes dr. csehszlovák külügyminisz­ternek a napokban mondott expó­jával élénken foglalkozott a mr országi sajtó is, amely megá1’ -gyar­­hogy az expozé bizonyos P’ -lapította^* ségek nyomait vis li - Jeges jelen­­nak a lapok arra, ho<» agán. Rámutat-; optánsperbe is a " Benes az erdélyi gondolatát ke- lVianon elleni akció két kérdést veri beje, már pedig a tói. A 1p Jfjesen különbözik egymás­vélem'' Jöbb vezető politikusnak avp' közlik az expozéról és be­j .colt helyen tudni vélik, hogy Bethlen zstván gróf miniszterelnök módot fog találni arra, hogy akár a külügyi bi­zottságban, akár a parlamentben vála­szoljon Benes dr. expozéjája. Masaryk köztársasági elnök nyilatkozata a földreformról és a békeszerződésekről. — Az elnök válasza az október 28-iki ünnep alkalmából hozzá intézett üdvözlő beszédekre. — Az október 28-iki államünnep al­kalmából a köztársaság elnöke Prá­gában fogadta Malypetr képviselő­­házi, Hruban dr. szenátusi elnököt, valamint Svehla Antal miniszter­­elnököt, akik üdvözölték az államfőt az évforduló napján. Masaryk elnök az üdvözléseket megköszönve.beszédében úgy nyilat­kozott, hogy gondot okoz neki az intelli­gencia válsága, de tudja, hogy minden állam álmegy ezen a válságon. Az in­telligencia helyzeteaz ujjászületéspil­­lanatálól különleges volt Az intelli­gencia volt a kulturális és bizonyos fokig a politikai vezéíG is. Az intel­ligens ember azonban könnyen utó­pista és gyakorlatiatlan lesz. Sok­szor előszereteliel helytelen indivi dualizmusra való fulzott szétforgá­­csolódásban leli örömét. Nem akar a részletekkel foglalkozni, csak azt kivánja, hogy az intelligencia úgy fogja fel a munkáját, hogy teljesít­hesse feladatát. A sürgős parla­menti munkák közül felemlili a szo­ciális biztosítás novelláját és a beteg­biztosítást. Ami a földreformot illeti, az a történelmi országokban befe jezése felé közeledik, míg Szloven­­szkóban és Ruszinszkóban még van elvégzendő teendője Méltatja ezután a földreform jelentőségét. A földreformmal kapcsolatban az elnök rámutat arra, hogy itt senki­nek sem görbült meg még a haja szála sem, mig például Írországban agyonütöttek nagybirtokosokat. Itt az esetek 80 százalékában önként és a fél hozzájárulásával hajtották végre a reformot. szokott lenni. Róma várhat és Ró­mának nem sürgős a megegyezés. A megegyezés most is Beneséknek sürgősebb és ez is a csehszlovák külpolitika gyengülésére mutat. Ez az expozé már korántsem olyan határozott és fölényes, mint az eddigiek voltak és azt bizonyltja, hogy a szerencsecsillag már eltűnt valahol a Nirvánában, mely eddig Bene3 feje felett ragyogott. — október 31. Érti, hogy a nagybirtokos nem szívesen mond le előjogairól, pe­dig a reform nem csak erkölcsi, hanem gazdasági fekintelben is szolgálja a nagybirtokosok érdekét mert különösen a nemeseket a me­zőgazdasági munkára és vállalkozó kedvre neveli Amikor a reform el­lenfelei a magántulajdon szentsé­gére hivatkoznak, nem akarják látni, hogy a földreform néhány száz föld­­birtokos helyébe félmillió földbirto­kost állított. A reform igazságos, igazságtalan a latifundiumok rend­szere volt. A mi földreformunk —- mondja Masaryk elnök — az újkor legna­gyobb szociális reformjá Nagy mér­tékben ennek köszönheti a köztár­saság konszolidálását. Csak politi­kai pártoskodás és rövidlátás nem tudnak egy nagy dolgot kelyesen felfogni. A jövő jubileumi év alkalmat fog adni mindannak revíziójára, ami az állami ’igazgatás terén javításra szo­rul Ma csak annyit hangsúlyozok, hogy eddig a leszámolásig annyit jóváteszünk, hogy az reánk nézve tiszteséggel történjék meg. A külügyi helyzettel foglalkozva megemlíti az elnök, hogy k nszoli­­dálás tapasztalhaló különösen Né­metországot illetően. Már többször mondottam, hógy nem levert, ha­nem megújuló, erős Németország­gal kell számolni. Ezután a kővet­kezőket mondotta: — Sohasem titkoltam, hogy a béke­­tárgyalásoknak, különösen pedig Európa uj beosztásának részletei nem minden­ben tökéletesek. Ez is mind embereknek müve. Teljes határozottsággal mondha­tom azonban, hogy a háború utáni berendezkedés igazságosabb mint a háború előtti volt. — A jóvátétel (remedur) részlete­iről lehet tárgyalni. A tárgyalásokat azonban tárgyilagosan, igazságosan és nem agifációs jelleggel kell vezetni. Az egyes államoknak egymás között kell tárgyalniok. A békeszer­ződéseket nem szabad érinteni, mert nem tűrhetjük, hogy papiros ronggyá váljanak és általános bizonytalanság’ valamint anarchia következzék be. — Tisztességes és becsületes

Next

/
Thumbnails
Contents