Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-11-01 / 131. szám

2 oldal. Komáromi Lapok 1927. november 1. Határozottan megbánja, alti uói vagy leanylsa téli kabátszükségletét beszerzi, mielőtt az alanti cég óriási nagy választékú raktárát meg nem tekinti. A meglepő olcsó árak miatt kéretik személyesen érdeklődni Kertész J. Jenő üzletében (Komárom) Komárno, Nádor-atca 35. Nagy választék női és férfi gyapjumellények és pulóve­rekben, harisnyák, keztyük stb. női és úri divatcikkekben. emberek tárgyilagosan mindenben, még a legsúlyosabb kérdésekben is megérthetik egymást. Erről a nép­­szövetség programmjában megfele­lően történik gondoskodás. Végezetül az elnök kijelentette, hogy a nemzetgyűléstől szorgalmas és jó munkát vár. A pártok versen­genek egymással demokratikusan és érvekkel. A demokráciára és köztársaságra vonatkoznak a filo­zófus evangélista szép szavai: „Ismerjétek fel az igazságot és az igazság megvált titeket!“ Előcsatározások a komáromi községi választás körül* A baloldali pártok kortéziája. — A magyarság pártjai nyugodtan tekintenek a választás kimenetele eié. — Komárom kormány­biztosságot kap? Komárom — október 31. A komáromi községi választásra már megindult a kortézia az egész vonalon. Legelsőnek a baloldali pártok mozdultak meg, amelyek a városházát érthető okokból birto­kukba szeretnék venni, mert a bal oldali pártoknál a városháza hatalmi kérdések láncolatát jelenti. A kor­tézia a kommunista párt berkeiből indult ki, amely a katonaszavazatok révén az eddigi képviselőtestületnek egynegyedrészét alko ta. Ismeretes, hogy á városházán ez a párt milyen magatartást tanúsított, mekkora bot­rányokat inszcenált és felolvasáso­kat rendezett, amiben csak az volt a bökkenő, hogy a felolvasó elvtárs igen gyönge lábon állott az olvasás­sal Nekik a városháza terme csak agitációs célokat szolgált és ott is országos politikájuknak a taklikáit űzték a Lenin uica elnevezése és ehhez hasonló indítványaikkal. Most azzal korteskednek, hogy a város utcáinak a kikövezése és kiaszfal­tozása az ő érdemük, mert ha ök nem lettek volna, s a többi.,. Hát hiszen, ha az adósságcsiná­­lás érdem számba megy, akkor a legnagyobb érdemeik csakugyan nekik [vannak. A adófizető közön­séget képviselő képviselőtestületi tagok erre szintén hivatkozhatnának, de megelégesznek azzal, hogy a vállalt adósságot ök fogják kiizzadni hosszú éveken keresztül. A szociáldemokrata párt, mely a csehszlovák szociáldemokrata párt­ba olvadt be időközben, szintén ezekre az érdemekre hivatkozik. A képviselőtestületben három tagot számlált ez a párt, mely a kommu­nisták és a cseh pártok támogatá­sával városbirót adóit 1923-ban a városnak. A városbiró érdemeiből semmit elvenni nem kívánunk, csak azt a megjegyzést kockáztatjuk meg hogy mindent, amit a városi köz­ügyekben megvalósított, a jobboldali pártok támogatásával vihette keresz­tül és a legádázabb kommunista támadásokkal szemben ezek a pár tok védték meg és tették helyzetét szilárddá Az a kortézta tehát, hogy a szo­ciáldemokrata párt, mint ilyen, olyan erötenyezőt jelenteit volna a város tanácskozó termében, amely ott nagy programmot valósitolt volna meg, bizonyos élénk fantáziának a kiszínezett története, amely a száz­­percentes valóságtól igen sokban eltér. A beruházásoknak munkásait és fuvarosait nem a szocdem párt fizeti, hanem az adózó polgárság, amely a kölcsönt törleszteni fogja a kétszáz százalékos, — tartunk azonban attól, hogy a magasabb százalékos községi adóból. A bal­oldali pártok egész működése az osztályharc jegyében folyt le a vá­rosházán, számukra ez volt a ve­zető szempont, amelytől nem tud­tak és nem is akarnak elvonatkoz­ni. Hogy ez helyes-e, majd meg fogja ítélni a községi választáson a szavazó polgárság. A magyarság pártjait a választás ténye egy cseppet sem teszi izga­tottakká. Tudják, hogy a választó polgárság Kifejezett akarata a mel­lett szól, hogy a város teherbíró képességét túlfeszíteni nem szabad. Ha ezt a baloldali pártokra bízta volna, akkor Komárom városa már az adósságok tengerében fuldokolna. Ezek a párlok nem zárkóztak el a haladás és a fejlődés elől, mert meg 'voltak arról győződve, hogy ez a város létérdeke; azonbon a Kisér szabályozásánál sokkal fon tosabbnak találták magának a vá­ros belterületének a korszerű sza­bályozását, ami a polgárság áldo­zatkészsége utján létesülhetett is, A magyarság pártjai a legutóbbi választás óta Komáromban megerő­södtek, ezt a tényt nemcsak az or­szágos politikai választás eredmé­nyei is igazolják, hanem a választó polgárságnak nagy érdeklődése is a választások iránt Ennek a vá­rosnak nem érdeke az, hogy a bal­oldali vezetés alá kerüljön, amely­­lyel a csehszlovák pártok minden­kor kooperálni voltak hajlandók, — bár a közterhekből a csehszlovák lakosság a legcsekélyebb részt vi­seli — ez a barátság veszedelmet jelenteit a magyar lakosságra azért is, mert ez az ut a jogfeladások és az elnemzeti enités felé vezet, ami­nek elég példáját láthatták a lefolyt négy esztendő alatt. Pozor na vlak! — kiált az idegen nyelvű felirat a já­rókelő magyarra, amiből persze nem ért semmit sem. A túlnyomó nyelvtöbbségü városban csak az adóhivatal címét látjuk magyarul, ahol súlyos adókoronáinkat fizet­jük be, másutt sehol és néha jele­nik meg egy két nyelvű plakát, ami­kor katonát soroznak. Ha csak ál­lamnyelven jelennék meg, a közön­ség nem küldhetné gyermekeiket a sorozásra, mert nem értené meg, mit akarnak tőle. A szociáldemo­krata párt és a csehszlovák pártok közt levő meleg barátság csak egy alkalommal borult fel, amikor a cseh pártok tüntetőén kivonultak a városházáról. Most el lehetünk készülve arra hogy a cseh és a szlovák pártok mindent el fognak követni abban az irányban is, hogy a város vezeté­sében nagyobb szerepet töltsenek be. Ezt azonban nem farijuk való­színűnek, mert a kalonaszavavaza­­tok megszűntek és igy a mostaninál nagyobb arányban alig térnek vissza pedig most a képviselőtestületben öt helyük volt és az állami jegyzővel együtt hat szavazatot képviseltek. Sokat beszélnek arról is, hogy ha a magyarság pártjai többségbe kerül­nének be, akkor a város kormány­­biztost kapna, mint az Léván, Ung­vári és számos kisebb községben megtörtént, amelyeknek autonómi­áját felfüggesztették. A kormánybiztosi állásra neveket is hoztak forgalomba és ezek közt emlegették a szociáldemokrata párt egyik tekintélyes vezető tagját. MI ezt nem tartjuk lehetségesnek, bár sok lehetetlen dolgot is meg kellett érnünk és a politikában nincsenek lehetetlenségek. A város élére kor­mánybiztost állítani már annál az oknál fogva is nehéz lenne, mert ismeretes dolog, hogy a megoldásra váró ügyek egész so rozata elintézetlen a magyar Komá­rommal, már pedig egy ember nem viselhet el akkora felelősséget, hogy a két város függő ügyeiben ellen­őrzés és kritika nélkül tárgyaljon. Ez akkora képtelenség, amely a polgárság olyan ellenállásával ta­lálná magát szemben, hogy a kor­mány igen megfontolná az ilyen elhatározás keresztülerőszakolását. A választási mozgalmak eddig csak gyéren világított kis korcsmák sziik területén mozogtak. A válasz­tás előtt azonban a magyarság pártjai több gyűlést is fognak tar­tani, amelyeken Szlovenszkó poli­tikai és gazdasági közéletének súlyos egyéniségei fognak megszó­lalni. Komárom katolikus ma­gyarságának nagy ünnepnapja. Az irgalmas nővérek ötvenéves leány­iskolája. — Az egyházközség uj emeletet épít rá. — Ma jer Imre dr. apát 10,000 K. adománya. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — okt. 30. Gyönyörű oklóbervégi nap ragyo­gásában úszik a város, melynek katolikus magyarsága csendes házi­­ünnepei ül: október 28-án töltötte be a szatmári irgalmas nővérek ve­zetése alatt álló katolikus leányisko­lája. működésének ötvenedik eszten­dejét. A kedves és bensőséges csa­ládi ünnepre napokkal korábban készült a város katolikus társadalma, hogy kifejezze a Paulai szent Vince szerzetesnők iránt érzett igaz és nagy háláját, akik félszázad óta tanítanak Komáromban. Vasárnap, Krisztus királyságának ünnepnapján, a katolikus iskolák tanuló ifjúsága zászlók alatt vonult fel az ősi Szent András templomba, ahol d, e. 9 órakor Majer Imre dl. apátplébános a komáromi magyar kisszeminárium rektora, a kispapok teljes segédletével ünnepélyes Te Deum-ot mondott és főpapi misét celebrált. Utána Lestár István dr. segédlelkész, a kiváló egyházi szó­nok mondott mélyen szántó és gon­dolatokban gazdag beszédet e nap jelentőségéről, melybe beleszótteaz irgalmas nővérek iskolájának nagy ünnepét is. A hatalmas közönség mélyen megindulva hallgatta a be­szédet. Az egyházközség ünnepi közgyűlése. Az istentisztelet végeztével a Maj­­lálh-iskola dísztermében ünnepi köz­gyűlésre gyűlt össze a katolikus au­tonom egyházközség, mely zsúfolá­sig megtelt az egyház vezetőségének, képviseletének és iskolaszékének illusztris tagjaival és ezen kívül fé­nyes hölgyközönséggel, akik kivétel nélkül mind a komáromi zárda iskola egy- [ kori fanitványai sorából kerül­tek ki. Képviseltették magukat az ünnep közgyűlésen az összes katolikus egyesületek, tanintézetek és más intézmények is. A közgyűlés meg­nyitása előtt az irgalmas nővéreket küldöttség hívta meg a közgyűlésbe, ahol testületileg megjelentek Venusta nővér főnöknővel élükön. Az érke­zőket Alapy Gyula dr. egyházközségi világi elnök fogadta és az elnökség asztalánál helyezte el. Majd Majer Imre dr. apátplébános mondott gyönyörű elnöki megnyitót, melyben az irgalmas nővérek ön­feláldozó és nagy munkáját ecsetelte a nap jelentőségéhez mérten szép előadásban. Az irgalmas nővérek szagénységben, volt idő, mikor nél­külözve, dolgoztak a magyar kultúrá­ért Istenben vetett erős hitfel és nemcsak Komárom katolikus társa­dalmának, de egész város magyar­ságának ügyét is szolgálták. A be­széd elhangzásaimén percekig hang­zót! a taps és tartott a nővérek ün­neplése. Majd Alapy Gyula dr., az egyház­­község világi elnöke tariott össze­foglaló előadást az iskola ötvenéves múltjáról. Színes szavakkal irta le a nagynevű Simor János biboros­­hercegprimásnak áldozatkészségét, aki 1877 október 28-án szentelte fel az iskolát nagy ünnepségek között, miután annak számára a város leg­szebb pontján telket vásárolt, az emeletre kiépíttette és taneszközök­kel felszerelte. Az igy átadott iskola az akkori időkben 82000 forint érté­ket képviselt. Az iskola csakhamar népszerű lelt Komáromban a ked­ves nővérekkel együtt A második esztendőben már 474 tanulója van és óvodáját 270 kis gyermek láto­gatja. Esztendőkön át népes marad az iskola egészen a háborúig, ami­kor hadikorházzá változik és maga, mint vendég húzódik meg idegen helyeken. Az irgalmas nővérek egy­háztársadalmi és szociális munká­jának méltatása után ecsetelte az államváltozás után átélt küzdelmes esztendőket, amikor a komáromi egyházközség vette át az iskoláién­­tartó kötelezettségeit és a társadalom segítette azt. Kiemelte Palksvich. Vik­tor volt nemzetgyűlési képviselő bőkezűségét, aki tízezreket juttatott a szerzetesnöknek segélyezésére, mindenkor névtelenül. Majd az isko­lában tanult sok ezerre menő tanulók hálás érzéseit tolmácsolta lelkes éljenzésekkel fogadott előadása vé­gén és előterjesztette határozati ja­vaslatait. Az évforduló megörökítése. Alapy Gyula dr. egyházközségi világi elnök első indilványa szerint az egyházközség közgyűlése ki­mondta, hogy a nagy aiapitóra való kegyeletes emlékezésül az egyház- i község leányiskoláját ezentúl „R. kát, ! Simor leányiskoládnak nevezi el, | hogy igy méltó társa legyen a kato­likus fiúiskola nagynevű épitőjéről elnevezett „Majláth“ iskolának. Az indítvány második része azt vette célul, hogy az egyházközség társadalmi utón, közadakozásból emeletesre építi a zárda nyugati ] szárnyát is. hogy ott modern tanter­­j meket nyerjen és az iskola szűk * férő viszonyain segítsen. Ebből a í ráditkső a legjobb j

Next

/
Thumbnails
Contents