Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-10-27 / 129. szám

^«^yvennyolcadik évfoiyaai. 139. szám: Csütörtök, 1937. október 37, ^ISíuatégi fa aeehislovík értékben s ÜBiifben f'n vidékre pontai »nétküldésisaí: •'fcíéo» évié SO K, félévre 40 X, negyedévre , SS X. - Külföldön 150 Ki. \ *?yea szára ára t 8® fiiéi. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA d*. Szerkesztő: EARANYAY JÓZSEF ár. Sserkeaztőiég é* kiadóhivatal: Nádor-u. &£„ Megjelenik hctenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. S Ilii Ili Komárom, — oki. 26, A csehszlovák törvényhozásnak talán a legnépszerütlenebb törvé­nye a szociális* biztosításról szőlő törvény, amely most novellázás előtt áll és igy ismét a közérdek­lődés homlokterébe került. A bal­oldali pártok hatalmi kérdést csi­nálnak belőle és a novellába se­hogy sem akarnak beleegyezni, vi­szont a kormánykoalíció többségi pártjaihoz tartozók érzik a saját bőrükön és a pénztárcájukon azo­kat az igazságtalanságokat, ame­lyek ennek a szociális intézmény­nek a nyomában fakadtak, amely­nek első és eredendő tehertétele az, hogy megdrágította a termelést, mivel a munkaadókra hihetetlenül sulvos újabb terheket rótt. Olvastuk és hallottuk, hogy a szociális oiztositás központi igaz­gatósága, ahol természetesen a leg­jobb vezető állásokat a cseh nem­zeti szoc ali-tták és szociáldemokra­ták tölti!: be, nagy összegek fe­lett rendelkezik, amelyet kölcsön adnak erkö esi testületeknek, nagy­bankoknak és más, abszolút ga­­ranciéKat nyújtani tudó közüleíek­­"iek. Cseh lapok közlik azt is, hogy tóén a prágai központi igazgatás­án milyen fényűző adminisztráció folyik. Az igazgatóság palotákat építtet és felesleges építkezésekbe üli azt a pénzt, amelyet a munka­adó és munkás verejtébesen tud csak a szociális biztosításra befi­zetni. A kormány takarékosságra in­tette ezt az igazgatóságot, amely a pazarlásnak valóságos iskolapéldá­ját szolgáltatja és százezreket szór ki az ablakon, bizonyára a szoci- j Alis jóiéi emelésére. Ha igaz a Reforma hire, egyik lisztviselőnő­jének hozomány gyanánt hatvan­ezer korona összeget folyósított. Hát ez azután igazán gavallér gesztus, csak azt nem tudjuk, hogy mit szólnak hozzá azok a muakásnők, akiknek hozományra nem telik sem hatvanezer, sem kevesebb ezer korona sem. Ez volt azután az oka, hogy a kormány a szocialista gazdálkodásnak ezt a díszpéldányát ellenőrzés alá helyezte, szóval gyá­mot rendelt föléje érdeme szerint. Hogy mennyire görcsösen ra­gaszkodnak a baloldali parlamenti képviselők a szociális biztosítási törvény régi rendelkezéseihez, ame­lyet ők oktrojáltak rá az akkor kisebbségben levő mai többségre, az onnan világlik ki, hogy a bal­oldali vezérek magával a legfőbb hatalommal, Svehlával tárgyaltak \ ebben az ügyben hosszú ideig, hogy né bolygassa meg ezt a tör­vényt, amely nekik annyira ked­vező, hanem hagyja a régiben. De Svehla ezt eluta-itotla és a javas-POLITIKAI SZE1HLE Beterjesztették az 1928. évi költségvetést. — Hm lép ki a szlovák néppárt a kormányból. — Hodzsa ftlitán cáfolja a Károlyi kormánnyal folytatott tárgyalá­sairól tett nyilatkozatokat — A szocialisták hiába­való kísérlete a szociális biztosítás novellájának elhalasztása iránt — Lemondott-e Najman vasut­­ügys miniszter magyar állampolgárságáról vagy sem? Komárom, — október 26. Bevétel 9.062,270.422 — kiadás 9.536,073.544, A képviseiöház őszi ülésszakának kedden tartott első ülésén a kor­mány beterjesztette az 19^3. évre szóló költségvetést. A költségvetés bevétele 9.562,270422 K-ia van előirányozva 9.536,073.544 K. ki­adással szemben, ami 26.196,878 K fölösleget mutat. A jövő évi költségvetés nagyobb kiadási tételei a következők : általános közigazgatás 2.774,368 282, nemzetvédelmi miniszt. 1,400 000.000, iskolaügyi minisztérium 893,872.048, népjóléti minisztérium 865,804.611, nyug­dijak 650,287,000, bejügynainisztérium 648,268 000, közmunkaügyi miniszté­rium 714 378 733, pér zügyminisztérium 434,485.948, igazságügy és legfelsöbb­­biróság 299,741.2Í0. fötdmivelésügyi minisztérium 216,135 726, külügymi­nisztérium 164,990.650 K A fotó be­vételi tételek a következők: pénzügy­minisztérium 7 441,782 650, általános közigazgatás 1.656,223170, közrnun­kaügyi minisztérium 98,145.800, nyug­dijak 91,037 999, nemzetvédelmi mi­nisztérium 35,186,000, iskolaügyi mi­nisztérium 30.217,399, állami földhivatal 28,427.565, vasutügyi minisztérium 29,945.520, egészségügyi minisztérium 28,826.292, minisztertanácsi elnökség 19,085.000 K. Az állami adósságok összege 1927 ben 2,572.937 582 K volt, amelyből az állami vállalatok törieszte­­nek 378,212.983 K-t, az államháztartás terhére marad 1,976,124 957 K. Nem lépnek ki Illinkáék a kormányból. Az egyik cseh néppárti újság azt ilta, hogy a szlovák néppárt olyan követelésekkel fog föllépni a kormány előtt, amelyeket a polgári koalíció egész bizonyosan el fog utasítani, ami maga után vonja Hlinkaék kilépését a kor­mányból. A Tribuna jól informált kö­rökből úgy értesül, hogy a szlovák nép­pártnak a kormányból való kilépéséről elterjedt hírek minden alapot nélkülöz­nek. Az megfelel a valóságnak, hogy a sdovák néppárt néhány közigazga­latot benyújtotta, amire a balelda liak a legélesebb harcokat helyez ték kilátásba a kormány más ja­vaslatai elleu. Megtörtént az utolsó kísérlet is a tizenkettedik órában, de Svehla nem puhult meg. A betegbiztosító intézetek ma a köztársaság bgnépszerütleuebb m­­tézményei. Egyrészt, mert horri­bilis dijakat szednek tagjaiktól és a munkaadóktól, másrészt pedig főleg azért, mert tagjaiknak nem nyújtanak elegendő ellenérté­két sem a gyógykezelés körül, sem pedig a betegségek megelő­zése terén. Tadott dolog, hogy a betegbiztosítási pénztárak igen nagy tartalékokat gyűjtöttek és például a pozsonyi országos pénztár mil­liók felett rendelkezik, de a bele gek ellenőrzése és kiselejtezése cél­jából egyetemi tanárokból áilő re pülő szakértőket utaztat, akik a beteg munkásokat felülvizsgálják és azokat kiselejtezik. A professzor urak kötött marsrutávai utaznak és egyetlen egyszer sem fordult elő olyan esel, hogy tbcés beteget szanatóriumba küldtek volna, de arra számos eset volt, hogy ilyen betegektől a táppénzt elvonták és azokat munkaképeseknek nyilvá­nították. A szociaiista—szociáldemokraía parlamenti frakciók a novellának főképen azon intézkedése elleu foglalnak állást, amely a szociális1 biztosítási intézmény helyi és köz­ponti igazgatóságaiba bevezeti a paritásos képviseletet, tudniillik azok igazgatóságában ma a mun­kaadók, akik a biztosítási dijakat I fizetik, képviselve egyáltalán nin­csenek. A novella célja az, hogy a munkaadókat is szóhoz jutni engedje az intézmény vezetésében, akik csinos tisztviselőnőknek bizo­nyára nem fognak hatvanezer ko­rona hozományokat biztosítani Itt van a baloldali pártoknak: érzé­keny tyúkszeme, amely miatt oly igen panaszkodnak. A legfelső közigazgatási bíróság több határozatot hozott, amelyek a szociális bizio?itás ügyét anya­gilag érzékenyen érintik ; ezek közé tartozik az a döntés, hogy a munkabér hat százalékos levoná­sát ötre szállította le. Hogy ez jó és szép milliókat jelent évente, azt elképzeljük, de bizonyosan több marad igy a munkásoknak. A szociális biztosítás novel ája biz­tosítási járulékok további leszállí­tását tervezi, ez ellen is till akoz­nak a baloldali pártok, amit hi­szünk nekik. Aki azonban erre a szociális biztosításra már súlyos ezreket fizetett visszamenőleg anél­kül, hogy annak valaha is a leg­csekélyebb hasznát érezni fogná, az örömmel üdvözli a szociális novel­lát. Ez a novella mai alakjában nem egy eb, mint a szocialista— szociáldemokrata pártok hatalmi tu’tengésének a visszaszorítása, tmelyek akkor a polgári pártok skalp' '>'esón jutottak. tási és gazdasági követelésének telje­sítését igyekszik a kormánytól kicsi­karni és hogy a választási agitáció következtében a cseh néppárttal feszült viszonyba került, de mindez semmiké­pen sem érinti a pártnak a kormány­ban való részvételét, Hodzsa Milán dr. nyilatkozata a Károlyi kormánnyal a határ ■ vonalról folytatott tárgyalás ügyében. Mint az ismeretes, Bethlen István gróf magyar miniszterelnök a múlt héten úgy nyilalkozoft a békeszer­ződések revíziójának kérdésében, hogy Hodzsa Milán dr. csehszlovák iskolaügyi miniszter 1918-ban a Ká­rolyi kormánnyal olyan határvonal­ról tárgyalt, amely lényegesen eltért a trianoni szerződésben megállapí­tott halárvorialíól. Bethlen nyilatko­zatát megerősítette Bartha Albert, a Károlyi kormány akkori hadügymi­nisztere is. Hodzsa Milán dr. Paris­ban több újságíró elölt nyilatkozott a tárgyalásokra vonatkozóan, amely­ben cáfolja az állításokat. A Journal munkatársa előtt Hodzsa többek között úgy nyilatkozott, hogy Cseh­szlovákia sajnálja, hogy Magyaror­szág arra gondol, hogy elintézett tényeket ismét kérdésessé fegyen. Ez a magatartás csak arra jő, hogy megrontsa a két állam közötti vi­szonyt amely már azon az utón volt, hogy tetemesen megjavuljon. A határok kérdésének megoldásánál szem előtt tartották úgy a méltá­nyosságod!) mint a lehetőséget. Az olyan államokban, mint amilyenek a középeurópai államok, nem lehe tett arról szó, hogy az uj határokat kizáróan etnikai megfontolás alapján vonják meg. Egyedül arra kellett ügyelni, hogy biztosítsák a lehetőség szerint a kisebbségek jogait és ez is megtörtént. (Papiroson. A szerk.) Igaz ugyan, hogy a kisebbségekre vonat­kozó egyezményt Magyarországon és Csehszlovákiában külömbözóké­­pen értelmezik, de a magyarok Cseh­szlovákiában adminisztrativ szabad­ságot élveznek és jogukban áll, hogy iskolákat tartsanak fenn. Másfelől Csehszlovákia politikája abban az irányban haladt, hogy magukat a kisebbségeket is részesítsék a ha­talomban. A Svehla kormányban már több hónapja két német minisz­ter foglal helyet A csehek politiká­jának célja, hogy a csehek, a szlová­kok és a németnk szövetségével teremt­sék meg az ország békéjét. Ez az igazi kisebbségi védelem (!) A Pelif Párisién című lapnak pedig úgy nyilatkozott Hodzsa, hogy mint a csehszlovák kormány meghatalmazott kiküldöttje, arról tárgyalt a Károlyi kormánnyal, hogy vonuljanak vissza a magyar csa­patok, amelyek előzőn lőtték a felvidéket. Arról volt szó, hogy megállapítsa­nak egy demarkációs vonalat, amely mögé a magyar csapatok vissza vonuljanak. A szocialisták a szociális bizto­sításról szóló törvényjavaslat beterjesztésének elhalasztásáért. A minisztertanács még szomba­ton elhatározta, hogy a szociális Jizfositásról szóló törvény novellát az őszi ülésszak első ülésén beler­eszti. A cseh szocialisták még egy­szer megkísérelték, hogy a javaslat beterjesztését elhalasszák és e célból Svehla miniszterelnökkel tárgyalá­sokat is folytattak. A kiadott kom­müniké szerint Svehla kijelentette hogy a kormány beterjeszti a no.’ vellát, amire a szocialisták küldött’ sége figyelmeztette a miniszterein ö"

Next

/
Thumbnails
Contents