Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-10-27 / 129. szám
2 oldst. Komáromi Lapok 1937. október 27. Határozottan megbánja, tiki női vagy leányka téli kabátszükségletét beszerzi, mielőtt az alanti cég óriási nagy választékú raktárát meg nem tekinti. A meglepő olcsó árak miatt kéretik személyesen érdeklődni Kertész J. Jenő üzletében (Komárom) Komárno, Nádor-atca 25. Nagy választék női és férfi gyapjumellények és pulóverekben, harisnyák, keztyük stb. női és úri divatcikkekben. köt azokra politikai következményekre, amelyeket a mostani kormánytöbbségnek az a kísérlete vonhat maga után, hogy a munkásságot megfosszák a törvényből eredő jogaitól. A küldöttség memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek, amelyben kifejtik a munkásosztály álláspontját a tervezett novellához. A memorandumban rámutatnak arra, hogy a betegbiztosító intézetek a régi 6°/«-os bérlevonásokat 5%-ra való leszállítása következtében katasztrofális bevételi veszteségeket szenvednek s ezért a régi százalék meghozását kívánják. Mindezek ellenére a kormány a keddi ülésen a javaslatot beterjesztette. Csehszlovák miniszter — magyar állampolgár. Amig az állampolgárság elismerése dolgában legyőzhetetlen akadályokat támaszt a kormányzat az itteni magyarság elé, addig megtörténik az a csodálatos eset, hogy a csehszlovák kormányban magyar állampolgársággal biró cseh miniszter ül. Legalább a cseh fasiszták lapja, a Risska Stráz egyik számában fölteszi a kérdést, hogy vájjon Najman vasutügyi miniszter nem magyar állampolgár-e még mindig? A nevezett miniszterről azt Írja a lap, hogy a háború előtti időben megszerezte a magyar állampolgárságot abból a célból, hogy a feleségétől elválhasson, mert ez az akkori osztrák törvények szerint nem lett volna lehetséges. A lap kérdi, hogy Najman. lemondott-e a magyar állampolgárságról és megszerezte-e a csehszlovák állampolgársó got, — mert tűrhetetlen — Írja tovább, — hogy magyar állampolgár legyen Csehszlovákiában miniszter. A községi választások végső eredményei. A magyarság nagy megerősödése. — A magyar nemzeti párt előretörése Kassán. — A kommunisták Szlovenszkóban 30.000, Csehországban még sokkal több szavazatot vesztettek. — A Hlinka-párt 100 000 szavazatot veszített. —október 26. A községi választások eredményeinek összeállítása még nem fejeződött be teljesen, de az eddigiekből is megállapitható, hogy az egyesült magyar pártok szavazatainak nagy emelkedése az 1925, évvel összehasonlítva s ezt ami a legjobb bizonyíték, a .Reggel" cicnü kormánylap is elismeri. A Reggel szerint a magyar nemzeti párt és a keresztényszocialista párt 1925ben 182198 szavazatot kapott, most pedig egységes és külön, önálló listáin 184.416 szavazatot, melyhez ha hosszászámltjuk a magyar nemzeti párttal szövetséges szepességi németek szavazatait, kik a képviselőválasztásoknál is közös listán szavaztak a nemzeti párttal, úgy összesen 196199 pártjaink szavazata^ tehát sokkal több, mint g az 1925. évi képviselőválasztásoknál. Ha azonban tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy a mostani községi választások nem voltak általánosak s nagyon sok városban és községben csak ezután vagy a jövő tavasszal történnek meg a választások, ahhoz a két magyar párt szintén tekintélyes számú szavazatot fog kapni, nyilvánvaló, hogy a magyár pártok szavazatainak emelkedése még sokkal több ennél. Különösen figyelemreméltó és a városokban a magyar nemzeti párt térhódítását jelzi az a körülmény, hogy Kassán az eddigi egy mandátum helyett 7 mandátumot kapott a párt. A Hlinkapárt teljesen letörött, amit a párt saját lapja is beismer. Ez a Hlinkapártnak a semmiért való behódolása után előre volt látható. A munkástömegek kijózanodását jelzi a kommunista párt nagy szavazatvesztesége, amely Szlovenszkóban 30.000 szavazatot tesz ki, de Cseh és Morvaors?ágban ennek háromszorosát is meghaladja. A lehetetlen ígéretek és a szélsőséges izgatás pártja tehát kezd visszafejlődni és megindult az a folyamat, mely aunak idején a szocialistákon is beteljesedett: a szétesés folya' mata. Lloyd George nagy beszédben sürgette a béke revízióját és a leszerelés őszinte végrehajtását. A győző hatalmak összesen tízmillió katonát tartanak, a legyőzött nemzeteknek kétszázöívenezer katonájuk van. London, — október 25. ] A népszövetségi egyesüld londoni közgyűlésén, amelynek legkiemelkedőbb pontja Uoyd George beszéde volt, az elnöktó Gilber Murray egyetemi tanár annak a meggyőződésének adóit kifejezési, hogy LloydGeorge nem fog megelégedni azzal, hogy valamennyi háború legborzalmasabb háborújában vezeiö szerepet vitt a népek élén: felszólított mindenkit, hogy támogassa Lloyd Georgeot. hogy benne tisztelhesse az utókor a világbéke eredményekben gazdag építőmesterét is. Nagy érdeklődéssel várt beszédében Lloyd George utalt arra, hogy az európai viszálykodások és háborús előkészületek azt az érzést keltik, hogy újból megismétlődhetik az 1914. évi katasztrófa, hanem kerekedik felül a józan ész. A népszövetségi egyesület elháríthatja a meglevő nehézségeket, anélkül, hogy viszályt idézne elő. A nyugtalanság főoka az, — folytatta Lloyd George, — hogy semmibe sem veszik a leszerelés ügyében tett Ígéreteket. A győző hatalmak összesen tízmillió katonát tartanak, mig a legyőzött nemzeteknek csupán kétszázötvenezer katonájuk van. Ezt nevezik biztonságnak? Európában addig nem lehet béke, amig nem hajtják végre minfdenütt a leszerelést. Ha nem szerelnek le azok, akik a békeszerződéseket kikényszeritet ték, akkor ezek súlyos szerződésszegést követnek el Beszéde további során Lloyd George azt mondotta, hogy Európa nemzeteinek lassanként hozzá kell szokniok az uj rendhez. Ha ez megtörténik, akkor el fog tűnni a feszültség. A Népszövetségnek módjában áll, hogy elsimítsa összetűzések nélkül a fennálló nehézségeket Addig nem lesz tartós béke, mig a békét veszélyeztető minden igazságot nem terjesztenek a világ megbecsülését élvező bíróság nyugodt és igazságos megvizsgálása alá. A nehézségek onnan származnak, hogy vagy túlságos gyöngén értelmezik a békeszerződéseket, vagy pedig, hogy nem hajtják végre mindama szerződéses rendelkezéseket, amelyek a győző nemzetekre kötelezettséget hárítanak. — Itt -- mondotta Lloyd George — különösen az olyan esetekre gondolok, amelyek az elcsatolt területeken történnek, ahol teljesen figyelmen kívül hagyják a vallási és faji kisebbségek védelméről szóló rendszabályokat. Ezeket a rendszabályokat nem hajtják végre becsületes módon. Lloyd George összehasonlította a győzök és a legyőzőitek mostani katonai erejét azzal a katonai erővel, amellyel 1924 előtt rendelkeztek. Kijelentette, hogy addig nem lehet Európában béke, amig ez a helyzet fennáll, amig nem következik be az általános leszerelés és amig nem szerelnek le azok, akik a békét diktálták. Mi — mondotta — ünnepélyesen megígértük a leszerelést, vállalt kötelezettségünket teljesítenünk kell. Beszéde további folyamán Lloyd George Oroszországról szólva, azt mondotta, hogy Oroszország a legtermékenyebb állam lesz, ha egyszer leküzdötte belső nehézségeit. — Ez az oka annak — mondotta, — miért tartom rendkívül fontosnak azt, hogy Oroszországot viszszavigyük a nemzetek családjába. Ez kockázatra tenné a békét. Nem kicsinylem ezt a kockázatot, de még nagyobb veszélyt jelentene, ha Oroszországot kívül hagynák a sö-A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó FSteakat: VÖRÖS RÁK GYÓGYTÁR BRATISLAVA. Egy doboz ára.ííé 3'60 téíségben. Beszédének végén Lloyd • George megrótta a brit kormányt a tengert leszerelési értekezleten tanúsított magatartása miatt. Sajnálatának adott kifejezést, hogy erre az értekezletre nem Balfour lordot küldték ki, aki kellő körültekintéssel és képzelő- erővel rendelkezik, amellett kellő bizalomnak is örvend, úgy hogy felülemelkedhetett volna az értekezleten vezető szerepet játszó szakértők szűk felfogásán. Az értekezlet kudarca kiszámíthatatlan csapást jelent a békére és a jólétre. Az állam ünnepe« Komárom, — október 27. Holnap a csehszlovák köztársaság fennállásának kilencedik évfordulójához jut el. A lefolyt kilenc esztendő alatt a köztársasághoz szegődött a szerencse és fennállásának első éveiben úgy festettek a kilátások, hogy az uj állam Középsarópának vezető állama leend. Erre ts törekedett külpolitikája, de az közben mégis elvesztette azt a szimpátiát, amely eleinto kisérte. Az állam konszolidációja elegendően, és kielégítően haladt előre, de te gadhatatlan, hogy ezen a,téren nagy akadályokkal kellett megküzdenie. Az akadályokat azonban maga az uj állam termelte ki. magából és ez az osztályharc» sasly szüntelenül forrongásban tartja az állam lakosságának felét, a másik nagy akadály a kisebbségi kérdés, amelyet nem tudott», de nem is akart olya' mértékben megoldani* mint azt i kisebbségek nyugalmat és a békeszerződések kívánnák. Ez a helyzet találja az uj államot a fennállás tizedik esztendejében és államférfiéinak nem csekély gondokat okoz. A magyar nemzeti kisebbség,, melyet az uj államba akarata és megkérdezése nélkül kényszeritettek bele» a lefolyt kilenc év alatt törekvéseinek és céljának egy kis töredékét sem v°k képes valóra váltani. Ez a kisebbség» mely államalkotó nemzet volt ezer éven keresztül, helyzetében kedvezőtlen sorsba jutott. A nemzeti többség nemcsak azt éreztette vele iépten-nyomon, hogy már többé nem uralkodó nemzet, de egyenesen üldözőbe vette mindenféle irredenta vádakkal, az államellenesség gyanújával, melyet Kaiabélyeg gya* I nánt akart reá sütögetni. Ez a törekvés nem sikerült. A magyarság politikai helyzete megszilárdult. Gazdasági téren a lefolyt kilenc esz| tendő szakadatlan láncolata volt a nem! zet birtokállománya elleni hadjáratoknak, amelyeket ismételten szóvátettünk már. zlöL V-A S3 1TF \ Iparvállalatok nak világos és intenziv fényre van szükségük, hogy eredményes munkát végez- HP1T MT O C^JÖI ü MM" hessenek. A kevés áramot fo- 1 ! I 111 I YíIf ij| |J| Iffi gyasztó és fényesen világitó m UilWIllMIl lámpák elősegítik ezt a célt. ■■»a
