Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-14 / 84. szám

1927. julius 14. Komáromi Lapok 3. oldal. Biti üti Ili mzMözíIcq ismert Mltly! Kellemes nyaralóhely« pompás vidékkel Wienbő! 35 perc alatt elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 villámos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszanstőrium, 41 nagy szálloda, pensiók, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden árban. Világhírű kénesfürdők! „Iszapcsomagolás“ Ivókúra Szőlőkura Újonnan épült strandfürdő! Ügető versenyek, autó-, motor- és csónak­­kirándulás. Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Elsőrangú zene csodaszép parkban. Több mozgószinház állandóan változó műsorral. Villámos, taxi-autó, bérkocsi, egyfogatu. Felvilágosítással szolgál i MIKIM 3111 BEI 1H Telefon: Baden 243. 476 szándékát augusztus 10 ig Szkalosné Járossy Erzsébetnél Rozsnyón, annak megjelölésével, milyenek az anyagi kö­rülményei, kivan e elhelyezkedni egy íöltétlenül megbízható penzióban. Szi* vesen adunk útbaigazítást tanulmányi kérdésekben azoknak a leányoknak, akik most mennek fel először Prágába és nem ismerik a viszonyokat a főis­­kólákon. Ezért a jelentkezésnél fel kell tüntetni azt is, milyen szakon kivánja tanulmányait folytatni és hányadik év­folyamba kerül. Az augusztus 10-ike után beérkező jelentkezéseket nem veszünk figyelembe. Losonc, 1927. jul. 11. Az előkészítő bizottság. Dr. Berencsy László 1850-1927. A régi vármegyeháza ormán és a kultúrpalota tornyában gyászlobogókat lenget a szél: egy nagy emberi érték elmúlását gyászolják, dr. Berencsy László nyugalmazott vármegyei főorvosét. Ta • valy múlott ötven esztendeje, hogy az orvosi pályán működött, bár pár év óta az orvosi gyakorlattól visszavonult és most 77 éves korában megtért oda, ahol egyszer mindnyájan találkozunk: az örökkévalóság vizei mellé. Berencsy Lászlóban a gyarlandó és véges em­beri test anyaga lett az enyészeté, de ragyogó szelleme, mely sohasem ke­reste a kitaposott emberi utakat és mindig a maga külön ösvényén járt, nem halt meg, mert itt él kortársai emlékezésében és megbecsülő szerete­­tében. Dr. Berencsy László Nagyszom­batban született, hol édesatyja előkelő ügyvéd volt. Berencsy Lajos, az édes­­apa, gyermekeit zsenge korukban szár­nyaira bocsátotta és így László fia megfordult több gimnáziumban, Ko­máromban és Győrben és orvosi ta­nulmányait Bécsben végezte, hol ko rának legkiválóbb és európai hirnevü professzorait hallgatta. 1876 ban nyert orvosi oklevelet és korán elkezdte orvosi gyakorlatát folytatni; Komá­­romvármegyében Nemesócsán telepe­dett le, ahol kezdetben községi és kör­orvos volt, majd 1902. év óta járási orvos lelt. A járási székhelykérdés vál­tozásai alatt Komáromban letelepült és széleskörű orvosi gyakorlatot folytatott. Nagy érdemei vannak Csallóköz egészségügyének a rendezése körül, amelyet már abban az árvizes és jár­ványoktól sűrűén látogatott esztendők­ben is erélyesen sürgetett. Járásorvosi tisztéből folyólag a legélénkebb ös­szeköttetésbe került a járás egész in­telligenciájával, amelynek széles körben tisztelt egyéniségévé vált. 1906. évben ünnepelték meg barátai orvosi műkö­désének negyedszázados jubileumát neki, aki akkor már vármegyeszerte megbecsült tagja volt az orvosi karnak. Eredeti egyénisége és ebből folyó mindenkor megokolt felfogása sokszor eltértek a napi sablonoktól. Dr. Far kas Benő nyugalomba vonulása után Kálfnán Rudolf főispán megyei főor­vossá nevezte ki, amely tisztét 1917. év végéig viselte, amikor e állásától megvált. A háború alatt, mint a Vö­rös Kereszt komáromi kulturpalota­­kórházának volt a főorvosa, mely mi­nőségében önfeláldozó tevékenységet fejtett ki. Puritán felfogása visszauta­sított minden ünneplést, amikor teljes csendben visszavonult a nyugalomba. Ebben a csendben élte át az elmúlt súlyos esztendőket is és csak legszű­kebb baráti körével tartotta fenn az érintkezést. Berencsy László elnöke volt a Ma­gyar Orvosszövetség komároravárme­­gyei szervezetének és ebben a tiszté­ben féltékenyen őrködött az orvosi hivatás etikai és morális tartalmának integritása felett. A komáromi társaságban hosszú éve­ken keresztül előkelő szerepet vitt és a legjobb városi és vármegyei társa­ságoknak volt szívesen látott tagja. Politikai felfogása a radikalizmus felé sodorta.de az aktiv politikában sohasem vett részt. Fiatalabb éveiben kultu­rális kérdésekkel is sokat foglalkozott, Komáromban tagja volt hosszú éveken keresztül a katolikus iskolaszéknek, a Jókai Egyesület igazgató tanácsának, korábban a Muzeum Egyesület és a Közmivelődési Egyesületek igazgató választmányainak. Halálát egyetlen gyermeke, Berencsy Béla budapesti gépészmérnök és két nővére gyászolják. Hosszasabban bete­geskedett és baja olyan fordulatot vett, hogy műtéti beavatkozás céljából a közkórházba kellett szállítani, ahol hét­főn este csendesen elhunyt. Vele együtt sirbaszáll a régi magyar vármegyének egy darabja, melyhez egész életén keresztül oly nsgy kitar­tással ragaszkodott. Egyre fogy a kis csapat, amely a régi vármegyeházán dolgozott: „a közbátorság helyén, az igazság oszlopa és a bűnösök ostora“ árnyékában. Elköltözött abból már a régi vármegyei szellem és csak a falai maradtak meg belőle, amelyek ma is a magyar múltat hirdetik. Berencsy László e szellemnek volt nyiltszivü és nyiltszavu katonája a magyar alkot­mány sáncain, amelyek már itt is, ott is omladoznak. Emlékét kegyelettel és szeretettel őrzik mindazok, akiket közel engedett magához és belepillant­hattak a legnemesebb és legjobb lelkek egyikébe. Mentor. * Dr. Berencsy László temetése szer­dán délután ment végbe nagy részvét mellett a katolikus temető kápolnájából. A temetésen megjelentek a gyászoló családon kívül Jánossy Lajos ág. h. ev. esperes, Zsindely Ferenc ny. törvény­széki elnök, dr. Alapy Gyula egyház­­községi elnök, dr. Soós Imre, dr. Katona Sándor Ítélőtáblái bírák, Gombos Kál­mán ny. Ítélőtáblái bíró, dr. Csányi László ny. főszolgabíró, dr. Aranyossy László, Soós Károly, dr. Aranyossy Endre ügyvédek, dr. Madarassy Pál ny. árvaszéki elnök és a volt megyei tisztviselők csaknem teljes számban, a helyi orvosi kar több tagja, ezenkívül nagy gyászoló közönség. A beszente­­lés megtartása után dr. Polony Béla mondott búcsúbeszédet a helyi orvosi kar, az elhunyt barátai és ismerősei nevében. Kegyeietes szavakkal emelve ki az elhunytban a kiváló orvost, a jel­­lemes embert és a meg nem alkuvó magyart. Minden jó háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a hires Schroll ehifon, vá­szon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Sző­nyegek. Paplanok. 307 — Nagyon szép beffhní való barack kapható egyszerre csak kisebb mennyiségekben Tolnai-utca 25. — Tanonc felvétetik fűszer­­kereskedésbe. Cím a kiadóban. így fiatalít és szépít a (ML Elül [IMI. mimm M inden gyógyszertárban, drogériában parfümériában kapható. Fűlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK« GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312. A tóvárosi strandfürdő' a ciklon után. Komáromiak a tóvárosi fürdőben. — A vihar után újra kacag a napsugár. — A pusztítás nyomai. — Egyik előző számunkban megírtuk, hogy milyen romboló ciklon szágul­dott végig Tatatóvároson, a komáro­miak kedvenc kiránduló helyén. Amióta lapunk tavaly beszámolt arról, hogy a több százados angolparkban, Tóváro­son megnyílt a legkellemesebb strandok egyike, azóta a komáromiak egyik leg­kedvesebb kiránduló helye a tóvárosi strand. Különösen vasárnap és ünnep­napokon délután azt lehetne mondani, hogy egész Komárom Tóvároson van és részint a kristálytiszta és a fenékig leható átlátszóságánál fogva a tenger vizére emlékeztető gyógyhatású vízben lubickolnak, úszkálnak, vagy vizipolóz­­nak, részint a hatalmas terraszok se­lyem homokján sütkéreznek a napon, vagy a hatalmas kioszkban, vagy an­nak terraszán élvezik Noll Miklós ki­tűnő konyhájának és pincéjének kitűnő­ségeit, vagy a Cseke tó hattyúi között csónakáznak, részint a százados park­ban sétálnak és azok gyönyörű és exotikus növényzetében, barlangjaiban, a római-török fürdők romjaiban gyö­nyörködnek a kiránduló komáromiak. Éppen ezért általános részvétet és saj­nálkozást keltett Komáromszerte a tatatóvárosi ciklon pusztításáról szóló híradásunk. Szerdán délután lapunk szerkesztősége át is rándult Tóvárosra, hogy a ciklon nyomairól- személyesen győződhessünk meg. A tatatóvárosi állomás környéke még eléggé mutatta a vihar erejét, bár szombattól szerdáig már sok-sok romot eltakarítottak. Az állomással szemben fekvő villák tetejének cserepeit jórészt mind le­­szórta. Az állomás épület mellett levő hatalmas fák közül nagyon sok száza­dos fát tövestül kicsavart. Bent a városban különösen látszott még a pusztulás képe, az Esterházy utcán, a Hattyuliget torkalatával szem­ben levő úsztató mellett A hid vas­karfája összetörött. Az úsztató partjait környező százados fák tövestől kicsa­vartán hevernek a vízben. Nem egyet azonban a szomszédos házak tetejére sodort a titáni erejű vihar. A strand­fürdő és a park bejárata felé haladva a Hattyuliget utcában mind több és több kicsavart fát látunk még. A Tar féle cukrászdával szemben éppen akkor szabadítanak le egyet a háztetőről. B:nt a százados parkban is sok sok fát kicsavart a vihar. A strandfürdőben a kabinok és a vízmedence között levő fasorból egy hatalmas fát csavart ki tövestől. Éppen akkor távolitják el a hatalmas, kicsavart fatörzset, amely az uszoda beton oldalát is felszaggatta. Amikor a fürdőjegyünket megvál­tottuk, a pénztáros kisasszony mon­dotta, hogy a vihar alatt nagy élet­­veszedelemben forogtak, mert a vihar nagyon emelgette az egész kabinsort és az volt az egyetlen szerencséjük, hogy a kabin előtt kicsavart fát nem dobta a vihar a kabinokra, mert a vihar elől a fürdőzők a kabinokba menekültek és ott nagyon kritikus hely­zetbe jutottak volna. A vihar kitörése előtt a kioszk ter­raszán egy vendég éppen uzsonnázni készült, de a hirtelen kitört vihar el* sodorta előle nemcsak az uzsonnát, hanem még az asztalt is. Szerdán azonban újra a régi pezsgő (élet zsibongott a tatai fürdőben. A homokon százával perzseltették magu­kat az égető napsugártól. A meden­cékben is zsibongó élet pezsgett. Ví­gan lubickoltunk a kellemes vízben, amikor az ottani újságíró kollégák a partról üdvözöltek bennünket. Mivel fürdőruha volt rajtuk, hát invitáltuk őket a vízbe, de őnekik borsódzott a hátuk a víztől, nekik csak napfürdő kell. Szóval mi komáromiak edzetteb­bek vagyunk, mint az ottani kollégá­ink, mert mi igazán nehezen váltunk meg a hüsitő haboktól és az egész kedves fürdőtől. Csak az vigasztalt bennünket, hogy még nagyon sokszor átrándulunk oda. Cserkészeink. Lülaleifaltai wézIoií. A komáromi 1. sz. Jókai cserkészcsapat létínfalvai nagytáborozása, 2. Létánfalva, Nagy tábor—julius 11 Egy hete tanyázunk itt s azt gon­doljuk, csak tegnap jöttünk. Az idő gyorsan múlik, alig vesszük észre. Valaki egyszer azt kérdezte, ugyan mit csinálhatnak 3 héten keresztül azok a fiúk. Unatkozni nem lehet. Ezt bizo­nyítani szeretném e jelentésben úgy, hogy leirom pl. a mai napirendet. 7 kor kelés, 75 kor az egész társaság levonul Hernád partjára (úszónadrág ban, kezében a mosdószerekkel) s ott 10 perces reggeli tornával kínozza meg a fiúkat a napos tiszt. Utána für­dés (nem ám lavórból mosakszunk!) Ezt az öltözködés, tábori szemle, ima és reggelizés követi. 9-kor megkezdődik a napiparancsszeriníi munka. Elindulnak a küldöncök, a postás Iglőra. A kukták folytatják serény munkájukat a konyhán, 2 őrs fát megy vágni az erdőbe, egy másik fiú (a kocsis) befogja a lovat s a fát beszállítja a konyhához. Akiknek ninós dolguk, szent misét hallgatnak, melyet a táborban felállított oltáron mutatunk be. (Ma 11-én Sz. Benedek ünnepe van.) Majd a versenyző rajok a jámboré egyes pontjait játsszák le, ma a hicke van soron. Fáradtan jön­nek haza a játékról a fiúk s akkor már várja őket az új parancs: gyorsan 2 és fél méteres póznákat vágni, mert villanyt szerelünk be a tábor udvarába Egy másik őrs az ebédlő-asztal el­készítésével van megbízva, mert egy hétig jó volt enélkül is, de most megint nagyobb urak akarunk lenni. 12 óra, fürdőzés következik a Hernád hüs habjaiban. 1-kor ebéd, utána fél 3-ig kényszerpihenő. Erre nagy szükség van, mert egyébként mindig futkosnának, játszanának: az erdő, a csobogó hegyi patak, a szép kilátók igen csalogatják őket. Fél 3-tói fél 5-ig csendes fog­lalkozás (naplóirás, rajzolás). A csapat egy része játszik, másik része a délelőtt elmaradt munkát végzi. 5 órakor va­csora. 6 órakor befog a kocsis-cserkész, megy kenyérért és tejért. Ebben az idő­ben jön meg a postás is. Van nagy öröm. A csomagok igen jól esnek: egyénnek, köznek egyaránt. Több cser­készszülő csak azért küld sokat, jusson a többieknek is; ilyenkor ez a „cúlág“ használ a pénzügynek is. Vacsora után a tábori élet legromantikusabb szaka Jön: az est sötétjében a tábortűz s a vig nótázás. (Erről később többet.) A jelentés hiányos lenne, ha meg nem emlékeznénk a szebbnél szebb és értékes kirándulásokról, hiszen a turista­ság központjában vagyunk. Eddig Igló, létánfalvij kilátó, Bielo és Visel völgy, Lapis refugii voltak a nevezetesebb utak. Iglóról a Hernád völgyén gyalog tettük meg a Paradicsom egy részét. Legközelebbi nagyobb kirándulás: a Magas Tátra és Dobsina lesznek. Itt emlékezünk meg táborunk itteni jótevőiről. Magunk sem tudjuk, mivel nyerhettük meg kitüntető szeretetüket. Bartsch Gusztáv földbirtokos két nagy kocsi szalmát, négy métermázsa krumplit, lovat stb, adott csapatunknak, csütörtök délutánra (Koczün bérlő ur születés­napja van) majálist rendez a fiuknak a táborban. Táborunk közvetlen igen jó és nagylelkű szomszédja ugyanis a létánfalvi malom bérlője, Koczún István ur, aki nemcsak konyhát adott a csa­patnak és istállót lovunknak, hanem bevezette táborunk udvarába a villanyt, des^át adott ebédlőnk felállítására. A sok egyéb szívességről már nincs is hely s idő beszélni. A szivünk tele van. A táj szépsége, a táborozó cserkészek kacagó öröme, a jó szepesiek szeretete: mindez pihen-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents