Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-14 / 84. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1927. julius 14. tető a sok fáradság után. A tábor ve­zetőségének sok gondját csak ez eny­híti. Ha Bíró parancsnok mellett nem volna ott dr. Bardócz, Beszédes pa­rancsnokhelyettes és Maca néni, a fő­szakács, a tábor 56 tagját elkormányozni, élelmezni, egészségét ápolni lehetetlen­ség lenne. Akik még nem éltek tábori életet, tán el sem tudják képzelni, mennyi gondot okoz úgy táboroztatni a fiukat, hogy legyen rend is, meg kedély is, fegyelem és szabadság is, edzés és kényelem is, olcsó élet és jó ellátás is. Legtöbbet köszönhetünk a jó Istennek, ki szereti a cserkészeket: időnk jó, nagyobb baleset nem történt — ezért imádkoznak a cserkészek min­den reggel, ezt köszönik meg a gond­viselésnek minden este. A pósta siet, többet nem irhatok. P. U. I. Látogatóknak! Takarót hozza­nak, mert helyet csak sátorban tudunk adni! A takarót egyébként pótolhatja jó „hazai“ is, mondja egy cserkész. Let. 1927. VII. 12. Egy kis cserkész levele. Kedves jó Édesanyám. Ne félj, jól vagyok. Megszoktam a sátoréletet, van kitűnő étvágyam. A kosztunk is igen jó. Nem is tudom mind megenni. Egészségemre Bardócz bácsi jobban vigyáz, mint én magam Eddig csak egyszer akartam sírni, amikor a parancsnok űr megszidott és utolsó helyre állított az ebédkioszíásnál, mert nem volt kimosva a csajkám. A reggeli tornáiéi és a hideg víztől (mert egészen levetkőzve kell ám beállni!) eleinte fáztam, de már megszoktam. Csomagot küldhet Édesanyám. Nem azért, mintha nem volna elég enniva­lónk, de tudod mégis. A többieknek is akarok örömet okozni. Itt kezdek sok fiút megszeretni. Itt mindnyájan jobbak vagyunk. Legjobban félek éjszakán 2—4 órai őrségtől, legjobban szeretek a konyhán lenni. Maca néni ott kedvez a kuktáknak. Nemrégen majdnem baleset történt velem. Elragadott a ló, mikor tejért mentem. Hidegvéremnek köszönhetem, hogy még idejében megfékeztem a cserkészparipát. Kezét csókolja. L. n D 1 P i automobügryí r r n Ä lí k präg-vm. Eladási hely: 77 BRATISLAVA, - Kolben palota Telefon 24—64. Divatos és legelegánsabb kivitelű és a legrosszabb utakra Is alk&lmas személy- és teherautók. A szászországi vihar és árvízkatasztrófa, amely kétszáznál több emberéletet pusztított el, hetven millió márka kárt okozott az Érchegységben. — Saját tudósításunk. — — julius 13. A múlt hét keddjén hatalmas felhő­­szakadás lepte meg Szászországot, amely azonban csak csütörtökön kez­dett igazi következményeiben fetiünni. A nagy esőzések roppant víztöme­geket küldtek alá a szászországi hegyekből. A folyók és patakok már pénteken annyira megáradtak, hogy számolni kellett az árvizveszedelemmel, ami szombaton várakozáson felülmúlóan bekövet­kezett. A felhőszakadás főképen a Müglilz és Qoítleban völgyét árasztotta el és különösen három városban tette a legnagyobb pusztítást. Bergieshübel Qottleban és Qlashütte városokban. A vihar olyan nagy volt, hogy a nyomába szegődött árvízkatasztrófa valóságosan fákat döntött ki és házakat sodort el. A vasúti töltéseket sok helyütt teljesen megrongálta, a viharnak vasúti hidak estek áldozatul és a legtöbb vonalon csak javítómunkákkal tudták fenntartani a forgalmat. A rendes telefon és távirat hijján a lakosságot nem lehetett minde­nütt értesíteni a közelgő veszede­lemről, amely úgy orozva támadta meg őket. Az alárohanó víztömeg sokszor oly nagy volt, hogy egyszerűen uj medret választott a viz magá­nak a völgyeken keresztül. Egyes helyeken, ahol védőgátak voltak a folyó mentén, az ár tiz méter szé­lességben is elsodorta a gátat. Van olyan város, amelyre rá sem lehet is­merni, olyan nagy a pusztítás. Bergieshübelben közel négy mé­teres ár hömpölygött az utcákon, úgy hogy az emberek a második és harmadik emeletre menekültek a viz elől. Az árvíz sok helyütt teljesen el­pusztította a vízvezetéket. A szász kormány 125000 márka se gélyt küldött a katasztrófa áldoza­tainak. Egész Németországban gyűjtés folyik az árvízkárosultak javára. Glashüttében a vasútállomásnál két személyvonat haladt egymás mellett két szomszédos sínpáron, a vizár a vona tokát feldöntötte és lesodorta a töltés­ről. Az utasok egy részét sikerült meg menteni, egy része azonban halálát lelte. Olashütteben e^ész utcasorok rom­­badöltek.* Egyedül Müglic völgyében 30 millió márkára becsülik a kárt. A katasztrófa középpontja Bergies­hübel volt, amelyet nagyrészt meg­semmisített. A városon átfolyó Gottleban oly roha mosan lépett ki medréből, hogy az azonnali védekezési munka nem járha­tott sikerrel. Az útjába álló házaVat majdnem valamennyit, összerombolta a viz sodró árja. Az á! ) dozatok közt rengeteg nyaraló van. Más­napra elmúlt a vihar, noha a helyzet ismerősei azt mondják, hogy a szászországi katasztrófa még nem játszódott le egészen, mert ha a zivatar el is haladt Csehország j felé, a legutóbbi napok esőzésének \ víztömege még nem folyt le a folyokon. Az eddigi hivatalos jelentések szerint az Érchegyságben lejátszódott istenitéleti időjárás kb. 70 millió márka kárt okozott. Az eddigi je­lentések szerint <öbb mint ké.száz j halottja van a katasztrófának. A birodalmi őrség ezer embere éjjel t nappal a törmelékek eltakarításával és \ a holttestek kiha’ászásával foglalkozik. j Ja] végem van! A volt férjemhez mentem feleségül! Vígjáték, melyet az élet rendezett. \ — július 12. | G. Jakab lengyelországi fiatalember, aki a háború éveiben került s telepe­dett le Munkácson, 1922-ben megnő sült, feleségül véve H. Srerénát, egy Felsővisó közelében lakó zsidó föld - bérlő leányát. A leány nem titkolta ellenszenvét G Jakabbal szemben, en­nek ellenére a szülők belekényszeritet­­ték a házasságba. így jött létre az érdekházasság, mely tulajdonképen csak G Jakabra birt j lentőséggel, ameny­­nyiben a fiatalasszonnyal 150.000 K hozományt kapott. A fiatalasszony lát­szólag beletörődött sorsába, azonban titokban mindig lehetőségeket keresett, hogy a férjétől megszabaduljon. Az alkalom nemsokára bekövetke­zett. A fiatalasszony megismerkedett egy ugyancsak fiatal lovaggal, aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy a boldogtalan szép Szeréna szivét meg­vigasztalja. Rossz nyelvek szerint nem csak plátói viszony volt a fiatalok kö­zött s ez a feltevés a pletyka révén fülébe jutott a férjnek is, aki nem a leggyengédebb szavakkal vonta fele­lősségre feleségét. Az asszony mester­ségesen még jobban elmérgesitelte a helyzetet s a családi perpatvar egy forró percében földhözvágta a jegy­gyűrűjét és eltávozott a lakásból. Az események ezután gyorsan követték egymást. A biróság kimondotta a vá­lást, a házastársak újra szabadok lettek. A tárgyaláson érte a férjet a legkel­lemetlenebb meglepetés: kötelezték a hozomány legnagyobb részének vissza­fizetésére. Az asszony, hogy feledjen, hosszú időre egyik bácskai rokonához ment vendégségbe. Négy év múlt el az eset óta. Az elmúlt házastársak azóta sem eveztek be a házasság révébe, mely olyan kel­lemetlen dolgokra emlékeztette őket. De hát ki ismeri a végzet kifürkész­­hetetlenségét ? G Jakabhoz pár hónap­pal ezelőtt beállított egy házasságköz­­vetitő, s egy nagyszerű partiét ajánlott. A házasságközvetitők bőbeszédűségé­vel dicshimnuszokat zengett a férjre vágyó leányasszonyról, nem felejtkezve megemlíteni azt, hogy a hölgynek 200 ezer korona értékű ingó és ingatlan vagyona van kincset érő bájain kívül. Megmutatta a szépség fényképét, mi • nek megtekintése után G. Jakab szi­véhez, illetve a fejéhez kapott: — Hiszen ez az én volt. .. Tovább nem mondotta, mert közben fényes és ravasz terv villant meg agyában. — Holnap leánynézőbe megyek — Ígérte meg a házaságközvetitőnek, aki boldogan távozott. G, Jakab két évvel ezelőtt belügy­miniszteri engedéllyel megváltoztatta a nevét s mikor szakállát leborotváiva sima arccal beállított volt feleségéhez, az nem ismerte meg. Hála a házasságközvetitő ügyessé­gének, a dolog rendbe jött. G. Jakab­nak, illetve most már G. Józsefnek sikerült úgy intézni az ügyet, hogy turpisságára nem jöttek rá. Illetőleg rájöttek, de csak a világi házasság­­kötés után. De akkor már késő volt. Az asszonyka, mikor meg tudta a valóságot, kijelentette, hogy inkább meghal, mintsem első férjével, akitől egyszer már megszabadult, házaséletet éljen. Hiába volt a rokonok minden békítési kísérlete, elsővel azonos máso­dik férje ellen újra válókeresetet adott be. Az ügy a biróság elé kerül. H I Rí E K, Dal a diplomatákról - Frank Wedekind -Ércágyu, puska Miatt nincs nyugta A holtaknak sem már a sirba lenn: Nehéz idő biz ez, sivár jelen. Szerzőit hívják e sorscsapásnak — lm itt a képük — diplomatáknak : Gyönge szív, homlok merő, Öblös száj, kis agyvelő. E had s ez attak Tehehervonat csak Meddig hevüinek Tyrtaeus dalán A népek ? Harminc évig is talán. Ember ki vész, az utolió szál is, Csak hadsereg lesz — örülhetsz már is — Jobbra, balra, fönn, alul, Bárhová köpj, hősre hull. Zúgott felettünk A vész, — kitettünk Magunkért négy harctéren emberül. Fölénk, mióta nap süt, nem került Még nép. Ez ádáz, vad küzdelemben Elvérzik — bárha szívós — az ellen S minket — nincs benne kétség — Megöl az éhség. Osv&th Káimáa — Lsíkúss értekezlet Apácaszakál­­lason A komáromi református egyház­megye lelkészt kara évi rendes érte­kezletét julius 19-én, kedden, délelőtt 9 órakor fogja Apácaszakállason meg­tartani. A fontos egyházi ügyek meg­tárgyalására összegyűlő lelkészértekez­letre Oyalókay László esperes hivta meg a lelkészeket. Értekezlet után közös ebéd lesz az apácaszakállasi ref. lelkészlakban. — iagyar királyi konzulátust kap Pozsony. A magyar csehszlovák ke­reskedelmi szerződés magkötésével aktuálissá vált a pozsonyi magyar konzulátus felállítása, amely már régebbi terve volt a magyar kor­mánynak A pozsonyi magyar kon­zulátus vezetője Bartók László dr, az eddigi belgádi követség titkára lesz, aki már Pozsonyba érkezett. A konzulátus felállításáról és műkö­désének megkezdéséről hivatalos közlemény fog megjelenni. Tekintve, hogy Magyarországnak eddig csak Prágában volt konzulátusa a köztár­saságban, a pozsonyi konzulálus felállítása nagy megkönnyítést fog jelenteni a közönség részére. — Esküvő. Dr. Somogyi József bu­dapesti egyetemi magántanár szomba­ton, juiiu? 16 án vezeti oltárhoz Rédly Kata úrhölgyet, Rédly Gyula földbir­tokos és nagybérlő leányát a duna­­mocsi r. kát. templomban. — Ref. egyházmegyei rendes bíró­sági Ülés, A komáromi református egy­házmegye bírósága julius hó 26-án, Ko­máromban tartja rendes bírósági ülését a ref. egyház emeleti nagytermében. A biróság ülése délelőtt 9 órakor kez­dődik és azon különböző felebbezési és fegyelmi ügyek lesznek tárgyalva. A rendes birósági ülésen fogják az idő­szaki bíróságot is megalakítani. — Véres kardpárbaj Budapesten. A Ferenc József laktanyában súlyos feltételű véres kardpárbaj folyt le Coryari István százados és Kilten­­berger Kálmán, az ismert oroszlán­­lánvadász között, akit Komáromban is jól ismernek, hiszen a kultúrpa­lotában többször tartott lebiiincselő előadást veszedelmes oroszlánvadá­szatairól. A világhírű oroszlánvadász fivére Katona Sándor komáromi táblabirónak, Á felek többször rend­kívül hevesen csaptak össze Az első összecsapásnál Kittenberger a bal arcán kapott 10 centiméteres vágást, a második összecsapásnál Coryari az arcán kapóit éles vágást, Kilten­­berger pedig lapos vágást a hom­lokára. A harmadik összecsapásnál Coryari a torkától a homlokig vé­­gigvágía Kittenberger fejét, mire a segilösegéd „állj‘‘-t kiáltott. Kiften­berger, akit elöntött a vér, nem hal­lotta a vezényszót és Coryari mind­két karjának izmait a csontig átvágta két további csapással, Kittenberger sebeit a helyszínen varrták össze az orvosok, Coryarit a mentők a hon­­védkórházba szállifoffák, hol azon­nal műtétet hajtotlak végre rajta, hogy a karok esetleges megbénu­lását megakadályozzák. — A véres kardpárbajra elmérgesedett hirlapi polémia szolgáltatóit okot. — Szerződtetés. A komáromi kö­zönségnek is kedvenc színészét, Major István táncos komikust nagy szerencse érte. E kiváló színészt a komáromi közönség akkor ismerte és szerette meg, amikor a Földessy szintársulat Komáromban szerepelt. A Földessy szinlársulatot azután Dunaszerdahelyen katasztrófa érte és feloszlott. Major István is, mint a többi színész, szerződés és kenyér nélkül maradi. Mint Jiiváló táncos, tánciskolát nyiíott, de a nagy konkurencia miatt, csak tengette az életét, amikor végre most az a sze rencse érte Major Istvánt, hogy a budapesti Király^Szinház beszerződ­tette. Erősen hisszük, hogy a kiváló táncos komikus hamarosan kedven­ce lesz a budapesti közönségnek is.

Next

/
Thumbnails
Contents