Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-14 / 84. szám

2: oldal. Komáromi L*jx>k 1927. j ui tus 14. Mindig friss prágai sonka, fi füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök H legolcsóbb beszer­zési forrása: PfiaibiteiDiiilen Komárom, Klapka-tér. 14 ajánlották, hogy maradjon néhány napig ágyban. Hétfőn reggel azonban hirtelen hőemelkedés állott be és köhögési ro­ham fogta el. A hétfőről keddre virradó éjjelt a beteg nyugodtan töltötte ei. Kedden délelőtt megjelent a primági palotában Kiinda Teofil dr. pápai pre­­látus, hogy feladja a nagybetegnek az utolsó kenetet. Csernoch megnyugodva fogadta az utolsó kenetet, ezekkel a szavakkal: „Tudom, hogy állapotom súlyos, de megsem desperátus. Végren­deletem készen van. Mindent az Egy­házra hagytam, Szívesen fogadom Isten kezéből a halált, mert hosszú életenben csak az Istent és az Egyházat szolgáltam. Arra kérlek benneteket, maradjatok ti is hívek az Istenhez és az Egyházhoz." A hercegpiimás ezután megáldotta környezetét. Az utolsó kenet szentségé­nek felvétele után mély álomba merüli. Kohl Medárd dr. felszentelt püspök, ér­seki helynök az egyházmegye összes temploméban könyörgő imádságok tar­tásai rendelte ej a nagybeteg herceg­prímásért, akinek sorsáról szivszorongva várja Magyarország katolikus társadal­ma a híreket. [ Csermák Hugó 1860-1927. Tehát ő is elhagyott bennünket és nem látjuk viszont soha többé mindig derült világnézetével mert jó szíve örökre megszűnt dobogni! Csermák Hugó idegen kiejtése elle­nére is szivéből, véréből való ma­gyar ember volt, a legjobbak és a legnemesebbek közül való, akiket csak átalakított a magyar rög és magyarrá tett szivében, lelkében. Fiatalon került közénk és soha nem kívánkozott el tőlünk. Érdekelte ennek a fajtának minden baja és fájdalma és mindent gyógyítani igye­kezett a maga körében, munkát kért és kapott a közéletben és min­den lépése polgártársai boldogulásá­ért történt. Ez az önzetlen, áldoza­tos lélek váratlanul röppent el, megsebezve a sors egy kifürkész* hetetlen tragédiája sötét balsorsától, mely magával ragadta a fiút és utána a jóságos édesapát Kimond­­hatlan veszteség érte vele a magyar közéletet, hiszen Csermák Hugó élete a szakadatlan áldozatkész munkának volt a hosszú láncolata, melyből a közre áradt mindenkor első sorban minden előny és a mun­kának minden értéke ennek gyü­mölcsözött. * Csermák Hugó, az ácsi cukorgyár igazgatója fiatalon került az ácsi cu­korgyárhoz, illetve a Patzenhoffer és Fiai céghez, melynek az ácsi gyár is egyik vállalkozása volt. Csehor­szágból származott és iskoláit Bécsben végezte kitűnő sikerrel. Az ácsi cukorgyárnál akkor Negró Gusz­táv volt az igazgató, akinek teljes bitalmát csakhamar megnyerte és rendkívüli szakismeretei révén an­nak valóságos jobbkeze lett. Később leányának kezét is elnyerte és évek múltával a gyár tulajdonosai felis­merve rendkívüli munkásságának nagy értékét, a gyár élére állították. Csermák a cukorgyárak országos szövetségében is előkelő megbízá­sokat kapott és résztvett minden tárgyaláson, amelyeket a gyárak egymás közt és a kormánnyal foly­tattak. Az ácsi cukorgyárat, mely­nek kapacitása kisméretű volt, az ő működése alatt bővitették ki és épí­tették át teljesen modern gépek fel­állításával, úgy hogy ma a cukor­iparnak számottevő tényezője vált. Természetes, hogy az ilyen aktív munkaerő nem maradhatott meg a maga kis körében és tevékenységé­nek sugara nagyobb köröket írt le, ahol munkásságára szükség volt. Ez volt elsősorban Ács község, ahol megszervezte ezelőtt negyven esz­tendővel a tűzoltóságot és azt olyan magas színvonalra emelte, hogy a vármegye első testületévé vált. Az ehhez szükséges anyagi eszközök előteremtésében nagy ieleményessé­­get tanúsított és mivel tisztában volt, hogy a tűzoltás kérdése a szakkép­zett tűzoltókon kívül a felszerelésen és legfőképpen a vizkérdésen múlik, elsősorban hatalmas közkutakat lé­tesített Ácson, amelyek vizbősége nyaratszakán sem apadt ki, ezeket felszerelte több száz méte,r hosszú tömlővel és ettől kezdve Ács köz­séget megkímélte a nagyobb tűzve­szély. Emlékezetesek azok a nagy­szerűen rendezett ünnepségek, ame­lyekkel erre az agilis tüzoltótestü­­letre felhívta a közfigyelmet több ünnepélyes alkalomkor. Ácsi tűzoltói annyira lelkesedtek érte, hogy min­den óhajtását parancsnak tekintették és parancsait a legpontosabban haj­tották végre a veszedelmek alkal­mával. Komárom vármegye megbízta a megyei tűzoltóság felülvizsgálatá­val és kezdetben, mint járási tüz­­felügyelő, utóbb mint a vármegyei tüzoltószövetség elnöke, egészen az államfordulatig nagy szolgálatokat tett a megye közbiztonságának. Ácson hosszú ideig Antal Gábor református lelkésszel, a későbbi du­nántúli ref. püspökkel működtek együtt, akivel később rokonságba is került és működésük emlékét ez a község mindenkor legszebb idő­szakának fogja tekinteni. Megalakí­totta a hitelszövetkezetet, amelynek elnöke volt, a kaszinónak is elnöki tisztét viselte és mindenkor kész­séggel és pontosan vett részt a köz­ségi képviselőtestület ülésein, ahol szavának mindenkor nagy súlya volt. Az ácsi római katolikus egyház­­község is korán elnökévé választotta és ennek, érdekében néhai Cser Vendel plébánossal meleg egyetér­tésben dolgoztak. Sokat fáradozott az iskolaügynek előmozdításán és a katolikus ügyeknek mindenütt bátor szószólója volt. Ez érdemei elisme­réséül kapta a Pro ecclesia et pon­­tifice, utóbb pedig a Nagy Szent Gergely rendjének lovagkéresztjét. Csermák Hugó korán belekerült választás utján a megyei törvény­­hatósági bizottságba, melynek negy­venhárom éve volt aktiv tagja. A törvényhatósági életnek minden moz­zanata érdekelte és szívesen vett részt a községek számadási ülésein, vezette a megyei bizottsági tagvá­lasztásokat. Sok időn keresztül volt tagja a megyei közigazgatási bizott­ságnak is, mely minőségében a gesz­­tesi járásnak nálánál nem volt jobb szószólója. Nemrégen Komárom— Esztergom közigazgatásilag egyesí­tett vármegyék közgyűlésén ünne­pelték negyvenéves bizottsági tag­ságának évfordulóját a bizottsági tagok élénk és meleg ovációi között. Közéleti tevékenységének elismeré­séül ezelőtt húsz évvel megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét, de legszebb kitüntétése volt a nép ragaszkodó szeretete, mely meg­érezte, hogy benne igazi jóakaróját tisztelheti. Közéleti nagyszabású működésé­nek jutalmául két évvel ezelőtt kor­mányfőtanácsosi cimmel tüntette ki a magyar kormány, mely nálánál érdemesebb embert alig érhetett. Politikával nem sokat foglalkozott, tagja volt a szabadelvű utóbb pedig a munkapártnak. A nagy összeüt­közés idején, a nemzeti koalíció bu­kása után a kiegyenlítésnek volt a hive. Résztvett az utóbbi képviselő­­választásokon is a nagyigmándi vá­lasztókerületben, mint választási el-Trencséntepiicz csodás hatással gyógyít csúzt, kőszvényt, ischiast. Legerősebb hőforrások és iszap­fürdők. Pensió-lakás 40 Ké-tól. Információ: Lengyel Jenő Komárno Tolnai u. 5., vagy a fürdőigaz­­gafóság. sw nők és e tisztében mindenkor a korrekt pártatlanság és az igazság keresése vezérelte, A magyar kultúra minden vonat­kozásában érdekelte, azt tőle tel hetőleg támogatta is. A Jókai Egye­sületnek alapításától kezdve az állam­fordulatig lelkes és munkás tagja volt. Csermák Hugó nagyszabású köz­­gazdasági tevékenységet is fejtett ki. A volt Komárommegyeí Gazdasági Egyesületnek igazgató választmányi tagja volt, utóbb pedig alelnöke és e tisztében mindenkor és mindenütt ott volt, ahol a vármegyei mező­­gazdaság érdekeiről és annak vé­delméről volt szó. A gazdaközön­séggel a legmelegebb és legközvet­lenebb kapcsolatot tartotta fenn. Maga is mint gyakorlati gazda a gyár földbirtokán mintaszerű gazdál­kodást folytatott. Hosszú időn ke­resztül igazgatósági tagja, majd utóbb felügyelő bizottsági elnöke volt a Komárom Vidéki Takarékpénztárnak illetve Hitelbanknak. Az áliamvál­­tozás után az ő kezdeményezésére alakult meg Komárom Újvárosban a Komárommegyeí Hitelbank, a Magyar Általános Hitelbank affiliált intézete, amelynek elnöki tisztét viselte. Igaz­gatósági tagja volt a Komáromi Hengermalom r. t.-nak, a Fejérme­gyei Cukorgyár r. t. és a Győrvidéki Mezőgazdasági r, t.-nak is, valamint több győri pénzintézetnek. íme egy nagy társadalmi és köz­életi tevékenységnek a képe főbb vonásokban. Ha ehhez felemlítjük azt, hogy a háború alatt mennyi jót tett és milyen jótékonyságot gyako­rolt az ácsi szegénységgel, a Vörös Kereszt helyi szervezetének veze­tését vállalta, minden szükölködőn segített jótéteménnyel, munkával vagy szives tanáccsal és pártfogás­sal, kibontakozik előttünk nemes lelke, mely a jótevésben meg nem fáradt soha. Példásan szép családi életet élt és feleségével, sz Negró Herminnel való házasságát két gyermekkel áldotta meg az Úr, aki utóbb próbára Is tette jóságos lelkét, mikor reábo­­csátotta a nagy csapást, hogy fia pár héttel ezelőtt tragikus módon fejezze be életet. Ez a csapás telje­sen lesújtotta Csermák Hugót és az összeroppant lélek fájdalmát nem tudta sokáig hordozni a törékeny emberi test. A néma szenvedés, az elsírt könnyek patakja mind-mind mélyebbre vájták a sebet, amelyet azután nem birt tovább viselni és visszaadta jóságos lelkét Urának és Teremtőjének Csermák Hugót vonzó és kedves egyénisége széles körben tették közkedvelté, szeplőtelen jelleme, igazságérzete és egyenes felfogása pedig tiszteletet parancsolt vele szemben mindenki részéről. így azu­tán nem csoda, hogy sok jó barátja siratja meg az elköltözöttet és ejt könnyet részvétet parancsoló bal­sorsa felett, mely a gyöngéd és sze­rető szülőt érte. A közélet méltán gyászolhatja benne önzetlen és fáradhatlan munkását, Acs község és egyházi, kulturális, emberbarát! intézményei lelkes vezérüket, a po­litikai község pedig felejthetetlen díszpolgárát A magyarság pedig búcsúzik egy indigénájától, aki vele lélekben összeforrva lelkes zászló­vivője lett minden törekvésének, magyarrá lett, mert megszerette ezt a rokontalan, egyenes lelkű népet és annak mindhalálig hűséges ra­gaszkodó fia lett, hogy példaképül szolgáljon a fel és letűnő nemze­déknek. Adjon neki enyhülést a magyar föld, melyhez odaköti az a rög, mely a legdrágább: a sirhalom röge. Min­den örömöd és minden fájdalmad ebből a földből fakadt Csermák Hugó, kedves jó barátunk, ez fogja betakarni fáradt testedet a nyugalom enyhet adó örök szemfedőjével-A. Gy. * A csaiád a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: özv. Csermák Hugóné szül- Negró Hermina úgy a saját, mint Hanna leánya, férjezett Körbei Henrikné, valamint veje, sógornői, sógora és kiterjedt rokonsága nevében, a sors csapása alatt roskadozva, de a Min­denható rendelete előtt meghajló keresztényi lélek fájdalmának néma szenvedésével tudatja szeretett, ál­dott jó férje, a jóságos apa és sze­rető rokon Csermák Hugó cukor­gyári igazgató, m kir. kormányíőta­­nácsos, a pápai Nagy Szent Gergely és Ferenc József rend lovagja, a Komárommegyeí Hitelbank R. T. és Komárom-Esztergom vármegyei Tűz oltószövetség elnöke, a Fejérmegyei Cukorgyár R T., a Győrvidéki Mező­­gazdasági R. T., a Komáromi Hen­germalom R. T. igazgatósági, Komá­­rom-Esztergom vármegye közig, és törvényhatósági biz. tag, Acs nagy­község díszpolgára, az Ácsi önk. Tüzoltószázad parancsnoka, számos kitüntetés tulajdonosa stb. stb folyó ho 11-én, életének 67., boldog há­zasságának 39-ik évében, a hal­doklók szentségeinek ájtatos felvé­tele után történt gyászos elhunytát. Felejthetetlen halottunk f. hó 13-án d. u. fél 5 órakor fog a róm. kát- egy­ház szertartása szerint beszentelve, ívcsőn, a családi sírboltban örök pi­henőre helyeztetni; az engesztelő szentmise pedig f. hó 14-én reggel 8 órakor lesz bemutatva az Urnák, ugyancsak Ácson, a r. k. plébánia templomban. Mindenható Szent Atyánk! Magadhoz emelve áldásos munkában és jótevésben kifáradt, emberi szép tulajdonságokban gaz­dag lelkét, jutalmazd örök élettel, akiért könyörgünk mindnyájan, ki­nek drága emlékét felejhetetlenül őrizzük. Have änima pia 1 Minden pénteken este 3 órakor HALÁSZLÉ Horváth- Étteremben Dunarakpart- 363 Felhívás a Prágába készülő ma­gyar egyetemi hallgatónőkhöz! Szeretettel hívunk fel minden magyar leányt, ki tanulmányai folytatása vegett Prágába készül, hogy jelentse be ezt a szándékát f. év augusztus 10 ig nálunk. Mi magyar anyak aggódó lélekkel kisérjük a magyar leányok útját az idegen, nagyvárosi élet forgatagában, hol annyi veszedelem várja a szülői ház féltve őrzött kincsét. Szeretnénk melléjük állni melegen érző szívvel, hogy ne fájjon az idegen város rideg szeretetlensége, szeretnénk megfogni a kezüket anyai jósággal, hogy a nagy magukrahagyatottságban, az önállóságért folytatott kemény har­cokban ne szakadjon le róluk minden kor asszonyának legragyogóbb ékes­sége : a tiszta nőiesség. Magyar leányok, akik büszke bátor­sággal indultok a harcba, ne késsetek megfogni a kezünk. Ne gondoljátok, hogy lépésiek az élet felé könnyű, hogy rózsa nyílik csak az utatokban, tövis soha. Sokan megpróbálták már előttetek az utat. Megbotlott a lábuk és kétség­­beesett lélekkel keresték a mentő kezet, melyet megragadhassanak, mely visz­­szahozza őket a tiszta levegőre. Magyar anyák, akik aggódó gond­dal eresztitek leányaitokat a nagyvá­rosi életbe, bízzátok őket azokra, akik édesanyai lélekkel akarnak segíteni. Kik pótolni szeretnék az otthon gon­dos, féltő melegét, kik őrködni akar­nak leányaitok — a jövendő magyar élet fölött. Kérünk minden Prágába készülő fő­iskolai hallgatónőt, jelentse be ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents