Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-14 / 84. szám

IXegyvenuyolcadili évfolyam 84. szám. Csütörtök, I9S7. július 14. POLITIKAI LAP. SlSfueiési &r eiehcslOTik értékben: «’•»Ijben éi vidékre poitai ixétküldéiael: Q «én érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 50 K. - Külföldön 150 Kö.- yet «Am ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA di. Szerkesztő* BARANYAY JÓZSEF dr. Sierkeixtöiég é* kindóhivatnl: Nádot-u. 88., Megjelenik hetenkint háromszor] kedden, csQtőrtökön és szombaton. i román választások Komárom, — Julius 13. Romániában lezajlottak a par­lamenti választások és Bratianu Jonel — van-e, aki nem emlékez­nék erre a jócsengésü balkáni névre? — a liberalizmus hengerével le­hengerelte a választókat, főleg és elsősorban politikai ellenfeleit, a parasztpártot, azután csak úgy rá­adásul a nemzeti kisebbségeket Minket igazán nem érdekel a ro­mániai liberalizmus, mely pogro­mokat rendez néha széles jóked­vében, de érdekelnek a nemzeti kisebbségek, Erdélyből Nagyromá­­niába szakadt véreink. A magyar nemzeti kisebbség elég jókor szövetkezeit az erdélyi fé­metekkel, akik most már belátják, hogy érdekeik teljesen közösek a magyarokéval és közös utakon kell járniok a jövőben. Történelmi egy­ségben éltek évszázadoson keresztül és az áliamváltozás irtózatos -csaló­dásokat hozott mind a két nem­zetre. A két külömböző kultúra, magyar és eiémeí, toronymagas­ságban áll a román népé felett, amelynek csaknem fele még ma is analfabéta. A liberalizmus ezzel a néppel azután a Bratianu-féle módszer szerint egész eredménye­sen rendezhet titkos szavazásokat. A liberalizmus romániai jelen­tése alkalmával el kell takarni «emlékezetünkben mindazt a sok szépet és jót, melyek előre vitték az emberi haladást Eurőpaszerte és Bratianu Jonetra kell gondol­nunk, aki ezt a fogalmat oly si­kerrel balkanizálta. Teljhatalmú prefektusokra és vasúti jegyekkel seftelő vasúti kalauzokra, akik a jegy árát zsebrevágják és az-ellen­őrrel megosztoznak a sápon, a szigurancára, melynek rémségeit román liberális államférfi tárta könyvben Európa szemei elé, a baksis rendszerre és a megveszte­getés minden fajtájára, amely nél­kül nem lehet boldogulni túl a Királyhágón, az elkobzott magyar földekre, amelyek nagy része ma is parlag és bevetetlen terület és ölnyi gazok teremnek az egykori ringó buzakalászok helyén. A romániai liberalizmus büszkén hivalkodik francia eredetével, de a gyári bélyeg ne tévesszen meg bennünket, a made in France nem jelenti a nagy francia ha­gyományok tiszteletét a romániai liberalizmusban, amely nemrégen még a bojárok rabszolgái gyanánt kezelte a szerencsétlen parasztokat és utolsónak maradt a jobbágyság intézményének eltörlésénél. Bratia­nu liberalizmusa a puskatus jogán és a csendőr szuronyán alapszik és programjában benne van a fékte­len nemzetiségi gyűlölet,, amelyet az igazi liberalizmus nem ismer. A megválasztott tiz magyar kép-POLITIKAI' SZEMLE Két magyar párt együttműködéséhez megvan a logikai alap—Október 30-án választják aközségi képviselőket. — Pyors munka a parlamentben. — Julius harmadik hetében lép éleibe a kereskedelmi szerződés.— Készül az 1928. évi költségvetés. — Más politikai hirek. Komárom, — július 13. Szüllő Géz a dr. a két testvérpárt együttműködéséről. Az eperjesi keresztényszociálista pártszervezet vasárnap tartotta évi tisztújító közgyűlését, amelyen meg­jelent Szüllő Géza űr., az országos keresztényszocialista párt ve­zére is. Szüllő Géza a gyűlésen beszédet mondott, amelynek végén az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti pár! együttműködésére nézve a követ­kező nyilatkozatot tette: — Több részletkérdéssel nem akarok foglalkozni, de újból hang­súlyozom, hogy mindenre gyógyszer áeheí, ha magunk intézhetjük sor­sunkat s -ez az autonómia. Ebben a küzdelmünkben újabban egy nagy erőforrásra tettünk szert Ez az erő forrás abban áll, hogy a politikai viszonyok következtében az itt lévő őslakosság egyik pártja, mely hoz­zánk szív szerint a legközelebb áll, a magyar nemzeti párt a Bund der Landwirte klubból kivált és világo­san elvált a kormánytámogató pár­tok szövetségétől. Immár tehát meg van adva együttműködésünk logikai alapja is, mert amíg az egyik párt az ellenzéken volt, a másik párt nem, az együílhaladás nem mehe­tett. Most azonban visszatérhetünk a rég bevált rendhez. Ahogy azelőtt volt: megalkothatjuk a szlovenszkói és ruszinszkái egyesült ellenzéki pártok szövetségét. Pártjaink önállóságát fen­­tartva, a parlamentben egy politikai klubot alkotva, együtt küzdhetünk azért a célért, amely mindannyiunk szivét eltölti, hogy tegyük Szlovenszkó őslakos­ságát boldoggá, erőssé és sorsát maga intézővé. Október 30-án lesznek a községi választások. Hivatalos híradás ugyan még nem volt arról az időpontról, amikor az ősszel esedékes községi választá­sokat megtartják, a politikai körök­ben mégis különböző terminusokról beszélnek, épen úgy, amint az az elnökválasztás alkalmával történt. Eleinte szeptember 15-éf, majd ok­tóber 15-él jelezték a választás nap­jául, de úgy látszik, ezek a termi­nusok sem véglegesek. Mint Prágá­ból közük, a járási közigazgatási hatóságok utasítást kaptak, hogy tegyék meg a szükséges előkészületet a községi választásokra, amelyek a kor viselő, akiknek korábbi száma tizenhét volt, korántsem jelenti azt, hagy a magyarság száma ötven százalékkal csökkent volna, vagy a romániai liberalizmusba lett volna hirtelen szerelmes, amire igazán semmi oka sincsen, hanem azt jelenti, hogy ezek a választások Bratianu módszere szerint folytak le, a Balkán eszközeivel. Európa' elröstelheti magát, hogy egy nagy területekkel felhizlalt utódállamban ilyesmi megeshetik, de hát ez bel­­ügy és a sokat emlegetett szuve­­rénitá8 kérdése. Franciaország bol­dogan pillant a kedves szövetsé­gesre, amely megveszi összes ki­mustrált repülőgépeit és segít kardot csörtetni a francia kölcsönökből, Paris bankárjai pedig vígan dör­zsölik a markukat. mány határozata értelmében október 30 an lesznek. Gyorsan végez a parlament az ügyekkel. ügy a képviselőház, mint a szenátus gyors munkával intézi el a még hátra­levő javaslatokat. Az érdeklődés a nem­zetgyűlés mindkét házában minvmáiis.alig egy-két képviselő, illetve szenátor hall­gatja végig az előadók javaslatait, ame­lyeket azután gyorsan törvénnyé emel­nek. A képviselőházban ű vasúti forga­lomról szóló törvényjavaslatot tárgyalták, amelyet rövid vita után elfogadott a ház. A cseh nemzeti szocialista képviselők interpellációt intéztek a Szlovenszkó­­ban elhelyezett tanítók ügyében, amelyre Hodzsa iskolaügyi miniszter adott vá­laszt. A miniszter kijelentette, hogy a Sziovenszkóban elhelyezett tanítókat minden évben és igy az idén is fel­szólították, hogy jelentkezzenek vagy a Sziovenszkóban való további műkö­désre vagy az előbbi szolgálati he­lyükre való visszatérésre. A takaiékos­­sági intézkedések nyomása alatt és a fizetésekben fennálló különbözetek ki­egyenlítésére kimondották, hogy a Sziovenszkóban való további meghagyás feltétele az, hogy a diétákról és pótlé­kokról önkéntesen lemondanak. A kép­viselőház még csütörtökön, f. hó 14-én tart ülést, amelyet az nap este befejez <ás ezzel megkezdődik a nyári szünet, amely szeptember közepéig tart. A szenátus több kisebb törvényjavaslat elintézése után már áttért a közigazga­tási reformjavaslatra, amelynek vitáját egyesitik a taitományi és kerületi kép­viseletekbe való választásokról szóló javaslat vitájával. Július harmadik hetében lép életbe a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés. A Csehszlovákia és Magyarország között megkötött kereskedelmi szer­ződésnek a két ország kormányá­nak megegyezésével már julius 10 én életbe kellett volna lépnie, azonban ez némi halasztást szen­vedett. Prágai jelentés szerint a Magyarországgal kötött kereske­delmi szerződés ratifikációs példá­nyát már előkészítették, igy a rati­fikációs okmányok kicserélése hala­déktalanul megtörténhetik A szerző­désnek a parlamentben történt elfo­gadása után a minisztertanács elé javaslatot terjesztettek, hogy a szer­ződést léptessék életbe a felhatal­mazási törvény értelmében. A szer­ződés azonban július 15-ike előtt még sem lép érvénybe, mert a pénzügyi szervek előreláthatóan nem készülnek el addig az utasításokkal. Minden valószinüség szerint a szer­ződés julius harmadik hetében fog életbelépni. A szerződés életbelépte­tésének előkészületei Magyarorszá­gon már napokkal ezelőtt befejezést nyertek és igy magyar részről semmi akadálya sincsen a gazdasági körök által régóta várt szerződés érvénybe­lépésének. Az 1928. évi költségvetést főbb vonásokban már elkészítették A kormány már foglalkozott a jövő évi költségvetéssel és annak főbb vo­nalait meg is állapította. Ezszerint az 1928. évi költségvetés a következő fontosabb kérdésekre nézve fog intéz­kedni : az egész tisztviselői fizetési rend­szernek a rendszeresítéssel együtt való beillesztése a költségvetésbe, az egye­nesadók reformjának és az önkormány­zati testületek pénzügyi gazdálkodásá­ról szóló törvény szerinti tételek bevé­tele, az összes eddigi nem állami kia­dások beillesztése, kivéve a tanítói fizetéseket, amelyeknek fedezete külön törvény alapján történik. Az 1928. évi költségvetést kisebbre kontemplálják az ideinél. Azonban az önkormányzati testületek részére való kiutalások ma­gasabbak lesznek. Az állami közigaz­gatási kiadások és az önkormányzati testületek részére szóló kiutalások összege együttvéve megközelítőleg egyenlő marad mind a két évben. A költségvetés megtartotta az 1928. évre is aktiv jellegét. A csehszlovák hiva­talos jelentés szerint a gazdasági hely­zet általában a javulás jeleit mutatja és úgy látszik, hogy a köztársaság elju­tott a gazdasági stagnáció és a gazda­sági konjunktúra közötti mesgyére. A lakóvédelem végleges rendezése. A lakóvédelemről szóló törvényt eddig két ízben hosszabbította meg a nemzetgyűlés, amely legutóbb némi csekély módosítást tett az adók alatt roskadozó háztulajdonosok javára is. A lakásvédelmi törvény eredetileg jövő évben kerülne megváltoztatásra, de mint Prágából Írják, még ez év őszén rendezni fogják a lakásvédelmet. Ku­bista dr. belügyminiszteri osztályfőnök az egyik csehnyelvü nagy ipari szak­lapban ugyanis azt Írja, hogy a kor­mány az ősszel uj lakóvédelmi törvény javaslatot készül a parlament elé ter­jeszteni. Ezzel a javaslattal véglegesen rendezni akarják az építkezési mozgal­mat és a lakbérvédelmet is. Csernoch hercegprímásnak feladták az utolsó szentséget. Az esztergomi primási palotában vasárnap éta súlyos betegen fekszik az egyházfejedelem, aki megnyugva várja be sorsát. — julius 13. Vasárnap elterjedt a hir Budapesten, hogy az esztergomi primáspalotában Csernoch János biboros hercegprímás, aki az utóbbi időben többször gyengél­kedett, egészségi állapotában súlyos íanyatlás állott be és aggodalomra í>d okot. Állapota annyira sulyosodott, hogy maga kívánta felvenni a haldoklók szent­ségé». Noha környezete veszedelem őt egyenlőre még nem tart, mégis teljesí­tette a nagybeteg hercegprimás kívánsá­gát és kedden reggel ellátták a haldoklók szén segévei. A hercegprímást, aki hó­napokkal ezelőtt tért vissza tengerpirti ku ájáról, a múlt heti meleg napok erősen megviselték, aminek következté ben idegfáradtság állott be. Ezért orvosai

Next

/
Thumbnails
Contents