Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-10-11 / 122. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. október 11. Tartózkodjunk a Rothermere-akcióra vonatkozó kijelentésektől! Komárom, — okt. 10. A magyar nemzet sohasem tartozott az összeesküvéseket szövő nemzetek közé, egyrészt mert nem fér össze ez nyiit és egyenes természetével, amely alakoskodni nem képes Mi már ma radunk ilyen lelkiaikstu nép, és ezen nincsen semmi szégyenleni valónk, sőt ellenkezőleg, ez mindenkor dicséretünkre válik. A magyar kedélyt gyorsan hozza hullámzásba minden öröm és viszont lesújtják a szomorú események. Az örömben azonban nem önző és a ma­gyar embernek a természete az! mások kai is megosztani; nem irigy, hogy csak magának örüljön befeié, hanem kifelé is, az öröme akkor teljes, ha mások is örülnek, ami altruisztikus népi jellem vonásunk. Ezek a kedélyhullámzások azonban sokszor meg nem okolt és látszólagos előnyök érdekében is elindulnak, mert kevés kriíikával dolgozó nemzet vagyunk. Kisebbségi sorsunkban sok örömünket és vágyunkat leforrázta már a törté­nelmi események kérlelhetetlen és szentimentalizmust nem ismerő fagya és jégverése. A Rothermere akció Magyarországon érthető örömet keltett egy békereviziő lehetőségének kilátásaival, mely békés utón jönne létre a nemzetek tanácsában. Nem csoda, ha ezek a kedélyhullátnok kicsaptak a medrükből és átlépték a politikai határokat, hiszen ezt a világ­sajtó is elősegítette hírszolgálatával. A magyarság azonban minden ilyen ak cióval szemben legnagyobb korrektség­gel viselkedik az utódállamokban, amelyek a kisebbségi sorsért fele­lőssége! tartoznak akkor, ha a kisebb­ségek semmi okot sem adnak arra, hogy a represszáliák ellenük bekövetkezzenek. B; is következnének, ha a törvények talaját a kisebbségek elhagynák, addig azonban hajuk szála sem görbülhet meg és nincsen joga mmiii—ui in i minnuiiiii m i ■■ De vádolunk Bll „Mégis nem vádolunk többet senkit az október hatodiki eseményekért" — az aradi Tizenháromért, Battyányi Lajosért, Perényi Zaigmondért, azokért az ez­rekért! akiket a haditörvényszék halálra­ítélt, Haynau kivégeztetett és börtönre vetett, azokért az ezerekért, akiket az osztrák hadseregbe besorozlak és idegen földön sanyargattak, azokért a tízez­rekért, akiket az abszolút kormány száz­féle keserűséggel nyomorgatott, azokért a százezrekért, akik egészségükben, családi életükben, vagyoni helyzetükben és a nemzetért áldozó küzdelmükben megrokkantak vagy elpusztultak, azokért a milliókért, akiket a világosi katasz­trófa a kétségbeesés örvényébe kerge­tett ... Igazán nem vádolunk senkit ? Elfelejtünk mindent, megbocsátunk min­denkinek, Haynaunak is ? Másnak is ? A „Komáromi Lapok“ október 6 iki (120) száma vezércikkének azt az állí­tását, hogy „nem vádolunk senkit" senki sem írhatja alá, aki nemzete múlt­ját igazán ismeri, aki az erkő'csi tör­vények diadalában hisz, akinek szük­sége van arra a megnyugvásra, hogy uralkodók, kamarillák, politikai kalan­dorok, közkereseti kondoltíierek, diktá­torok fölött a történelem ítél, aki a tör­ténelmet csakugyan az élei tanítómes­terének tartja, aki a humánus tudomá­nyok és humánus vallások szellemében a bűnök büntetését világfentartó eivnek ismeri. Ha mi ma, hetvennyolc esztendővel Arad golgothás napja után „nem vádo­lunk senkit“, felejtsük el a Recrudescunt vérforraló panaszát és rettenetes kese­rűségeit. Ha ilyen rövid idő alatt meg­tanultunk „nem vádolni senkit", hiába fog sírni a tárogató, hiába haltak el Zrínyi és Frangepán vértanuságában, hiába lángolt Bocskai, Bethlen, Rákó­­cziak kardja élén a lelkiismeret és al­kotmányos szabadság lángja, hiába hul­lottak el a török, tatár ellen küzdött *) *) Készséggel közöljük ezt a cikket amelyet kulturális életünk egyik kiválóságától kaptuk, azonban az október 8-iki vezércikkíró fentartja magának a jogot, hogy a csütörtöki számban még egyszer visszatérjen erre a témára. semmiféle kormánynak a kisebbségek ellen semmit sem tenni, ami sem nem okos, sem nem politikus eljárás nem lenne. A Rothermere-akció természetesen ellenakciót szült, amelyet különösen a magyar nemzeti kisebbség ellenségei szítanak lázas buzgalommal. Még atíól sem riadnak vissza, hogy a magyarokat használják fel nacionalizmusuk köpe­nyegéül és azok hiszékenységével visz­­szaélnek. Mindenfelé íiltakozó gyűlése­ket tartanak, ahol a magyarokat gya­­lázzák. Mindennek a provokálásnak nem szabad kihoznia nemzetünket nyu­galmából ; nekünk el kell tűrnünk azt is, hogy velünk szemben igiztalanul viselked­jenek azok, akik soha a megértés gon­dolatán nem voltak. Rothermere lord legutóbbi nyi­latkozatában óva inti a magyarokat attól, hogy túlzott és vérmes illú­ziókba ne ringassák magukat. Poli­tikusaink a Rothermere akcióról mind nyilatkoztak és abban igen korrekt állá pontot foglaltak el: a törvényes eszközök és a törvényes utak módszerét jelölve meg állás­pontjuk meghatározásául. Felhívjuk a közönséget, hogy minden optimizmus mellőzésével a legnagyobb nyugalommal visel­kedjenek és senki ne ragadtassa magát olyan nyilatkozatokra, ame­lyek a megtorlást hívják ki ellene. Okuljon mindenki azokból a szomorú eseményekből, amelyek kellemetlensé­geknek és híjaknak voltak okozói eddig is a meggondolatlan nyilatkozatok kö­vetkeztében, A gondolat szabad, a sza­vakra azonban figyelnek ás szavaiért mindenki felelős. őseink, hiába vesztekei Keiden a szent háborúk keresztes vitézei, hiába voltak minden hi nek, vallásnak, eszmének, gondolatnak, vágynak, érzelemnek, igaz­ságnak mártírjai, kiket az emberiség dicsőségeinek tartanak 1 A történelem itélőszéke nem frázi3, amit el lehet feledni, hanem komoly valóság és mindig úgyszólván intézmé­nyesen jelenik meg és intézményesen fungál. Jézust éppen úgy rehabilitálta a történelem, mint fenséges alkotását, a keresztyén hitet, melynek égbevivő útja mártírok hitük védői testével van borítva. „És mégis mozog a föld", noha az egykori hatalmasok nem akarták ezt a mozgást a földnek megengedni. A föld megmozdult alattuk, eltemette őket, de Galileit rehabilitálta a történelem és a tudomány. Napoleon a nagy blokáddal, a szent szövetség ítéletével szemben is diadalmas, mert ha politikáját nem is, de zsenijét a történelem igazolta. Aki lemond a történelemnek erről a magasztos föladatáról és fönséges hiva­tásáról, ne hivatkozzék a Tizenhármak végrendeletére, „Vergiss deine Todten nicht, als Kläger leben sie.“ Talán már el lehet mondani, hogy a magyar nép­­lélek, vagy a magyar átok, vagy az Ősi és álialános megtorlás hite rettenetesen teljesedett be azon a szerencsétlen ural­kodón, aki egész hosszú életével sem tudta kiengesztelni a végzetet azért a bűnért, amit fiatalon, tudatlanul, a ka­­marilla parancsára elkövetett. Az aradi Tizenháromért tizenhárom Habsburg katasztrőfális tragédiáját tartotta számon a magyar babona. Ez a tizenhárom Habsburg azonban még mindig nem volt'elég áldozat és elégtétel, —vala­mennyi Habsburgnak leesett a koronája azon a szomorú október végi napon, amikor házuk és képeik, hadseregük és hatalmuk porba hullott. Valamennyi Habsburgé — csak a magyar Habsbur­gok neve, vagyona és személye maradt sértetlen, pedig a Habsburgok min­dig a magyaroktól főitek. A bűnt meg lehat bocsátani, a gaz­tettet meg lehet torolni s azt meg is kell tenni vallási és emberi bölcsessé­gek tanítása szerint. De a Nemzet mm felejt és nem borsát meg soha azok­nak, akik diene vétettek, holtáig tisz­■H—— — Határozottan megbánja, oki ndi vagy leányka téli kabátszükségletét beszerzi, mielőtt az alanti cég óriási nagy választékú raktárát meg nem tekinti. A meglepő olcsó árak miatt kéretik személyesen érdeklődni Kertész J. Jenő üzletében (Komárom) Komáruo, Nádor-ntca 25. Nagy választék női és férfi gyapjumellények és pulóve­rekben, harisnyák, keztyük stb. női és úri divatcikkekben. Komáromban megalakult a Szlovenszkdi Magyar Szinpáriolo Egylet fiókja. Saját tudósítónktól — Komárom városa a magyar nemzeti színészetnek lakosságának számához képest egyik legszámottevőbb állomása, ahol mindenkor szívesen látott otthonra találtak a magyar színtársulatok. A szinpártolás Komáromban annyira a köztudatba ment, hogy a közönséget erre szinte fölösleges buzdítani. Hagy a színészet és a magyar társadalom közölt levő kapcsolat formailag is testet ölthessen, Kontárom ielkes közönsége vasárnap megalakította a Sziovenszkói Mügyar Síinpártoló Egyesület fiókját. Az alakuló közgyűlést, meiy a kultúr­palota könyvtártermében folyt ie, Alapy Gyula dr., a Szinpárioló Egylet oiszá­­gos alelnöke hívta egybe és lelkes szavakkal fejtette ki azokat az okokat, amelyek a magyarság egyik legelső rendű kulturális feladatává teszik a szinpártoló egyletek fiókjainak megszer­vezését országszerte. Különösen Komá­romnak kötelessége e téren a mulasz­tásokat pótolnia, amely mindenkor tanujelét adta annak, hogy a magyar kultu'-a mellé szivve! léíekKel odaáliott. A magyar színészet ennek a kultúrának integráns részét alkotja és ez a isulíura a magyar nemzeti színészettel ál! vagy bukik. A szinpáríolás maga is elismerésre méltó é8 dicséreles cselekedet, de terv­teli, imádja, emlegeti azokat, akik neki szolgáltak. A Nemzet erkölcsi törvénye nem kötelezhet arra, hogy ne vádolják meg azokat, akik ellene vétkeztek, ne dicsőítsék azokat, akis érette dolgoz­tak, szenvedlek, vérzettek — meg­­dicsőültek. A Nemzet lelki törvénye más, mint az egyes emberé, mert élete is más, mint az egyes emberé. Eíhi­­vatás és rendeltetés utján lép föl a történelem színpadára, elbukik, ha megtagadta magát, elállta elhivattatá­­sát, képtelen volt megfelelni rendelteté­sének. Mivel igy a fátum hordozója, bőlcsejében már benne volt az az ér­zés, amely szerint szabidon ítél mindenkit, aki vele jór, ellene rosszat követ el. Ebből folyik, hogy fenmara­­dása érdekében kérlelhetetlennek kell lenni, akkor is ha vádol, mint korlá­­tozhatailan akkor, ha magasztal. Nem irom alá a kifogásolt mondatot anélkül, hogy le ne mondjak a teg­napelőtt, a tegnap s a ma fölött ki­alakulandó történelmi ítéletről. Durva vallásbáboritás az ortodox zsidó templomban. Egy éretlen ember követ dobott a templom ablakára, mikor a templom zsúfolásig meg volt telve hívőkkel. — Saját tudósítónktól. — — október 10. Kellemetlen és kínos meglepetés­sel kezdődött múlt szerdán este a komáromi ortodox zsidótemplom-Komárom, — október 10. szerűen csak úgy működhetik, ha a magyar társadalom egész erejevel és szervezettségével felsorakozik a színé­szet támogatására, amely azért nagy­szerű erkölcsi ellenéríékeken kivül még anyagiakat is nyújt, amennyiben a szinpártoló egyesület rendes tagjai a színházlátogatásnál kedvezményben ré­szesülnek. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta az elnök megnyitóját és készség­gel fogadta e! a megalakulásra vonat­kozó indítványát, az alapszabályokat bemutatja a rendőrhatóságnak ludomás­­vélel céljából, egyszersmind megválasz­totta az egyesület vezetésére a hattagú választmányt, a tisztikarba pedig tit­kárrá Krepelka Elek szerkesztőt, pénz­tárossá Bárányay József dr. városi könyvtárosi, ellenőrökké Bálint István műszaki tanácsos, ármaníesitő társulati é3 kaszinó-igazgatót és Németh Dezső dr. nyug főszolgabírói választotta meg. A taggyüjtés -munkája is serényen halad előre és mire a pazsony kassai színtársulat november közepén Komá­romba érkezik, már az egyesület fiókja egyengetni fogja működésének ú jat az élénknek ígérkező színházi időszak alatt. A társulatot és rokonszenves igazgató­ját, Iván Sándort szeretettel várja és fogadja Komarom magyar közönsége. ban a hosszunap és nem lehet eléggé elítélni ezt az esetet. Komá­romban hosszú idő óta békés meg­értéssel élnek egymással a külön­böző felekezetű lakosok és ezt a harmóniát nem zavarta, meg eddig semmilyen incidens. Éppen azért keli súlyosan elitélnünk a múlt heti esetet, amely alkalmat adott arra egy éretlen ember cselekede­tével, hogy durván megsértse a felekezeti békét. Szerdán este hat óra tájban a Király püspök utcai ortodox zsidó templom tele volt már a hosszú napra készülő, ájtatos hívekkel, amikor egyszerre hirtelen, ima közben nagy csörömpölés hallat­szott. A jelenlevőket csaknem pánik­szerű félelem fogta el és sokan ki­szaladtak a templomból az utcára. Csakhamar megállapították, hogy a jéggyár udvarából valaki nagy követ dobott a zsidó templom ablakára, hogy azt betörje. A megindított rendőrségi nyomozásnak sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy a követ Mandics Ernő jég­gyári kocsis dobta be a zsidó­templomba, aki később be is vallotta tettét, Mandics ellen ingatlanrontás és val­­lásháboritás vétsége címén indul meg az eljárás. Rádióhoz használható akkumulátor üvegtartók, vezeték és lemezek eladók! Cim a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents