Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-10-04 / 119. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. október 4. A közelgő községi választásokra fokozott agitációval készülnek az egyes pártok. — Saját tudósítónktól. — A községi választások napja, október 16 ika, amelyen Komárom város kivé­telével a Csallóköz csaknem mindegyik községében lefolynak a választások, erősen közeledik és a pártok fokozot­tabb mértékben használják ki most már azt a hátralévő két hetet, ami még ren­delkezésükre áll kortescéljaikra. Amint értesülünk, a vidéken a választási küz­delem teljes erővel megkezdődött már. Vasárnap délben 12 órakor járt le a jelölőlisták beadása, aminek a pártok valamennyien eleget tettek, Csallóköz­ben természetesen legnagyobb esélyeik az egyesült magyar pártoknak vannak, ame­lyekre nézve valószínűen a válasz­tás még a négy év előtti községi választásoknál is kedvezőbb ered­ményt fog felmutatni. Az egyesült magyar pártok után azon­ban kétségtelenül a kommunista párt következik, amely különösen egyes fal­vakban erős. A kommunistapárt ezen a vidéken csupán azt a nagy gazdasági válságot jelenti, amelybe a kormányzat rendszere juttatta az itteni magyarságot. Ha a magyar vidéken a kommu­nista pártok talán mégis előre nem látható eredményeket mutatnak fel, mint amilyent vártak, ez azt jelen­tené, hogy a földnélküliek, munka­­nélküliek elkeseredettsége még na­gyobb, mint volt és a lakosok kétségbeesésükben a kommunis­tákra adták szavazatukat. Mint harmadik párt, a csehszlovák ag­rárpárt, Hodzsapártja akarja elhalászni a mandátumokat, néki azonban bizo­nyára még annyira sem fog sikerülni, mint négy évvel ezelőtt, mikor még a magyarság egy része felült Hodzsáék főldigérgetéscnek, amely csak arra volt jó, mint később az események beigazolták, hogy a voksokat megszerezze ez a párt. — október 3, (i Egyes községekben megalakult még a ! színtelen, úgynevezett politikamentes 5 községi gazdasági párt, ugyancsak a magyar pártok egysegének megbontá­sára, azonban ezeknek a pártoknak a vidéken legkevésbbé lesz létjogosultsá­guk. A zsidóság nagyobbrészt mindegyik községben önálló pártban vesz részt a választásokon, A többi pártoknak alig van nagyobb szerepük a választásokon, mivel ezek a domináló pártok, melyek közt fog lefolyni a választási küzdelem. A pártok, mint már jeleztük, láza­san készülnek a választásokra és a já­rási főnökségeken számos népgyülést jelentettek már be. A keresztényszocialista párt a komá­romi járásban eddig csak Gután tartott népgyülést. A nemzeti párt ezen a héten Csicsón és Nemesócsán jelentette be népgyüléseit a komaromi járásfőnök­ségen. Különösen élénk lesz a jövő vasár­nap, amelyre már eddig is nyoc népgyülést jelentettek be a komá­romi járásban, köztük a kommunista párt is, amely vasárnap Gúlán tart népgyülést. Amint értesülünk, most vasárnap Gután az agrárius párt tartott népgyülést. Nagymegyeren, amely Csallóköznek Gútán kívül egyik legnagyobb községe, vasárnap délig adták be a pártok je­lölő listáikat. Mint megbízható forrás­ból értesülünk, a zsidóság itt is önálló pártban vesz részt a választásokon, ezenkívül külön önálló kereskedő* ás iparoso* pártja is alakult Legtöbb sza­vazatot, mint eddig is, a két magyar párt, a keresztényEíociaiista és a ma­gyar nemzeti párt fogja itt kapni. A magyar nemzeti párt gyűlései Délszlovenszaóban. Mindannak ellenére, hogy a hatósá­gok mindent elkövetnek a magyar nemzeti párt gyűléseinek megakadályo zására, a párt a sok akadály mellett mégis négy erővel lépett fel és egymás­után tartja választási gyűléseit. Az el­múlt hét folyamán Nagykeszi, Ebei, Imely, Martos, Ekecs, Apácaszakállas, Balony, Keszegfalva, Nagymegyer és Lakszakállas községekben tartott gyű ­léseket, melyek az elmúlt vasárnap a következő gyűlésekkel folytatódta b. Richter szenátor és Holota képviselő Tardoskedden. Gyűlés Deákin. A több ezer főnyi hallgatóság előtt lefolyt tardoskeddi gyűlés ismét fényes bizonyítékát szolgáltatta annak a szere­tetnek és ragaszkodásnak, mellyel a magyar nép nagy tömegei a párthoz ragaszkodnak és annak az elismerés­nek, mellyel a párt szenátorainak és képviselőinek önfeláldozó, önzetlen mun­kásságát kisérik. A gyűlés megnyitása előtt egy tardoskeddi kisgazda a leg­keményebb szivet is megható beszéddel üdvözölte Richter szenátort abból az alkalomból, hogy a Szentszék fölhatal­mazása alapján visszanyerte lelkészi ha­táskörét, amivel az egyház értékes munkájú szolgáját, a magyarság pedig egy törhetetlen hitü, munkabíró, lelkes vezérét tarthatja meg benne. Richter szenátor hosszabb beszédben foglalkozott általánosságban a politikai helyzettel, majd a községi választások fontosságával, összetartásra, igazi keresztény sze­­retetre intette a hallgatóságot, lán­goló szavakkal ostorozva minda­zokat, kik, — mint magyar embe­rek — a visszavonás és gyűlölet magvait hintik a magyar nép közé. Felszólította a hallgatóságot, hogy ne tűrje ezt tovább, hanem kérlelhetetle­nül sújtson le mindazokra, kik e feút­­mérgezésre vállalkoznak. Komárom, — október 3, Könnyeket csalt ki a hallgatóság sze­méből, midőn a hős magyar katona, Kiss Ferenc tragikumát ecsetelte, ki élete feláldozásával akadályozta meg a hírhedt rablógyilkos, Lecián szökését, íme, a csehek irredentizmussal vádol­ják a magyart — úgymond — és egy hős magyar katona vére pirosra festi az olmützi fogház falait, ami­kor magyar hűséggel és becsület­tel teljesiti kötelességét. Ezután Holota János nemzetgyűlési képviselő tartott hatalmas lendületű beszédet, Déiután 3 órakor Richter János sze­nátor Morvay Jenő titkár kíséretében Dedki községben tartott nagysikerű, az egész község lakossága által felkere­sett gyűlést. Mindkét helyen nagy lelkesedéssel fogadta a hallgatóság a szónokok be­szédeit, kitörő örömmel fogadva a ta­nácsot, hogy minden kutmérgezőt ki kell zárni a magyarság soraiból s kar­öltve, egyesülve kell megvívni nehéz harcunkat. Füssy képviselő Csilizpatason és Nyárodon. A csilizpatasi gyűlést Csémy Károly elnök üdvözlő szavai nyitották meg, mely után a község ifjúsága virágokkal fogadta Füssy Kálmánt, aki beszámolójában vá­zolta a párt tevékenységét és ostorzó sza­vakkal mutatott reá arra, hogy amíg a hi­vatalos körök és a kormány megfizetett sajtóorgánumai napról napra állandóan egyenlőségről és demokráciáról beszél­nek, a valóságban a magyarsággal minden téren rendszeresen és kiszámítva a legnagyobb igazságtalanságot követik el, úgyhogy nemhogy egyenlőséget élvezne népünk, de másod-sőt harmad­rangú állampolgárokként kezelik. Az úgynevezett szociális kormányzás ígéretekkel és a népboldogitásnak han­gos jelszavaival táplált uralmára rámu­Határozottan megbánja. aki női vagy leányka téli kabátszükségletét beszerzi, mielőtt az alanti cég óriási nagy választékú raktárát meg nem tekinti. A meglepő olcsó árak miatt kéretik személyesen érdeklődni Kertész J. Jenő üzletében (Komárom) Komáriio. Nádor-ntca 35. Nagy választék női és férfi gyapjumellények és pulóve­rekben, harisnyák, keztyük stb. női és úri divatcikkekben. tatva, kemény szavakkal bélyegezte meg ezt, mely jobb sorsot, boldogulást igéit a köztársaság minden lakosának nem­zetiségi különbség nélkül, uralma azon­ban nem volt egyéb, mint a magyarság elnyomása és a népünkön elkövetett igazságtalanságok végtelen láncolata. Bővebben foglalkozott a magyarságot életérdekeiben meg­támadó főldbirtokreform rendsze­rével, hangoztatva, hogy a magyar földművelő nép soha sem fog le­mondani azokról a földekről, me­lyek egyedül csak őt illetik meg. Majd a községi választásokkal kapcso­latban a magyarságot egyetértésre hívta fel, azzal fejezve be beszédét, hogy: most csak egy hitvallásunk lehet s ez az, hogy magyarok vagyunk s azok is akarunk maradni 1 Ezután Kslitza Sándor és Méhes Rudolf tartottak beszédeket melyek után a gyüiés lelkes, emelked.tt hangulat­ban szétoszlott. Délután Nyáradon volt nagysikerű gyűlés, hol Vida Imre megnyitója uián Márk Ilona virágokkal köszöntötte Füssy képviselőt. Koczor képviselő Kőhidgyarmaton, Kéménden és Bényen. Koczor Gyula nemzetgyűlési képvi­selő Kőhidgyarmaton, Kéménden és Bényen tartón jády Karoly titkár kísé­retében gyűléseket. A gyűlések minde­nütt a községek lakosságának teljes részvételével, emelkedett, telkes hangu­latban folytak ie, bizonyságául annak, hogy a magyar nép mégéiti és helyesli vezetői munkáját és azt odaadóan támogatja. Koczor képviselő mindenütt tömör beszédben ismertette a magyarság hely zetét és az ebből származó kötelessé­geket s az elmúlt nyolc év szolgáltatta példákkal és tapasztalatokkal igazolta a magyarság megsemmisítésére irányuló politikát, mellyel szemben a legteljesebb egységgel kell a küzdelmet felvenni, ......I'IW........ mert ez nem azért támadja meg lét­alapjában az egyesedet, vagy nem azért mellőzi mindenütt, külőnössépen pedig a magyarságra életbevágó földbirtok­reform végrehajiásánái népünkét, mert az egyik zsellér, a másik gazdasági cseléd, kisgazda vagy iparos, vagy az egyik iiyen, a másik amolyan feleke­zetű, hanem egyedül és kizárólag csak azért, mert ezek magyarok. E támadás inditóoka egyúttal megmu­tatja a védekezésben követendő utun­kat is: a magyarság bármily felekezetű, bármely foglalkozású, vagy bármely vagyoni állapotban levő tagjának is egy erős, megbonthatatlan egységben való összefogá­sának szükségességet. A Roihermere akcióval kapcsolatban óva intette a magyarságot az agent provokatöröstől és figyelmeztette, hogy tartózkodjék az ügybe bármily módon való beavatkozástól. Különös nyomatékkai figyelmeztette a magyar fóidmivelő népes a nemzete iránti kötelességre, a kitartó, szorgal­mas munkára a törekvő tanulásra, hogy elérhessük azt a törekvésünket, hogy a magyar élet minden tényezője a ma­gyar főid rögéből, a magyar földmivelő öt-erejébőí fakadjon, mert csak ha ez bekövetkezik láthatjuk legbiztosabb ala­pokra lerakva a magyar jövőt. Ez a kötelesség, ez a cél vezessen ben­nünket minden lépésünknél s ha erős hittel, erős akarattal megfő ■ gadjuk, hogy ezen utón járunk, úgy nincs a főidnek az a hatal nassága, mely megakadályozhatná a magyar óhajok, a magyar imádságok teljesülé­­séí. Á kéméndi gyűlést, melynek meg­nyitó beszédét és bezáró szavait dr. Porubszky Lajos plébános tartotta lel­kes, magávalragadó hévvei. — este a bényi gyűlés követte. Mindkét gyű­lés a szivekből fakadó őszinte lelkese­déssel ért véget. KiiíiÉD Mill m ni isiióüirt. amely négy mandátumra számit választásokon. községi — Saját tudósítónktól. — — október 3. Noha a komáromi választásokat no­vemberre halasztották el, a pártok Komáromban is nagyban készülnek már a községi választásokra. Amint lapunk más helyén közöljük a polgári pártok szombaton este gyűltek tanácskozásra a választások előkészítése céljából. Va­sárnap este az egységes zsidópártnak volt alakuló gyűlése, amely a novemberi választásokon önállóan vesz részt. A zsidóhitközség nagytermét szépen meg­töltő választói közönség előtt Weisz Miksa dr. ügyvéd nyitotta meg este fél 8 órakor az egységes zsidópárt alakuló közgyűlését, kijelentve, hogy a komáromi zsidóság önálló pártban vesz részt a községi választásokon, miután elvi szem­pontból nem volt lehetséges, hogy a polgári pártokkal megegyezésre juthas­sanak. A közgyűlés ezután egyhangúan kimondotta az egyesült zsidöpárt meg- I alakulását és több felszólalás után ugyancsak egyhangúan megejtették a választói lista jelölését, mégpedig olyan értelemben, hogy a jelölő listán az orthodox és neolog hitközség tagjai egyenlő számban vannak képviselve. A zsidópárt jelölö listája ezek szerint a kővetkezőképen alaRuli ki: 1. Stern Bernát, 2. Fleischmann_ Samu, 3. Fried Miksa, 4. Rosenbaum Áron, 5. Vajda Andor dr. 6 Raab Mihály, 7. Bárdos Jenő, 8 Freuhaft Mór, 9. Nádor Ernő, 10. Grünhut Lajos, 11. Baumöhl Lipöt, 12, Bárdi Artur, 13. Weisz Béla, 14. Weisz Izsó, 15. Goldschmidt Vilmos, 16. Kemény Dezső. A jelöltek megvá­lasztása után elhatározták, hogy a zsidópdrtot nemcsak a községi válasz­tások alkalmára mondják ki megala­­kultnak, hanem továbbra is fentartják, úgy mint a keresztényszocialistapárt vagy mint a magyar nemzeti párt helyi szervezetei is állandóak. Ezért Raab

Next

/
Thumbnails
Contents