Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-10-04 / 119. szám

1927. október 4. Komáromi Lapok 3. oldal. A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó Főlerakat: VÖRÖS RÁK GYÓGYTÁR BR íTISLAVA. Egy doboz ára Ke 3'60 Mihály javaslatára a közgyűlés egy állandó harminc tagú választmányt választott meg. A tizenhat községi kép­viselő jelölt egyúttal választmányi tagok is és igy még a választmányt tizennégy taggal bővítették ki. Az egyesült zsidó­párt elnöke Weisz Miksa dr. ügyvéd lett, alelnökök pedig Stern Bernát és Rosen­­baun Áron. Ezenkívül pénztáros lett Groszmann Róbert, ellenőr pedig Nádor Ernő. Májd a választási propagandát beszélték meg, ami után a közgyűlés véget ért. Mint az egyik zsidópárti vezetőjétől értesülünk, az egységes zsidópárt majdnem biztosra veszi, hogy sikerül négy mandátumot behoznia a községi képviselőtestületbe, ami körül­belül azt jelentené, hogy a komáromi zsidóságnak csak egy tizedrésze nem szavazna az egyesült zsidópártokra, hanem a többi pártokra, illetve az egy­­séges magyar pártokra._____________ Megszökött a nép haragja @SöS az agrárpárti kortes. Holtáról írják: Frindák ur, az érsek­­újvári Rolnická-Banka igazgatója gon­dolt egy nagyot és merészet és szep­tember 28 án ellátogatott Holtára, hogy ott a domovinár-szellemet elültesse a becsületes magyar nép lelkében. A kor­tes ur azonban megfeledkezett egy igen fontos körülményről, arról t. i„ hogy Holla községben jó magyarok laknak, akik csak minap alakították meg a ke­resztényszocialista szervezetet és a kor­mánypárti Ígérgetésekkel már torkig jóllaktak. Frindák ur még ráadásul el­követte azt a tapintatlanságot is, hogy a maga szive szerint őszintén mert beszélni és az összegyűlt nép előtt ál­landóan a magyarokat szidta. Egyéb sem kellett a becsületes kol­­taiaknak. Egy-két elvtársát ütlegelni kezdték és a zűrzavar csak akkor csil­lapodott le, amikor a keresztényszoci­­alista párt helyi elnöke, Putnik Mihály emelkedett szólásra és oly meggyőzően támadta Frindák ur állításait, hogy a jelenlevő egy két rolnickár is nyomban fceresztényszocialistává vedlett át. Az agrárpárt főkortese, Frindák ur pedig jónak látta fölhasználni a sötétség lep­lét és eliramodott működésének szín­helyéről. B£ Schmidt Imre előadásai Komáromban az általános kereseti adóról és az adóvaüomásokról, meg az adókivetésekről. —október 3. A Komáromi Járási Általános Ipar­társulat választmánya még a nyár fo­lyamán Miius János választmányi tag javaslatára elhatározta, hogy kereskedő és iparos tagjai tájékoztatására soroza­tos ismertető előadásokat fog rendezni az uj adótörvényről. Minthogy az uj adótörvény hivatalos magyar fordításban még meg nem jelent s a végrehajtási utasításokból még eddig semmi sem került publicitásra, az adózó közönség nagy bizonytalanságban várta az adó­zás terén gyökeres változásokat beve­zető rendelkezéseket, hogy azok alapos ismeretével készüljön el a vallomások megtételére, Az Ipar és Kereskedelmi Kamarában még az augusztus hóban megtartott adóügyi tanfolyam, amelyet az ipartársulatok vezetőinek tájékozta­tására tartottak, az adótörvény hatal­mas komplexumának megismerésére, nem igen váltották be a várakozásokat mert — bár a legkitűnőbb adóügyi szakemberek tartották meg a tárgyról előadásaikat — az előadások jórészt csak a törvény szövegének ismeri elésére szorítkoztak s a törvényszerkesztő mo­tiválását tárták elő. A törvény irott szövege a maga szó­­kásos markáns tömörségével azonban nem elégséges arra, hogy a nagy kö­zönségnek, a gyakorlati élet adta kö­rülményeihez képest ezerféleképen va­riáló ismeretsz.üfcségletát kielégítse. Ezért kérte fel a Komáromi Járási Általános Ipartársulat elnöksége Ivánfy Géza tit­kár utján az uj adótörvényeknek Szlo­­venszkón elismert legalaposabb isme­rőjét, Schmidt Imrét a Szlovenszkói , Pénzintézetek Egyesületének ügyvezető ■ alelnökét, sorozatos előadások tartására, I hogy a társulat tagjai az uj adózási | rendszert alaposan megismerjék s ké­szen álljanak arra az időre, mikor az uj adótörvény rendelkezései szerint val­lomásaikat kell beadni 8 esetleg a jogor­voslat megadott eszközeihez fordulni lesznek kénytelenek. A vasárnap délelőtt fél 11 órára hir­detett előadásra szép számban jelentek meg a társulat tagjai, bár az annyira fon­tos adózási rendelkezésekről szerzendő ismerefgyüjtés alkalma nagyobb publi­kumot is vonzhatott volna. Az .előadá­sok megkezdése eiőlt Boldoghy Gyula iparíársulati elnök üdvözölte Schmidt Imrét a társulat nevében s köszönetét fejezte ki neki, hogy az annyira szük­séges előadások megtartására vállalko­zott. Uíánna Fried Jenő ipartársulati elnök és a Kereskedők Testületének elnöke köszöntötte az előadót. Az uj adótörvények uj és komoly adómorált akarnak teremteni. Az iparosság és ke­­reskedőség örömmel üdvözli a kor­mányzatnak a közgazdasági társadalmi osztály gazdasági javát előmozdító min­den intézkedését és reméli, hogy az uj adótörvények az egyébként drákói szigorúságuk mellett is az igazságos és a jövedelmekkel józanul arányos adóztatás rendszerét fogják bevezetni. Ahhoz azonban, hogy az adózóközön­ségben uj adómorál verjen gyökeret, szükséges, hogy az adóigazgatóság is uj és megértőbb utakat keressen fel és felejtse el a mullat, mert hiába hoznak az uj törvények könnyítéseket, a régi, hatalmas és kivétel nélkül minden ipa­rost és kereskedőt üzleti tevékenységé­ben és egzisztenciális biztonsága meg­szerzésében megbénító adóhátralékok e törvény szövegéből kimagyarázható könnyítéseket teljesen illuzióriussá te­szik. * Üdvözölte Schmidt Imrét s kö­szönetét fejezte ki, hogy az annyira Meglepő olcsó reklámárak ELBERT divatárahá zUn Nádor-utca 19. Fehér férfi ing 20 — Ke Egyszínű zephir ing 2 gall. 42'— „ R-„yé köpper alsónadrág 15'— „ Kutyabőr keztyü 33 90 „ Kutyabőr keztyü bélelt 42 — „ Trikó keztyü bélelt 6 — „ Selyem gallérvédő széles 15'— „ Munkásing zephir 16 50 „ Jäger ing vagy nadrág 25 — „ Divat-mellény 45'— Kc-tól Női kötött harisnya 3 50 Kő Mintás kötött sokni 3 — „ Vulkán koffer 35'— Kc-tól Női nadrágkombine 25'— „ Selyemharisnya 10'— „ Gyapjas férfisvetter 33 — Ke Tetős gyermekkocsi 250 — „ Női pulóver 48'— „ Szőrmeboa kiárusítás. fontos törvények ismertetését vállalta. Nem hallgathatja azonban el egyesek s a társulati tagok nagyobb felének indolenciáját, amelyet távolmaradásuk­kal dokumeniáltak. Az ipartársulat tag jai javára rendezett ez előadás sorozattal tagjainak nélkülözhetlen tájékoztatását mozdította elő s aki annak idején tá­jékozatlansága miatt szenved kárt, az csak magára vethet, hogy mikor tanul­nia lett volna alkalma, ezt az alkalmat könnyelműen elmulasztotta. Schmidt Imre ismertette ezután az uj adótörvény általános részét. Rámu­tatott arra, hogy az eddigi adózási tör­vények még a Bach korszakból szár­maznak és alapos megújításukra hosszú évtizedeken keresztül nem gondollak. Számos póttörvényt hozott úgy a régi osztrák, mint a magyar törvényhozás, e póttörványek azonban komoly össz­hangban sem az állami szükségletek emelkedésével, a változott államgazda­­sági viszonyokkal, de az adózó közön­ség gazdasági viszonyaival sem voltak komoly összhangban. Englis pénzügy­­miniszter uj törvénye már számol az uj viszonyokkal s a törvény rendelke­zései a sok tekintetben megváltozott gazdasági és szociális körülményekhez igyekszenek idomulni s a progresszív jellegű adózási rendszerrel az eddigi kirívó aránytalanságokat igyekeznek elimináini. Előadásának délelőtt tartott ^részében az általános kereseti adót ismertette, melynek főbb pontjai vol­tak : az adózási kötelezettség, az adó­mentesség, adókedvezmények, szociális irányú kedvezmények. Igen értékes és érdekes része volt előadásának az adó­alap megállapításával összefüggő meg­engedett levonások ismertetése. A lörvény szövege nehány példát hoz fel a levonások kérdésében. A törvénynek e része nem taxatiós felsorolás, csak példamutatás, mert maga a törvény szerkesztője is számolt azzal, hogy a gyakorlati élet előadta körülményeket mind felsorolni lehetetlenség lett volna. Mindenféle kereseti ágban vannak kö­rülmények, amelyek a levonásokra al­kalmat s jogot nyújtanak, azért az ál­tala említett számos példa alapján az egyes konkrét esetekben is nagy megkönyebitések biztosíthatók az adó­zók javára. Az uj adótörvény lehetővé teszi az üzleti érdekű tartalékolást adómentességgel összekötve. Általában az adózás uj rendszere a maga szigo­rúsága mellett a gazdasági élet stabi­lizálását is előmozdíthatja, s éppen az adómentes üzleti tartalékolás révén az ipari és kereskedelmi üzemek fejlesztését előmozdíthatja. Igen fontos kérdés az adósok szem­pontjából a régi adótartozások likvi­dálása. Előnyt az adózó az uj adó­törvénnyel csak úgy tud elérni, ha a régi adótartozásait rendezte. E rende­zés nemcsak abban állhat, hogy teljes összegében egyszerre kifizeti adótarto­zását, amelyre ma a kereskedők s ipa­rosok képtelenek, hanem ha az adó­tartozás részletekben való törlesztésére megegyezést tud létesíteni az adóható­sággal. Érdeke tehát minden adózó­nak, hogy a kirovás ellen esetleg be­adott felebbezése még az 1927. évi dec. 31-ével elintézést nyerjen vagy a felebbezés érdemi elintézésével vagy egyezség kötésével, mert különben az 1928. évben fizetett adóösszegek mind­addig a régi tartozásokra számoltat­nak el, amig azok teljesen kiegyenlí­tést nem nyernek. A délelőttre tervezett előadás déli 1 óráig tartott. A délután 4 órakor újból megkez­dett előadás sorozatán Schmidt Imre az adóvallomásokról és az adóki­vetésekről tartóit előadás. Előadása során nem elégedett meg a törvény szövegének magyarázatával, hanem példákkal mu­tatta be az adóelőírás technikáját. Rá­mutatott arra, hogy amint az adózás rendszere a felfele való progresszivitást vezette be, módot ad a kisebb és nagy családu egzisztenciáknak a lefelé menő (degres8ziv) adózási rendszerrel szoci­ális könnyítéseknek is. Az adókivetés módja teljesen újszerű, a régi kontradiktóriku3 eljárás meg­szűnik, mert az adókivető bizottság maga tárgyalja le az adókivetést a fél meghallgatása nélkül. A rendelke­zés azonban nem zárja ki azt, hogy a fél jogvédelmet ne biztosíthasson magának, mert kifogásokkal élhet s beletekinthet mindazokba az iratokba, amelyek adózása megállapítására a maga saját vallomásán kivül a pénzügyi ha­tóság 8 adókivető bizottság által be­szerzett információk utján alkotják az adókivetés informativ okmányait. A hatalmas anyagot, amely kizárólag az általános kereseti adóra vonatko­zik, az alapos ismeretek biztonságával kezelte a Szlovenszko — szerte közismert kiváló pénzügyi szakember előadó. Elő­adása könnyen követhető volt, közvetlen, menten attól az akadémikus stílustól, amely tudományos értéke mellett gya­korlati hasznot nem szokott jelenteni. Legjobban bizonyítja a hallgatóság megértését, hogy előadása során a gyakorlati példák felsorakoztatása mel­lett a felvetett konkrét esetekre is könnyen érthető, világos válaszokat kapott. Az esti 6 órakor befejeződött előadást mindvégig figyelmes hallgatóság hall­gatta, szorgalmasan jegyezvén fel a fontos tudnivalókat. Az előadó kifeje­zetten hangsúlyozta, hogy könyvek vezetése nélkül rendes adóvallomást beadni nem lehet, s a legtöbb adókellemetlenségek éppen abból származnak, hogy maguk az adózok üzleti bevételeiket s kiadásaikat pontosan fel nem jegyzik, s még a legtöbb esetben azt sem tudják, hogy mit vallottak be adóalapnak. Ily körülmények között természetes, hogy a felebbezéseknél még csak tá­jékozva sincsenek, és ki vannak téve annak, hogy maga az adóhatóság álla­pítsa meg a maga módszerei mellett az évi jövedelmet. Elengedhetetlen ezért, hogy minden­ki könyvet vezessen. Egyszerű fel­jegyzéseket legalább, mert ennek hiánya beláthatatlan súlyos követ­kezményeket vonhat maga után. Az uj adótörvények drákói szigorú­sággal kezeltetnek, oly eltitkolások tehát, amelyek látszólagos előnyt biz­tosítanak, az uj törvények szigorú, még személyes motozást is megengedő rendszere mellett lehetetlenné válnak. Ajánlja, hogy minden iparos és keres­kedő forduljon adókérdésben az ipar­társulathoz, ahol minden szükséges felvilágosítást megkaphat és a speciális esetekben is támogatást fog nyerhetni. Az előadások befejeztével Boldoghy Gyula és Fried Jenő ipartársulati el­nökök mondtak köszönetét az előadó­nak hasznos és könnyen érthető, világosformába öntött előadásaiért, amelyek nagy hasznára válnak az ipar­társulatnak is, s maguknak a tagoknak is. Megállapítható, hogy az előadásokra szükség volt és nagy előnyt jelentenek, mert bőséges tájékoztatást nyújtott az érdeklődő tagok számára. Hálásan kö­szönik ezért Schmidt Imrének fárado­zását, s kérik a jövöre is további szives támogatását. * Mint értesülünk, a Komáromi Járási Általános Ipartársulat és a komáromi Kereskedők Testületé közösen nagyobb példányszámban rendelték meg az egész, az iparosokat és a kereskedőket érintő adókérdésekre Schmidt Imre által a közeljövőben kiadandó tájékoztató köny­vet, hogy ezáltal is tagjai részére a rájuk n'agyfontosságű kérdésben segít­ségére legyenek. A könyv megjelenését jelezni fogja a társulat s felhívja tagjai figyelmét e kiadványra, melyre elője­gyeztetni lehet a ipartársulat iródájában. Felhívja az ipartársulat a tagok fi­gyelmét arra is, hogy minden, az uj adótörvénnyel összefüggő kérdésben bizalommal forduljanak a társulati iro­dához, amely mindenkor készségesén ad megfelelő felvilágosítást. Az ipar­társulat vezetősége gondoskodni fog arról is, hogy már a közeli hetekben megkezdje könyvelési tanfolyamát, amelyen a legszükségesebb egyszerű könyvelési ismeretekkel kívánja tagjait ellátni. Miként látható, az ipartársulat min­dent megtesz tagjai érdekében az adó­zás bonyolult és súlyos kérdésében is, csak a tagokon magukon múlik, hogy a társulat nyújtotta ismeretterjesztést a maguk számára hasznosilsák s ha a tagok ezek iránt az előadások iránt is csak az eddigi közönyt tanúsítják, csak

Next

/
Thumbnails
Contents