Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-03 / 106. szám II. kiadás
6. oldal. Komáromi Lapok 1927. szeptember 3. két mellusszója pedig; karnagyságú, már egy kis fantáziával is meg van az illúzió. S hogy ma már nincsenek, ez is a vizák mellett bizonyít, amelyek szintén eltűntek az egykori Aranyksrtből. Khin Antal. tanár, A komáromi faiszony. Fdsitsuk be a Kórház és Szénateret — Parkírozzuk a Klapkateret. — Vandalizmus a fiatal fák ellen. Nem egyszer látjuk lehangoló lélekkel, hogy a fiatal fákkal micsoda vandalizmust művelnek egyes éretlen elemek és vigyázatlan kocsisok. A komáromi lakósoknak egy jó része sajnos faiszonyban szenved és nemcsak, hogy nem szereti a fát, hanem határozottan ellensége annak. Nem egyszer láttuk, hogy a vigyázatlan kocsis neki megy a járdaszéli fáknak és minden lelkiismeret furda!ás nélkül kitördeli a fiatal fákat a kocsijával. Az a megdöbbentő eset is elég gyakori, hogy a fiatal fák kérgeit bemetélik az éretlen gyerkőcök és így kiszáradásra Ítélik a fiatal fákat. Mind ezen nemtörődömség, vandalizmus ellenére városunk utcáinak befásítása, ha lassú lépésben ie, de azért előre halad. De ezzel míg nem tettünk meg mindent, mert az örökös széllel és porral megvert Komárom egyenesen arra van utalva, hogy minden talpalatnyi területet fásiísunk. A fásiíott területeken mégis kisebb a szél és a fák áltat lekötött terepen kisebb a por. Nemcsak szépészeti, de egészségügyi szempontokból is felette fontos, hogy minél több fát ültessünk el a város területén. A Kossuth térnek az a része, amely a Rozália kápolnának háiarr.ögé esik, nagyon is rászorul a sűrűbb befásitásra, sőt a kápolna előtti rész fásítását is lehet még sűrűbbé tenni. A Kossuth tér az a része Komáromnak, ahol állandóan fuj a szél és állandóan száll a por, a piszok. Valóságos Szahara sivatag ez a tér kicsiben a Számum széllel együtt. A fásitás melleit még másra is kell gondolnunk a Kossuth térnél. Azokat a helyeket, amelyek nincsenek kitéve a forgalomnak, a fásitás mellett gyeppel, pázsittal is el kell látni. Ha azt a homokos talajt pázsit fedné, a porfelhők örökre eltűnnének a Kossuth! tér felől. Tessék a Kossuth téren megjelölni a kocsiutakat és a többi részét tessék fűmaggal bevetni és akkor nem panaszkodnak majd a Kossuth téri lakók, kereskedők, iparosok, hogy a lakást, az üzletet, a műhelyt nem lehet szellőztetni, mert por lep el mindent a lakásban, az üzletben. A Kossuth tér oiyan nagy terület és olyan vastag porréteg fedi, hogy ennek rendes felöntözése valósággal lehetetlen. A portól csak úgy tudunk megszabadulni, ha fásitunk és gyepesítünk. A Kossuth tér parkírozása volna az igazi megoldás, de ez a város anyagi helyzete miatt alig volna keresztül vihető. Ellenben a kocsiutak kivételével az egész iérnek fűmaggal való bevetése nem okozna olyan horribilis költséget, mert hiszen ezt a város gazdasága házilag is elintézné. Sokan e pázsiíozási terv elien azt hozhatnák fel, hogy akkor az egész Kossu'h tér olyan iibalegelőszerü kü'sőt nyerne. Erre mi azt mondjuk, hogy inkább libalegelő képet öltsön az a tér, mintsem megmaradjon a mai egészségtelen helyzet, hogy foytonosan porban sinlődjenek az óit lakók és az arra járók szeme szája tele legyen porral, homokkal, piszokkal. Ami a libalegelővel való csúfolódást illeti, azon már régen túl van a haladó kor és sok sok gyógyfürdő területén még az utakat is eltüntetik és azokat is bevetik fűmaggal és a jármüvek forgalmát a minimumra csökkentik a fürdő belterületén és akkor is a jármüvek útját mindig váltóztatni kell, nehogy a folytonosan egy csapáson való járás kiölje a pázsitot. Aki járt már Balatonbogláron például, az Iáihatott ilyen pázsitkezelést. Ez az egyetlen módja a pormentes levegő megteremtésének. A Kossuth tér után rátérünk mind járt a Szénatérre, amely a Kossuth tér minden hátrányait magán hordja. A Szénatér már teljesen elvesztette piac jellegét, valamikor a szénát és a sertéseket ott árulták, de ma mát ez a rendeltetése is megszűnt a Szénatérnek, tehát, ha a kocsiutakat rajta pantosan megjelöljük, semmi akadáya nincsen annak, hogy a tér többi részét befásitsuk és pázsitozzuk. Az elemi ismeretek közé tartozik az a tény, hogy a növényzet tisztítja éí egészségessé teszi a levegőt. A Szénatér közelében levő iskolák (főgimnázium, elemi, polgári fiú és leány iskolák) tanulói egészségügyét haialmas lépéssel vinné előre a város, ha a Szénateret fásitaná és pázsitozná. Hasonlóan be kell fásitani a Cigány teret, a Kis és a Nagyérsort és a vá rosnak azokat a részeit, amelyek a fát eddig nélkülözték. A Klapka-tér pedig egyenesen arra van hivatva, hogy parkírozzuk és egy kis angolparkot varázsoljunk a mostani kopár kőkockák helyére. Az igy szabaddá vált kőkockák más utcák köve zésére nagyon jó szolgálatot tenne. Vannak akik a Klapka-tér kiparkiro zása ellen azzal érvelnek, hogy parkírozás esetén a városházán levő anya. könyvi hivatalt felkereső házasulandók kocsiai nem tudnak egészen a városháza kapuja elé járni. Hát ezert a csekélységért igazán kár ezt a tervet elejteni, mert a Városház u'cán szépen megállhatnak a kocsik és onnét a városház kapuja alig pár lépés, amelyet a bo'dog házasulandók szívesen megtesznek, ha már add g eljutottak. De a parkírozás nem zárja ki, hogy egy keskeny kavicsos kocsiút ne hagyassák meg a házasulandók számára, habár a kocsiút mellőzéze sokkal nagyobbá tenné a partot. Aki járt mar nagy váiosokban, az tapaszta hafta, hogy a legkisebb teret is felhasználják a parkírozásra, mert az szép és egészséges. Más városok ban nemcsak hogy akkora teret, mint a Klapka-tér, sietnének parkírozni, hanem még akkora térséget is, mint nálunk a Szemhiromség tere a Megye- és Nádor-utcák torkolatánál. A fentebb elmondottakat melegen ajánljuk a város vezetői és a bizottsági tagok szives figyelmébe. A város külső képe a főbb u'cák aszfaltozásával, kövezésévei határozottan előnyösen fog megváltozni, de ezt az előnyös megváltozást nagyban elősegítené, ha a fentiek megszivlelésre találnának. Eet kívánja nemcsak a szépérzet, de a közegészségügy is. Á posztexpresszionista Rauscher György. Irta: Krepelka Elek. Komárom, szeptember elején. 1. Poétikusan szép hely. Az Erzsébet szigeten, a Beöthy-kertben van a műterem, ahol meg látogattam őt. Rauscher Györgynek hivják. Vasárnap délelőtt volt, a festő a vászon előtt állott és dolgozott. Ez csupán azt jelenti, hogy ambiciózus, másszóval fiatal. De, hogy tehetséges, arra képii figyelmeztettek. 2. Halvány tónusokban, halk színekben érdekesen hat a portré A férfi fehér kerti-karosszékben ül, előtte állványon nárcisszerű stilizált virág, a háttér perspektívájában könyvszekrény, a parkett sárgásbarna spinében a nagyvárosi lakáskultúra. Ülőhelyzetben is feltűnő az alak karcsúsága. Az arc szinte dekadensen kifinomultja kulturfölényarca. Hiúságig gondosan kettéválasztott, megkopott haj. Messzinézéseű, fürkésző, mélylően kék szemek, mintha nem elégednének meg a dolgok egyszerű látásával. Jobbszemén monokli hűsiti le a meleg nézést. Az arcbőr gyengéden rózsaszínű csaknem nőies, amelyet finom metszésű ajkak szakítanak meg. A kabát színe világoskék, ami a kép halkszavuságát még jobban kiemeli. Balkezében könnyed mozdulattal fekete hosszuszőrű kis luxuskutyát tart, amilyenek becézésébe rendszerint a mindenkiben csalódott vénkisasszonyok fektetik be megmaradt kedvességüket. Jobbkezét bizonytalanul az elkényesztetett álat alá tartja, mintha félne, hogy a kutya kicsúszik balkezéből és talán még megütödik. Ápolt keze, amelynek áttetsző bőre alatt kékesen látszanak erek, hosszú, vékonykás ujjakban az végződik. A festő ezzel is fel akarta tüntetni az effeminálodást, amely a képet annyira lényegesiti. Szomory Dezső portréja. Bizonyára ismerik önök a Szomory Írások jellegzetes szomorizmusát, Írásainak extravaganciájú gondolatait, melyek a maga egyéni nyelvének — amiről Ugyan sok szőrszálhasogató tanár prüszkölt már — ezüst papírjába csomagolva a magyar irodalom legfinomabb édességei közé tartóznak. Vagy ahogy Ignotus állapította meg, ha Szomory franciául fejezte volna ki bájos szeszélyeit, igézetes magakeltéseit és a mindenüvé ellátó Párizsban szinná mézéhez a hímport, úgy az egész világ elélelődnék ezen a mézen. Alig tudom elképzelni, festő kihozhatta-e volna másképpen a két dimenziós vásznon ezt a jellegzetes szomorizmust, Szomory lelkivilágát, művészi egyéniségét, mint ahogyan Rauschernek sikerült ez a portrén, amikor ecsetjének pszihoanaiizise alá vette a művész Szomoryt. 3. Művészet az igazságért. Ha ezt a (mondhatnék: egyedül ’ létjogosuit) művészi elvet tartjuk szem előtt, mintahogy őszintébben hangzik ez a i’art pour i’art vagy a művészet a tömegizlésért elvénél: láttam Rauscher műtermében egy igen jó képet. Két önportréja közül az egyikre gondolok, amelyen, úgy mint Szomory portréjának megadta az iró egyéniségét, maradék nélkül kifejezte a maga egyéniségének bizonyos wilde i jellegét. Szemeibe, miként mondani szokták, a lélek tűk rébe belevitte a világfi érzéseit, fölényességét, a nyugodt tárgyilagosságot, effemináltságok iránti érdeklődését. Az őnporiré hivalkodóan tökéletes valóság ábrázolásában a festő a maga abszolút igazát adta. Azt hiszem, mintha ekét képe (már t. i. azok közül, amelyeket láthattam) Szomory portréja és ónarcképe iakarnációi lennének Rauscher művészetének a posztexpresszionizmus irányában, amelybe Rauscher eljutott az expresszionizmusból való kimagyarázkouás közben. (Mert, hogy Rauschert is, mint természetesen minden fiatal művészt, nem hagyta nyomtalanul az expresszionizmus revoluciója, az a mostani újabb képein is meglátszik még, mintahogy meglátszott. hogy, tegyük fel, annak idején Kokoschka hatását sem kerülte el teljesen. Az ilyesmi azonban magától értetődő és ezek az apróbb hatások még nem rontják le az egyéni művészet értékét egyetlen művésznél sem, különösen, ha az fiatal és fejlődőképes). 4, Nyilvánvaló lett, hogy az expresszionizmusra, miután az impresszionizmussal válságba került művészetnek uj lendületet adott, ugyanaz a sors vár, mint minden forradalomra, amely megtette kötelességét: a revoiúció után rá kell lépnie az evolúció útjára. Az expresszionizmus már nagyjában minden vonalon lehiggadt^főként Németországban. Az expresszionista művészek legtöbbje alábbhagyott szigorú elvhüsegével, többé-kevésbbé mindegyik engedett valamit. Szlovenszkóban egyik legerősebb expresszionista egyéniségű festő a kassai Jassusch. Három évvel ezelőtt láttam utoljára képeit, amikor megjelent a Ding an sich teljes visszaadásáért festett vásznaival, amelyeken a nagy érzésfeszültségben elabsztrahált minden firmát, anyagot. Jassusch uj dolgait azóta nem láttam, ae úgy gondolom, bizouyos értelemben az ö expresszionizmusának is le kellett higgadnia. Különben itt van egy másik kitűnő festő, az ugyancsak Komárommal vonatkozású expresszionista Reichenthal esete,akinek legtipikusabb forradalmi expresszionizmusa szintén lecsillapodott már, úgy, hogy expreszsziomzmusa bizonyos klasszikus jelleget vesz fel. Amit Rauscher az expresszio nizmus után ma cs;nal, megfelel a Franz Roh által defin;ált posztexpresszionizmusnak Képein az expressdonizmus ex'atikus témái helyeit már megtaláljuk a lé hez való közeledés tiszteletét, az ab-1 sztrakcióért megvetett forma helyett a sokszor kegyetlen realisztikát, a tartalommal telt formákat, az expresszionista odavetett színfoltjai helyett a simafestékréteg követelményeit, a dinamikus erő helyett egy másik kozmikus erőt, amely a dolgokat kívülről összefogja. De a posztexpresszionista festő világfelfogása is különbözik már az expreszszionístáétól, a forradalom és a radikális felforgatás helyett a józan középút, nyugodtság, higgadtság, A posztexpress. ionista festő, mint ahogyan ennek az iránynak egyik legkiválóbb esztétikusa, Franz Roh valji, szintén újra teremti a természetet, az emberi interpretálástól függetlenül kifejezve a természet egyéni kifejezőértékét, nem úgy, mint az expresszionizmus hívei vallót ták, hogy a természet csak az emberi ábrázoláson keresztül válik kifejezővé. A természet kifejező értékét érvényre juttatni vonatkozásba hozva a kívülálló mindent összefogó kozmikus erővel: ez a posztexpress2Ínizmus realizmusa, amely azonban nem tévészthető össze a régi realizmusnak a természetet sokszor szolgai módon utánzó tulajdonságával« 5. Rauscher Györgyben vérbeli portréista rejtőzik, legalább is előbb-utóbb erre specializálják művészi tulajdonságai, amikre egyéb figurás kompoziciójú képeiből, de még a csendéleteiből is lehet következtetni. Mint posztexpresszionista portréistát természetesen elsősorban az emberi arcnak a kifejezése érdekli, amit képeinek témáiban keres. Képei ezért ilyenek: Az egyiken egy galíciai zsidófiu, sovány testű, beesett aicu, sárga pergamentszinü arcbőrrel, a képből csaknem kiérezni, hogy ősein keresztül a ghetto évszázadokig elzárt levegőjében mint csenevészesedett el testileg a sok szenvedésben, de a sötét szomorú, lázasan ragyogó szemekből kiárad á fanatikus hit, a talrnudisták rajongása, a szellemiség, a galíciai fiúból is az inteilektualitás csirája. Másik kép: egy sötét erdőből egy gyerekfiú és egy gyerekleány jön ki, tizenháromtizennégy évesek, a fiú gyámoltalanul átkarolja balkezével a kékruhás lány derekát, jobbkezét félszegen nadrágzsebében tar ja, a lány pedig olyan mozdulatot tesz, mintha szeretve is félne a fiútól, mindaketten előrenéznek nem is néznek, bámuinak nagy gyerekszemükkel, amelyben már ott csillognak a pubertáskor homályos sejtelmei és öntudatlan érzései. Talán Frank Wedekind találkozhatott igy a pubertás korral, mielőtt megírta a „Tavasz ébredésé“-1. E tért fest Rauscher ikreket („die Zwillinge“ címe) ennek a képnek jól sikerült reprodukciója megjelent a berlini Die Dame cimü művészeti folyóirat augusztus eleji számában, mely tudvalévőén az elÖKeiő Németország egyik legszebb művészi lapja), apácákat, Hegedülő cigányokat, együgyű, gyengeelméjű gyereket slb. Ezért viselik képei magukon azt, hogy ecsetjével nemcsak a színeket rétegezi vékonyan egymás mellé a vászon, de alakjait pszihoanaiizise aiá próbálja venni, hogy önkifejezésüket fokozva alkalmas kiválasztassál visszaadja, ami pedig a posztexpresszionista portréfestőnél elementáris feltétel. Én igy nevezném ezt: pszichografia a festőművészeiben. 6. Rauscher György külföldi tanulmányútja után nagy oöbi észt Budapesten tartózkodik, de Komáromból indult el, ide nyúlik vissza életének gyökere, tehát szlovenszkói festőnek számítható. Most szeptember közepén az Ernst múzeumban kollektív kiállítása lesz három fiatal magyar festővel együtt, köztük Molnár C. Pállal, aki az uj generáció egyik legbiztatóbb tehetsége. A KÚT. tavaszi kiállításának eredménye az Ernst muzeum meghívása, s akik némikép is otthonosak a magyarországi képzőművészet körül tisztában vannak azzal, hogy az Ernst múzeumban egy kollektiv kiállítás rendezése tulajdonképen mit jelenthet egy fiatal művész számára s hogy mennyire lényeges stáció lehet ez azon az utón, meiy a művészi arrivátás felé vezet. A fiatal Rauscher Györgynek minden reménye meg lehet arra nézve. hogy nála csak igy jesz> <D > Ut CD s cn <D C > aJ c •O OI bJD CD o3 cn "CD c 1 X X ‘X a 3-. J CD I N cn "<D ü bü CD OS 03 G ^D u N "03 X cn -<D J—i oS a .r c A U U cl k u 4 k k te «N A te 43 •m > 4
