Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-01 / 105. szám

4. oldal. Komáromi Lapok nagy bosszúsággal tapasztalta, hogyha a járdán úgy ahogy kikerülte, vagy átbukdácsolta, átugrálta a pocsótákat, sártengereket, de az utcák torkolatainál aztán kénytelen volt a sáróceánba bele* lépni. Akinek a mellékutcákban dolga akadt, az eléggé bosszankodott emiatt, e bosszúság csak akkor tört ki belőle, ha arra kellett járnia, de mit szóljanak azok, akik ilyen mellékutcákban laknak és naponta többször is kénytelenek az utcatorkolatokon ’ átvergődni. Falva­kon alomszalmából, izikből, kukorica­­szárból készítenek átjárókat az utcákon. Nálunk ugyan mellettünk van a kifogy­hatatlan kavicsbánya, a Duna medre, de mégis sok helyen nagyon el vannak hanyagolva az utcai átjárók. Most azon­ban reméljük, hogy az utcák kövezé­séből marad annyi törmelék kő, hogy abból állandó és szilárd átjárókat ké szitenek a komáromi mellékutcákon az utcatorkolatoknál, hogy azokon sármen­­tesen lehessen átjárniok azoknak, akik a mellékutcákon laknak, vagy ott van dolguk. A város vezetősége ne feled­kezzék meg erről. — Négy betörést követtek el Érsek* ujvárott egy éjszaka. Az érsekujvári rendőrség azt gyanítja, hogy Érsek­újvárod egy betörőbanda működik. A rendőrségnek ezt a feltevését megerősíti az a tény, hogy keddre virradó éjszaka egymásután négy lopást és betörést követett el eddigelé ismeretlen tettes, A károsultak Aníalik József, Jobe Géza, Tóth Lajos cipész és Dukesz Emánuei kereskedő. A csendőrség erélyes nyo­mozást indítóit. —- Uj magyar dalok Jelennek meg. A közeljövőben jelenik meg egy ked­ves urilánynak, Pehártz llusnak egy népdalos kottás füzete, melynek dalai Mihalik dr. zeneszerző bírálata szerint igen népszerű és tehetséges alkotások. Máskülönben nem uj csengésű név a zenevilágba Pehártz Ilus neve. A szlo­­venszkói lapok többizben megemlékez­tek Pehártz Ilus dalos mesejátékáról, melyet először Losoncon adtak elő az ottani műkedvelők. A mesejáték kedves dallamu dalai, melyek a tehetséges fiatal muzsikus zeneszerző kiváló zenei tehetségét bizonyítják, igen szétterjedt és közkedvelt dalok lettek egész Szlo­­venszkón. A dalok kisérő szövegét Pehártz Vilma és nagyobbrészt Marek Antal jeles szlovenszkói iró szerezték. A kotta kapható lesz minden könyv­­kereskedésben és kapható lesz a szer­zőnél is. Cim: Pehártz Ilus Péterháza. utolsó' posta : Csúz. — „Eternit“ palafedöket loptak. Fehér József kőműves és ácsmester a katonai lovarda átépítési munkálatait végzi és Eternit palafedőt használ a tetőztetésre. A napokban feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki sz Eternit palafedőkből több­száz korona értékű mennyiséget ellopott, ezenkívül 25 csomó íeapapirost. A rendőrség figyelmezteti a közönséget, hogy ha valamilyen gyanús egyén kinál ezekből a holmikból megvásár­lásra, értesítsék a rendőrséget, az orgazdaság elkerülése végett, — „Az apa akaratának keli érvé­nyesülnie a családban“ — mondatta az angol biró. Londonból írják: Érde­kes családi perpatvart döntött el Ítéle­tével Hay Halkelt bíró Egy perlekedő házaspár. Henry Temple kereskedő és felesége vitték elébe családi perpatva­rukat, mely amiatt tört ki köztük, hogy nem bírtak megegyezni abban: melyik iskolába írassák be fiacskájukat. Az apa már választott iskolát, az anya azonban nem találta helyesnek a vá­lasztását és más iskolát ajánlott, ezt meg az apa nem fogadta el. Az angol törvény szerint, ha a szülők nem bírnak megegyezni a gyermekük vallásának vagy neveltetése módjának kérdésében, biróra kell bizniok a döntést. Az anya biró elé vitte az apát és hivatkozott a tárgyaláson a kiskorúakat védő tör­vényre.— Ez a törvény—jegyezte meg a biró — nevetségesen hibás, mert minden jogot a nők kezébe helyez. Azután az apához fordult és kimondta az ítéletet: Az apa akaratának keli érvényesülnie a családban, mert első­sorban az apa irányítja gyermekének sorsát. Mr. Temple, küldje ön abba az iskolába a fiát, amelyikbe akarja: öné a családban az intézkedés joga. Ebbe az ítéletbe az anya is belenyugodott, Angliában mindenki tiszteletben tartja a bíróság döntését. 1927. szeptember 1. — Belratások az általános és szakirányú iparos továbbképző tanonciskolába. Az 1927—28, tanéviéi az egyes iparágak szakirá­nyú oktatása veszi kezdetét a helybeli iparos tanonciskolában. Az idevonatkozó miniszteri rendelkezések szerint szakiskolák csak azon szakmák részére szervezhetők, illetve állíthatók fel, amelyekben legkevesebb 30 tanuló van alkalmazásban. Az ugyanazon szakmához tar­tozók csoportosítása, az egyes szakosztályok tanulóinak kisebb létszáma és a szaktárgyak fokozottabb mértékben való tanítása lehetővé fogják tenni az egyes ipari szakmához tarto­zók intenzivebb elméleti, később gyakorlati kiképzését is. Az iparos tanonciskola igazgató­sága t. é. szeptemberétől kezdődőteg a követ­kező, legfontosabb iparágak részére tette foga­natba a szakiskolák megszervezését: 1. Vas-és fémipar, 2. asztalosipar, 3. építőipar, é. szabó­­ipar, 5. cipészipar. A beiratások azuj tanévtől kezdve már szakok szerint, az alábbi sorrend­ben történnek: Szeptember 1-én a vas- és fémipari szakmá­hoz tartozók: Épület-, szerszám-, mű- és gép­lakatosok, patkoló- és szerszámkovácsok, acél és fémköszörűsök, vas- és rézöntők, elektro­technikusok, órások, kocsigyártók, mechaniku­sok, vas- és fémesztergályosok, gáz- és víz­vezeték szerelők. Szeptember 2-án a faipari szakmához tarto­zók: Kárpitosok, kosárfonók, fényezők és má­solók, fafaragók, bútorasztalosok, faesztergá­lyosok, műasztalosok, bognárok. Szeptember 3-án az építőiparosok: Kőverők, kőfaragók, kályhások, bádogosok, kéményseprők, tetőfedők, épületüvegezők, kútmesterek, építé­szeti gyakornokok (rajzolók), ácsok és kőmi­­vesek. Szeptember 5-én a szabóiparosok : Ruhafes­tők, kalaposok szűcsök, szabók, paszomántozók, sapkakészitők, szövők, nőiszabók. Szeptember 3-án a bőripari szakmához tar­tozók: Szijjártok, nyergesek, bőröndkészítők, cipészek és csizmadiák. Az itt fél nem sorolt iparágakhoz tartozók továbbra is az általános iparos tanonciskolába járnak ás szeptember 7., 9. és 10-én iratkoznak. Beiratkozni köteles minden ipari szakmához tartozó tanonc. ha már 8 napja alkalmazásban van, még abban az esetben is, ha alkalmazása csak ideiglenes, próbaszerű. A beiratások az említett napokon 5—7 óráig tartatnak a köz­ségi elemi fiúiskola emeleti tantermeiben. A beiratás alkalmával felmutatandó a legutolsó iskolai évről szóló bizonyítvány. Beiratáei dij 10 K. Tandíj nincs. A kitűzött időben be nem iratkozottak ellen az igazgatóság eljárást indít az iparhatóságnál. Már itt megemlíti az iskola igazgatósága, hogy az 1925 nov. 39-án kelt 96000—III. sz. miniszteri rendelkezés értelmé­ben bármely ipari vagy kereskedői szakmában alknlmazott tanulólányok is kötelesek a r étéves továbbképző tanfolyamot látogatni, hol ezen idő alatt ipari számtanban, levelezésben, kal­kulálásban, könyvvezetésben, szakrajzban, sza­bászatban, az anyagok és kelmék ismeretében nyernek szakszerű kiképzést, kizárólag nőtanítók oktatása révén. Miután a tanulólányok szak­iskolája még eddig szervezve nem volt, igy mint uj alakulásnak meg kell várnia az e tárgyban felterjesztett iratok miniszteri jóvá­hagyását és az iskola felügyelő bizottsága cí­mére leendő visszaküldését, amelynek megtör­ténte után a beiratkozás idejét e helyütt fogja közölni az iskola igazgatósága az érdekeltekkel. Az igazgatóság. — Bairatásak a kereskedelmi tovább­képző tanfolyamra. A kereskedelmi szakmákban alkalmazott tanoncok f, é. szept. 1-től 6-ig bezárólag, naponta 5-től 7 óráig iratkozhatnak be a községi elemi leányiskola VI. osztályának tan­termében. Beiratkozni köteles mindenki, aki legalább már 8 nap óta éli alkal­mazásban, még abban az esetben is, ha az alkalmazás próbaszerű. Beiratási dij 20 K. Tandíj nincs. A beiratásnál a legutolsó iskolaévről szóló bizonyít­vány felmutatandó. A kitűzött időben be nem iratkozottak eilen az igazgató­ság eljárást indit az iparhatóságnál. Az igazgatóság. — Vadászok figyelmébe. A tizenkét­­százalékos iuxusadó megszűntével fi­gyelmeztetem a vadászpublikumoí, hogy a vadászfegyverek ára tetemesen sü­­lyedt és felhívom a vadászközönság figyelmét óriási fegyverkészletemre, amelyben a legkiválóbb angol, belga és német fegyverek foglalnak helyet. Seifert József, Pozsony—Bratislava, Halász­kapu-utca 4, — Zuhatagok a komáromi utcákon. A gyakori és záporszerü esőzések elég sok bajt okoznak az utcán járókelők­nek. Az utcarendezés miatt a viz lefo­lyása legtöbb helyen akadályozva van és nagy tócsákon, tereken kell nem egyszer átgázolnunk. Ezt a vízi vesze­delmet azonban még növeli az is, hogy a tetőviz levezető csatornák közűt nem egy csak félig van bekötve és hatalmas vizzuhatagokat zudiianak 1—2 méter magasságból a járókelők nyakára. Az utcarendezés sok ilyen kisebb nagyobb bajjal jár, megérdemeljük tehát, ha egyszer már vigan sétálhatunk a telje­sen kész utcákon. — Állatkínzás. Hiába írunk és hiába lép fel az állatkínzás ellen a rendőrség, azért naprói-napra előfordulnak a leg felháborítóbb esetek. Ilyen eset a kő­vetkező. Vidékről behozlak szerdán reggel Komáromba egy hatalmas hízó iSii. EEEGANS FÉRFIINGEK “ mérték szerint NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE Á G Y N EMU V ÁSZONÁRU mt disznót egy szekérforma kocsin. A sze­rencsétlen állatnak az egyik lába le­csúszott a kocsi oldala és a fenék közti résen, amely rés azonban később rettenetesen összeszorult és valóságos vassajtóba szorította az állat lábát, amely szorítás borzalmas fájdalmat okozott a szánalomra méltó állatnak. A retfenes kinokat szenvedő állat üvöltött, mint a sebzett oroszlán és kínjában a kocs i oldalát rágta. Így tette meg az utat Megyercstől egész Komáromig a sze­gény pára sz állatvédelem nagyobb di­csőségére. — Lomtárba a rumplivall Ma már nem keil a mosónénak naphosszat a mosőteknő mellett állnia és nem kell lelket ölő nehéz munkával mosnia. A mosóné ma a tudomány és modern technika vívmányait kihasználja és a tel­jesen ártalmatlan mosószerrel: Rádión­­nal mos, Ha a fehérnemű a hideg Rádión oldatba tesszük, lassan felfőni hagyjuk, 20 percig forraljuk, a ruha máris tiszta, hófehér. Aki a Rádión t egyszer kipróbálta, az nem mos más­sal, mert a Rádión nemcsak ideálisan tisztit, hanem kíméli is a fehérneműt, mert nem kell azt sem kefélni, sem sulykolni. — Mire vágynak a szovjetgyereksk ? A leningrádi iskolatanács nemrégiben érdekes ankétet rendezett iskolásgyer­mekek részvételével Valami 5000 10 —15 éves gyermeknek ezt a kérdést adták fel: „Mit tennél, ha egy látha­tatlanná tevő csodasapkád volna?* — A feleleteket a gyerekek névtelenül adták be, csak születési évszámot kel­lett felirniok és igy a válaszok az 5000 kis szovjetpolgárnak álmait és vágyait adták mintegy vissza. Mondani sem kell, hogy a szovjetgyerekek áb­rándjai egészen mások, mi at aminők az összeomlás előtti kor gyermekeié voltak. A miliő, az iskola és gyakorlat kü­lönös karaktert adtak a gyermeki álmok­nak, mert a feleletek legnagyobbrészt igy hangzanak : „Ellopom Leningradból az összes pénzt“, vagy „Kifosztom egy ék­szerész raktárát“, avagy „Festéket és pu dert lopok magamnak“, sőt: „Megölöm az angol királyt és én ülök a trónjára.“ Tizenegy százaléka a gyermekeknek huligán akar lenni, 25 százaléka a tol­­vajságra vágyik és csak kevesen van­nak, akikben igazi gyermeklélek lakik. Ezek mind utazni akarnék. Messzi nap­fényes országokba, ahol meleg és bol­dogság van, ki akarnak szabadulni a szürke, szegény „paradicsomiból, amely nem ad nekik mást, mint tömeglakást, rongyos ruhát és elviselhetetlen nyomort. — Vigyázz a fegyverra. A fegyverrel való babrálás, játszás, tréfálkozás sok-sok súlyos balesetnek lett már okozója. Ilyen esetről számol be alábbi hírünk. Könnyen végzetessé válható baleset érte a farnádi erdő­ben Szarka Jenő nemesócsai szár­mazású fiatalembert. Szarka egy társaságban elővette revolverét, azt babrálni kezdte, midőn az hirtelen eldördült és a golyó vállán súlyosan megsebezte a vigyázatlan fiaialem­,, bért, aki könnyen életével fizethetett | volna gondatlanságáért, — Párkányi csendélet. Párkány köz ség hétköznapi csendjét is megzavatja néhe egy-egy szenzáció. Ilyen az alábbi eset is A hét elejének egyik éjszaká­ján szóváltás támadt az utcán több fiatalember közölt. Ezek egyikét, Po­­zsár Vince kőművest ellenfelei, akik állítólag Utasok voltak késsel több he­lyen megsebezték. Sérülései könnyebb természetűek. A bicskázók ellen meg­indult a büntető eljárás. — Leesoff a kocsiról. Párkányon történt Hétfőn délelőtt Ványi József a Franki-gyár fuvarosa az utcán lebukott kocsijának bakjáról és a kerekek alá került. A teherrel rakoi 1 szekér keresztülment testén. Csányt súlyos belső sérüléseket szenvedett. Íz illái miisi isfttii iieiyzete — tansliy szerint. Az interparlamentáris unió kon­ferenciáján minden évben meg szokott jelenni Hrusovsky Igor dr., csehszlovák képviselő, aki soha­sem mulasztja el az alkalmat, hogy ne nyilatkozzék a csehszlovák köz­társaságba bekényszeritetí nemzeti kisebbségek helyzetéről. A ő nyi­latkozatában persze mindig a legró­­zsásabb színekkel festi a nemzeti­ségek sorsát, akiknek Csehszlová­kia valóságos Eldorádo, Hrusovszky szerint. Az interparlamentáris unió utolsó ülésén szintén nyilatkozott a kisebbségek ügyében és mint jel­lemző megítélést közöljük, hogy Hrusovsky ur mit mondott a Cseh­szlovákiában élő nemzetiségek­ről. A legfontosabb nemzeti ki­sebbség a köztársaságban a német kisebbség, amely nemcsak tagja másfél év óta a kormány­többségnek, hanem a koimányban két minisztere is képviseli. Ami a ma­gyar kisebbséget illeti, ez ágydltaldban nem panaszkodhatik. A magyaroknak a csehszlovák köztársaságban arány­lag több népiskolájuk van, mint magában Magyarországban (!) Ilyen körülmények között joggal lehet várni, hogy a nemzeti kisebbségek az állammal szemben lojálisán vi­selkedjenek. SLBJESS D : Legyen az én aranyos kicsi babám. {Blues) Stux maga vérbeli pá­risi lett. Erdélyi Béla dr. Forgács Anna gyilkosa. — szeplember 1. Nagy szenzációt keltett mindenfelé Forgács Anna, a budapesti Belvárosi Színház fiatal színésznőjének tragikus elhunyta, akigMillsiaíiban, mint az első­bbek beszámoltak, egy kirándulás al­kalmával, ('melyen a férje, Erdélyi Béla dr. is résztvett) történt zuhanás áítai okozott belső elvérzés következtében meghalt. A millstatti rendőrség gyanúsnak ta­lálta Forgács Anna eihunytát és vizs­gálatot rendelt el, amely szenzációs eredménnyel végződött: Forgács Annát exhumálták és a boncoláson megálla­pították, hogy a szerencsétlen fiatal feleség gyors halálát nem a zuhanás által okozott belső elvörzés okozta, hanem mérgezés következtében beállott szivbénulás, ezenkívül pedig azt is megállapították, hogy haldoklás közben megfojtották. A millstatti rendőrség gyanúja alapján Budapesten azonnal lstartóz’atták Millsíattbói való vissza­térte után Forgács Anna ferjéí, a 24 éyes Erdélyi Béla dr.-f, aki eilen fel­merült a szörnyű vád, hogy feleségét egy tízezer dolláros életbiztosítási összeg megszerzése miatt, amire házassága ele­jén biztosította Forgács Annát és saját magát — tette el láb alól. Az előre megfontolt gyilkosság mellett most több gyanús momentum is merült fel. A nyomós bizonyítékok mellett igy az, hogy Forgács Annát már régebben megakarta mérgezni, amit annak ide­jén felesége öngyilkossági szándé­kával igyekezett elhitetni. — Erdélyi Béla dr., aki kardpárbajhősi és egyéb minőségekben ismert alak volt Buda­pesten, mint a nyomozás kiderítette, rendkívül nagy lábon élt és állandó pénzzavarait váltóhamisításokkal igye­kezett megoldani, A rettenetes vád el-

Next

/
Thumbnails
Contents