Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-27 / 103. szám
í>iegyvennyolcadik évfolyam. 103. »zám Szombat, 1927. angasztns 37 FOUTIKÄMLAR S'Stixetési ii eiehcslovák értékben; helyben é* ridékre portai szétkaldégsel: : érre 80 K, félévre 4© 8, negyedévre * 20 I — Külföldön 350 Ki. «?«■ mém éra t 80 fHfér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA d*. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. sí ! SzerkeiztSség éi kiadóhivatal; Nádor-a, 18., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. Csehek ésszlovákokaz itt élő magyarok ellen. Komárom, — aug. 26. A revízió kérdésének Európa közvéleménye előtt való felvetése, amint azt előre láthattuk, a soviniszta elemeket felsorakoztatta a magyar nemzeti kisebbség ellen. Higgadt objektivitásról már sző sincsen, vérbeboruit szemek tekintenek reánk és vérbeboruit agyakból jöhetnek elő csak az itt élő magyar nemzeti kisrbbség ellen való retorzió gondolatai. Az uszítás szabadén folyik ellenünk a cseh és a szlovák lapokban és a felelőtlen nacionalista politikusok még egy forradalomfélét szeretnének csinálni. Mi nem bíráljuk azt, hogy ehhez velünk szemben van-e joguk, vagy nincsen. Hogy az az állampolgár, aki több adót fizet, mint azok, akik ellene törnek, és több katonát ad, mint azok, akik reáfenekednek, vogelfrei lehessen, azt még nagyon meg fogják gondolni az arra illetékes fórumok. Hiszen állandóan azt hangoztatják a külfö d télé, hogy a magyar kisebbségnek itt minden joga megvan, sőt itt meg sem állanak és azt is megkockáztatják: hogy itt jobb dolga van a magyarságnak, mint Magyarországon. Nem gondoljuk, hogy erre cáfolatot maguk az ezt hangoztató szélsőséges nacionalista elemek adhatnának a maguk gyér szakállára. Nem felejtettük el és felirtuk Masaryk elnök szavait: — Azt hiszem, hogy ma minden tisztességes cseh és szlovák nacionalista és hazafi De ha minden párt és mindenki szereti is hazáját és nemzetét, nemzeti és politikai programjukban eltérhetnek egymástól. Dolgozni és gondolkodni a hazáért — igen, de nacionalizmust űzni — nem ! Ma azonban a nacionalizmus üzemben van és ezzel a ténnyel számolnunk kell. Igen természetes, hogy felfalni hagyni magunkat nemcsak gyávaság volna, hanem politikai bűn is önmagunk ellen, mert akkor igen könnyű volna megfélemlíteni egy nemzetiséget. Csakhogy ezen már régen túl vagyunk. A lengyeleket sem tudta az orosz óriás halálra ölelni és a lengyel nemzet megtartotta nemzeti jellegét akkor is, amikor isko áiból száműzte nyelvét a beolvadt tatárokból megsokasodott orosz testvér. Minden jogtalanság csak a jog érzését erősiti és mi, íegyvertelenek, akiknek a kezében sem réz, sem fafokos nincsen, a törvénykönyvet tartjuk magunk elé védőpajzsnak. Ha minket akarnak legázolni, először a törvényt tiporják ei azok, akik erre vállalkoznak, vagy azok, akik ezt elnézik. Olvasunk arról a bárgyú megkülömböztetésekről is, hogy megint osztályoznak bennünket lojálisokra és illojál sokra. Voltunk mi már államellenesek is egyes nacionalisták szemében és a politikai szelek járása szerint államalkotókká előléptettek. Mit várnak tőlünk ?Hogy mi is ökleinket rázzuk a levegőbe egy angol lord felé ? Mi nem kértük pártfogását és mi nem számítottunk akkor a népek mérlegén, amikor feldarabollak bennünket, tehát mit kereskednek most rajtunk! Nyugalommal nézünk a történelem folyása elé, amely igazságot szolgáltat a népeknek és a nemzeteknek. Csakhogy a cseh és szlovák nemzet akkor veszíti el leikének jobbik felét, amikor azt hiszi, hogy minket leigázhat és megsemmisíthet. Ez ellen mintegy ember tiltakoznánk, ha a sor erre kerülhetne. De szerencse, hogy eddig a nacionalizmus hullámverése el nem érhet. A kisebbségi sors nehéz kereszt, de Európa nemzetei azon dolgoznak, hogy azt elviselhetővé tegyék. A kisebbségi kérdés csak a megkótyagosodott nacionalisták szemében belpolitikai kérdés, amelyet el lehet intézni egy kézlegyintéssel és a szuverénitásra való hivatkozással. A kisebbségek ma nemzetközi védelem alatt állanak és a kisebbségi jogot nemzetközi szerződések garantálják. Ezeknek a szerződéseknek oltalma mireánk is vonatkozik és mi ezekhez a szerződésekhez mint kisebbségek, természetesen ragaszkodunk minden jogfoszlási kísérlettel szemben. Az „eimagyarositott“ Csallóköz és Kis Magyar Alföld felé lehát hiába intéznének rohamokat, mert ez a magyarság meg fogja tartani nemzeti jellegét minden földreform ellenére is. Mi nem vagyunk sem ' Csömör Györgyök, akik nyakukban a zabos tarisznyával hangosan nyeritenek azok felé, ahonnan az abrakot kapják, nem vagyunk emigránsok sem, akiknek ott van a haza, abol a haszon és a zsebükre ütnek, amikor a lelkiismeretükhöz beszélnek. Nekünk ezen a földön, ahol apáink sírjai domborulnak, kell élnünk és halnunk, élnünk azért, hogy nemzetünk felvirágozzék és meghalnunk becsületben, hogy méltók legyünk ahhoz a földhöz, amelyből vétettünk, s amely bennünket valaha eltakar. Becsületünket el nem játszhatjuk semmiért, Komárom, — aug. 26. Országos pártvezetőségi ülés. A Magyar Nemzed Párt országos párt vezetősége szeptember 9 én, délelőtt 10 órakor, Léván, az ottani ref egyház tanácstermében országos pártvezetőségi ülést tart Az ülésen Szent.lvány József nemzetgyűlési képviselő, a pártelnöke, beszámolót mond a politikai helyzetről. Végrehajtási rendelet az egyenesadók reformjáról. A pénzügyminisztériumban az őszi hónapokban fogják a legnagyobb sietségül kido’gozni az egyenesadók re farmjának végrehajtási rendeletét, amelyet még a folyó év végén kiadnak. Beavatott körökben azzal magyarázzák meg ennek a sietségnek az okát, hogy a pénzügyminisztérium a végrehajtórendeletei előbb akarja kiadni, mielőtt az adófizetők beadják adóvallomásukat, aminek 1928. január 1-én kell megtörténni. Csak aztán a nagy sietségből ne valami újabb elhamarkodott intézkedés kerüljön napvilágra! A csehszlovák-román határ kiigazítását követelik a románok. Románia ugyan szoros szövetséges viszonjban van Csehszlovákiával, azonban ez nem akadályozza meg a románokat abban, hogy ne követeljék a szlovák román határ kiigazítását Ennek a követelésnek a Cuvantul c. román lap ad kifejezést legutóbbi számában, amelyben ugyancsak felpanaszolja a cseh erőszakoskodást a román kisebbségekkel szemben. Bár az említett lap a Rothermere lord revíziós akciója ellen hevesen kikelt, most mégis revíziót, illetve határkiigazitást követel. A cikk többek között azt írja, hogy a békeszerződésekben megalkotott uj határ Máramarosmegyének egyik részével együtt a megye román és „eloroszosi tott román“ lanosságának . egy részét is a csehszlovák uralom alá vetette, úgy hogy ezáltal ismét kisebbségi sorba kerültek. Mivel az uj határvonal elvágta eddigi táplálkozási területétől, az ott mert amely nemzet becsületéből kivetkezik, annak nincsen joga az élethez, hanem az csak a népek söpredéke marad mindenkor, megbélyegezett, akit messze elkerülnek. A törvények talapzatáról el nem távozva, nemzeti becsületünkre féltékenyen őrködve, jöhetnek viharok, amelyekkel dacolni fogunk soha meg nem hajolva és meg cem törve, magyarságunkat soha és semmi szin alatt el nem alkudva és áruba nem bocsátva: ez az igazi magyar álláspont. Lehet kényelmesebb is, de az már nem magyar. ____ l SZEMLE lakó román nép nem tudja a maga produktumait értékesíteni, úgy hogy a csehszlovák köztársaságbeli román kisebbség ezidő szerint a legnagyobb gazdasági nyomorúságban tengődik. Csehszlovákia ugyanis, bár szomszédja és barátja Romániának, nem mondhat le a heterogén államok természetest?) törekvéséről, hogy a kisebbségi nemzetiségeket megsemmisítse. S ha civilizált állami reputációja nem engedi meg, hogy olyan erőszakos eszközöket használjon e végből, mint például Jugoszlávia, mindamellett következetes taktikával dolgozik az eredmény érdekében. Ennek megfelelően a cseh vagy az orosz nyelvet erőszakolja rá a roman kisebbségre. Csehszlovákiában a közigazgatásban, hadseregben, iskolákban s maholnap talán a templomokban is, a románok csak ezt a nyelvet használhatják. Az öreg román tanítók már lassanként mind eltünedeznek az iskolákból, uj román tani lókat pedig nem enged oda be a csehszlovák uralom. Hrsonlótéoen eltiltotta a román könyvek olvasását és bohozatalát is, A Cuvaniui ezek alapján azt követeli, hogy a román kormány interveniáljon a csehszlovák kormánynál, melytől követelje a határrevizióí Csehszlovákiával szemben Románia javára. A határkiigazitást azért tartja ezünségesnek, mert „egy szép és jelentős múltai rendelkező egész terület bizonyos hibiból és politikusok tudatlanságából- került a cseh uralom alá. A szesz-, cukor•. hús és általános italadók revideálása. A nagy adóreformon kívül, amely az állami egyenes adókat rendezte, a pénzügymi isztérium most revízió alá veszi á többi adónemeket is és novella alakjában fogja azokat módosítani. A pénzügyminisztériumban jivaslatot készítenek elő a szeszadó novelláldsára, amely 1928 szeptember 1-én lepne életbe, mert a szeszértekesitő társasággal kötött szerződés 1928 augusztus 31 én jár le. Mint értesülünk a szeszadó eddigi tételei minden mérséklés nélkül továbbra is megmaradnának Bútorvásárlás előtt tekintse meg a komáromi bntorarnbáznnkban levő dús választékú ebédlő-, háló-, uriszoba szalonberendezéseket és saját készit» ménytt kárpitos áruinkat. Spitzer Adolf és Társa utóda Fleischmann és Stern Komárom, Jókai-utca 22. 651 Kedvező fizetési feltételek. Vidékre szakszeri! csomagolás. t
