Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-23 / 101. szám
2. oldal. 1927 augusztus 23. Komáromi Lapok 0V DPQV divatásruház asilOlifil 1 Nádor utea 19 ■ ajánlja ó'szi idényre dús raktárát! j Kötött mellények, Pullover és Svetter, Baba gyapjú kész'et, Gyermek szövet kabát és ruila, angol férfi és női harisnya, Bőrkezlyü. Selyem alsónadrág, fngnadrág, Klott és Lüfter kötény, Tornacipő, férfi és női fehérnemű. — Szőrme Boa kiárusítás. Esőernyők stb. Sport és Szekrény gyermekkocsi gyári raktár! Olcsó, szabott árak! háromszáz méhész jelenlétében. Lakatos Károly komáromi veterán méhész társunk nyitotta meg a gyűlést és vázolta a helyi méhész társadalom elkedvetlenedését a sivár méhészeti viszonyok miatt. Ismertette a hajdan híres komáromi méhészegylet közel három évtizedes dicsőséges működését, a mely a háború kitörésével megbénult, majd elnémult. Valamikor Komárom megye, mint méhész vármegye volt ismeretes a méhészvilágban és nem volt egyetlen méhészeti mozgalom, kiállítás vagy kongreszus úgy a bel- mint a külföldön, amelyen tevőleges szerepet ne játszott volna. BaranyayGéza kurtakesii nagybirtokos, mint elnök és Lakatos mint titkár mögött a méhészek szárai tömörültek és dicsőséget dicsőségre halmozva a kitüntetések egész sorozatát hozták haza az állami aranyérmektől le a bronzig mint élő tanúbizonyságát életrvaló működésüknek. A nagy érdeklődéssel kisért elnöki megnyitó után Gasperík János dr. központi elnök emelkedett szólásra s előbb szlovák, majd zengzetes magyar nyelvünkön üdvözölte a megjelenteket és buzdította a méhszeretetre és az okszerű méhészet művelésére. Egyben megígérte, hogy a kormánynál is szívesen közre fog működni a méhészet istápotása érdekében. Majd Willand János érsekújvári méhész olvasott fel a „Méhészet története“ címen s széles és tartalmas vonásokban vezette e! a hallgatókat az őskor méhészetétől napjainkig. Őt követte Falb Gyula a pozsonyi mehészegyiet elnökének lekötő szabad előadása „Többtermelés a méhészetben“ címen, melynek végén határozati javaslatot fogadott el a gyűlés, hogy megkeresést intéz a földmivelésügyi kormányhoz a vándortanítói intézmény visszaállításáért. Falb előadását a hallgatóság zugó tapssal és éljenzéssel honorálta A fényesen sikerült kiállítás augusztus 21-én fejeződött be és a látogatók tízezrei a legkedvezőbb benyomásokat vitték el otthonukba. Task a. A magyar gazdák nagy kísért© a szombati gazdanapot. Szombaton délelőtt a magyar nemzeti párt megtartotta a magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás rendezésének keretében a magyar gazdanapot, amely a Dózsaféle Vigadó nagytermét teljesen megtöltő gazdaközönség nagy érdeklődése mellett folyt te. A gazdanapra különösen vidékről jött sok kisgazda, akik ismerve a gazdanap oktató intencióit, örömmel jöttek szombaton Komáromba, hogy meghallgassák a tanulságos előadásokat. A gazdanap délelőtt féltizenegy órakor kezdődött, Fussy Kálmán kisgazda, nemzetgyűlési képviselő elnöklésével. Az előadó asztalnál helyet foglaltak Koczor Gyula és Holota János dr. nemzetgyűlési képviselők, továbbá /aross Andor földbirtokos, D'Élia Ferenc állat orvos, Machnyik Ede, a komáromi állami földmives iskola tanára. Ezenkívül megjelent még a gazdanapon Fodor Jenő, a magyar nem zeti párt mezőgazdasági osztályának igazgatója. Füssy Kálmán elnök, miután őrömmel üdvözölte a megjelent gazdákat, felhivta figyelmüket a délutáni traktor szántásra. Kívánja, hogy a gazdanap előadásai mély nyomot hagyjanak gazdáinkban és ezzel is szolgálják a magyarság ügyét. Ezután átadta a szót Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselőnek, aki a termelésről tartott érdekes előadást Különösen felhivta a gazdákat a fokozottabb mértékű szarvasmarhatenyésztésre, Jsertéstenyésztésre, a baromfitenyésztésre, gyümölcs termelésre és ipari növények termelésére. iKoczor rövid előadását nagy alapossággal készítette elő és mintegy röviden összefoglalta azokat az elveket, amelyekkel a a magyar gazdák elérhetik a többtermelés eredményeit. Koczor Gyula előadására Fodor Jenő partigazgató replikázott. Sze-Komárom, augusztus 21. rinte nem lenne helyes, ha az állattenyésztés javára csökkentenék a szlovenszkói magyar gazdák a gabonatermelést. A mai körülmények között ő nem merné javasolni, hogy az itteni magyar gazdák ne termeljenek búzát és ehelyett inkább állattenyésztéssel és gyümölcstermeléssel foglalkozzanak. Azért, mert a gazdálkodás jövedelmét most egyedül a búza biztosítja legjobban. A régi Magyarországban könnyű volt a helyzet, mert az agrárállam megvédte a lengyel sertés ellen a magyar sertéstenyésztést, ma máskép áll a helyzet Akkor, amikor a lengyel sertés elárasztja Prágát, a magyar gazdák sertéstenyésztése csak deficittel végződhetne. A konjunktúra a szemfermelésnek kedvez most. Fokozzák a gabonatermelést minden lehető eszközzel pl. műtrágyával. Ezenkívül, ha azt akarják, hogy a gazda társadalom boldoguljon, fogjanak össze a gazdák már a legközelebbi őszi választások kor és ne a szocialistáknak adják oda szavazataikat, akik inkább az ipari érdekeket tartva szem előtt elfelejtik a gazda nehéz sorsát. Mindenekelőtt a gazdaközönségnek össze kell fogni és támogatni kell egymást. Végül a nemrégiben Pozsonyban megalakult mezőgazdasági szövetkezetei ajánlotta a gazdák figyelmébe. Koczor a zárószó jogán kijelenti, hogy előadásában semmi kétséget nem hagyott afelett, hogy a gabonatermelés fontos. Emellett azonban nem szabad megfeledkezni az állattenyésztésről sem és amikor erről beszélt, különösen a gömör-nógrádi viszonyokat tartotta szem előtt. A tapasztalat mutatja, hogy az állattenyésztéssel foglalkozók vagyonilag gyarapodnak Ha a cseh és morva gazdáknak érdemes a tejgazdaság gal foglalkozni és áruikat egészen idáig, ezen a vidéken is forgalomba hozni, úgy a csallóközi gazdáknak is föltétlenül érdemes lenne ezzel foglalt« ózni. Ugyanez áll a baromfitenyésztésre és az ipari növények termelésére Természetesen, nem jelenti ez azt, hogy márólholnapra egészen uj irányokat vegyen fel a gazdatársadaiom, de » kellő megfontolással ezirányu munka csak a magyar gazdák érdekeit szolgálná. Ezután faross Andor tartotta meg alapos tudással kidolgozott szakszerű előadását a középeurópai vámunió kérdéséről, amelyet aktuálissá tett a békeszerződések revíziójának kérdése. Az utódállamok(Magyarország.Ausztria. Csehszlovákia,Románia és Jugoszlávia) közt létesítendő vámunió gondolata különösen a franciákat foglalkoztatja élénken, azonban a jelenlegi viszonyok között, amikor még mindig roppantul erős a kontúr a győző és a legyőzött államok közölt, de a nemzetiségek ennyire heterogén összetétele melleit sem képzelhető el annak reális alapja Jaross rendkívül érdekesen megkonstruált előadásában részletesen kifejtette és hozzávetőleges statisztikai adatokkal kimutatta, hogy a középeurópai vámunió miért nem valósulhat meg még jóidöre, noha sok gazdasági kérdésre addigra is feleletet kell adni. Jaross„széles horizontra valló, nagy koncepciójú előadását Ia közönség mindvégig kitartó érdeklődéssel hallgatta és a végén lelkesen megtapsolta az előadót. Füssy Kálmán tmegköszönle Jarossnak szép előadását, ami után Machtnylk Ede, a komáromi földmives iskola í tanára tarlott szakszerű előadást a f gazdáknak azokról a fontosabb ( problémákról, amelyek a gazdatárj sadalomnak elementáris kérdései | elsősorban | a szervezés nagy jelentőségéről ? beszélt, amit éppen a gazda I társadalom nem méltányolt eléggé. \ Machtnyik tanár ezután röviden ; ismertette az öntudatos gazda pá' lyájának nagy anyagát, amely a s gazdának, aki nemcsak az időjál rasra bízza a terméseredményt, de ! okszerű és célszerű gazdálkodástól I várja helyzetének állandó javulá Isát — tudnia és ismernie kell. A gazdának állandó tanulásra, okulásra van szüksége és különösen * ajánlatos ezt a nevelést a fiatal * nemzedéknek megadni. | Nagyon előnyös lenne, ha a j magyar gazdák nagyobb érdek-I ' lődéssel viseltetnének a komájj romi magyar földműves iskola \ iránt, amely az egyetlen magyaréi nyelvű ilyen szakiskola a köz-2 társaság területén. 1 Machínyik Ede tanár előadása I után D’Élia Ferenc állatorvos tartott Iigen tanulságos előadást a mételykórról, amely különösen az elmúlt évben okozott nagy gondot a gazdáknak. Az ügyesen és élvezetesen megszerkesztett előadás nemcsak a gazdák figyelmét kötötte le, de az egyéb laikust is, aki az előadást végighallgatta, állandó érdeklődésben tartotta. Miután előbb ismertette a mételykor keletkezését, a betegség lefolyását és következményeit, végül a mételykór ellen bevált védőszereket említette meg. D’ßlia állatorvos kitűnő előadása után Füssy Kálmán elnök megköszönte az előadóknak a tanulságos előadások megtartását, amivel a magyar gazdákat közelebb vitték boldogulásuk céljához. A változatos programú gazdanap délután fél kettőkor ért véget. Délután a traktorgépek versenyszántást végeztek Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő földbirtokján. A traktorok között szántásban elsőnek az Austin cég gépei érkeztek be. mindenütt KAPHATÓ Vezérképviselet: 5mogrovit»gyogysz levice. Ov véd I Bezárták a kiállítást. Komárom, — aug. 22. ' Szokatlanul eleven, pezsgő élet lükr tetett az elmúlt héten Komáromban, de í a legélénkebb élet mégis csak a kiálli\ táson zajlott le, amelyet állandóan rend| kívül nagy érdeklődés kisért és amely) nek látogatottsága nem várt arányokat j ötlött. i A mintaszerűen elrendezett, páratla- I nul változatos és gazdag anyagot fel• táró mezőgazdasági, ip.ri és néprajzi j kiállításon a hét minden napján sok í látogató jelem meg, de különösen ■ Szent István napján es az uiolsó na; pon, augusztus 21-én volt sok nézője \ a felbecsülhetetlen tanulságot nyújtó s tudást gyarapító kiállításnak. B zony meg lehet állapítani, hogy a kiállításra átengedett terűiét és iskolatermek igen szűknek bizonyultak, ami a kivételes arányú láíogaiouság mellett még jobban kitűnt. Az utolsó két nap látogatottsága a j megnyitási és az utána következett ünnepnapra emlékeztetett és hogy az j érdeklődés milyen nagy aranyokat öltött, azt legjobban bizonyította az, hogy a kiállítás vezetőségéhez igen sokan azzal i az óhajtással fordultak, hogy még egy i napra hosszabbítsa meg a Kiállítást. A ) vezetőség azonban a legnagyobb saj: nálatára nem lehetett eleget ennek az j óhajnak, mert az iskolatermek helyreállítására a küszöbön álló tanévmegnyitása miatt úgyis kevés idő ál rendelkezésre, amiből két-három napot a ; tárgyak elszállítása is igénybe vesz. • Az utolsó mozgalmas napokban is ; sok eladás és üzletkötés történt a kií áilitáson, a hét végén fejeztek be a ; különböző zsűrik is öiráló szemléjüket ■ a kiállításon, amelynek gazdag anyagát j a bírálók kivitelre és minőségre nézve j általában rendkívül értékesnek tartottak. Szombaton este a rendezőség a kiálí Utókat és a közönséget zeneestélyre i gyűjtötte össze, mely igen jói sikerült. \ Szombaton nagy élénkséget hozott az j egész városra a gazdanap, amelyre í Sdovenszkó magyar gazdái igen nagy jj számban jöttek el Komáromba, ahol a I gazdanap után csoportosan tekintették >• meg a kiállítást, amelyen feledhetetlen I emlékeket szereztek. Nagy tömegekben hullámzott egész » vasárnap a közönség a kiállításon, atne| lyen rendkívül megragadó látványt I nyújtott a nagy szánban felvonult kör-InyéKbeli községek ifjúságának szép népviselete, amety csillogva, ragyogva, színesen olvadt össze a megjelentek fényes mozaikjában . . . A kiállítást este 7 órakor bezárták. Csendben, minden feltűnés nélkül. Pedig megérdemelte volna, hogy ünnepélyesen záruljanak be kapui, mert ez a kiállítás párját ritkító eseménye volt a lezajlott hétnek és maradandó emléket vésett mindazok szivébe, akik annak remek tárgyait megcsodálták, gyönyörű elrendezésével betelni nem tudtak és tőképen hasznos tanulságokat szolgáltató hivatását megértettek és méltányolni tudták. Ndgy es igazán tiszteletre s hálára kötelező munkát végeztek a rendezők a kiállítás megteremtése által, amelynek hire és maradandó hatása sokáig fenfmarad Minden jé háziasszony fehérneműjét otthon varrja és hozzá a hires Schroll ehifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307
