Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-23 / 101. szám
Negyvenayolcadik évfolyam, lOl. szám. Kedd, 1997. augusztus 93» POLITIKAI LAP 8zerkeizt8iég éa kizdóhÍYztzl; Nádot-n. SS., Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. K!8fizeté«i ár csehszlovák értékben ; tf*Írben éi vidékre postai szétküldéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre ?0 K — Külföldön ISO Ki. gyes (iám ára < 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. POLITIKAI' SZEMLE Komárom, — aug. 22. Svehla miniszterelnök külföldi szabadsága. Svehla miniszterelnök szombaton eligazolt külföldi útjára, helyetiesitésével Sramek népjóléti minisztert bízta meg. Politikai körökben úgy tudják, hogy Svehla csak szeptember közepe táján érkezik vissza Prágába, amikor a polgári koalíció bizottságai már megkezd ték munkájukat. Belépnek-e a szocialisták a Svehla-kormányba, vagy nem — egye őre ez a kérdés dominál a belpolitikában. Hol zz egvi-t, hol a másik ; pártorgar um nyilatkozik értől a kéid sről es pedig aszerint, amilyen viszonyban a kormányhoz állanak. Csak a ntpokban közölte a Národny Politika, hogy Svehlának Kar sb dban folytatott tárgyalásai, amelyek a kormánykoalíció riak a szocialistákkal való kibővítésére irányulták, nem jártak eredménnyel, sőt a mostani polgári koalíció a cseh nemzeti demokratákkal az Ősszel még jobban meg fog eiősödni, amikor Km marék a kormányba is belépnek Ezzel a hírrel ellentétben a brünni Lidové Noviny, a baloldali blokk egyik leghatározottabb kípvisdője azt itja, hogy a katlsbadi tárgyalások teljes megegyezésre vezettek, amennyiben a két cseh szocialista pártnak a kormányba leendő bevoná&éra nézve bizonyos megállapodások történlek Eszerint a cseh nemzeti szocialisták Svehiával egyetérlöen elhatározták, hogy még novemberben, tehát röviddel a községi választások lezajlása után belépnek a kormányba, míg a cseh szociáldemokraták csak tavasszal csatlakoznak ehhez a lépéshez A lap szerint a nemzeti szocialistáknak a kormányba való bevonása következtében a cseh nemzeti pártnak, mint kormánypártnak a helyzete nagyon kényessé vált és ilyen körülmények közötttMatousekdr. nemzeti demokratapárti miniszterjelöltnek kinevezése is a vízbe esis. Hogy a nemzeti szocialistáknak megkönnyítsék a kormányba való belépést, a kormánv elejtette azt a szándékot, hogy a szociális biztosítási törvényt még a községi választások előtt novellálják Ez utóbbi hirrel szemben a német Landpost úgy értesül, hogy a szociális biztosítás reformját a képviselőház szeptember végén leendő összehívása után azonnal tárgyalni kezdik. A törvények szentségét kevéssé tisztelik. Egyik prágai esti újságban Stribrny nyilatkozik a Rothermere akcióról, amelyről azt mondja többek között, hogy a Rothermere akció arra taníthat minket, hogy elsősorban kötelesek vagyunk betartani a törvényeket amelyeket hoztunk. Ha a fö'dbirtokreforminal politikai üzleteket csinálnak és egyszer azt ajánlják, hogy Coburg Cirill herceggel szemben előzékenynek kell lenni, máskor, hogy Józsiás herceggel szemben s végül, hogy a Vatikánnal szemben az egyházi birtokok miatt, akkor persze nem szabad csodálkozni azon, ha az angol lord is kísérletet tesz, mikor látja, hogy nálunk a törvények szentségét még kévéssé tisztelik. Nem kell mondani, hogy ki teszi ezeket a kísérleteket és ezt a szemfényvesztést, politikája érdekében. SzégyeD, hogy ezt mindig ismételni kell. Lengyelország nem csatlakozhatni a kisantanthoz. Skrzynsky Sándor gróf volt lengyel miniszterelnök és külügyminiszter egy újságíró előtt tett nyilatkozatában Lengyelországnak a kisantantba való belé pésáről a következőket mondotta: Lengyelország belépése a kisantantba lehetetlenség már a történelmi fejlődésből kifolyólag is. A kisantant Magyarország és részben Ausztria ellen is alakult. Ebben az irányban azonban nekünk nincsenek érdekeink, csupán Ausztriának Németországhoz való csatlakozása érintené érdekeinket. Ezzel szemben a kisántánt egyes államaival igen jó viszonyba vagyunk Romániához tudvalevőleg szövetségi szerződés fűzi Lengyelországot. Külügyminiszterségem alatt mindent el - követtem, hogv viszonyunk Csehszlová kiával is minél jobb legyen Komárom, — augusztus 22. A pozsonyi cseh és csehszlovák állami hivatalnokok, számszerint kétezren, de akár többen is tiltakozó naggyűlést tartottak a szlovák nemzeti tanács kezdeményezésére. Ezen a gyűlésen a szlovák néppárt nem vett részt, tehát Szlovenszkó legnagyobb politikai pártja, amely a szlovákságnak felénél jóval többet egyesit magában, távol maradt. A néppárt lapja igen rezignáltan ir a manifesztációrói, amelynek megrendeltségét senki sem vonhatja kétségbe és megállapítja, hogy Szlovenszkó gazdasági magára hagyottsága ma egyedül a szlovák munkaerőt exportálja és a pozsonyi Dunakiállitáson is a szlovák vándorbotot fogó Amerikába vándorlókat lehetne tanulságos grafikonokon ábrázolni. Igen helyesen jegyzi meg a S'ovák, hogy gazdasági bajokon csak gazdasági intézkedésekkel ienet segíteni, nem pedig manifesztációkkal. Tökéletesen egy véleményen vagyunk ebben a szlovák néppárttal, hiszen mi is ezt hangoztatjuk kilenc esztendő óta az ellenzéken. Visszatérve a pozsonyi nagygyűlésre, azok szónokaival nem akarunk polémiába bocsátkozni. Hogyan hadakozik Ivánka a magyar arisztokráciával és Dérer Iván meg a másik Iván, a Markovics Iván, az nem érdekel bennünket. Ezek a jó szociáldemokraták mindig csak a vörös posztó láttára ingerlődnek fel és az ő vörös posztójuk a magyar arisztokrácia, vesszőparipájuk pedig az a demokrácia, amelyről roppant sokat be-zélnek, de hihetetlen keveset cselekesznek az érdekében. És itt megint a Slovák tegnapi cikkére hivatkozunk, amely megállapítja, hogy a Szepesség, a Gölnicvölgy, a bányavárosok, a Yágvötgy, a Losonc vidéki gyáripar romokban hever. Tegyük hozzá, hogy ugyanebben a helyzetben van a magyarlakta vidék ipara és kereskedelme is. Vájjon mit tettek enuek az érdekében Iváüka, Srobár, Dérer és Markovié?,? Segítettek azt a prág ii kormány támogatásával gyorsabban tönkretenni. A pozsonyi naggyülésnek egy szónoka, valami Briska nevű tisztelendő ur kenetteljes szavaihoz volna csak néhány megjegyzésünk. Ez a harcias férfiú, aki reverendát visel, azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy ő Mann'ichert is hajlandó fogni a kezébe a szlovák munkások megvédése céljából. Közönséges bárgyuságnak is minősithetnéuk ezt a kijelentést, mert a szlovák munkások nem szorultak sohasem a cseh Briskák védelmére. Menjen ez az ur Korompára és azokra a helyekre, amelyeket a Slovák említ, ahol a szlovák munkásság szájából kivették a kenyeret és ott beszéljen Mannlicherről, bizonyosan csattanó választ kapna ez a vitéz ur, akiben Róma anyának kiváló gyönyörűsége telhetik, bár nem az ecclesia militans gyermeke, hanem a párté, azé a kegyes katolikus párté, mely köré a cseh katolikusok sorakoznak. . Mi magyarok pedig sem Rőthermere mellett, sem ellene állást nem foglaltunk, mert erre nincs is szükség. Minket nem kérdeztek meg . akkor, amikor idecsatoltak és és épen azért vissza kell ulasitanunk az Ivánkáknak a kegyes váilveregetését és a Mar<ovicsoknak tanácsát, hogy őrizzük meg nyugalmunkat, akkor számiihatunk a csehszlovák szimpátiára. Sem Ivánka, sem Markovics soha szimpátiát nem mutatott irántunk. Inkább ellenségünk volt, hogy miért, azt csak ők tudnák megmondani. Nekünk nincsen szükségünk jóindulatra sem, mert mi az állam törvényei alapján állunk és bennünket azok védenek, nem pedig szimpátiák. Nyugalmunkban nem zavar meg binnünket semmi provokálás, semmi vállveregetés, amit elutasítunk. Mi megyünk a magunk utján előre és se jobbra se balra nem tekintünk. A mi szövetségesünk az isteni örök igazság, amelyben egyedül bízunk erőnkön kivül s amelynek meg kell segíteni bennünket minden megpróbáltatásunk utján. A pozsonyi nagygyűlést és minden más gyűlést, amelyet a magyarok ellen tartanak, még csak ellengyüiésekbel sem viszonozzuk, mert erre nem is találhatnánk módot. De nekünk erre nincsen szükségünk, mert mi a piszkolődá-ok fegyvereivel soha nem harcoltunk. Kedvezően folynak a tárgyalások a Vatikánnal. Csehszlovákia képviseletében, — mint ismeretes, — Krofta dr. követ tárgya« lásokat folytatott a Vatikánnal. Krofta dr. a napokban tért vissza Rómából és jelentést tett tárgyalásairól, amelyeknek eredményeképen lényeges közeledés jött létre Csehszlovákia és a Vatikán közölt. A kúria nagymértékben hajlandó a megegyezésre és hajlandó Húsz Jánosban nem az eretneket, hanem a cseh szabadsághőst látni. De még előreláthatóan sok időre van szükség hogy minden kérdésben megegyezés jöjjön létre. Krofta dr. követnek Benes külügyminiszternek tett jelentése után elhatározták, hogy legközelebb folytatni fogják a kedvezően h tiadó tárgyalást. A méhészeti kiállítás és méhész nap. Gazdag mezőgazdasági,- ipari,- és népviseleti kiállításunkon a méhészét is képviselve volt. Sajnos, hogy helybeli méhészeink távolmaradasa a különösen sújtó gazdasági viszonyok s főleg a méh legető majdnem teljes hiánya mi^ít érezhetően visszatükröződött a méhészeti csoporton, mert kipróbált és nagy muliú méhészeink elkedvetlenedve fálrehuzodtak és kiállításukkal is alig vettek részt. Ez nem is csoda, mert ahol húszezret maghaladó évtizedes akácültetvényt pusztított el vandáíkéz, vagy a kor más irányú haladó szelleme és helyüket gömo akácok foglalták el, ott méhészkedői ma már nem lehet. Az a néhány fiatalabb méhész, aki erővel és áldozattal bírja, faluról falura vándorolni kénytelen, hogy vagy a máz ontó akác virágra, vagy az ugyan olyan értékes tarlóvirágra találjon. Az érsekujvari és pozsonyi méhész egylet mégis megtett minden lehetőt, hogy a méhészet, ha méreteiben nem is nagy keretekben, bár kevés kiállítóval, de lehetőleg tanulságos módon legyen bemutatva. A kiállításban résztvettek és kitüntetésben részesültek az alábbi méhészek. 1. Falb Gyula Pozsony, sorozatos mézmintáiért es a méhek bonctanának mikroszkopikus bemutatásáért. 2, Gränhut cég (Wachslerutóda) Komárom, színtiszta méhviasz tömeges kiállításáért. 3 Takács István Galánta, vándorkaptáráért es lépfedelező készülékéért. 4 Anda Károly Vágfarkasd, gyűjteményes méz,- mülép- és méhviaszk kiállításáért. 5 Horváth János Érsekújvár, méz, méhkapiar és méhészeti ezközők gyűjteményes kiállításáért és a méhészet teljesítéséért. 6. Pály Dezső Komárom, elmés mülép ragisztoaeszülékéér! és kaptáráért. 7. Bresztovszky Lafos Érsekújvár, hamisítatlan és gazdag mülép kiállításáért. 8. Schmidt és társa cég Pozsony, kitűnő m / (epéért és viaszért. 9 Zzilva Lajos Kürt, szép méh családjaiért és mütépéért. 10. Varga Ágoston Negyed, méz és viasz kiállításáért. 11. Balog Bálint Galánta, kihizlait mézeslepéért es a menészet fejlesztése kőiül kifejteit úttörő munkásságáért. 12 Alföldi Ferenc Alsószeti, méh viaszért. 13. Sándor Benő Negyed, méhészeti kiállításáért. 14. Izsák Ferencz Negyed, méhészeti kiállításáért. A méhészek ezenkívül aug. 14-én „méhész napot“ is tartottak mintegy