Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-08-20 / 100. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927 augusztus 20. ELBERT divatáruháza Nádor-ntoa 19. Kiállítás tartama alatt mélyen leszállított árban eladásra kerülnek. Férfi', női- é* gyermek fehérnemű, flór és se­lyem harisnyák. Bőr Retikül és Borondok. Nyak­kendők, Zsebkendők, Esőernyők, Szövet iskolai ruhák, Selyem, rojtos kendő és Shálok, Kötött mellények stb. Tekintse meg verseny kirakataimat! Ügyeljen a pontos oimrel mert egyik prágai lap értesülése sze­rint Svehla miniszterelnök külföldi útra készül. Ismeretes, hogy Svehla bizonyos politikai .események“ elől rendszerint a külföldre szokott el­utazni, hogy „betegségére" gyógyulást keressen. A miniszterelnök Karsbad­­ban nyaralt az idén, ahol augusztus 25-ig marad s onnan Chwalkowsky követtel 3—4 hetes külföldi útra in­dul. Hogy a külföld melyik orszá­gába megy, egyelőre nem ismeretes. De a Národny Politika azt is meg­írja e hírrel kapcsolatosan, hogy Svehla Karlsbadban bizalmas megbeszé­léseket folytatott Benes külügyminisz­terrel, Udrzal nemzetvédelmi, Cerny belügy- és Srdinko földmivelésügyi miniszterekkel, valamint a kormányzó és ellenzéki pártok több vezető poli­tikusával. Lehetséges, hogy ezek a bizalmas megbeszélések voltak olyan hatással reá, hogy most külföldön keres üdülést a karsbadi kúra után. Ausztriának Németországhoz való csatlakozása. A német birodalmi ülés feldíszí­tett üléstermében ünnepelték a wei­­nári alkotmányt, amely ünnepségen a birodalmi elnök is megjelent. Az ünnepi beszédet Kardorf birodalmi képviselő mondotta, aki utalt Hin­­denburg és Ebert elnökök nagy ér­demeire, akik Németországot meg­mentették a bukástól. Majd igy folytatta beszédét: „A weimári al­kotmány hitvallás volt a birodalom egysége, a nagy német gondolat és Németországnak demokratikus ala­pokon való békés fejlődése melleit. Egyetlen hatalma sem lesz a világnak elég erős arra, hogy hosszabb ideig el óddzhassa annak a napnak eljövetelét, Az áruló — madrigál. Irtat Bodnár István. Latin tanár létére nem volt a kis városban népszerűbb alak, mint Tornai Árpád. Nem latin tudományának kö­szönhette ezt, mint inkább annak, hogy mig többszöri nekirugaszkodás után a tanári diplomát megszerezte, az alatt a nyolc-tiz év alatt melléktudományként a főváros különféle mulatóhelyein ki­tünően megtanult — táncolni. Abban az időben persze még a mai táncok ősmamája, — a boszton volt divatban. Valósággal tombolt tehát az örömtől a kis város, amikor rövidesen hire fu­tott, hogy a kultuszminiszter ur, talán mert felismerte a táncnak az Ízlés, gavaUéria, testi ügyesség terén való □agy nemzetnevelő hatását, egy ilyen kiváló „bosztonmester" kinevezésével elégítette ki a vidék — elhanyagolt kulturigényét! Az uj tanárt valami tét­­három évig majd szétszedték a csalá­dok. Zsur itt, piknik amott. Sziveslátás mindenütt. A bosztonláz annyira elter­jedt, hogy „bizalmasnak“ kijelentett ozsonnák, teazsurok s disznótoros va­csorák alkalmával már a hatvan-hetven amelyen a német Ausztria az anyaor­szággal egyesül. A weimári alkotmány alapelvei mellett való kitartással meg kell oldanunk Poroszország és a birodalom egymáshoz való viszo­nyának közeledését. Ehhez szüksé­günk lesz arra, hoqy a birodalom hatalmát megszilárdítsuk.“ A magyar országgyűlés ötven tagja utazott el az interparla­mentáris unió konferenciájára. Az interparlamentáris unió aug. 25-ike és 30-ika közölt tartja meg XXIV. konferenciáját Párisban, ame­lyen 36 állam képviselői vesznek részi, köztük Magyarország is. A magyar képviselőház 245 tagja kö­zül 235 egyúttal tagja az interpar­lamentáris uniónak is. Magyaror­szágnak a konferencián 13 szava­­zala van, Csehszlovákiának 14, Ro­mániának 12, Jugoszláviának 11 és Ausztriának 9. A legnagyobb sza­vazatszáma Amerikának (24) és Ja­pánnak van (23). Az interparlamen­táris unió mostani konferenciájára Budapestről az országgyűlés két házának 50 tagja utazott el Kisebbségvédelmi szerződés Románia és Jugoszlávia között. Veldesben a napokban irta alá Marinkovics jugoszláv külügyminisz­ter és Emandi román követ a nem­zeti kisebbségek jogviszonyainak szabályozásáról szóló szerződést, amely a Romániában élő szerbek és a Jugoszláviában élő román kisebbség védelméről szól. A szer­ződésben a két állam kölcsönösen biztosítja a nemzeti kisebbségek autonómiáját a közoktatás és a hit­élet terén. éven túllévő nénikék is táncra vete­medtek, vagy legalább a bosztonlépést próbálgatták a harkányi, vagy pös­­tyéni iszapra nagyon is rászorult lábuk­kal. Persze csak titokban az — asztal alatt. S Tornai tanár ur nem is volt hálátlan, mert lépést tartott nemcsak a táncban, hanem a — korral is. Va­kációit nem arra használta fel, hogy belemélyedjen Horáciusba, vagy Ver­­giliusba. (Majd még! Egyszer már majdnem végleg Bennük rekedi!) Ha­nem, hogy újabb tánckreációkkai is kibővitse tudását. Tangóban, dzsigge­­zésben ép oly kitűnőnek bizonyult. Mig végre is rájött, hogy most már realizálni kellene a sok tudást. A leg* komolyabban elkezdett kurizálni a dús­gazdag Szabó fiskális leányának, en­nek a légies, ábrándos egyetlenkének, aki könyvnélkül tudta fél Adyt s élt, halt a — táncért. A legutolsó farsang különösen zajos volt. Szabó fiskálisék zsúrján a tanár ur már két inget s négy gallért vál­tott, tehát majdnem az egész fehér ruhatárát kimerítette. De reggel hét óra tájban valahogy mégis csak eszébe jutott, hogy a minapában némi kis „Hogy a trianoni szerződés elhamarkodott volt, az lehetséges. Hogy reparálásra váró igazságtalanságok estek, annak nem mondok ellent“, — mondja Jouvenel, a népszövetségi tanács volt francia fődelegataia. — augusztus 19. De Jouvenel szenátor, a népszö­vetségi tanács volt francia fődele­gátusa, aki a napokban mondott le erről a tisztségéről, a Rolhermere akcióról a következőképen nyilatko­zott egyik magyar ujságiró előtt: — Hogy mi a véleményem a Rothermere akcióról? Termé­szetesen olvastam a cikkeket, valamint ismerem a lordnak Benes csehszlovák külügymi­niszterrel való táviratváltását is. Hogy reparálásra szoruló igaz ságtalanságok estek, annak nem mondok ellen, de mielőlt érdem­legesen nyilatkoznék, alaposan át kell tanulmányoznom a kér­dést, annyival is inkább, mert hiszen lényegében arról van szó, hogy a volt szövetségeseink ellen foglaljunk állást egy volt ellen­ségünk javára. Az igazság két­ségtelenül előbbre való persze, mint a barátra, vagy ellenségre való tekintet, de épen az igaz­ság magasztos volta parancsolj a, hogy mielőtt állást foglalna az ember, a kérdés minden részét a legalaposabban ismerje De a feltétel fenntartása mellett is annyit kell mondanom, hogy csakis egy erős és hatalmas népszövetség változtathatja meg az egyik békeszerződés szöve­gét, anélkül, hogy minket, a többieket az a veszedelem ne fenyegessen, hogy holnap a másik békeszerződést is meg­akarják változlatni, de ezúttal már nem a népszövetség segít­ségével, hanem erőszakkal. Mint politikus, mint francia és mint régi ujságiró tisztában vagyok azzal, hogy olyan lap, mint a Daily Mail és olyan jelentős em­ber, mint Rothermere lord, nem emelne az önök érdekében olyan melegen és annyi szivességgel szót, ha nem érezné maga mö­gött vagy az angol közvéleményt, vagy legalább a jelenlegi angol kormány tekintélyes részét. A magyar kormány az egyetemet végzettek túltengése eilen. Az egyetemi hallgatók száminak sza­bályozása Magyarországon. Általános volt a panasz Magyar­­országon, hogy az egyharmadára megkisebbitett országban ugyanannyi egyetemi hallgató volt, mint a béke­beli Magyarországon. Az utódálla­mok területén talált magyar egye­temek ugyanis tovább működtek a megmaradt ország elenlegi te­rületén. A budapesti, a debre­ceni, a pécsi (volt pozsonyi) a szegedi (a volt kolozsvári) egyete­mek csak úgy ontották az egyetemet végzett ifjakat ki az életbe, ahol aztán a tizedrészük se tudott el­helyezkedni és napról napra nőtt az állás nélküli diplomás emberek, s ezzel az elkeseredettek száma. Ezen a bajon most a magyar kor­mány segített. Ugyanis a magyar kultuszminiszter rendeletet adott ki, amely szabályozza a jövő iskolai összeküiönbözése volt a „zsarnokságig pedáns* a „mai kort meg nem értő“, öreg igazgatójával. Kellő pillanatban tehát csak úgy — angolosan eltűnt, azzal a komoly, elhatározott szándék­kal azonban, hogy délelőtti két órájá­nak kellő megröviditésével és leges­legutolsó vasait ingének feláldozásával ismét visszatér a mulató társasághoz s majd ünnepiesen megkéri a drága Angyalka kezét. Már előre megrendelte a virágbok­rétát. (Sajnos „báresz geld." Egyéb­ként nem adták!) De az ördög már napokkal előbb elkezdett incselkedni vele s azt súgta a fülébe, hogy az áb­rándos, költői lelkű sziveválasztottnál úgy lesz csak igazi^hatása a drága vi­rágbokréta „áldozatnak“, ha annak papirmancsettája közé ügyeskedve, egy szép madrigál is kifejezi a hő lángolást. Költött tehát egész héten. Mert — remekművet akart. Például, hogy lefelé olvasva a verssorok kezdőbetűi kiadják az édes „Szabó Angyalka“ nevet. Hát a betűket csak könnyű volt függőle­gesen, sorba leirni. Annál bajosabb volt azonban megfelelő sorokat kie­szelni. Addig az istenverte Gy-betüig év első felében a magyarországi egyetemeken felvehető uj tanulók számát E szerint a budapesti tudo­mányegyetemen a jövő tanév első felében a hittudományi karra felve­hető összesen 50, a jogira, 500, az orvosira 300 és 100 gyógyszerész, a bölcsészetire 300 és a természettu­dományi karra 400 uj tanuló. A szegedi tudományegyetem jogi karára felvehető 200, az orvosira 150 és 75 gyógyszerész, a bölcsészetire 100 s a mennyiségtani fakultásra ugyancsak 100 tanuló. A debreceni egyetem hittudományi karára 50, a jogira 200, az orvosira 80 s a bölcsészetire 100 uj tanuló iratkozhatik be. A pécsi egyetemen a hittudományi karra 50, a jogira 200, az orvosira 150 s a bölcsészetire 60 tanuló vehető fel. A budapesti közgazdasági egyetemre összesen 400, az országban levő jog­akadémiákra egyenkint 40, a buda­pesti József műegyetem mérnöki szakára 150, az építési szakra 100, a gépészmérnökire 300 és a vegyész­­mérnökire csupán 20, a közgazda­­ságira pedig 75 tanuló vehető fel. csak eljutott. Hanem a tizenháromso­ros madrigálhoz okvetlenül szükséges volt, hogy ezt a nagyhasu Gy- betűt alkotó elemeire vagyis g re és y-ra bontsa. Csakhogy aztán találjon valaki a magyar nyelvben ipszilonnal kezdődő alkalmas szót! — A szerelem azonban, úgy látszik találékony. S valami hatása talán lehetett a pezsgőnek is? Mert a vége az lett, hogy Tornai tanár ur hazaérve, hirtelen a homlokára ütött: megvan I És pedig a görögöktől nem akarván kölcsönkérni Ypsiláni herce­get (volt oka halálra gyűlölni még a nyelvüket isi) kolumbusi tojás módra úgy oldotta meg a fogas kérdést, hogy az ipszilont egyszerű „j“-vel helyette­sítette S versét e kis szépséghibával is olyan gyönyörűnek találta, hogy lelkesedését a hideg tuss és átöltöz­­ködés sem tudta lehűteni. Nyomban hozzáfogott a lemá íoláshoz. Véletlenül azonban kitett órájára pislantott: — Az ördögbe, még elkésem 1 -­­No, majd a letisztázás az iskolában. Vette kalapját. Rohant. S hogy za­vartalanul dolgozhassák, hirtelen elha­tározta, hogy közben dolgozatot ja­víttat. Magához vette tehát a füzeteket Bútorvásárlás előtt tekintse meg a komáromi kiállításon levő styl-butorainkat, úgyszintén a bútoráruházunkban levő dús választékú ebédlő-, háló-, uriszoba szalon­­berendezéseket éa saját készít­ményt! kérpitoa áruinkat. fl kiállitás farlama alatt mélyen leszállított árak. Spitzer Adolf és Társa utóda Fleischmann és Stern Komárom, Jókai-utca 22. «61 Kedvező fizetéei feltételek. Vidékre szakszerű csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents