Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-13 / 97. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 19^7. augusztus 13. n AUTOMOBIL OLDSMOBILG Egyes körzetek részére ügyes képviselők kerestetnek. Bratislava, Stefaniková 4. 288 Sztrájkolnak a kikötő munkásai, 600 munkás letette a szerszámot az igazságtalanul kivetett és behajtani szándékolt jövedelemadó levonása miatt. — A munkásság vezetői a hatóságokkal tárgyalnak. — A rideg válasz. — A munkabeszüntetés oka kizárólag gazdasági természetű. — Teljesen a munkásság részén van az igazság. A komáromi állami kikötőben csütörtökön reggel megállt a munka és hatszáz rakodómunkás letette a lapátot. A lengyel szénvonatok ott állanak a partmenti sineken és azokból nem lapátolják a fekete gyémántot a Dunaparton veszteglő hatalmas uszályokba. A hatszáz kikötőmunkás azért tette le a szerszámot, mert múlt heti keresetükből egy öszszegben 150—120 K, adót vont le a csehszlovák révkapitányság adóra. A munkások bizalmi emberei még szerdán délután tárgyalni kezdtek a helyi hatóságokkal a levonások tárgyában, de a révkapitányság telefon kérdezősködésére a pozsonyi pénzügyi vezérigazgatóság azt a választ adta, hogy az adót feltétlenül le kell vonni egy összegben. Mivel ez annyit jelent, hogy a munkabérnek az egyharmadát adóra veszik el a munkásoktól, sztrájkba léptek. A kikötőmunkások hajlandók lettek volna ezt az adót két vagy három részletben lefizetni, de egyszerre levonni a legnagyobb méltánytalanság a dolgozó munkással szemben, aki a legnehezebb munkával keresi kenyerét A rakodómunkások huszcsoporlban dolgoznak és egy cső- . portban husz-huszonkét munkás végzi a kirakodást a szénvagónokból, 1 melyek tartalmát az uszályokba talicskázzák. Ebben a forró kánikulában egy munkásra napi 100—150 mélermázsa szén kirakása esik és ezt a legnagyobb erömegfeszitéssel tudja elvégezni napi átlagos 10—12 órai munkával. Egy munkásnak a heti keresete felmehet 400-600 koronára is, de ez az erőkifejtés a munkásnak megfelelő táplálkozása melleit lehetséges abban az esetben, ha életszinvonalál tudja biztosítani Igen kevés munkásnak van ehhez megfelelő fizikai ereje. A pénzügyigazgatás ezeket a munkásokat is kereseti adóval rója meg, bár sokan nem is esnének ez alá, mert az évi 6000 K t nem éri el a keresetük. A kivetés azonban nem a munkabér jegyzékek alapján tör ténik és így áll elő az az igazságtalanság, hogy olyanokat is megrónak keresetük után jövedelemadóval, aki az év első negyedében, amikor a szénszállitás szünetelni szokott, nem is dolgoztak. Hogy ennek a jövedelemadónak egy összegben való levonása mekkora méltánytalanság, az megérthető abból is, hogy azoknak a munká-Komárom, — aug. 12. soknak az adóját is levonták, akik a munkából már kiálltak, s akiktől most már nincsen módjában a csoportvezetőknek az adót behajtani. Mivel pedig az egyes csoportok munkabéreit a csoportvezetők számolják el és fizetik ki, a csoportvezetőknek a saját keresetükből kellene most a kisegítő munkások adóit megfizetni, ami sem nem igazságos, sem nem jogos követelés az állami pénzügyigazgatás részéről. A munkásság panaszával Soltész Pál főszolgabíró, helyettes járási főnökhöz fordult, aki az állami rendörbiztosság vezetőjével és az állami pénzügyigazgatósági kirendeltség vezetőjével tárgyalásokba bocsátkozott, de a döntésre a pozsonyi pénzügyi vezérigazgatóság jogosult, akinek kiküldöltét várják. A kikötői munkásság fegyelmezetten viselkedik, mert igazának teljes tudatában van. A mozgalom kizárólag gazdasági természetű és azonnal megszűnik, ha a levonásokat több részletben fogják eszközölni a munkabérekből Remélhető, hogy az állami pénzügyigazgatás is a méltányosság álláspontjára helyez kedik a munkássággal szemben, mely ily nehéz munkával keresi meg mindennapi kenyerét. * Amint értesülünk pénteken a kikötőmunkások ismét felvették a munkát. A munkások és a hatóságok közt lefolyt tárgyalások abban az értelemben fejeződtek be, hogy augusztustól kezdve levonásban fizetik a kereseti adójukat és pedig a családi viszonyukhoz mérten. Evégett a munkások beszolgáltatják az adatokat, kinek milyen nagyszámú családot kell fentartania és az adólevonásokat ehhez viszonyítva fogják eszközölni. A munkások elkeseredését különösen az fokozta most, hogy hátramenöleg 3—4 heti adót akartak egyszere levoni, ami rendkívül nagy gondot és nehézséget okozott volna megélhetésükben. A munkások lárgyalásainak, amelyet a rendőrbiztosság vezetőjével és a folyamhajózási hivatal vezetőjével, Lauda dr. mérnökkel folytattak, az a legnagyobb eredménye, hogy visszamenőleg nem vonják le az adót, mint akarták, hanem csak augusztustól kezdödöleg. A munkások erre pénteken ismét felvetlék a munkát. minden jó háziasszony fehérneműjét otthon varrja és hozzá a híres Schmoll ehifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Páviánok. 307 Saját tudósítónktól. Vasárnap megnyitnak a kiállítás kapui. Holnap nyílik meg a kidllUds. — Isten hozott! — Diadalkapu várja a látogatókat. — Országos érdeklődés a kiállítás iránt. — A kiállítást megtekinti mindenki aki a komoly munkát, a kultúrát, az összefogó, megértő munkát értékelni és méltányolni tudja. — Világcégek a kiállításon. — Magyar, szlovák, cseh, német, francia, belga, angol, amerikai cégek hosszú sora a tárlatokon. — A néprajzi osztály gazdag kincse. — Gyűlések, kongresszusok, ipaiosgyülés, gazdanap. — A svájci nemzetközi kiállításon világdiadalt aratott martosicsipkék megérkeztek a kiállításra. — Mulatságok, hangversenyek. — A faragott juhászbottól az ötvösművészet remekéig. — Előadások. — Gépkolosszusok a kiállítás udvarán. — A legmesszebb vidékről is jönnek csoportos látogatók — Komárom idegenforgalma módfelett fellendül — Szórakozások — Mindenki nézze meg a kiátlitást. Ezelőtt 36 évvel, 1891-ben volt utoljára mozgalmas élet Komáromban, amikor a gazdasági, ipari kiállítást megrendezték Komáromban. Ennek a kiállításnak mindinkább halványodó emléke még sok Komáromi lelkében él s amely kiállításnak még látható emléke a katonai lovarda előtt áiló úgynevezett Esterházy pavilion, amelyet ugyan a kiállítás tartamára épitettek csak, de még 36 év múlva is dacol az idő romboló erejével és e hosszú évek sora atatt otthont adott a komáromi muzeum gyűjteményeinek, majol a komáromi kaszinónak, hogy aztán mint szükséglakás szolgáljon tovább az emberiségnek. Harminchat ávnek kellett leperegni, az idő homokóráján, hogy az akkori mozgalmas napok újra felvirradjanak Komárom sokat szenvedett városára. Harminchat év múlva a régihez hasonlóan gazdasági, ipari kiállítást rendeznek megint Komáromban, amely kiállítást a néprajzi résszeí is kibővítették a rendezők. A holnap, vasárnap aug. 14 én megnyíló kiáiliíás eszméje már tavaly foglalkoztatta a kiállítás rendezőit, sőt már megvalósításhoz közeledett, amikor a tavalyi rossz termés és a sok elemi csapás arra kényszeritette a rendezőségei, hogy a kiállítást erre az esztendőre halaszszák. Az előkészítő munkálatokat már április hóban elkezdték és ennek az agilis, idői, fáradságot és költséget nem kimélő, kitartó, következetes, szívós munkának köszönhető az a nem várt, páratlan eredmény, amely a kiállítás nagy arányaiban megnyilvánul. A kezdetben szűk keretekben mozgó kiállítási tervek, mint a víz tükrét felfodrozó hullámgyürü folyton bővül, növekedik, úgy nagyobbodott a kiállítás prespektivája is. A magyar cégek mellett jelentkeztek a szlovák, a cseh, a német, a morva, az angol, a francia, az amerikai, a belga cégek is, úgyhogy a komáromi kiálliás jellege egészen nemzetközivé bővült ki. Tehát holnap, vasárnap aug. 14 én nyílik meg Komáromban az első magyar mezőgazdasági-, ipari- és népviseleti kiállítás, amely a Csehszlovákiában élő magyarságnak egyik legnagyobb fonlosságu, gazdasági jellegű megmozdulása. Nem lehet eléggé kiemelni annak az eseménynek nagy nemzetgazdasági jelentőségét, hogy a Csehszlovákiában élő magyarság, a köztársaság legmagyarabb városában, Komáromban a magyar tehetség, erő, energia* minden felkészültségével kiállítást rendez, mely a magyar nép minden népipari, mezőgazdasági-ipari kvalitását, a magyar népviselet minden szépségét egybegyűjtve, reprezentatív áltekintésf ad egy fajta nagy vitalitásából. Ezen a kiállításon nemzetiségi kölömbség nélkül egész Csehszlovákia mezőgazdasági ipara képviseltetni fogja magát. É kiállításon a technikai fejlődés minden fokát megismerheti a kiállítást megtekintő közönség. Különösen a gazdatársadalom számára bír rendkívüli jelentőséggel ez a kiállítás s bizonyára az országosan ismert szervezettségű és tekintélyes gazdatársadalom méltó számban fogja magát ott képviseltetni. A komáromi kiállítás három nagy csoportba tagozódik: I Mezőgazdaság. II. Ipar és kereskedelem. III. Házi ipar és népviselet. Ezeken belül igen gazdagon és szines változatokban sorakoznak fel az őstermelés és ipar tökéletesebbnél tökéletesebb produktumai. Egy igen számottevő részét alkotják ennek a kiállításnak a különböző hivatalok, egyesületek, testületek és iskolák. Nevezetesen: A földmivelésügyi minisztérium pozsonyi kirendeltsége, a német mező- és erdőgazdasági szövetkezetek központja Prága, a mezőgazdasági tanács német osztálya Prága, a Tetschen—Liebwerd mezőgazdasági főiskola, a komáromi földmives iskola vezetősége, a komáromi háztartási iskola, a „Hanza“ szövetkezet központja Galánta A mezőgazdasági magnemesilök közül: A tótmegyeri vetőmagnemesitő és értékesítő R. T. anyatelepe, a losonci magnemesitő állomás, a nagysu^ányi cukorgyár és finomító R. T. magnemesitöje. A környékbeli nagybirtokosok közül : dr. Darányi Ignác gazdasága Őrsujfalu, gróf Pálffy Andor gazdasága Csallóközkürth, Hickisch Károly gazdasága Pa. Izsap, Singer Andor gazdasága Pa. Feíaranyos, Trugly János megyercsi gazdasága, Farkas Ferenc gazdasága Pa, Vérth stb stb. Úgy a méhészei, mint a halászat szebbnél szebb értékes szerszámokkal és eszközökkel lesz képviselve. Az előbbit a pozsonyi, érsekújvári és vágselyei méhészegyesületek, a helybeli és környékbeli méhészekkel rendezik. Az utóbbi rendezését pedig Khin Antal somorjai tanár, ismert halásztörténelmi Eredeti SINGER varrógépek. A kiállításon részt nem veszünk. Felhívjuk a n. é. közönség b. figyelmét Vármegye-utcai üzletünkre, ahol minden vételkfitelezettség nélkül gépeinket bemutatjuk. Okvetlen nézze meg gyártmányainkat, mielőtt varrógépet szándékozik venni! Hogy mindenki hozzá juthasson, árusítunk Ke 60-— havi részletre. — Készpénzfizetés mellett 15% engedményt adunk. — Szeptember 12-től 24-ig egy ingyenes műhimzési tanfolyamot rendezünk j^inger Sewing Machine Company 646 V ármegy e-utca. varrógépeinken. Bővebb felvilágosítás az üzletben nyerhető.
