Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-08-13 / 97. szám

I*©gyveniiyolcadlk évfolyam, 97. szám. Szombat, 1937. angusztus 13 S14fi*até*i ár csshwlorák értékben1 idfken és vidékre postai iréttílldéisci: igés* évre 8© K, félévre 4© K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. .yei <z£m íra l 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS, | Szerkesxtőiég és kiadóhivatal; Nádor-n 18., Felelős Jöszerkeszíő: GAÁL GYULA djr. Megjelenik hetenkint háromszor i Szerkesztő: RARANYAY JÓZSEF dr. j kedden, csütörtökön és szombaton. A kiállítás Komárom, — augusztus 73 Küzdelmes sorsunknak sivár hétköznapjai közül kivételes jelen­tőségű ünnepnapként emelkedik ki a ránkköszöntő vasárnap, amelyen nevezetes és maradandó emlékű esemény színhelye lesz Komárom városa. Az itt élő magyarság e sok megpróbáltatást végigszenvedett, történelmileg is nevezetes ősi fész­kében vasárnap nyílik meg ün­nepélyesen a Magyar Mezőgazda­­sági, Ipari és Népviseleti kiállítás, amelyen az egész köztársaság gazdasági és ipari termékeit tárják föl a nagyközönség előtt, hogy amit az emberi elme alkotóereje létrehozni képes, amit a szorgal­mas munkáskéz ügyessége meg­teremtett, tanulságos szemlélet­­tárgya legyen mindazok előtt, akik a gazdaság haladásának és fejlő­désének nagy horderejét kellőké­pen értékelni tudják. A kiállítást magyar vezető fér­fiak hívták életre, de a mezőgaz­daság, ipar és kereskedelem gaz­dagon felhalmozott kincsestárának anyaga a köztársaság egész terü­letéről gyűlt össze, sőt a mező­­gazdasági produktumokban külföldi gyártmányok is bőven találhatók, ami azt jelenti, hogy a Kiállítás messze kinőtt egy országrész ke­reteiből s az ott található tárgyak nem csak a köztársaság, de bizo­nyos vonatkozásban a külföld köz­­gazdasági életéről is szemléltető képet nyújtanak. Annál nagyobb fontossággal bir tehát kulturális szempontból is, mert oktató-hatása szélesebb területről árad szerte és nem csupán változatos látványos­ságot nyújt, hanem a tudást és a haladást is nagy mértékben ter­jeszti. De ennek a kiállításnak az ál­talános gazdasági fontosságán kívül sokkal nagyobb jelentősége is van. A köztársaság magyarságának egy lelkes esoportja rendezte azt, hogy egyrészt a magyar alkotóképesség­ről és a magyar munkáskéznek világszert elismert ügyességéről szemléltető bizonyságot adjon, de másrészt alkalmat nyújtson arra, hogy a köztársaság minden részé­ből feltárásra kerüljenek mindama termékek, amelyek akár mezőgaz­megnyitása. dasági, akár ipari és akár keres­kedelmi téren a fejlődést hirdetik s amelyek az egész ország közgaz­dasági életének eleven lüktetéséről tesznek tanúságot. A magyar rendezőség hivó sza­vát a köztársaság minden táján megértő viszhang fogadta és nagy örömmel siettek nemzetiségi kü­­lömség nélkül a megindított vállal­kozás támogatására. A köztársa­ság közgazdasági életének legérde­mesebb képviselői, a mezőgazdák, iparosok és kereskedők magukévá tették a mozgalmat és készséges pártfogásukkal és közreműködé­sükkel bebizonyították azt, hogy az állam életében a mértéknélkül kiéleződött napipolitikán kívül még­is csak van olyan terület is, ame­lyen le kell omlania a válaszfalaknak, el kell tűnnie a nemzeti féltékeny­kedésnek, szerte kell fosztania a gyűlöletet szító nacionalizmusnak és érvényesülni kell a teljes egyen­jogúságnak. Beigazolták azt, hogy az állam .életében csakis arra a bázisra lehet helyezkedni, amely­nek fenntartó pilléreit az ország mezőgazdaságának, iparának és kereskedelmének tényezői alkotják. Ez a kiállítás azt mutatja, hogy a Csehszlovákiában élő gazdák, iparosok és kereskedők felismer­ték, hogy egyesült erővel, testvéri megértéssel sokkal jobban lehet szolgálni az állam érdekét, mint széthúzó, egymás ellen irányuló politikai akciókkal, mint a határ­talan sovinizmusnak gyűlöletet szító türelmetlenségével. Ezt illeté­kes helyen is tudomásul kellene végre venni és meg kellene érteni, hogy az itteni magyarság épen olyan államfenntartó eleme a köz­társaságnak, mint a cseh nemzet, amely a hegemóniát gyakorolja s hogy a magyar nemzeti kisebbség minden törekvésében a megértés, a testvéri együttműködés útját ke­resi s bár súlyos életsors jutott osztályrészéül, minden erejével azon van, hogy az állami konszo­lidációt becsületes jóakarattal elő­mozdítsa. Fog-e találkozni a magyarság hasonló megértéssel az állami kor­mányzat részéről is, egyelőre nem tudhatjuk, csak a jövő meg fogja­mutatni. De azt már most is jól­eső örömmel kell megállapítanunk, hogy a komáromi kiállításon a köztársaság állami fönntartó gaz­dasági tényezői őszinte barátsággal találkoztak egymással. Ennek nagy horderejét lekicsinyelni senkinek sem lehet, ezt még a legelfo­gultabb ellenfélnek is meg kell látnia ! Mi csak örülni tudunk an­nak, hogy ez igy történt és a leg­nagyobb elismeréssel adózunk azok­nak, akik ezt a kiállítást rendez­ték s akik ezzel bebizonyították, hogy méltók az egész magyarság megbecsülésére! Éppen azért a holnapi fényes megnyitás nemcsak helyi érdekből, de országos szem­pontból is ünnepnapja úgy Komá­romnak, mint az egész magyarság­nak ! (•-) POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 13. Srdinkó földmivelésügyi minisz­ter a Rothermere akcióról. i Srdinkó föidmivelésügyi miniszter a minap Znajmban beszédet mondott, amelyet a miniszterelnök lapja, az agrárpárti Venkov következőképen is­mertet: A miniszter többek között ki­jelentette, hogy az ilyen kezdeménye­zést (már mint Roíhermere-éf) nemcsak azért kell visszautasítani, mert annak célja az, hogy a közvéleményt helytelen irányba terelje, de azért is, mert a világ gazdasági megújhodásába zavaró han­got visz bele, amely feltartja a konszo­lidálódás! és a gyümölcsözd vállalko­zást és munkát igen megnehezíti. Az egész gazdasági és kulturális tevékeny­ség alapja az, hogy az összes államok • ban előmozdítsák a gazdasági erők fej lesztését és ezért eszes európai arra fog törekedni, hogy segítsen ennél s nem arra, hogy azt megakassza. Meg­elégedéssel lehet megállapítani, hogy a zavaró beavatkozások, melyekről beszél­tem, egyes ember cselekedetei és sem­mi összefüggésben nincsenek az illető nemzettel vagy parlamentjével. Annál jobban kell sajnálni azonban a meg­gondolatlan kalandot és azt, mint aka­dályozó tevékenységet, vissza kell uta­sítani. Ceterum censeo, Hungáriám esse delendam. 3 Az idősebb Catonak közismert mondá­sát viseli címül a cseh fasiszták lapjának a „Cech“ cimü újságnak az a cikke, amely a gyűlöletnek izzó hang­ján foglalkozik a magyar kérdéssel. Azt írja többek között ez a türelmes­­ségérő! kevésbé ismert lap, hogy a magyarok javíthatatlanok. Ez a nemzet nem tudja elfelejteni azt az ősi tulaj­donságát, amelyet még ázsiai hazájából hozott magával: vadságát. Vadságából nemzeti kultuszt üz. Az ázsiai puszták fiai ezeréves európai ittlétük alatt sem szoktak le arról, hogy a nemzeti kor­­rekíivum egyetlen érve az erőszak és hogy erőszakkal és konoksággal többet érhet el, mint okos külpolitikával. A magyar vadság csak két módszert ismer: forradalmat vagy háboiut(?) A magya­rok mindig törekedni fognak az elsza kitott területek visszaszerzésére. Ebből a törekvésből a magyar vadság mellett előbb-uíóbb háborús konfliktus fog keletkezni. A tegnap még elnyomott nemzetekre holnap olyan malomkövek feladata hárul, amelyek között lassan­ként felőrlődik a nemzet, amely a ma­ga megátalkodott makacsságával Közép- Európát veszélyezteli és veszélyeztetni fogja. Nem lép be a német szociálde­mokrata párt a kormányba. Csak nemrégiben irtak arról a cseh lapokban, hogy a csehszlovák szociáldemokratapártnak ama szán­dékát, hogy belépjen a kormányba, a német szociáldemokraták is tá­mogatják és pedig;azzal,'hogy ők is aspirálnak valamelyik miniszteri ál­lásra. E hírekkel szemben a Social­­demokrat c. német párllap közli: A német szociáldemokratáknak a kor­mányba való belépésére vonatkozóan az utóbbi időben felmerült kombiná­ciókkal szemben a párt elnöksége utal a Teplitzben megtartott párt­­gyülésen hozott, egészen világos és egyhangú határozatokra, valamint a pártelnökségnek az ország állam­jogi és nemzetközi problémái ügyé­ben elfoglalt álláspontjára. A párt­határozattól elférő felfogásra épp oly kevéssé van ok, mint a kormányba­­lépés kérdésének megvitatására, mivel egy pártintézmény sem foglalkozott. Minden másként hangzó kombiná­ció tárgytalan és nélkülöz minden becsületes alapot. A „Národny Denniku nem tűri, hogy magyarul beszéljenek Szlovenszkón. Kramáréknak van egy lapjuk Po­zsonyban, a „Národny Denník“, amely elejétől kezdve mindenkor a legvehe­­mensebb ellenségeként mutatkozott a megkérdezésé nélkül idecsatolt magyar­ságnak. Ez a lap a Rothermere-akció alkalmával sem tagadta meg önmagát, hanem még dühösebben fordul a ma­gyarok ellen, akik ellen ugyancsak uszitó hangon Írja cikkéi. Azt kívánja ez az újság, hogy a magyarokat kény­szerítsék arra, hogy tagadják még ma-Butorvásárlás elüti tekintse meg a komáromi kiállításon levő styl-butorainkat, úgyszintén a bútoráruházunkban levő dús választékú ebédlő-, háló-, uriszebs szalon­­berendezéseket és saját készil­­ményii kárpitos áruinkat. fi kiállítás tartama alatt mélyen leszállított árak. mm r- *>3gÍ H- i j Spitzer Adolf és Társa utóda Fleischmann és Stern Komárom, Jókai-utca 22.---- 661 Kedvező fizetési feltételek. Vidékre szakszerű csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents