Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-08-09 / 95. szám II. kiadás

Második kiadás

SUSfisetéii £r caehulor&k értékben: K'lyben éi vidékre poétái a*étkfildé»se!: j

**<»« évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre ] 2ß I. - Külföldön 150 Ki. !

vyei uám ára t 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Szerkeixtfiaég él kiadóhivatal: Nidoi-n. 89., Megjelenik hetenkint háromszori

kedden, csütörtökön és szombaton.

Komárom, — aug. 8.

Képviselőink és szenátoraink számtalanszor hangoztatták a nemzetgyűlésben, hogy a kisebbségi követelések minimumához tartozik a csehszlovák kormány olyan külpolitikája, hogy azzal a nemzettel, amelyhez tartozunk, barátságban éljen. Ugyanezt a posztulátumot állította fel a magyar nemzeti párt is aktivista politikája egyik alapvető pillérének, amikor a kormánynyal annak a támogatása iránt tárgyalásokba bocsátkozott. Tudott dolog, hogy ezek a tárgyalások a végtelenségig húzódtak és Hodzsa, aki ezeket a kormány megbízásából vezette, tulajdonképen soha sem is akart komolyan tárgyalni erről az alapvető békefeltételről.

Aktualitást ad az elmondottaknak az, hogy a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés a mai napon lép életbe. Nyolcadfél esztendőnek kellett elmúlnia, amig a csehszlovák köztársaság külügyi kormánya végre meggondolta magát, hogy kereskedelmi szerződést kössön azzal a szomszédjával, amelynek mezőgazdaságára a legközvetlenebbül van ráutalva, de rá van utalva mint iparcikkeinek a legfőbb fogyasztójára is. Ez vet világot arra a mentalitásra, amely eltölti a cseh kormányköröket Magyarországgal szemben: ebben az egyben azután megegyezik a két rivális is, Benes, a köztársaság örökös külügyminisztere és Hodzsa, az állandó külügyminiszter-jelölt.

Lehet-e kívánni és elvárni az ide bekebelezett magyar nemzeti kisebbségtől, hogy ossza azt a politikát, amely a magyar állammal szemben állandóan bizalmatlan és annak kilenc év alatt a legtöbb politikai nehézségeket okozta Genfben? Csak a magyar szanálási kölcsön tervezet elgáncsolására hivatkozunk, amely Benesnek sehogy sem sikerült, mert azt az angol és amerikai pénzpiacok akkoriban egy óra alatt többszörösen túljegyezték. A népszövetség tanácsülésein és bizottságaiban valóságos párviadalok folytak éveken keresztül Benes és a magyar kormány megbízottai között.

Jellemző a mértékadó politikai körökben uralkodó felfogásra, hogy a nemzetünkhöz és fajunkhoz való ragaszkodást, azt a törekvésünket, hogy mi nem akarunk elszakadni attól a kultúrától, amelyben születtünk és nevelkedtünk, botorul irridenta törekvéseknek mindsitik és minden alkalmat fölhasználnak arra, hogy ezért bosszút álljanak rajtunk. Elzárják határainkat a magyar könyv és magyar hírlap elől és csak a de-A nyolcvanöt éves Rákosi Jenő üzenete a szlovenszkéi magyarságnak.

— A „Komáromi Lapok“ munkatársától. —

Budapest, — augusztus 8.

Rákosi Jenőnek lehettek ellenfelei, akiknek gondolkozását nagy szakadékok választották el az övétől, talán néha tévedett is hosszú pályáján, de mindig megmaradt kivételes és tiszteletreméltó egyéniségnek.

Jóval a nyolcvanon túl van már Rákosi Jenő és ebben a korban a legtöbb embert, ha egyáltalán megéri ezt a magas kort, rég elhagyták testi, szellemi képességei Rákosi Jenő csodálatos jelenség. Öregen is fiatalos alakja olyan, mintha óiőszobor lenne.

Ha beszélni kezd, nem hisszük el a korát.

'

i )

A háború kagyeden dolog, de az embernek természetében mélyen benne gyökerezik. De ellenkezik az emberi természettel az a béke, mely kénytelen a háború eszközeivel és indulataival dolgozni és gyűlöletesebb magánál a háborúnál.

struktiv sajtót engedik be, hogy az magyarság lelkét megrontsa. Nagyon átlátszó mtsterkedés.

Most, a Rothermere akció nyomában is azonnal kitalálták a represszáliákat és ismét csak ellenünk, magyarok ellen. A beutazásokat ezentúl ismét engedélyhez

kötik, ami annyit jelent, hogy rengeteg időt, pénzt és fáradságot kell szentelni, hogy ilyen okmányt szerezzen valaki hozzátartozója számára. A beutazó magyar állampolgárok rendőri felügyelet alatt vannak és mindennek betetőzéséül a jövőben csak állampolgársági bizonyilványok alapján adnak utle* velet a magyar kisebbséghez tartozóknak. Meg kell állapítani, hogy mindez a sokat emlegetett állampolgári egyenlőségnek a megcsúfolása és nem alkalmas arra, hogy az itt élő magyar kisebbség helyzetével megelégedett legyen.