Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-03 / 15. szám

1 m. lebrafa 8. Komáromi Lapok 3. oldal. dották, hogy a szlovenszkói teljhatalmú minisztériumot lakvidálni fogják és a likvidálást a három szlovák miniszter, Hodza, Tiso és Gazik hajtják végre. A likvidálás tárgyában a három miniszter minden héten egy napot Pozsonyban tölt és ekkor beszéli meg, hogy a likvidálást milyen terv szerint hajtják végre. A likvidáló miniszterek a hét elején újból Pozsonyban tanácskoztak e kérdésben és a hétfői konferencián el­határozták, hogy a likvidálás keresztül­vitelének tervét csak akkor teszik közzé, ha a minisztertanács már jóváhagyta a közigazgatási reform tervezetét, mert a likvidálás során felmerülő számos kér­dés szoros összefüggésben van a szlo­venszkói közigazgatás újonnan való rendezésével. A miniszterek elhatározták, hogy konferenciáikat ezentúl Prágában és Pozsonyban fölváltva tartják. Benes újabb üdülőszabadságra megy? A szlovák néppárt hivatalos lapja a „Slovák“ jól értesült forrásból azt Írja, hogy a „polgári többségre reáerősza­kolt* külügyminiszter visszatérvén üdülő szabadságáról, újra megkezdte hivata­loskodását A külügyminiszternek to­vábbi hivatalos kodása a polgári többség jóakaratától függ, amely azonban nem függ többé a nélkülözhetetlen Benestől. Arról beszélnek, hogy Benes mielőbb le fog mondani, azonban lemondását újabb üdülőszabadság fogja megelőzni, amelyről hazaérkezve, lemondását be­nyújtja és vagy az egyetemen kap katedrát, vagy pedig valamelyik na­gyobb külföldi fővárosban követi állást vállal. Novallizál]ák a köztársaságot védő törvényt. Prágai jelentések szerint a koalíciós körökben komolyan tárgyal­ják a köztársaságot védő törvény no­­veilizálásának szükségességét. A tör vényt oly módon egészítenék ki, hogy nemcsak a köztársasági einökre és a kormány tagjaira vonatkozzék, hanem az egyes bizottságok előadóira is. Ezt a változtatást a legutóbbi obstruk­­ciós per folyamán felmerült tények teszik indokolttá. Kormány, amelynek osak bárom sza­vazattöbbsége van. Hetek óta húzódik a jugoszláv kormányválság, amelynek befejező fázisa az Uzunovics kormány Í megalakulása, amely mint a hatodik Uzunovics kormány szerepel az S. H. S. királyságban. A hatodik Uzunovics kormány a radikális párt tagjaiból alakult, de kívülük három tárcát (föld­művelés ügy, közmunkaügy és szociál­politika) a szlovén néppárt tagjaival töltöttek be. Az uj kormány, melynek tagjai az esküt a király kezébe letették, arról is nevezetes, hogy mindössze három szavazattöbbségre számíthat, ami már magábavéve is nagyon labilissá teszi helyzetét. Politikai körödben igen szkep'ikusan fogadják az uj kormányt, nnlyet csak ideiglenes alakulatnak tekin­tenek s egyedül csak a költségvetés Ietárgyalásara tartanak alkalmasnak. A kormánynak ellenzéke elsősorban a Rád cápáit lesz és határozott ellenzéki magatartást fog tanúsítani a Pribicsevics csoport is. Fiume szabad város lesz? A belgrádi lapok római jelentése szerint Be'hlen kijelentette Mussolini miniszterelnöknek, h >gy Magyarország elfogadja a tengeri szabad zónát, ha Fiúmét szabad városnak nyilvánítják és a népszövetség ellenőr­zése alá helyezik. A lapok hírei sze­rint Mussolini elfogadta volna ezt a javaslatot és jelenleg már esik a meg­valósításról folynas a tárgyalások. Megszűnt Németország katonai ellen­őrzése. Németország még a múlt évben tárgyal&okat kezdett Németország ka­tonai ellenőrzésének megszüntetése iránt. A tárgyalások, mint tudjuk, ered­ménnyel végződtek és a nagykövetek tanácsa január 31-éa megszüntette az antant katonai tanács ellenőrzését. A bizottságot Berlinből visszahívták és helyébe a Népszövetség által kiküldött bizottság lépett. Újra életbelép a csehszlovák francia vízumkényszer. A francia kormány kö­zölte a csehszlovák kormánnyal, hogy a belföldi munkapke védelme miatt febr. l-től kezdve ismét életbeléptéi a ví­zumkényszert. Az eddig Franc;aország­­ban tartózkodó csehszlovák munkások­nak a vi umot utólagosan kell meg­­szerezniök. Ennek a francia intézke­désnek megfelelően a csehszlovák kormány a Csehszlovákiában tartóz­kodó franciákra nézve lépteti életbe a vízumkényszert. Az európai nemzeti kisebbségek kongresz­­szusának eiőkészitő bizottsága február elején értekezletet tart Drezdában. A magyar kisebbséget Fiachbarth Ernő dr. képviseli az értekezle­ten. — Fiachbarth Ernő dr. érdekes nyilatkozata a „Komáromi Lapok“ munkatársának. Az európai nemzeti kisebbségek kongresszusának állandó öttagú elő­készítő bizottsága február első napjai­ban Drezdában, a Bellevue szállóban tárgyalásokat folytat. Erre a gyűlésre a magyar kisebbségek részéről Fíach­­barth Ernő dr„ a szlovens/kói és ru­­szinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója utazott el január 31-én Drezdába. A „Komá­romi Lapok* munkatársának alkalma volt Fiachbarth Ernő dr. ral közvetlen Drezdába való elutazása előtt beszélni, akinek a kisebbségi kongresszus mun­kájáról a következőket mondotta: (Mikor kezdődött meg az európai nemzeti kisebbségek kongresszusának rendszeres munkája?) — Az európai nemzeti kisebbségek kongresszusa, amelyet először 1925 ben tartottunk meg, a kisebbségek érdeké­ben folytatott nemzetközi küzdelemnek egyik legfontosabb fejezete. A nép­­szövetségi ligák uniója, az International Law Assosiation az interparlamentáris unió minden bizonnyal nagy érdemeket szerzett magának a kisebbségi kérdés körül, mindazonáltal legtöbbre mégis a kisebbségi kongresszussal kapcsolatos értekezlet, mert mig a többi nemzet­közi szervezet elé nekünk mindig a panaszosnak, a kérőnek szerepében kell lépnünk, addig a kisebbségi kongresszus maguk­tól a kisebbségektől várja a mino­ritást probléma megoldását. Esért mutat erőt ez a kisebbségi kon* gresszus és súlyosabb, nagyobb ered­ményekre számíthat. Ez a mozgalom azt jelenti, hogy az Európa különböző államaiban élő kisebbségek, amelyekhez Európa Komárom, — február 1 -én. különböző államaiban mintegy 40 millió ember tartozik, mint egysé­ges, hatalmas tömeg, részt kérnek sorsuk megoldásánál és nem haj­landók belenyugodni abba, hogy a kisebbségi szerződések megköté­sénél róluk, de nélkülük szabályoz­zák Európa legnehezebb problémá­ját, a kisebbségi kérdést, amely ma a legelőbb megoldandó nem­zetközi probléma s amelynek megöl dása nélkül az európai államok gazda­sági együttműködéséről, Páneurópáról vagy más utópiáról nem lehet szó addig, amig az államok kooperációjá­nak legfőbb akadályát, a kisebbségi kérdést végleg nem szabályozták. (A kisebbségi kongresszus eddig milyen eredményeket ért el?) — Az első kisebbségi kongresszust 1925 *ben tartottuk meg Genfben és közös nevezőre vezettük le a minori­tásoknak első pillanatra divergensek­nek látszó törekvéseit. Szigorúan a törvényesség, az ál­lammal szemben tartozó kötelesség álláspontjára helyezkedve, az auto­nómiára irányuló kívánságok hono­rálásában jelöltük meg a minori­tást kérdés legpraktikusabb meg­oldását, amikor az illető államoktól a kisebbségek viszonyainak meg­felelően területi és ezen belül teljes kulturális autonómiát követeltünk. Az első kongresszuson, amelynek ma­gyar összehívója köztudomás szerint Szálló Géza dr, volt, magam is hozzá­szóltam a tárgysorozatnak ehhez a pontjához és az erdélyi és vajdasági képviselők megbízásából követeltem, hogy mi magyarok az általunk lakott országrészben teritoriális autonómiát és ezen b»lül kulturális autonómiát kapjunk. A kulturális autonómia még meglehe­tősen uj fogalom, de az 1925. évi észt törvény bizonyítja, hogy igen életképes példakép lehet. Bár ezt venné mintául Hodzsa Milán miniszter ur, beharangozott törvényjavaslatának kidolgozásánál 1 Ez volt az alap, amelyen a második kongresszus munkája felépült, amit ugyancsak Genfben tartottunk meg tavaly, a már elfogadott elvek fenn­tartásával. Ezen a kongresszuson már részietekbe mentünk bele és tüzetesen foglalkoztunk a minoritások választó­­jogi, állampolgársági, ga dasági, iskola­­ügyi és kulturális követeléseivel. Bámulatos, hogy különböző kisebb­ségeknek a kívánságai mennyire egyeznek. Kiépítettük szervezkedésünk kimélyité­­sének alakjait is, amidőn a kongresz­­szus indítványaira elhatároztuk, hogy Bécsben központi titkárságot áilit fel az európai nemzeti kisebbségek kon­gresszusa és közös bulletint ad ki. (A drezdai kisebbségi értekezleten mik lesznek az irányelvek ?) — A legutóbbi kongresszus egy öttagú állandó elő bizottságot ala­kított a jövőben talán Genfben, talán Hágában, vagy Bécsben meg­tartandó kongres us előkészítésére. Ennek az öttagú előkészítő bizottságnak az elnöke Joseph Wiifan az olaszországi szlovén nemzeti kisebbség vezetője aki azonban nem vehet részt az öttagú előkészítő bizottságnak drez­dai gyűlésén, melyet most február első napjaiban tartunk meg, mert az olasz kormány nem adott Wil­­fannak útlevelet annak ellenére, hogy az ellene hóna­pokkal ezelőtt kiadott letartóztatást bizonyítékok híján 48 órán belül vissza­vonta és Mussolini sajnálkozását fejezte ki a megtörténtek felett a trieszti képviselőnek. — Ennek az öttagú előkészítő bizott­ságnak magyar tagja Szülő Géza dr., akinek’ helyettesítésében megyek ki most Drezdába az értekezletre. A kon­ferencián remélhetőleg sikerülni fog végleges megegyezésre jutni a bécsi titkárság berendezésére és a sajtónak állandó beható informálása megvaló­sítására vonatkozó kérdésekben. Igen fontos feladat a kisebbségekre vonatkozó anyag összegyűjtése és rendszerbe foglalása, amelyre nézve még hiáayzik a megfelelő irodalom. Pedig amig az orvosi tudomány nem állapítja meg valamely betegség gyógyításának a módját, addig a be­tegség valamennyi válfaját és szimptó­­máját nem ismeri, úgy a társadalom tudománya, a politika sem foghat hozzá a kisebbség ezer sebének meggyógyi­­tásáhor, amig valamennyinek pontos diagnózisát nem ismeri. Instálom alássan: nincs már elég takarék­pénztár Komáromban? A város még egyet akar a már meglevők mellé. — Kérdezzük} ki is akar takarékpénztári ügyész, igazgaté, főkönyvelő stb. lenni ? — Polgári pártok vigyázzatok, mert a ti bőrötökről van szó. A komáromi magyar bankok nehéz || helyzete köztudomású. Nem csak halio- | másból ludji ezt Komárom és messze * vidék közönsége, hanem legnagyobb­részt mint szenvedő alany közveilen szerzett a nagyközönség erről a nehéz helyzetről szomorú tapasztalatokat. Ke vés ember van Komaromban, akit vagy a részvény elértéktelenedése, vagy a betétek részben való elvesztése révén ne ért volna anyagi károsodás. A komáromi magyar bankok érdeké­ben mindig féltő éberséggel figyeltük, hogy nem állitanak-e fel Komáromban uj bankokat, vagy bankfiókokat, amelyek a már meglevő komáromi bankokkal versenyeznek és azok amugyis nehéz h.lyzetét még ne­hezebbé teszik. A magyar bankok erőssé tétele és számuknak a meg­tartása magyar érdek, városi ér­dek és gazdasági érdek. Egy magyar bank megszűnése, kri zisbe jutása száz és száz magyart tesz tönkre és megbénítja viszont Komárom iparát, kereskedőmé', pénz és árufor galmát, egy csomó adóalanyt tesz tönkre, amelynek szomorú levét maga a város issza meg, hiszen maguk a takarékok is nagy adót fizetnek a városnak és a ; sok betevő, részvényes? Szinte megdöbbentette Komárom magyar lakosságát, hogy éppen Ko­márom város akarja elősegíteni ezt a vnszafejlcsztő politikát és a meg­lévő bankok káréra még egy uj takarékot akar Komáromban.léte­síteni. Aki ismeri a járási, a városi, községi takarékok törvénybe iktatott biztosíté­kát, az tisztában van azonnal a hely­zettel. Ha ez a város által tervezett és a város védőszárnyai ala't levő taka­rék deficitiel járna, (mert édes Is­tenem, mindnyájunkat érhet bal esei), akkor ezt a deficitet, veszte­séget Komárom város, az adók­tól, s egyéb terhektől amúgy is agyon nyomorított adózó polgárai­nak kell megfizetni, mert a városi takarékpénztár veszteségeién az adózó polgá.ok fgyetemlegesen fe­lelősek. Ez benne van a törvényben. Szóval megint az adózó polgárok 1 A nagy terhek mellett még lelki tépelődést is vegyenek magukra a szegény adózók és rettegjenek, hogy nem kerül-e ez a városi takarék is a két komáromi ta­karék sorsára. Mi nem mondjuk, hogy oda kerül de a takarék az üzlet és az üzlet vesz­teséggel is járhat és amint egyes, meg­dönthetetlennek tartott bankok bajba jutottak, veszteséggel még nagyon sok banknak lehet dolga. Mivel ez az egész bankalapítási terv az adóró polgárok zsebére megy, természetesen a kommunista és a szocialista párt részéről meleg ro­­konszenvre talál ez a terv, mert ha veszteséggel dolgozna majd egyszer az alapítandó bank, hát nem ők, hanem a polgári pártok foglak keservesen megérezni. A polgári pártokat gyengíteni pedig mindkét pártnak evidens érdeke. Ez a magyarázata annak, hogy miért vannak a kommunisták és a szocialis­ták e különben kapitalista intézmény mellett. Node hát édes Istenem, hol vannak a polgári pártok? Csak nem fogják tét­lenül nézni, hogy a város, amelynek kötelessége volna a meglévő takaréko­kat s ezzel adózó polgárainak az ér­dekeit védeni, versenytársat hozzon ide a nehéz helyzetben levő komáromi pénzintézetek nyakára. Az uj takarék hívei azzal érvelnek, hogy a kölcsönre szoruló közönség olcsó kö'csönt kap de azt nem mond­ják, hogy azt o'yan pupillám biztosíté­kok mellett kapja, hogy ezzel nagyon kevés hitelre szorujó rendelkezik. DIANA sósborszeszi DIANA erem DIANA púder DIANA szappan satu Szent Rókus lábsó uj lábat csinál. Hasz­nál tyúkszem, kemé­­nyedések, lagana­­tok, izzadtbőr, bőr­­égés, dörzsölés és fa­gyási daganatok ellen Kapiialú inMeo íjíoysniáilaii. [564/1 *nu Ke 12

Next

/
Thumbnails
Contents